A jövő könyvtára a Dunán is lehetne

Bene Zsófia és hallgatótársai a TU Delft építészeti program keretében Pest és Buda között egy ingázó könyvtár koncepcióját készítették el, amely új kapocsként szolgálna a város két része között. Az úszó könyvtár nemcsak szokatlan helyszínválasztásával, hanem a könyvtárak jövőjével kapcsolatban is innovatív álláspontot képvisel: a tudásátadás központjában a játék és a fenntarthatóság áll.

A novemberi Athens program során a TU Delft építészeti programjának egy hetes részképzéséhez csatlakoztam, ahol a hangsúly a könyvtárak újragondolásán volt. Húsz nemzetközi diáktársammal rengeteg inspiráló előadást hallgattunk olyan könyvtárakról, melyek a közelmúltban épültek és a könyvtár változó funkcióit tükrözik. Az egy hetes kurzus során kisebb csoportokban – figyelembe véve az új technológiák térhódítását, a fenntartható energia szükségességét, a hibrid és flexibilis terek működését – egy-egy könyvtárat terveztünk. Valentina Cocco, Caterina Coli, Andrea Fumagalli és Klára Škodová társaimmal egy olyan könyvtárat álmodtunk meg, mely az új funkciók mellett az urbanisztikai kihívásokra is érzékenyen reflektál.

A könyvtár összeköt

Miért éppen Budapest? Az egyre sürgetőbb Duna-partok megújítása, Buda és Pest közötti kapcsolat erősítése és a Nemzeti Könyvtár elszigeteltségének enyhítése volt a legfontosabb motiváció a helyszínválasztásban. 1985-ben költözött fel az Országos Széchenyi Könyvtár a Budai Várba, ami az aczéli kultúrpolitika erős szimbolikus gesztusaként is értelmezhető. A kultúrát nemcsak elméletben, hanem fizikailag is mindenek felé helyezte a szocialista vezetés. Az akkori bravúros térátalakítások, raktári rendszerek kiépítése a rendszerváltás után is jól használható volt, viszont az utóbbi tíz évben jelentősen lecsökkent a könyvtár látogatóinak száma, a raktárak pedig beteltek. A nehezen megközelíthető Budai Vár, és a változó könyvtári funkciók következtében új kihívások elé néz a Nemzeti Könyvtár.

A dunai könyvtárra az OSZK kihelyezett részeként is tekintünk, ami dinamikus kapcsolatot tart a városlakókkal és flexibilis tereinek köszönhetően képes akár napi szinten átalakulni, megújulni. A helyszínválasztás ebből a szempontból szimbolikus, hiszen az OSZK-val szemben, a Lánchíd közvetlen közelében képzeltük el az épületet, ami heti rendszerességgel változtatja a helyét a pesti és budai oldal között.

Az utóbbi évek váratlan eseményei egyértelműen rámutattak, hogy a városlakók életéből hiányzik a kapcsolat a folyóval. Ha a 2013-as árvízre gondolunk, ami kivonzotta az embereket a közvetlenül gyalogosan megközelíthető partra, vagy a nyáron lezárt Szabadság hídon spontán létrejött közösségi térre, akkor jól látszik, hogy mind a Duna partján, mind a Dunán szükség van olyan közterekre, amelyek a szabadidő minőségi eltöltésére alkalmasak.

Tudás játszótér

A könyvtár alapvető funkciója a tudás megőrzése és átadása. A társadalmi, gazdasági kontextus folyamatosan változik, így ennek a funkciónak is reflektálnia kell a formálódó környezetre. Cedric Price Fun Palace terve fontos inspirációs forrás volt a könyvtár tervezésénél. Hasonló dinamikus és interaktív teret képzeltünk el a Dunán, ahol a tudásátadás nem egy klasszikus iskolában vagy könyvtárban történik, hanem kötetlen, játékos formában szólítja meg kortól függetlenül a látogatókat. A könyvtár egy platformnak nevezett felülethez csatlakozik, ami más szabadidős célokra is használható. Mi játszótér elemeket terveztünk erre a felületre, ez a könyvtárba lépve folytatódik, de ott már más funkciók is megjelennek.

A design legfontosabb célja, hogy ne monofunkciós, hanem flexibilis és multifunkciós terek biztosítsák a különböző tevékenységek egymás melleti megférhetőségét. A könyvtár olyan befogadó hely, ahol kulturális események, csendben tanulás, projektmegbeszélések, előadások és workshopok adnak lehetőséget a különböző tudástranszferekre.

Fenntarthatóság

A Neutelings Riedijk Architects építésze - Frank Beelen - előadása alatt meg sem említette az általuk tervezett Rozet könyvtár és kulturális központ izgalmas fenntartható energia-megoldásait. A közönség kérdésére azt válaszolta, hogy az új holland épületeknél a fenntarthatóság már elemi részét képezi a projekteknek, ezért sokszor már nem is beszélnek külön róla. A kommunikáció hiányában így nem mindig lehet tudni azokról az egyedi energetikai megoldásokról, melyek kreatívan használják a hely adottságait. A mi esetünkben a víz és a szél a két állandó energiaforrás, melyek szerves részét képzik az energiaellátásnak. Ezek víz- és szélmalom formájában kerülnek a platformokra, melyek a fenntarthatóság mellett az oktatásban és a zöld energiáról folytatott diskurzusban is kitüntetett szereppel bírnak. A megújuló energiaforrások használata egy vízi épület esetében különösen fontos, ha nem akarunk a szárazföldi energiaellátástól függni.

Hogyan lehet még közelebb hozni a fenntartható energia ideáját a látogatókhoz? Az energiaforrások itthon is gyakran láthatatlanok, mindennap használjuk őket, de a komplex rendszerekből sokszor csak a kapcsolókkal, gombokkal találkozunk. Olyan vizualizációban gondolkoztunk, mely a passzív szemlélődés helyett aktív részvételre ösztönzi a látogatókat. Ezért a platformokon és a könyvtárban található eszközök, mint a hinta vagy bicikli összeköttetésbe kerül az épület energiaellátásával. A biciklizés és hintázás során termelt energia hozzájárul a könyvtár energiaellátásához. Ennek mértékét egy táblán követhetik az érdeklődők.

Nemcsak energetikai szempontból, hanem financiálisan is fenntartható épületben gondolkodtunk. Tanulságos példa a görög nemzeti könyvtár gigantikus - ám ma még üresen álló - új épülete, melyet ugyan ajándékba kapott az állam, de fenntartásáról már neki kell gondoskodnia - ezt úgy tűnik egyelőre nem tudja teljesíteni. Természetesen a megújuló energiaforrások használatával a működtetési költség jelentősen csökken, de ahhoz, hogy financiálisan is közel passzív intézmény váljon a könyvtárból, olyan finanszírozási modellre van szükség, amely az állami támogatás változékonysága mellett kiszámíthatóbb hátteret biztosít. Jó példa erre a KÉK önfenntartó modellje, ahol a bérbe vehető munkaállomások és a rendezvények számára kiadott terek jelentik a fő bevételi forrást. A különböző terek tervezésénél ezt a szempontot is figyelembe véve olyan könnyen elkülöníthető helyszínekkel is kalkuláltunk, melyek ideálisak események, rendezvények befogadására és a könyvtár többi részének zavartalan működését nem befolyásolják.

A projektnek nem célja megoldani rakpartok komplex problémájának minden aspektusát, nem célja az autókat egy huszárvágással kitiltani a területről, hiszen erről sok oldalú egyeztetésre lenne szükség, különböző forgalmi alternatívák nélkül nem beszélhetünk erről. A dunai könyvtár célja olyan köztér és közösségi tér kialakítása, amely a kötetlen találkozások helyszíne, a szabadidő minőségi eltöltésére alkalmas hely, és ahol a tudásátadás forrása a könyvek mellett a játék, és az egymástól való tanulás.

Bene Zsófia