Épületek/Örökség

A Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj kezelési terve

2008.02.11. 11:31

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Tokaj, Magyarország

Dosszié:

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága közleménye a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín megőrzési állapotáról a párizsi UNESCO Világörökség Központnak benyújtott jelentésről

A Magyar Köztársaság, mint a Világörökség Egyezmény Részes Állama képviseletében Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága (VÖMNB) elnöke a Magyar Köztársaság Állandó UNESCO Képviselete útján 2008. február 1-én benyújtotta az UNESCO Világörökség Központnak a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín megőrzési állapotáról szóló jelentését. A jelentés hangsúlyozottan foglalkozik a szerencsi szalmatüzelésű erőmű és más, a helyszín világörökségi értékeit potenciálisan veszélyeztető erőműtervek által felvetett problémákkal.

A jelentés előzménye, hogy az 1972-es „Világörökség Egyezmény"-ben foglalt kötelezettségének eleget téve, a VÖMNB Titkársága, 2007. júliusában tájékoztatta az UNESCO Világörökség Központot a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj pufferzónájában előkészítés alatt lévő fejlesztési projektről, a tervezett szerencsi szalmatüzelésű erőműről. Ugyanebben a tárgyban 2007. augusztusában civil szervezetek is az UNESCO Világörökség Központhoz fordultak. Az UNESCO Világörökség Központ 2007. október 23-án kelt levelében arra kérte a magyar hatóságokat, hogy – a fentiekre tekintettel – nyújtsanak be „részletes jelentést a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj világörökségi helyszín és védőzónája megőrzési állapotáról, valamint tájékoztatást minden, a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj megóvása érdekében hozható nemzeti szintű döntésről".

A Jelentés részletesen foglalkozik a BHD Erőmű Zrt. által a Szerencsi Ipari Park területére tervezett, 49,9 MW kapacitású szalmatüzelésű erőművel kapcsolatban felvetődött kérdésekkel, a 2006-2007-ben lezajlott folyamatokkal. Kitér a hatósági engedélyezési eljárásokra, a lefolytatott konzultációkra, az erőművel kapcsolatosan állami (országgyűlési, kormányzati) és önkormányzati szinten megfogalmazott állásfoglalásokra, intézkedésekre és a civil szervezetek – ellenző és támogató – fellépésére.

A Jelentés megállapítja, hogy a világörökségi helyszín kezelő testülete, a Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj 27 települési önkormányzatát magába foglaló Tokaji Történelmi Borvidék Világörökség Egyesület 2003-ban egyhangú döntéssel elfogadta, és ezáltal legitimálta a helyszín Kezelési tervét, amely az elfogadók részéről vállalt önszabályozás dokumentuma. A Kezelési terv követésével elkerülhető lett volna az értékvédelem és a tervezett fejlesztés között kialakult ellentét. Abban ez esetben sem következett volna be a fejlesztés és a világörökségi terület védelme közötti ütközés, ha Szerencs Város Önkormányzata nem módosítja a település helyi szabályozási tervét (és helyi építési szabályzatát), célzottan a beruházás befogadásának érdekében. E módosítások meghatározó eleme a zöldterületi besorolás korábbi megváltoztatása, valamint legutóbb a beépítési magasság megemelése 9 méterről 30 méterre.

A Jelentés megállapítja, hogy a hatósági engedélyezési eljárások során a beruházás lehetséges hatását környezetvédelmi, építési és műszaki-biztonsági szempontból csak külön-külön vizsgálták. Jelenleg egyik eljárás keretében sem előírás, így nem is készült a világörökségi helyszín egyetemes kiemelkedő értékeire vonatkozó hatástanulmány. Ugyanakkor szakmai testületek (ICOMOS, Észak-Magyarországi Területi Tervtanács) fenntartásaiknak és aggályaiknak adtak hangot a tokaji borvidék világörökségi értékeinek veszélyeztetettségét illetően, elsősorban is a történeti tájat létrehozó és fenntartó szőlő és bortermelés máshol meg nem ismételhető adottságait és integritását féltve. Különösen nagy veszélyt látnak abban, hogy a saját műfajában szokatlanul nagy teljesítményűre tervezett erőmű működéséhez szükséges tüzelőanyag (biomassza) termelése és beszállítása mennyiségénél fogva még tovább növelné a közúti közlekedés kiváltotta, már jelenleg is a kritikus határhoz közeli környezeti terhelést.

A Jelentés főbb következtetései: a beruházó jogerős építési engedéllyel rendelkezik, az építkezés helyszíni előkészítése megkezdődött; ugyanakkor az eddig elvégzett munkák visszafordíthatatlan beavatkozással még nem jártak. A rendelkezésre álló anyagok, információk áttekintése és elemzése alapján nem bizonyítható egyértelműen, hogy a tervezett erőmű a kibocsátott anyagokkal, a közlekedési terheléssel és a látképpel biztosan nem károsítja-e a helyszín integritását, nem jár-e negatív következményekkel a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése szempontjából.

Ezért döntés született arról, hogy összetett, világörökségi hatástanulmányra van szükség, amelynek feladata a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeire várható hatás és a környezethez-tájhoz való illeszkedés felmérése; a helyszín megőrzési állapotának és – kiemelt módon – a közlekedési terhelés alakulásának komplex elemzése; valamint a korábban kialakult (a felvétel időszakában már meglévő) tájsebek helyzetének nyomon követése.

A Magyar Köztársaság a jelentésben kötelezettséget vállalt arra, hogy

  • a Tokaji történelmi borvidék megőrzési állapotának áttekintése során felszínre került megállapítások alapján elindítja, illetve felgyorsítja a világörökségre vonatkozó jogi-szabályozási környezet továbbfejlesztését és megerősítését célzó jogszabály-alkotási munkát;
  • a még lefolytatandó további vizsgálatok eredményének függvényében teszi meg az értékek megóvása érdekében szükségessé váló lépéseket;
  • a tervezett konkrét beruházást illetően a jelenlegi jogszabályi környezetben is mindenki számára elfogadható intézkedéseket tesz a világörökségi értékek megőrzésére;
  • a fentiekkel kapcsolatos minden további fejleményről – az UNESCO / Világörökség Központ útján – tájékoztatást ad az UNESCO Világörökség Bizottság számára.

2008. február 8.
forrás: KÖH

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk