Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Programok

A közép-európai város - a lettre folyóirat tavaszi számának bemutatója

1/3

Polyák Levente

Hirdetés
?>
?>
Polyák Levente
?>
1/3

Polyák Levente

A közép-európai város - a lettre folyóirat tavaszi számának bemutatója
Programok

A közép-európai város - a lettre folyóirat tavaszi számának bemutatója

2008.04.04. 09:02

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
N&n galéria

Esemény kezdete:
2008.04.09. 14:00
Esemény vége:
2008.04.09. 16:00

polyák leventével koherens töredezettség című esszéjéről rajk lászló, szegő dóri és éber márk beszélget az N&n Galériában április 9-én

az építészet a kortárs magyar irodalomban című sorozat következő estjén

polyák leventével "koherens töredezettség" című esszéjéről rajk lászló, szegő dóri és éber márk beszélget.

az est háziasszonya: karádi éva

helyszín: N&n galéria petri györgy terem (1065 budapest, hajós utca 39.)

időpont: 2008 április 9, szerda 18 óra


a kiállításon láthatóak balla zsófia • báthori csaba • erős kata • farkas péter • forgách andrás • forgács péter • forgács zsuzsa • garaczi lászló • halas istván • hans henning paetzke • iványi gábor • jeles andrás • jeney zoltán • kamondy zoltán • karádi éva • kántor péter • kisbali lászló • kiss ilona • konrád györgy • kovács andrás • köszeg ferenc • márton lászló • mink andrás • nagy bálint • németh gábor • parti nagy lajos • perneczki géza • petri lukács ádám • radnóti sándor • rajk lászló • rakovszky zsuzsa • réz pál • sáska géza • szilágyi lenke • szilágyi sándor • szőcs géza • tamás gáspár miklós • tóth krisztina • vajda mihály • várady szabolcs emléktöredékei, írásai

 

3/3

1/3

Polyák Levente
2/3
Polyák Levente

Polyák Levente: Koherens töredezettség
Emlékezni és találni Közép-Európa városaiban (részlet)

A századfordulós nosztalgia csillogása és az átalakuló városi táj rom-esztétikája, a terasz ready-made dekorációs elemei sajátos módon ötvözik magukban a közép-európai városi emlékezet eltérő szegmenseit. Az elképzelt vadregényesség és spontaneitás képzete máig belengi a nemrég még hírhedt pesti belső kerületeket. Ez a képzet tökéletes termőtalaj az elhasználtságot és a még elviselhető városi nyomor látványát a szocializmus maradványaival szemben érzett lelkes iróniával összekapcsoló, és azokat a szórakozás szimbolikus fogyasztási szférájában kamatoztató kezdeményezéseknek. A nagyjátékfilmekben újra- és újra felfedezett lapostető szédítő magassága pedig megadja a terasznak azt a nagyvárosi tónust, amelyben a városlakók időről időre szívesen megmártóznak. A különös, az építészeti kísérteties iránt érzett vágyat biztosítja a századfordulós luxus megnyugtató közelsége, amelynek hátukat vethetik az előkelőbb kerületekből érkező kalandorok.

Vagy az előkelőbb országokból érkezők. A svéd ékszertervező, amikor a használtboltban vásárolt fekete-fehér fotóit „felpróbálja“ a kopottas, nyers házfalra, boldog, hogy többé nem veszi körül az a sterilitás-igény, ami minden nyomot eltüntetett szülővárosából. A falak repedései, a leomlott vakolat… a város ékszerei, mondja.

***

Való igaz, hogy a közép-európai városok többségének tájképében még mindig jelen vannak a háború nyomai – gyakran kiegészülve a rendszerváltás felszíni tüneteivel. A poszt-szocialista városi teret szokás átmeneti, töredezett, határokkal és küszöbökkel átszőtt térként leírni. E „halandó szívénél" is gyorsabban változó városokban a visszahúzódó állami tervezés által hátrahagyott, kommercializálódó terekben szinte észrevétlenül kerülnek egymás mellé tökéletesen eltérő funkciók és használati módok, sajátos frontvonalakat rajzolva fel emlékezés és progresszió, informalitás és ellenőrzés terei között. E határvonalak ambivalens jellegét táplálják és rögzítik az átmeneti városi táj különböző emblematikus helyszínei és látványai, mint a használaton kívüli vagy leegyszerűsített funkciót nyert foghíjtelkek és a sarkaikban megeredt többméteres akácfák, a buldózerek munkája nyomán napvilágra kerülő, lakásbelsőkről árulkodó tűzfalak.

Persze a töredezettség nem minden közép-európai város sajátossága. Bécs, amely egykor – a maga kompaktságában, önvizsgáló befelé fordulásában, városi tereinek és szolgáltatásainak minőségében – a közép-európai város prototípusa volt, építészeti szövetének folytonosságával ma kivételt jelent a régióban. Mégis, Bécs sugaras-körutas logikája segít tájékozódni Prágában, Krakkóban, vagy még inkább Budapesten. Varsóban vagy Pozsonyban azonban autóra vagy vezetőre van szükségünk az óvároson kívüli területek felfedezéséhez, nem is beszélve a totális töredezettség megtestesítőjéről, Berlinről. Az idegenség érzete ugyanakkor a másik irányban utazva is felbukkan bennünk: a tágas, zöld Berlinből a szűk, szürke Prága teljesen kommercializált belvárosába megérkezni gyakran klausztrofóbiát okozó élmény.

Berlin „alkonyi tája“egyúttal a struktúrán kívüli kulturális kezdeményezések melegágya is. A kultúra szélein elhelyezkedő, vagy azzal kacérkodó tevékenységek a város marginális, neoliberális piaci szerkezeteken kívül eső, emlékeket és nyomokat önként konzerváló tereiben találnak otthonra: az elhagyatott, az elfelejtett, a használaton kívüli ma a potencialitás helyeiként jelennek meg gondolkodásunkban.

A közép-európai társadalmak és városok ritmuskésése azonban nem egyértelműen előnyös kulturális sajátosság: a nyugati városfejlődést jól ismerő és a keleti lehetőségekhez ügyesen alkalmazkodó befektetői tőke gyorsabb, mint a kultúra szereplői. Az átalakuló kerületek átmenetisége kevés városban használható ki olyan szervesen, mint Berlinben: a leromlott épületek helyére villámgyorsan épített új, drága lakások által rövidre zárt dzsentrifikáció megakadályozza azt, hogy a kultúra spontán városszervező erővé váljon.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.