építészet : környezet : innováció

A Múzeumkert mint ékkő - Almási Balázs megvételt nyert terve

Almási Balázs és alkotótársai a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázatra beadott tervükben olyan kert létrehozását tűzték ki célul, amely a mai kor követelményeinek maximálisan megfelel, 21. századi innovatív technológiákat képvisel, mégis minden porcikájában áthatja a történetiség. Koncepciójuk megvételben részesült.

Minden amit tudni kell a kertről

Városi kapcsolatok

A Múzeumkert része az egykori pesti városfalra (jelenlegi kiskörút vonalától kissé beljebb) felfűződő zöldfelületi egységek sorozatának, melynek részei a Fővám tér, a Múzeumkert, az Erzsébet téri park, illetve még talán ide sorolható a felújítás alatt lévő József Nádor tér is. Ha korrektek akarunk lenni, akkor ide tartozik még a Duna, illetve a folyómenti kapcsolódó zöldfelületek is, mint a Vigadó tér és a Március 15-e tér. Ez a város szerkezetének belső zöld „nyaklánca” (ahol a körúti fasor a lánc és a kertek, parkok az ékkövek), melynek egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb ékköve a Múzeumkert, benne a Nemzeti Múzeummal. Jelenlegi állapota sajnos egyáltalán nem ezt a szerepet képviseli. Célunk, hogy koncepciónk segítségével újra megtalálja az őt megillető helyét a belvárosban.

A környező városszövet gazdag intézményrendszerrel rendelkezik, s a közelben olyan óriási látogatottságú szolgáltatási, oktatási központok találhatóak, mint az ELTE tömbje vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Kisebb létszámú látogató közönséget megmozgató, de országos jelentőségű intézmények is megtalálhatók a kert közvetlen szomszédságában, mint az Olasz Intézet vagy az Építész kamara, Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Rádió, de lehetséges, hogy a jövőben ide (is) költözik az Országos Széchenyi Könyvtár. Ugyanakkor kiemelkedő a turista forgalom is, és rendkívül sokan laknak a sűrű beépítésű Palota negyedben, ahol meglehetősen kicsi az egy főre jutó zöldfelületi arány.


Múzeumkert rehabilitáció - analízis, elhelyezkedés - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao



Megközelítés

A Múzeumkert célközönsége nagyon vegyes korosztályú látogató közönségből tevődik össze. Egyetemisták, családosok, nyugdíjasok, gyerekes kismamák, turisták, hivatalnokok stb., és szinte minden irányból érkezhetnek. A kert működő bejáratai azonban ezt nem veszik figyelembe. Keleti irányból a meglévő történeti bejáratok sajnos jelenleg zárva vannak, s a dél(kelet)i bejárat is nemrégiben szűnt meg.

Célunk a kert megközelíthetőségének jelentős javítása, melynek érdekében koncepciónkban a keleti oldal történeti bejáratait újra megnyitottuk, és ezek szomszédságában egy új akadálymentes megközelítést, illetve a déli oldalon egy szintén teljesen új kaput nyitottunk. Mivel a történeti bejáratok csak jelentős átalakítás révén lennének képesek akadálymentesített megközelítést biztosítani, és a közvetlenül az északi oldali bejáratra nőtt hatalmas fa matuzsálemet is ki kellett volna vágni, döntöttünk a különálló akadálymentes bejutási lehetőség létesítéséről. Az új akadálymentes szabvány szerinti rámparendszer beépül a jelenlegi hatalmas közműakna szerkezetébe, így megépítése nem veszélyeztet értékes zöldfelületeket. Az új bejárat a történetiek megjelenéséhez, anyaghasználatához hasonlatosan tökéletesen beilleszthető az Ybl-féle kerítésbe. A bejárat helykijelölése közvetlen megközelítést biztosít a Pollack Mihály tér alatti mélygarázs szintén akadálymentes liftjéhez. A déli oldalon már többször, több helyen is regnált rövidebb, hosszabb ideig bejárat, azonban jelenleg ezek már nem léteznek. A kerületi lakosság, a környező intézmények indokolják létét, ezért ahol a szintkülönbség már kisebb az utca felé nyitottuk meg rámpával kombinált lépcsős új bejáratunkat. Így a kert minden oldalról megközelíthetővé vált babakocsival is.

Múzeumkert rehabilitáció - zöldgyűrű - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao


Látványok

Külső látványkapcsolatok

A Kálvin tér felöl

A múzeum épületének bennünk élő s a történeti képeken megjelenő „hagyományos” látványa a Kálvin tér irányából tárul fel. Jelenleg e csodálatos és városképileg is meghatározó épület már csak éppen hogy felfedezhető, mert a Múzeumkert és a körút fái teljesen kitakarják. A korábbi építészeti pályázat bírálatában nem véletlenül vetődik fel az előkert múzeumot „takaró” fáinak esetleges eltávolítása.

Azonban, ha kicsit elemezzük az épületet kitakaró fák helyzetét, kiderül, hogy nem pusztán az épület közvetlen közelében terebélyesedő hatalmas fákat kellene eltávolítani, hanem az előkert délnyugati szegletének összes fáját, kiegészülve a körút sorfáival, melyek ugyan jelenleg még kisméretűek, de egy-két dekádon belül szintén eltakarnák az épületet. Könnyen belátható, hogy ezek kivágása sokkal nagyobb áldozatot jelentene, mint az áhított történeti látvány visszaállításából származó nyereség. Arról nem is beszélve, hogy a kiskörút fásítása szintén történeti hagyományokkal bír, így a fasor eltávolítása ellenébe menne a történetileg kialakult városi rendnek. Szerencsére télen, a lombhullást követően a múzeum épületének ikonikus látványa a fák ágrendszerén keresztül - ha részben is, de - évről évre láthatóvá válik.


Múzeumkert rehabilitáció, a-a metszet - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao


A kiskörútról

A másik „hagyományosnak” mondható külső látványkapcsolat a múzeum homlokzatának és lépcsősorának feltáruló képe a Múzeum körútról. Sajnos ezt a képet már csak a körúti villamosról élvezhetjük, mivel a kerítés mögötti tiszafa sövény mára a horizont magasság fölé nőtt, gátolva a gyalogosok és a gépjárművel utazók nézőpontjából a belátást. Ez az elveszett látványkapcsolat azonban helyre állítható a sövény erőteljes visszavágásával, az előkert kerítés mögötti erőteljes megnyitásával, illetve a sorfák alsó ágainak felkopasztásával.
Az élményt tovább erősíti a múzeum előterébe tervezett sekély vízfelület, melyben megduplázódik az épület látványa. Az esti órákban a díszkivilágítás miatt a tükröződés még erőteljesebben érvényesül.

A környező utcákból

A fent említett előkerti megnyitás ereje azért is hat olyan elementárisan, mert a kert többi térfala a történeti hagyományoknak megfelelően erőteljesen zárt. Ezt a zárást a jövőben is fenn kell tartani.


Múzeumkert rehabilitáció, madártávlat - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao


Belső látványkapcsolatok

Hátsó kert

A kert mérete nem túlságosan nagy, mivel az épület jelentős területet foglal el a telken. A „maradék” zöldfelület így jól átlátható keresztirányban. Kivételt képez az épület mögötti sűrű örökzöld (elsősorban tiszafa és részben babérmeggy) beültetés, amely gátolja a földszinti irodák természetes megvilágítását, kitakarja az épületet a kerti látványból. A pályázati kiírás történeti leírásából is kiderül, hogy ennek a határoló, izoláló beültetésnek nincs hagyományosnak mondható történeti előzménye, pusztán funkcionális védelmet biztosított a fiatal parkhasználók zavaró tevékenysége ellen (ablakok kővel, kavicsokkal dobálása) a hatvanas években. A történeti kertstruktúra helyreállítása, valamint az irodák használhatósága érdekében a földszinti takarást adó örökzöldek eltávolítását javasoljuk.


Múzeumkert rehabilitáció, csláadi piknik - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao


Oldalkert

Az oldalkert az épület oldalsó bejáratai mentén osztható két részre. Az előkertből eddig a vonalig látunk el korlátozás nélkül. Az elülső kertrészben ezért a reprezentativitást növelő egységes, átlátható, s nyugodt zöldfelületek jellemzik, míg a hátsó oldalkertekben adódik lehetőség a korábbi hagyományoknak is megfelelően aktívabb funkciók elhelyezésére, melyek így részben rejtve maradnak a kíváncsi szemek elől az előkertből tekintve.


Zöldfelületek

A belvárosban gyalogos távolságon belül óriási hiány van zöldfelületekből. Az 5 perces sétán már kívül eső, de még befogható távolságban lévő Erzsébet téri közpark a legjelentősebb ilyen objektum. Fontos megemlíteni a Károlyi Kertet, mely hangulatában és funkciójában is rokon a Múzeumkerttel, ráadásul 100 méteres sugarú körön belül van. Mindkét zöldfelület egyértelműen túlterhelt, míg a Múzeumkert jelentősen alulhasznált zöld szigete a belvárosnak.

A kihasználatlanság kitűnően illusztrálja a funkcionális és fenntartási problémák jelenlétét is. Budapest nem engedheti meg magának, hogy ott, ahol ekkora szükség van minden négyzetméter zöldfelületre, ilyen kihasználatlan területek éktelenkedjenek a belváros kellős közepén. Ráadásul, mint zöldfelület sem működik megfelelően a hatalmas murvás parkoló és a túlárnyékos kert gyér kikopott gyepfelületeinek köszönhetően. A kert zöldfelületi, városökológiai hatásának hatékonysága tehát jóval kisebb a kelleténél és a lehetőségeknél!

Elsődleges célunk a zöldfelületek növelése, továbbá a megnövelt zöld városökológiai hatásának intenzívebbé tétele. A fizikai növelés viszonylag egyszerű, azonban ezzel párhuzamosan a hatékonyságot is jelentősen javítanunk kell. Ehhez a két legfontosabb összetevő, a lombkorona szint ritkítása (a kertet több napfényhez kell juttatni, hogy többszintű növényállomány alakulhasson ki), illetve az önálló vízkezelési rendszer kiépítése, melynek súlyponti tényezője a csapadékvizek helyben tartása.


Múzeumkert rehabilitáció, játszótér - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao


Történetiség

Célunk volt egy olyan kert létrehozása, amely a mai kor követelményeinek maximálisan megfelel, huszonegyedik századi innovatív technológiákat képvisel, ugyanakkor minden porcikájában meghatározó a történetiség jelenléte. A történeti előzmények mind az alapvető felépítésében, szerkesztési elveiben, mind a részletekben jelen vannak, s meghatározóak.

A kert korszakai

A pályázati kiírásban megtalálható történeti tanulmány óriási segítségünkre volt a tervezés során. Rengeteg tervezői döntést befolyásolt, alakított úgy, hogy a hiteles történetiség újra a felszínre kerülhessen. Kitűnő példa erre annak a nehéz döntésnek a meghozatala, amely fájó szívvel ugyan, de a hiteles történeti szerkezet visszaállítása érdekében száműzte a múzeum mögötti, az épületre szorult besűrűsödött örökzöld állományt. Szerencsére a kiemelkedően értékes növények átültethetők a kert másik területére.

Nem célunk végig elemezni a kert történeti fejlődésének összes momentumát, de a meghatározó folyamatokat, fejlődési irányokat fontos megértenünk a helyes – a történetiségre épülő - koncepció kialakítása érdekében. A kert születését követően, annak jelentős része - a növényzet természetes öregedésén, fejlődésén túl - egészen a harmincas évekig alig változott. Ahol jelentősebb változás érhető tetten, az a múzeum előtti előkert.

Először a körút szabályozási szélessége miatt kiharapott területek, később a lépcső előtti sziget változásai (intenzív dísz funkció), majd az 1893-ban odakerült Arany János szoborcsoport rendezte át jelentősen az előkertet. Később a szobor két oldalán elhelyezkedő díszes zöld szigetek képe változott úgy, hogy szemmel láthatóan évtizedről-évtizedre egyre nőtt a burkolt felületek aránya. Nem véletlenül, hiszen egyre több meghatározó tömegrendezvényt, megemlékezést tartottak itt. Egy 1937-es és egy '45-ös közigazgatási térképsorozat - ugyan elég vázlatosan megjelenített - kert alaprajza mutat olyan változást, ami képileg meghatározó. Ugyanis ezeken a rajzokon a korábbi kissé szabálytalan parkszerű kert alaprajz racionális, „kiegyengetett” szabályosabb formában jelenik meg. Könnyen elképzelhető persze, hogy ez csak a - cél szempontjából mellékesnek tartott - kert egyszerűsített megjelenítésének pusztán grafikai eszköze volt. Ami viszont egészen biztos, hogy a történeti folytonosságot derékba törte, az az 1971-es kertépítészeti terv, amely szembe megy a történeti előzményekkel és az egykori szerkezeti felépítéstől idegen struktúrát erőltet a kertre. A '99-es felmérés már csak alátámasztja a '71-es terv mélyreható változásait, melynek következményei mindmáig érzékelhetőek.


Múzeumkert rehabilitáció, előtér - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao



A történeti kert és a koncepcióterv felépítése

A kert „aranykorát” a XIX. század végére tehetjük. Ekkorra már kialakult egy, a kert és a város életében is, több éven át tartó meghatározó stabil szerkezet. Ezt a struktúrát vettük alapul tervünk kiindulási alapjának (Pontosabban az 1867-72-es kataszteri térképsorozatot a kert nagy része szempontjából, - mivel ez a leg részletesebbnek tűnő ábrázolás, - illetve az Arany János szoborcsoport megjelenése környékén fellelhető archív képeket az előkertről.). 

A mai kert történetisége

Koncepciónk alapvetéseit a  kertet meghatározó stílusjegyek, szerkezeti felépítés mentén fogalmaztuk meg. A meghatározó történeti elvek a következők:

  • a „kvázi” szimmetria
  • az egybefüggő zöld, és ennek másodlagos osztásai (keresztező utak)
  • a körbevezető karakteres sétány
  • a Kazinczy és Berzsenyi szobor által meghatározott karakteres útformák
  • a szimmetrikus elülső és másodlagos hátsó reprezentatív terek és középkiemelések
  • a bejáratok történeti elveken alapuló kezelése, nyitása
  • a múzeumot körbevevő, ahhoz kapcsolódó szélesebb burkolt felület
  • a funkcionális elrendezés (pl. játszótér)
  • az eredeti úthálózat fizikai megjelenítése a zöldfelületekben.


Funkciók, kertleírás

Célunk megőrizni a Múzeumkert pihenő, rekreációs jellegét, ugyanakkor gazdagítani funkcionális kínálatát. Továbbá fontos elvárás, hogy a jelenlegi előkert használati dominanciát kiterjesszük a kert teljes területére, és kibővítsük a kerthasználók körét. Mindezt úgy kell megoldani, hogy építsünk a hagyományos funkcionális elrendezésre, s csak minimális finomhangolást, karaktertisztítást hajtsunk végre.

Az épület főtengelyében erősítjük a reprezentatív karaktert, mely így a jövőben nem csak az előkertre koncentrál, hanem új elemként a hátsó kertben is szerephez jut. A funkcionális szerkezet szimmetriájában a két oldalkert elülső traktusa a reprezentatív előkertet keretezi, egészíti ki nyugodt egybefüggő zöldfelületével, s történeti hangulatot megidéző kerti elemeivel. A hátsó kissé eldugottabb oldalkerti részek fogadják be az új (a játszótér egyben régi felelevenített funkció is) intenzívebb kortárs funkciókat. A hátsó kert egyfajta puffer területként szolgál a középső egykori kertészlak (a jövőben kávézó és étterem) és a múzeum épület közti reprezentatív tér felé.


Múzeumkert rehabilitáció, kávézó - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao


Az előkert

Az előkert felépítésében a kert többi részétől eltérően erőteljesebben módosítottunk. Ennek oka, hogy a kert története során ez a kertrész változott a leginkább és legintenzívebben (új szoborcsoport, zöldfelületek fokozatos visszaszorulása). Ezt a történeti „hagyományt” folytatva döntöttünk a reprezentativitás új kortárs eszközökkel való megjelenítése mellett úgy, hogy a történeti alapvetéseket megőrizzük (tengelyes szimmetria, reprezentatív virágfelületek, középső traktus kiemelése). Tettük ezt azért is, hogy alkalmazkodjunk a jelenkor követelményeihez (tömegrendezvények, fesztiválok) és a kert funkcionalitása bővülhessen, mindezeknél a terület mikroklímájának javulását is figyelembe vettük. Ezért vízfelületet és „párakapukat” alkalmaztunk.

A központi attraktív lépcsősorral szemben, a szoborcsoport körül, az épület arányaihoz igazodó sekély, filmszerű tükröződő vízfelületet terveztünk. A minimális vízmélységnek köszönhetően rendezvények idején a felület könnyen vízteleníthető és járhatóvá tehető. A víz két oldalán megjelenő egybefüggő burkolt felület segíti a szabad közlekedést, s kisebb rendezvények esetén a vízfelület megőrzésével, télen jégpályává alakításával sokrétűen használható rendezvénytérként működhet. A burkolt felületbe vízköd fúvókákat építettünk (mint amilyenek a Kossuth téren is találhatók), melyek a nyári kánikulában adnak felüdülést. A raszteresen elhelyezett fúvókák a burkolt felületben az egykori növényszigetek helyét rajzolják ki, megidézve a történeti kert aranykorát. Téri értelemben a vízfelület két oldalán képződő köd felhők még inkább kiemelik az épület középső traktusának szépségét. A vízfelület - különösen este a díszkivilágítás miatt – megduplázza az épület homlokzatának képét.

Az előkert látványának érvényesülését segíti az alacsonyra nyírt örökzöld sövénysor, mely a jelenlegi kerítés menti sövény vonalában fut, csak jóval alacsonyabban. Középső szakasza a vízfelülettel egyező szélességben intenzív virágkiültetésre vált, tovább erősítve, (alulról) keretezve a körútról feltáruló látványt. A lépcsősor két oldalán (ide rejtettük el a kerékpár tárolókat is) a régi terveknek megfelelően intenzív, díszes zöldfelületet létesítettünk, melynek képében a változatos évelő felületek a meghatározóak. A vízfelület alatt rejtőző burkolat mintázatát a múzeum kupolatermének padlózat mintája alapján álmodtuk meg.

A homogén burkolt központi térben a díszítés csak akkor jelenik meg, amikor a víz le van eresztve. Így a vízmentes időszakban is reprezentatív kiemelést kap a szobor közvetlen környezete, mely kiemeli a múzeum középső traktusát és a központi teret.


Múzeumkert rehabilitáció - területhasznosítás - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao



Rendezvények, fesztiválok

A Múzeumkert jelenleg is jó néhány rendezvénynek, fesztiválnak ad otthont (március 15-ei állami rendezvények, vagy a Múzeumok Majálisa, csak hogy a legismertebbeket említsük). Az előkert új központi tere vízfelülettel kisebb, vízfelület nélkül jelentősebb méretű rendezvények befogadására is alkalmas úgy, hogy a vendégsereg nem tesz kárt a növényzetben. Egy új rendezvény is egyfajta zászlós hajója lehet a múzeum előtti térnek, ez pedig a téli korcsolyázás a kivilágított épület előterében. A befagyott vízfelület mellett a burkolt térben további lehetőség nyílik a jég aktív kiszolgálására. Forralt bort, mézeskalácsot áruló kis bódék vehetik körbe ilyenkor a kis teret, melyek gyűrűjében ülve, kényelmesen nézhető a színes forgatag háttérben az impozáns épülettel.


Az elülső oldalkert

A két oldalt megjelenő hatalmas, egybefüggő gyepfelület, jelentős kontrasztot képez a reprezentatív központi burkolt területtel, zöld keretbe foglalva a múzeum épületét. Itt kölcsönözhető napágyakon lehet kipihenni a városi rengeteg fárasztó nyüzsgését. Itt semmi egyéb funkció nincs, mint a zöld környezet nyugalma, természetesen történeti ihletésű keretbe foglalva. A történeti előzményeket finoman jelenítettük meg a növényzet segítségével, ami az egykori alaprajz „lenyomataként” jelenik meg a gyepfelületekben (Részletesen lásd a történeti és a biodiverzitás fejezetekben).


A hátsó oldalkert

Kissé eldugva, a körút nyüzsgésétől távolabb a keretező zöldfelület szélessége már elegendő ahhoz, hogy egyéb funkciókat is befogadjon a reprezentációs terek zavarása nélkül. A történeti hagyományoknak megfelelően a délkeleti sarok által meghatározott két mezőben kap helyet egy történelmi játszótér. A terület egybefüggő vízáteresztő gumiburkolatot kapott, s ebbe integrálódnak az egyedi szokványostól eltérő egyedi játszószerek.

A kis játszótér jól elkülöníthető módon egy sétánnyal elválasztva két korcsoportnak is megfelelő szórakozást nyújt. A nagyobbik keleti területen a terep is játékosan dimbes-dombos. Az egyedi játszószerek felelevenítik a magyar történelem egy-egy jelentős eseményét, játékosan hozva közelebb a történelmet a gyerekekhez. Itt kap helyet egy ivókút, ugró szőnyegek és egy kis vizes játszórész is. Több izgalmas kvíz játék is bekerült, mint például a keresd a párját, ahol évszámokhoz lehet nevezetes eseményeket kötni. A kisebbik nyugati oldalon a fiatalabb generációnak készült egy homokozó és néhány egyedi faragású rugós játék (pl. lovas huszár) is. A homokozóban el vannak rejtve lerögzített történeti ereklyék (másolatai), amit a kicsik kiáshatnak a homok alól egy képzelt régészeti feltáráson. A burkolatba integráltunk olyan sötétszürke felületeket is, ahol a kreatív rajzkészséget fejleszthetik a csöppségek.

Az északi oldalon pedig a családi kikapcsolódáshoz biztosítottunk segítséget olyan piknik platformokkal, melyek a felhőtlen társas kikapcsolódáshoz nyújtanak biztos alapot. A kör alaprajzú a felszíntől ellebegtetett felületek a gyepben „úsznak”. Mindegyik egység tartalmaz egy napelemes telefontöltő egységet is. A kertben ingyen wifi szolgáltatást biztosítunk még vonzóbbá téve a helyet a fiatalok körében. Az épület északkeleti sarkához közel eső kisebb felületen kör alakú egyedi tervezésű sakkasztalok kaptak helyet, a vállalkozó szellemű idősebb generáció örömére. A kertnek tehát ezen szeglete a csendesebb, de társas, családi funkcióknak ad otthont.

A hátsó kert

Az épület mögötti zöldfelületek célja az intenzívebb funkciók „lecsendesítése”, vagyis egyfajta puffer területként működnek, melyben ismét csak a zöld, és az intenzív virágfelületek (kortárs gruppok kihelyezett hatalmas Agavékkal) dominálnak. Mindez azért fontos, mert az egykori kertészház felújításával és kortárs kiegészítésével (történeti osztás és arányrendszer felhasználásával, de modern illeszkedő anyaghasználattal) létrejövő kávézó és étterem előterében, egy díszmedence szomszédságában hangulatos, történeti ízű kiülőt létesítettünk.

Az „Ágacska” típusú padból eredeztethető székekkel, és stílusában passzoló asztalokkal berendezett terület a víz finom csobogása hatja át. Itt elfogyaszthatunk egy-egy reggelit, szendvicset vagy könnyű salátát. A medence mellett és a túloldalán hasonló, mobilan mozgatható székekre ülhet le az, aki nem akar fogyasztani. Az épület kiegészítés a Pollack Mihály térre is rendelkezik szintbeli kijárattal, így a kert mögötti téren kiülőkkel, napernyőkkel élet költözhet a két lift közötti közösségi térbe. A két történeti kijárat újranyitása mellett nyitottunk egy akadálymentes kijáratot is, amely a jelenlegi közmű aknával egybeépítve került kialakításra.

Múzeumkert rehabilitáció, belső udvar - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao


Belső udvarok kinyitása

A belső udvarok jelenleg alulhasznosított, igen kihasználatlan területek. Az épület belső funkcióinak minimális átalakításával összenyithatóvá válnak a kerttel és egymással. Első ütemben az udvarok lefedése nélkül is kialakítható egy (tető)kert és terasz a múzeum kávézóhoz a déli udvarban. Itt egy vízfelület javítja a mikroklímát és teszi hangulatossá az udvart. Az északi udvar pedig minimális átalakítással, középső szőnyegszerű faburkolattal rendezvénytérként működhet. Kamara koncertek, kiállítások ideális helyszínévé válhat, tovább gazdagítva a kert programjait. Később az udvarok lefedésével még intenzívebb használat is lehetséges, ekkor már a téli szezonban is használhatóvá válik. A kertben nyáron kihelyezett délszaki növények számára (erősítve a történeti karaktert pl. Agave) télen orangerie-ként működhet a két udvar.


A kert zöldfelületei

A Múzeumkert környezetében, s főleg a VIII. kerületben nagyon kevés a közhasználatú zöldfelület. Ezért tervünkben törekedtünk a zöldfelületek intenzív alkalmazására. Ennek érdekében a múzeumot ’U’ alakban körbeölelő zöld kertben minimalizáltuk a burkolatok mennyiségét és szélességét.

Lombkorona szint

A kert faállománya, ahogy a pályázati kiírás is kihangsúlyozza, igen erőteljesen besűrűsödött. A meglévő fák gyakran már egymást akadályozzák a fejlődésben, és torz koronát növelve legyengülten sokkal kevésbé ellenállóak a betegségekkel, kórokozókkal szemben. Ezért a lombkoronaszint ritkítására van szükség. A besűrűsödött állomány gátat szab a gyepfelületek fenntarthatóságának és az alkalmazott lágyszárúak diverz fajgazdagságának is. A ritkításnál elsősorban az alászorult, vagy erőteljesen torz koronájú egyedeket vettük sorra. A koncepciót kevéssé befolyásolják a fák, nem okoz feltétlen gondot, ha egy fa egy gyalogos sétányra esik. Így igen ritkán fordult elő, hogy fát koncepcionális okból kellett kivágni. Elsősorban a gépjárművel is használható burkolt épület körüli úton és ott is főleg az épület mögötti területen akadt csak néhány kivétel. Nagy számban vágtunk ki friss magról nőtt újulatot, illetve főleg az épület mögött az ablakokat árnyékoló tiszafákat ritkítottuk még (részletes indoklást lásd a funkciók, kertleírás fejezet hátsó kert alfejezetében).

Cserjeszint

A kert erőteljes víziójának megjelenítésében a cserjéknek, illetve hiányuknak jelentős szerep jut. A koncepcióban elsősorban a kertet körbefutó sétányt keretező kiültetésben dominálnak. Így a kert a környező utcákról leválik, elhatárolódik, különleges egyedi hangulatú belső tér jön létre, melyet a múzeum épülete határoz meg elsősorban. Ahhoz, hogy ez a térélmény létrejöhessen, a körbefutó sétány és az épület közti térben redukálnunk kellett a cserjeszint dominanciáját, és csak a kiemelkedően értékes cserjéket, cserjefoltokat őriztük meg. Végeredményben a múzeum körül egy sokkal egybefogottabb egyöntetű hatalmas zöld felület keletkezett, melyet a fák lombjai, mint hatalmas gomolyfellegek árnyékolnak. Azokat az értékes cserjéket, melyek sajnos a terv szerint nem maradhatnak, átültetünk a külső keretező zónába. A cserjesáv előtt, annak védelmében helyezzük el a történeti Ágacska típusú padokat, melyekről kényelmesen szemlélhetők a kertben folyó események.

A Múzeumkert körút felöli középső traktusában lévő – a horizont magasságot már meghaladó - tiszafa sövényt megújítjuk, illetve drasztikusan visszavágjuk, hogy visszaadjuk a járókelőknek a belátást. A középső vízfelülettel párhuzamosan futó szakaszát az ide kerülő virágágyás miatt pedig átültetjük a kert másik kerítés menti területére. A múzeum keleti oldalára rátelepülő örökzöld cserjesávot a funkciók, kertleírás fejezet hátsó kert alfejezetében már ismertetett (elsősorban történeti és egészségügyi) okok miatt megszüntetjük, illetve átültetjük.

Gyepszint

A kertben a gyepben olyan megoldást alkalmazunk, amely a történetiség konkrét megjelenítésén túl a biodiverzitást is szolgálja. Az egybefüggő hatalmas gyepfelületen az egykori történeti úthálózatot jelenítjük meg úgy, hogy a nyírt felületben a régi utak helyén hagyjuk felnőni a füvet.

Az évente sokkal kevesebbszer kaszált/nyírt ilyen felületeken a vadvirágok változatos sora tud megtelepedni, gyönyörű virágos rétet varázsolva a múzeum köré. A magasra (40-60 cm) hagyott füves területek pedig kitakarják a mögöttük keresztbe futó sétányokat, tökéletesen egybekapcsolva az alaprajzilag tagolt kert képét.

Virágfelületek

Alapvetően három féle virágdíszítési metódust alkalmazunk: intenzív, félintenzív és extenzív. Az intenzív és félintenzív virágfelületeket reprezentációs célból elsősorban az épület főtengelye közelében használjuk. Az intenzív virágfelületek elsősorban az egynyári virágokra épülnek, melyek ugyan magas fenntartás igényűek, azonban ezt rendkívül élénk és hosszantartó virágzással hálálják meg. Az egynyáriakat célszerű kombinálni néhány évelővel és fűfélével is. Ilyen ágyás kerül az Arany János szoborcsoport elé, az Ybl kerítés mentén a vízfelület teljes hosszában.

Különleges történeti ihletésű kortárs virág gruppokat álmodtunk a múzeum mögötti kis teresedés két oldalán. Ezek különböző átmérőjű körökbe ültetett virágfelületek, melyek némelyikének közepébe az archív felvételeken is látható dézsás Agavék kerülnek a nyári szezonban kihelyezésre.

Félintenzív virágágyás kerül a múzeumlépcső két oldalán található zöldfelületekbe. Erre elsősorban speciálisan összeválogatott évelők jellemzőek, melyek változatos habitusukkal (megjelenésükkel) és virágdíszükkel hívják fel magukra a figyelmet. A gondos válogatásnak köszönhetően létre lehet hozni olyan esztétikus ágyást, amelynek öntözésre alig van szüksége. Hasonló évelő felületek kerülnek még az oldalkertek egyes részeire is. Az extenzív virágfelületekről már írtunk a gyepszint alfejezetben. Ezekre jellemző a magas fajgazdagság, a nagyon hasonló - a helyi mikroklímához alkalmazkodó - termőhelyi igény, valamint az őshonos vadvirág fajok relatív gyakorisága.


Múzeumkert rehabilitáció, b-b metszet - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao



Fenntartás racionalizálása

Tervünk kitüntetett célja nem csak egy gyönyörű, hanem egy könnyen, olcsóbban fenntartható kert létrehozása volt. A fenntartási költségek redukálásához a biodiverz magasra hagyott, virágos gyepfelületek sokkal ritkább, évi mindössze háromszori kaszálása is hozzájárul. A kert üzemeltetésénél felhasználjuk a tetővizeket, a burkolatokon felgyűlt vizeket, valamint két fúrt talajvízkút vízét is. Így a kert víz szempontjából önellátó lesz, nincs szükség a drága vezetékes vízutánpótlásra. A költségek további faragásában segítenek a gondosan válogatott fajokból kiültetett évelő ágyások is, melyeknek csak a nyári extrém szárazságok idején van szükségük elsősorban öntözésre.

A cserjék építés alatti, illetve későbbi fenntartásból adódó ritkításából származó aprítékot helyben hasznosíthatjuk földtakarásra, mellyel további öntözővizet (talaj kiszáradásának csökkentése) illetve gyommentesítési munkát spórolunk.


Világítás

A tervben visszaállítjuk a négy eredeti kandeláber másolatát az eredeti helyeikre, s a jelenlegieket pedig a körbe futó sétány mentén helyezzük el. Az eredetiekkel egyező falikarokat pedig az oldalsó bejáratokhoz, illetve a kertészházhoz tettünk. A szobrok alsó talajszintbe süllyesztett fényvetőkkel lesznek megvilágítva. A hátsó oldalkertben és hátul a kiemelkedő értéket képviselő faóriások alsó koronavilágítást kapnak. Ezek térben teljesen elhatárolódnak a főhomlokzat díszkivilágításától, tehát nem zavarják azt.


Fenntarthatósági elvek

A fenntartható fejlődés és innováció nálunk nem csak szlogen. Tervünk megálmodásakor ezek a szempontok elsődleges szereppel bírtak. Célunk volt a helyben megtalálható anyagok újrahasznosítása mellett az önellátó vízrendszer kiépítése, a csapadék újrahasznosítása, a fenntartás racionalizálásán keresztül, az előrelátó gondos tervezés eredményeként jelentősen kisebb fenntartás igényű kert létrehozása. A fenntarthatósági elvek betartása egyfelől elemi érdekünk a természeti erőforrások megőrzése miatt, másfelől gazdasági haszon is az intelligens tervezésnek köszönhető megtakarítások kapcsán.

Csapadékvíz kezelés, helyben tartás

Tetővizek

A múzeum épületének hatalmas tetőfelületén (~5500 m2) jelentős mennyiségű csapadék gyűlik össze, mely jelenleg bárminemű hasznosítás nélkül közvetlenül a csatornába ömlik. Budapest átlagos évi csapadékösszegét (533 mm) figyelembe véve ez évi közel 3000 m3 vizet jelent! Természetesen elsősorban csak a nyári idénnyel érdemes számolni, de még így is tetemes mennyiségről beszélünk. Ezt a vizet hasznosítjuk a kertben. Elsősorban az előkert tükröző vízfelületét tápláljuk vele. A belső udvarokban összegyűlő vizeket pedig szürkevízként hasznosíthatjuk az épületben.

Felszíni vizek kezelése

A burkolatokon összegyűlő vizeket a környező zöldfelületekre vezetjük, vagyis nem alkalmazunk kiemelt szegélyeket, hogy a burkolat egyszerűen vízteleníthető legyen. A nagyobb gyepfelületek enyhén homorú kialakítást (középen mélyülő) kapnak, hogy hirtelen felhőszakadás esetén egyszerre nagyobb mennyiséget is befogadhassanak.

Vízáteresztő burkolatok

A tervünkben a burkolatok jelentős hányada vízáteresztő (stabilizált szórt burkolat, gumiburkolat), illetve részben vízáteresztő, vagyis hajlékony alappal készül, és a fugák közt átengedi a vizet. Természetesen az épület közvetlen közelében az alapok vizesedésének elkerülése érdekében vízzáró burkolatot képeztünk.


Múzeumkert rehabilitáció, madártávlati térstruktúra - építész: Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao



Újrahasznosítás

Rengeteg energia és pénz is megtakarítható a helyben megtalálható anyagok újrahasznosításával. A Múzeumkertben jelenleg nagy mennyiségben található andezit és bazalt kis- és nagykockakő, amely óriási érték. Sajnos a fellelhető kövek felületi kopása következtében azok újra rakása nem minden szempontból felelne meg a kor követelményeinek. Esztétikailag ugyan nagyon is vonzó patinás burkolatot kapnánk, azonban a felületi egyenetlenség következtében kevésbé lenne kényelmes rajta a járás, illetve az akadálymentesség követelményeinek sem biztos, hogy 100%-osan megfelelne. Óriási hiba lenne viszont nem felhasználni ezt a kincset!

Javasoljuk a nagykockakövek korongvágását, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy kővágó géppel ketté vágják a tömbköveket. Rengeteg előny származik ebből, ugyanis rögtön több mint meg másfélszerezzük a lerakható kövek mennyiségét, ráadásul a korongvágott felülettel felfelé fektetve kitűnően egyenletes gyönyörű burkolatot nyerünk (Ilyen burkolatot láthatunk többek között az óbudai Gázgyár területén, a Kolosy tér közelében vagy akár Nagytétény történeti központjában is.). A módszer azért lehetséges, mert a jelenlegi hagyományos kockakövek vastagságának fele is megfelelően teherbíró burkolat építését teszi lehetővé, miközben a történeti hangulatot is megőrizzük. A múzeum épület előtti és körüli burkolat tehát ilyen történeti hangulatot árasztó, de mégis modern, esztétikus felületet kap.

Biodiverzitás

Gyakran halljuk ezt a kifejezést, de valójában igazán sosem gondolkodunk el azon, hogy miért is fontos ez a fogalom. A biodiverzitásra, más szóval fajgazdagságra azért van égető szükség napjainkban a zöldfelületeinken, mert mindamellett hogy a (faj)gazdag, dús növényzet esztétikus megjelenésű (a városainkban senyvedő zöldfelületi monokultúrákkal szemben), természetes működése következtében rengeteg pénzt takarít meg nekünk! Természetesen a fajgazdagság nem azt jelenti, hogy tetszés szerint összehordunk fűt-fát-virágot, hanem ökológiai elveken nyugvó speciálisan összeválogatott őshonos növényi társulásokat hozunk létre. Ennek azért van jelentősége, mert a jól megválasztott növényekből létrehozott természetes ökoszisztémához „hasonlító/közelítő” zöldfelületünk sokkal inkább önfenntartó lesz, mint a jelenleg általánosan alkalmazott növénykiültetések. Ebből következően a fenntartási költsége is jóval alacsonyabb lesz. A hatékony biodiverz kert létrehozásához azonban több fényre van szükség a fák alatt, mivel az erre alkalmas lágyszárúak általában fényigényesebbek. Csak egészen kevés faj képes elviselni a jelenlegi mélyárnyékot.

A kertben a gyepben olyan megoldást alkalmazunk, amely a történetiség konkrét megidézésén túl a biodiverzitást is szolgálja. Az egybefüggő hatalmas gyepfelületen az egykori történeti úthálózatot jelenítjük meg úgy, hogy a nyírt felületben a régi utak helyén hagyjuk felnőni a füvet. Az évente sokkal kevesebbszer kaszált/nyírt ilyen felületeken a vadvirágok változatos sora tud megtelepedni, gyönyörű virágos rétet varázsolva a múzeum köré. A magasrahagyott füves területek pedig kitakarják a mögöttük keresztbe futó sétányokat, tökéletesen egybekapcsolva az alaprajzilag tagolt kert képét.
Akadálymentesség

Szabványos akadálymentesített bejutást biztosítottunk nyugat és kelet felől, illetve „kvázi” akadálymentes rámpát Észak és Dél felől, amely ugyan valamivel meredekebb a szabványosnál, de babakocsival és idősek számára könnyen közlekedhető. Az épület előtti főbejárat a tömegközlekedéssel érkező, míg a hátsó rámpa a gépkocsival érkező mozgáskorlátozottakat szolgálja. A bejáratokat pedig a kertben körbefutó szilárd burkolatú sétány fogja össze, biztosítva a zavartalan biztonságos közlekedést. A stabilizált szórt burkolatú másodlagos közlekedési felületek (stabilizer) organikus kötődésű (természetes alapanyagú) stabilizációs technológiával készülnek, amely mindamellett, hogy 70%-ban vízáteresztő, és esztétikus, az akadálymentes közlekedést is lehetővé teszi.


Berendezések

A kert történetisége nem csak a szerkezeti felépítésben, hanem a részletekben is rejlik. Az archív fotókról szerencsére sok részlet rekonstruálható. Koncepciónk szerint a reprezentatív területeken illetve az ezeket egybe kapcsoló keretező sétány mentén helyezzük el a történeti korhű berendezéseket, vagy azok másolatait. Az épület és a keretező sétány, valamint a reprezentatív elő- és hátsókerti részek közé szorított egységes zöldfelület pedig a kortárs funkciókkal együtt a kortárs berendezéseket fogadja be.

A történeti kandeláberek másolatai ismét eredeti helyükön pompáznak majd. A jelenlegi korhű, de nem eredeti kandelábereket pedig a kertben körbefutó sétány mentén helyezzük el. Ugyanitt kapnak helyet az egykori Ágacska típusú padok is, melyek tovább erősítik a történeti miliőt.

Felkutattuk és szerencsére létezik jelenleg is ez a pad típus, amely így könnyen beszerezhető tartozéka lesz a kertnek. Ugyanígy beterveztük a Buchwald féle történeti képeken is feltűnő székeket. Ilyenek kerülnek a Kazinczy és Berzsenyi szobrok által meghatározott történeti ihletésű kis teresedésekbe az elülső oldalkertben, illetve az egykori kertészlak (a jövőben tervezett étterem és kávézó) előtti kiülőhöz. A székekhez létezik autentikus asztalka is teljessé téve a bútorcsaládot.

Az elülső oldalkertben lehetőség nyílik majd a londoni Hyde parkhoz hasonlóan fakeretes napozóágyak kölcsönzésére is. Ezeket bárhol elhelyezhetjük a gyepben vagy a kertben, interaktívvá varázsolva a közkert használatát. A hátsó oldalkertben kapnak helyet a beépített kör alakú sakkasztalok. Főleg a nyugdíjasok élnek egyre gyakrabban ezzel a kikapcsolódási lehetőséggel, melynek még a rendszerváltás előtt komoly hagyományai voltak városszerte. Hogy nem halt ki ez a hagyomány, az elsősorban a termálfürdőknek köszönhető, ott ugyanis még ma is nap-mint-nap sakkoznak az öregek a vízen úszó hungarocell táblákon a külföldiek nagy örömére. Az északi hátsó oldalkertbe telepítettünk olyan családi piknik platformokat, melyek kényelmes felületet biztosítanak a családi vagy páros piknikezéshez. Ezek a kör alakú fa keretes egységek napelemes telefontöltő pontokat is tartalmaznak, amely szolgáltatás amellett, hogy megújuló energiára épül, a kertben üzemelő wifi ponttal kiegészítve egy rendkívül sokoldalú, népszerű kikapcsolódást biztosít fiataloknak, és családosoknak egyaránt. A bejáratok közelében szintén fa keretes információs térképek és molinó felületek is segítik a tájékozódást. A cserélhető molinó felületek információval szolgálhatnak fesztiválok, rendezvények idején. A nemzeti lobogóról sem felejtkeztünk meg, megőriztük a zászlórudakat a múzeumlépcsőnél. A rendezvények lebonyolítását segítő infrastruktúra pontokat (víz, elektromos betáp) helyeztünk el a rendezvénytér alatt a burkolatba rejtve mindkét oldalon. Mini infó pollerek kerültek a kert teljes területére, melyek sorra látogatásával interaktív történelmi kvízjátékot játszhatunk okostelefonunkra ingyen letölthető App segítségével. A játszótéren és közelében pedig elrejtettünk a burkolatban olvasható évszámokat és eseményeket, melyeknek meg kell találni a párját. A játék különböző nehézségi fokozatokban létezik, minden korosztály számára ad kihívást.

Összességében tervünk célja a berendezések tervezése során is az volt, hogy a történetiség hiteles megjelenítése mellett a kortárs és innovatív, a huszonegyedik századi technológiákra, a megújuló energiaforrásokra épülő komplex élményt nyújtó park szülessen.

A koncepciónk legfontosabb alap pillérei fontossági sorrendben a következők:

  • Sokkal több ZÖLD
  • Hiteles történetiség
  • XXI. századi igényeknek megfelelő funkciók
  • Innovatív csapadékvíz kezelés
  • Fenntarthatósági elvek alkalmazása
  • Korszerű technológiai megoldások
  • Kortárs megjelenés

 

Almási Balázs, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya, Wang Xiao

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »