Nézőpontok/Vélemény

A sanghaji magyar pavilon a Tervpályázatok Fórumán

1/8

Kalo Emese, Mátrai Péter
Kalo Emese, Mátrai Péter, Hőnich Henrik
Lévai Tamás
Pyka Zsolt, Szöllőssy Barbara
Hőnich Henrik
Kalo Emese, Mátrai Péter
Kalo Emese, Mátrai Péter, Hőnich Henrik
Lévai Tamás
Pyka Zsolt, Szöllőssy Barbara
Hőnich Henrik
1/8

A sanghaji magyar pavilon a Tervpályázatok Fórumán
Nézőpontok/Vélemény

A sanghaji magyar pavilon a Tervpályázatok Fórumán

2008.09.04. 10:24

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Sanghaj, Kína

Vélemények:
5

Letölthető dokumentumok:

A vártnál lényegesen kisebb érdeklődéssel fogadták a 2010-es Sanghaji Expo magyar pavilonjára kiírt pályázatot – derült ki a díjazott munkák vitadélutánján az Építészek Házában. A zsűrinek kilenc érvényes pályaműből kellett kiválasztania a legjobbakat, első helyezettet nem is hirdetett. A szeptember 1-jei ankéton sem sokan voltak jelen.

1/8

A vártnál lényegesen kisebb érdeklődéssel fogadták a 2010-es Sanghaji Expo magyar pavilonjára kiírt pályázatot – derült ki a díjazott munkák szeptember 1-én rendezett vitadélutánján az Építészek Háza Kós Károly termében. A zsűrinek kilenc érvényes pályaműből kellett kiválasztania a legjobbakat, első helyezettet nem is hirdetett, mondván, hogy egyik sem felelt meg teljes mértékben az elvárásoknak. A Tervpályázatok Fóruma című eseménysorozat részét képező esemény maga is tükrözte a pályázatot jellemző langyosvíz-hangulatot: gyanús volt, hogy a szerény számú közönség kizárólag a tervprezentációra meghívott díjazottakból és a sikertelenségükre magyarázatot kereső díjazatlanokból kerültek ki. A zsűriből csak az elnök volt jelen.

Kalo Emese, a Magyar Építész Kamara által delegált bírálóbizottsági elnök elmondta, hogy a második helyezett építészek megkapták azokat a jogokat, melyek egyébként csak az első helyezettnek járnának, vagyis a megbízónak velük kell szerződést kötnie. Azzal, hogy első díjat nem adtak át, csak azt fejezték ki, hogy Lévai Tamás és Harnos László tervét sem tekintik minden részletében elfogadhatónak, számos tekintetben átdolgozandónak tartják.

Mint ismert, a pályázati kiírásban azt is rögzítették, hogy „egyetlen és rendkívül egyszerű 21. századi találmány, a »Gömböc« köré kell fogalmazni a magyar részvételt, azaz a »Gömböc« mint tárgy, és mint köré szőtt gondolat játssza a magyar pavilon központi szerepét. (...) A magyar pavilon berendezését, kialakítását, bemutatóit és szellemiségét teljes egészében át kell, hogy hassa az egyensúlyi, azaz fenntartható környezet problematikája. E nélkül nincs fenntartható fejlődés, tehát nincs »Jobb város, jobb élet.« [Ez ti. a 2010-es Expo jelmondata – a szerző] A pályázó építse fel tervét a »Jobb város, jobb élet« és a »Gömböc«” összehangolására oly módon, hogy a kiállítás látogatója számára érthető, érzékelhető legyen."

Kalo Emese elmondta, hogy a tervek tartalmi szempontból három jól elkülönülő csoportra oszlottak: azokat az alkotásokat, melyek a Gömböc témája mellé, annak párhuzamaként valamilyen erős szimbolikus elemet, gesztust állítottak, a zsűri elvetette, mert az önmagukban is hatásos részletek kioltották egymást. Szintén nem tartották járható útnak azt a koncepciót sem, mely a magyar vonatkozású részleteket kínai elemekkel, jellegzetességekkel társította – a zárójelentés szerint „célravezetőbbnek tűnik saját képet mutatni, mint a vendéglátó fél »nyelvén« dadogni (feng shui, harmónia, jin-jang stb.).” Úgy gondolták, hogy a Gömböc mellé felsorakoztatott más magyar találmányok felsorakoztatása is felaprózza a látogató figyelmét.

 

Kalo Emese, Mátrai Péter
2/8
Kalo Emese, Mátrai Péter

Kalo Emese, Mátrai Péter, Hőnich Henrik
3/8
Kalo Emese, Mátrai Péter, Hőnich Henrik

 

Hozzátette, hogy a zsűri egyhangúan azzal értett egyet, hogy a magyar pavilonban egyetlen erőteljes gesztusara van szükség, mely ugyanakkor tartalmilag sokrétű. Hangsúlyozta, hogy egyetlen pályázó sem vont be kiállítási szakembert koncepciója kidolgozásába – ez olyan komoly hiba, mely jelentősen rontotta a tervek színvonalát.

Mátrai Péter versformában megírt opponenciájában éles kritikát fogalmazott meg: „borzasztóan neheztelek a zsűrire / mert / nem mert / a kilencesnek / első díjat adni / mert / ajánlásában / bizalmatlanságáról / tett tanúbizonyságot / mert / óvatoskodásában / a finom tervet / a finom alkotót / prédául vetette / a megbízó kénye-kedvének / és az ilyenkor / mindig felbukkanó / hiénáknak / mert / megágyazott / egy újabb / sevillának / nemzetinek”

Lévai Tamás, a II. helyezett terv egyik szerzője rámutatott, hogy a Gömböcben rejlő szellemiség bemutatására a kavics analógiáját hívták segítségül: „terem léptékre nagyítottuk a kavicsokat. Ezek a kavicsok üres terekként jelentkeznek, s a kitöltő terek jelenítik meg határukat. A kitöltő terek maguk is diffúz módon viselkednek, farudak háromdimenziós mátrixából jönnek létre.” Hangsúlyozta, hogy a tervezés során lényegében nem hagyományos értelemben vett építészeti terekben, hanem valamiféle dinamikus, csak mozgásban értelmezhető struktúrában gondolkodtak, s így tükrözi a Gömböc lényegét. Egy nagyjából 2 méteres Gömböc legyártását tervezik:a tömör plexitárgy szemléltetné magát a felfedezést. Lévai rámutatott, hogy a ma már elengedhetetlen digitális vizuális effektek, az elektronikus interaktivitás terén nem érezték magukat versenyképesnek, ezért ezeket a funkciókat egy internetes oldalra „telepítenék”. Komolyan vették a zsűri ajánlását is: felkérték Bircsák Eszter művészettörénészt a kiállítás kurátori feladataira.

 

Lévai Tamás
4/8
Lévai Tamás

5/8

 

A III. díjas terv alkotói Paulinyi Gergely, Dr. Reith András, Tákos Tamás (Mérték Építészeti Stúdió) az állítólag messzeföldön híres magyar szürkeállományra helyezték a hangsúlyt: a hatalmasra növelt agysejtet ábrázoló kinetikus szobrot egy, a megfelelő figyelmeztetőikonokkal ellátott postai küldeménydobozt ábrázoló konténerszerű építménybe rejtették – egyfajta ajándékként a sanghajiaknak. A kiállítás a jelentős magyar találmányokat tematikus csoportosításban mutatná be.

Szöllőssy Barbara és Pyka Zsolt formatervezők mutatták be a kiemelt megvételt nyert 4. és 6. számú terveket – az előbbi elkészítésében vezető tervezőként, az utóbbiban munkatársként vettek részt. A 4. számú terv egyfajta tükörterem koncepcióját vázolja fel – „lényege játék a vizuális hatásokkal, játék az emberi aggyal, fantáziával, tükröződésekkel, szemfényvesztéssel. Olyan, az »op art«-ból merített térpszichózissal hat, melynek során az ember szinte kibillen megszokott lelki és fizikai egyensúlyából … Egy olyan egyszerű eszközzel, mint a tükröződés, a tárgyat befogadó építészet méltó egyensúlyba kerül a Gömböc lényegével.”

 

Pyka Zsolt, Szöllőssy Barbara
6/8
Pyka Zsolt, Szöllőssy Barbara

Hőnich Henrik
7/8
Hőnich Henrik

 

Z. Halmágyi Judit és Balajtai Zita a 6. számú terv vezető tervezője. Elképzelésük szerint „a pavilon a Gömböc felületének héjakra bontásával folytatja a feltalálók matematikai és héjszámítási kísérleteit, azzal a szándékkal, hogy a héjdarabok, mint a kínai szerencsegömb héjai több rétegben bontakoznak ki, a végtelen térből egy kisebb, kitüntetett aurát, nyitott, de izgalmas absztrakt teret hoznak létre.”

Ez után kezdődött a vita: volt, aki szerint a Gömböc nem hivatalosan bejegyzett találmány, sőt, egyenesen lopás: olyan felfedezés, melyet mások, máskor már „ellőttek” – a pályázat hitele tehát alapvetően kérdőjeleződne meg. Kalo Judit erre úgy reagált, hogy ezt a kérdést a zsűrinek nem tiszte vizsgálni. Hőnich Henrik, a Tervpályázatok Fóruma Ad Hoc Bizottság elnöke közbevetette, hogy az ember kora előrehaladtával egyre ritkábban pályázik – utalt arra is, hogy elsősorban a lelkes fiatalok választják a szakmai előmenetelnek ezt a formáját (az a néhány ember, aki jelen volt, főként pályázó fiatal volt).

A II. díjas terv farúd-szerkezetét is többen vitatták, mondván azok a mennyezetről lelógó „Demoklész kardjaiként” fenyegetik a látogatót, s a sanghajiakban – a kínai kultúra sajátosságaiból eredően – szinte biztosan negatív asszociációkat keltenek majd. Persze erre a kérdésre itt, Magyarországon, ma képtelenség érdemben válaszolni. Mindenestre Lévai Tamás egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a terv megvalósítása felé tett első lépések után az a tapasztalata, hogy az ügy egyelőre megnyugtatóan halad előre, ajánlattételi fázisban vannak a megbízóval.

Haba Péter

Vélemények (5)
vilagkiallitas.hu
2008.10.19.
22:55

4. részNégyből egy terv nem törvényellenesA kiválasztott négy terv közül mindössze egy felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek, a többi a közbeszerzési törvény rendelkezéseibe ütközik – kifogásolta Jánossy Péter Sámuel építész a 2010 – es Shanghai – i világkiállítás magyar pavilonjáról tartott nyilvános vitán. Az építész lesújtó véleményét levélben is közölte Huszty Andrással, a világkiállításon való magyar részvételért felelős miniszterelnöki biztossal. A szakember legfőbb érve az volt, hogy a tervezők figyelmen kívül hagyták a funkcionális szempontokat, amikor egyetlen teret állítottak az építmény középpontjába. Jánossy szerint így nem lesznek olyan körülhatárolt terek, ahol bármit ki lehet állítani, mint ahogy például a VIP vendégeknek, köztük diplomatáknak és üzletembereknek sem terveztek olyan külön helyiséget, ahol nyugodtan tárgyalhatnának anélkül, hogy a pavilon többi látogatója zavarná őket. Ellenérvei között volt az is, hogy a díjazott vagy megvásárolt tervek egyaránt figyelmen kívül hagyták a pályázat jelmondatát, a „jobb város, jobb élet” koncepciót, vagyis a fenntartható fejlődést egy olyan dinamikusan népesedő városban, mint Shanghai, ahol az élhető városi terek kialakítása központi kérdés kellene, hogy legyen. Kifogásolta azt is, hogy több terv nem a meglévő feltételeket kihasználva készült, ehelyett lebontotta a pavilont, esetleg több szintet is tervezett bele, majd újra felépítette, lépéshátrányba hozva ezzel azokat a tervezőket, akik a kiírásnak megfelelően egy meglévő épület berendezését, felöltöztetését tartották szem előtt. A végső döfést Jánossy esztétikával kapcsolatos érve jelentette. Az építész ironizálva kijelentette: a pavilon látogatója könnyedén Indiana Jones – nak érezheti magát, aki éppen a Végzet temploma című filmbe csöppent, és piros végű lándzsákkal próbálják ledöfni több oldalról is, ami a Feng Shui elveinek is ellentmond.

 

A cikk további része valamint  videó a www.vilagkiallitas.hu oldalán >>  

mB
2008.10.20.
08:48

@vilagkiallitas.hu: Nem tartom szerencsésnek, hogy a szeptember 4-ei eseményen elhangzottak utólag, ilyen módon látnak napvilágot. Azért is furccsa, mert ebben a tálalásban az ott elhangzottaknak mintha csak a díjazott terveket kritizáló észrevételek lennének hangsúlyosak, holott sokminden egyéb is elhangzott ott. Merem remélni hogy a világkiállítás.hu-nak nem célja a projekt megfúrása, de a fentiekkel akár ilyen olvasata is lehet a dolognak. 

Tovább erősíti ezt az érzetet, hogy Jánossy Péter „szakemberként” jelenik meg a fenti írásban – ami kétségkívül igaz, de hát „szakemberekből” állt a zsűri is, „szakemberek” voltak a pályázók, sőt, magam is, mint egyszerű nézelődő (és hozzászóló) is az volnék, e titulust mégis csak JP kapja meg a fenti "tudósításban". Mintha legalábbis külön, felkért szakértője volna a témának. 

A „gyilkos rudakról”: hogy valakinek egy tervről annak a téri minősége helyett csak és kizárólag az amerikai filmgyártás egyes remekei jutnak eszébe, az nem biztos hogy a tervet, hanem magát a hozzászólót minősíti. Eközben a tervezőt közvetett módon majdhogynem gyilkossággal vádolja meg.. nem túl elegáns. (Megjegyzem: múlt héten a Trafóban volt alkalmam egy koncerten részt venni, ahol az előcsarnokban szintén függesztett függőleges rudakból álló (függő) álmennyezet van. Jelentem, senki nem halt meg, mindenki jól van - s a koncert is remek volt.)

A csatolt videókon amúgy (világkiállítás.hu) nagyjából érződik az a hangnem és hangerő, ami a kritikus hangokat jellemezte, "sajnos" az igazán hangos és vulgáris részekben csak a jelenlévőknek volt módjuk részesülni, a tervismertető végén (JP ugyanis egy-másfél (vagy több?...) órás késéssel érkezett meg, és vette át a szót).

Az mindenesetre változatlanul érdekelne, hogy a lassan két hónapja lezajlott eseményről miért így, miért most tudósít valaki, és miért ilyen egyoldalúan - azzal a címmel (!!!), hogy "négyből egy terv nem törvényellenes"? Ha már ennyi ellenérv teret kap, az ezekre született válaszok – például az én hozzászólásom, többek között – miért nem érdemelnek említést sem?

Ez így méltatlan a pályázathoz magához, de általában a pályázatokhoz és az arról folyó diskurzusainkhoz.

üdvözlettel:Marosi Bálint„szakember”  

vilagkiallitas.hu
2008.09.26.
00:33

3. rész Ybl-díjas aggodalmak A 3. helyezett és a különdíjas tervek rövid ismertetését követően Kalocsai István Ybl díjas építész, díjazás nélkül maradt pályázó ismertette a kiírással és a Gömböccel kapcsolatos aggályait. A 3. helyezett és a különdíjas terv megtekinthető itt.>> Gömböc: találmány helyett játékszer Kalocsainak a jelenlevők mellett a zsűri elnökét is sikerült meglepnie azzal, hogy kiderítette: a Gömböcöt a Szabadalmi Hivatal nem találmányként, hanem dísztárgyként és játékként sorolta be.  Az építész kijelentette: a szabadalmi szóhasználat szerint „a Gömböc alkotói nem feltalálók, hanem bitorlók”.

 A cikk további része a www.vilagkiallitas.hu honlapján található.

 

vilagkiallitas.hu
2008.09.14.
22:50

2. rész A három dobogós

Az első három helyezett rögtön az elején egyértelmű volt – mondta Kalo Emese, a zsűri elnöke. Abban is viszonylag hamar egyetértés született, melyik legyen a harmadik helyezett pályamű, és az is eldőlt, hogy kik lesznek a kiemelt díjazottak. Az első és második helyezettről azonban hosszan beszélgettek a zsűri tagjai, akik végül szavazással döntöttek. Az első helyezett 1-2 szavazattal kapott többet a másodiknál. A megbízó nem tudja, mit akar A zsűri elnöke kritikusan fogalmazott a megbízókkal kapcsolatban: - Nem elég felkészült emberek ülnek ott, jó lenne, ha jobban tudnák, mit akarnak. Legyen valami, azt mondták. Határozatlanok, nem elég erősek az elképzeléseik – összegezte tapasztalatait a szakember.

 A cikk további része a www.vilagkiallitas.hu honlapján található.

 

vilagkiallitas.hu
2008.09.08.
16:38

"A Tervpályázatok Fóruma című eseménysorozat részét képező esemény maga is tükrözte a pályázatot jellemző langyosvíz-hangulatot"

A vilagkiallitas.hu szerkesztősége szerint, nem nevezhető langyosvíz-hangulatnak a fórum, viszont szomorú, hogy a sajtóban egyetlen hír sem jelent meg az ott elhangzottakról.

Ezért szeretnénk cikksorozatban bemutatni a hallott nagyon érdekes híreket, ezzel is nyilvánosságot adva az elhangzottaknak.

Magyar pavilon: nyilvános vitaNyilvános vitán mutatták be a magyar pavilon terveit 2008. szeptember 1–én a Magyar Építész Kamara (MÉK) Építészek Háza Kós Károly kiállítótermében (1088 - Budapest, Ötpacsirta u. 2.). Tekintettel arra, hogy a több órás vitán sok érdekes szempont és vélemény felmerült, a www.vilagkiallitas.hu cikksorozatban közli a legfontosabbakat. A pályázati kiírás (1. rész)A nyilvános vitát Hőnich Henrik a Magyar Építész Kamara Tervpályázatok Fóruma Ad Hoc Bizottság elnöke nyitotta meg, aki elmondta: az érintettek mindegyike kapott meghívót, köztük a pályázók, a zsűri tagjai, és mindenki, aki valamilyen módon kapcsolódott a pavilon megvalósításához. Az esemény helyszíne és időpontja több héten át szerepelt több internetes oldalon, a többi közt a Magyar Építész Kamara honlapján is. „Az jön, akit érdekel” – mondta Hőnich Henrik, ami már csak azért is meglepő, mert a zsűri tagok közül kizárólag az elnök tüntette ki érdeklődésével a nyilvános vitát – igaz, a részvétel neki hivatalból kötelező volt -, de nem volt jelen Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, valamint a 2010. évi Shanghai Világkiállításon történő részvétel koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott sem. A cikk további része a www.vilagkiallitas.hu honlapján található. 

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk