építészet : környezet : innováció

A Gyulai Vár helyreállításának történeti áttekintése

Építész tervezők: Koris János DLA, Vizer Balázs

1957—         Tudományos kutató: Parádi Nándor

1953—1961   A vár helyreállítása: Erdei Ferenc

1970—1980   A tető helyreállítása: Móga Sándor

1997—          Komplex helyreállítási dokumentáció készítése

Tudományos kutató:
Feld István, Gerelyes Ibolya, Szekér György
Területi műemléki felügyelő:
Széphegyi László
Építészeti és beruházói koordinátor:
Béres István Gyula város főépítésze
Építész tervezők: Koris János DLA, Vizer Balázs
Statikus tervező: Bencze Zoltán
Gépész tervező: Porosz Géza
Elektromos tervező: Balázs Judit
Kivitelező: Renovit Kft.
Múzeum berendezés koncepciója: Dr. Havassy Péter
Kiállítási installáció: Héjjas Pál
Színháztechnológia: Borsa Miklós
A fotókat készítette: Béres István, Széphegyi László

A nevek és közreműködő szakemberek felsorolása után rögzíthető, hogy a vár helyreállítása és építészeti átformálása a szellemi gondolkodásmódok egymásraépülésével történt.

A gyulai vár helyreállításánál az alábbi gondolatokat tartottuk fontosnak:

 
  1. A vár építészeti és téri adottságainak értelmezése

  2. A látogatók által használható terek létrehozása. A hármas funkció arányosságának létrehozása. A műemlék téri adottsága, kiállítási terek létrehozása, színházi tér, beillesztés a várudvarba.

  3. A műemléki helyreállítás kis kartája a Velencei Karta, aminek igazságaival és tévedéseivel a műemlékvédelem szembesül.

  4. Felmerül az alapvető kérdés, hogy mi a hiteles műemléki helyreállítás. A gyulai vár többszöri átépítése után melyik építészeti periódust értelmezzük. Átfogalmazhatjuk-e korunk építészeti gondolatait. Csak a világhíres magyar költőt, József Attilát tudom idézni: „az igazat mondd, ne csak a valódit”.

  5. A művészeti átértelmezések aktuálisabbak, mint a különböző korok építészeti értelmezése és bemutatása.

  6. A helyreállításnál az anyagok és struktúrák átértékelése építészeti eszköztárból való építkezés. Fontos a burkolatok beillesztése a téri adottságokba.

  7. Elsődleges volt a természetes anyagok és felületkezelések alkalmazása.

  8. Fontos a tér struktúrájának absztrakt megőrzése, hogy a kiállítás minél egységesebben érvényesülhessen.

  9. Fontos az építészeti gondolkozás megváltozása a XX.-XXI. században, az anyagszerű megjelenés. A márvány szépsége mindig is meghatározó volt az építészetben. Ha hiteles műemléki helyreállítók lennénk, akkor a milói Vénusz töredékét, ami a homokban ránk maradt, restaurálnánk, és kiegészítenénk a torzót, bevakolnánk a márvány felületet, és üvegszemet helyeznénk el.

  10. Az alkotó építésznek lehetősége van, hogy a XXI. század elején a modern építészet eszköztárából építkezzen, megjelenítse az anyagokat és faktúrákat, amelyek az épület értelmezéséhez hozzátartoznak.

  11. Fontos volt a modernség és a műemléki épület kontraszthatásának megteremtése, pl. a zárt erkélyeknél. Az erkélyekről nincsen információ, csak lenyomata van. Lehet-e rekonstruálni analógiák alapján, vagy fölvállaljuk építészeti korunk üzenetét, és technikai eszközökkel átfogalmazunk, és nem archaizálunk.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »