A promenádok zöldítését és kreatívabb megoldásokat! Vélemények a rakpartról

Nemrég tette közzé a Fővárosi Önkormányzat a pesti alsó rakpart megújításának látványterveit. A társadalmi egyeztetések során kialakított átalakítási tervek több gyalogos és zöld területet, közvetlen vízparti hozzáférést és csökkentett autóforgalmat ígérnek. Az alábbiakban a Valyo, város és folyó egyesület, valamint Lánszki Regő építészeti államtitkár véleményét közöljük a tervekről.

A fejlesztések részeként többek között mentesítenék a Jane Haining rakpartot az átmenő autóforgalomtól, visszaépítenék az Erzsébet-híd alatti rész régen elbontott lépcsősorát és a viaduktot is megújítanák, a Belgrád-rakpart tervezése azonban még folyamatban van. A tervekről itt írtunk részletesebben.

A Valyo a következőkre hívja fel a figyelmet:

• Körültekintően legyenek kiaknázva a Duna-part és a rakpart adta értékek, lehetőségek, hogy sokszínűbben, mindenki számára elérhető módon valósuljon meg az átalakítás.
• Szabad, változatos térhasználatot biztosító, játékos, kreatív megoldásokat is szeretnének látni a terveken. Az elmúlt években a Jane Haining rakparton szerzett élmények során bebizonyosodott, hogy a rakpart nem csupán egy sétány, hanem egy olyan hely, mely színes köztéri tevékenységekre alkalmas. Jelenjenek meg a tervben ezt szolgáló elemek, terek, például homokozó, pingpong asztal, nagyobb, összefüggő, gyepes zöldfelületek.
• Az egyesület üdvözli a Viaduktok megnyitását és helyreállítását. Fontosnak tartják, hogy ezek hosszú távú hasznosítására készüljön egy átfogó és megalapozott koncepció.
• A Valyo az egyeztetések során hangot adott tapasztalatainak és kritikát fogalmazott meg például a burkolatokkal kapcsolatban. Az egyesület szerint érdemes lenne integrálni a tervekbe a városlakó közösség és a fővárosba látogatók rakpart-használatának több szezonnyi visszajelzését, hiszen értékes információ és támpont lehetne egy még közösségibb, zöldebb és élhetőbb rakpart felé.
• Ahogy írják, szívesen állnak a döntéshozók rendelkezésére, legyen szó olyan városüzemeltetési ötletekről, mellyel mérsékelhető a gentrifikáció, vagy fogyasztásmentes területek kialakításáról, viadukt-hasznosításról, Dunafürdőről.
• Szerintük a rakpartot közvetlenebb, kreatívabb megoldásokkal lehet(ne) olyan hellyé alakítani, mely valóban felkerülhet a városlakó közösség mentális térképre.

Lánszki Regő a következőket írja:

• Mind a budai, mind a pesti oldalon, a felső szinten lévő promenádok mai állapotukban méltatlan állapotban vannak jelen az eredeti egyedülálló szépséghez viszonyítva. Az államtitkár szerint a promenád részről elfeledkeznek a városvezetők, noha zöldítése, egységes kialakítása és szolgáltatásokkal megtöltése még vonzóbbá tehetné a Duna partot, megteremtve egy valódi Duna korzót.
• Bár a főváros tervei a pesti alsó rakpartról szólnak, Lánszki kritizálja a Margit híd lábánál lévő fonódó villamos megvalósítását, ami újabb szakaszon épített villamosvágányokat a potenciális promenádra. Szerinte egy ilyen városrésznek központként kellene működnie, nem közlekedési tengelyként, és terveket kellene kialakítani arra vonatkozóan, hogyan lehetne áthelyezni a villamoshálózatot innen. A villamosközlekedés átszervezésének köszönhetően nagyobb hely szabadulhatna fel a sétánynak és a kitelepülő szolgáltatásoknak, a látképet élvezőknek, az ittlakóknak és a közösségi élményeknek egyaránt. 

• Az alsó rakpartok kapcsán arról ír, hogy a legfontosabb észak-déli közlekedési tengelyt úgy lehet csak felszámolni, ha azt megelőzi egy városfejlesztői döntés. Ha időben kialakulnak városi alközpontok, amelyek biztosítják a megfelelő városi funkciókat: munkahelyeket, szolgáltatásokat, hogy az ott lakóknak ne kelljen minden nap átmenniük a városon. Ha kialakulnak olyan pesti és budai tehermentesítő utak, amelyek megfelelő alternatívái lehetnek a rakparti elvezetésnek.
• Az államtitkár kritizálja a Főváros döntését, amiért alternatív megoldás kínálása, a forgalmi rend átalakítása nélkül zárta le (Szerk.:átmenetileg!) a pesti alsó rakpartot az autósforgalom elől, aminek következtében megnőtt a forgalom a Hungária körúton belül, a Kiskörúton mintegy 50%-kal, dugókat okozva a városban. Szerinte az oda merészkedők számára felkínált lehetőségek, a raklapokból készült padok, és hogy sétálhatnak az aszfalton, kevés a forgalom terén hozott áldozatokhoz képest. (Szerk.: Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy az egyszerű, raklapokból készült bútorokat a lezárás ideiglenessége is indokolja. Nem lehet állandó bútorokat kihelyezni, amíg nem születik meg a döntés a rakpart végleges lezárásáról, amelyet a BKK a forgalmi adatok elemzését magában foglaló tesztidőszak eredményeinek függvényében tervez meghozni. Ahogy a júliusi sajtóközlemény írja, a BKK folyamatosan méri és értékeli a forgalmi adatokat a rakparton, mellyel a fejlesztések hatékonyságát is mérik, és szükség esetén módosításokat eszközölhetnek a tervekben. Az autómentes szakaszok kérdésében adatalapon születhet meg a döntés a hosszabb tesztidőszakot követően, amely az évközi nyitást is magában foglalja. A mérési rendszerek a forgalom mennyiségét, sebességét és a járművek típusait is figyelik, így pontos képet adnak a rakpart forgalmi helyzetéről, ideértve a gyalogos és kerékpáros forgalmat is.) 
• A rakpart elsősorban nem kő és beton kell legyen, hanem megfelelő mértékű és méretű zöldítés kell, hogy történjen, írja. (Szerk.: Itt úgy tűnik, Lánszki egyetért a Főváros céljaival, hiszen a tervek egyik fontos pontja a zöldfelületek növelése.) A zöldfelületekkel kapcsolatban Lánszki fontosnak tartja, hogy ne korlátozza a kilátást. Végül így fogalmaz: “Az átalakításnak nagyszabásúnak kell lennie, ízléses utcabútorokkal, a használaton kívüli helyiségek, nem méltón használt épületek, konténerek és a kikötők bevonásával. Sőt néhol, akár magának a Dunának a vízfelületét is be lehetne lakni egyedi, az összképet nem romboló, inkább izgalmasabbá tevő látványosság formájában."