A Várkert rekonstrukciója - a neoreneszánsz kert és az Öntőház udvar

A Várkert Bazár homlokzata mögött egy hatalmas kert is rejlik. Bár nem újult meg az egykori várkert teljes egészében, de a beruházás által érintett részen Steffer István vezetésével a Garten Studio végzett alapos kutató- és tervező munkát, amelynek végeredménye egy rekonstruált, Ybl-korabeli kertrész, illetve egy ízég-vérig kortárs Öntőház udvar lett. A folyamatról Steffer István vezető tervező számol be.

Előzmények

A Budai Várkert Bazár generál tervezője a KÖZTI Zrt., melynek alvállalkozójaként irodánk, a Garten Studio Kft. készítette a projekt táj-, és kertépítészeti szakági munkarészét, Alföldy Gábor kerttörténeti tanulmányával kiegészítve.

A 2012-ben készült engedélyezési-, tender-, és kiviteli tervdokumentációkat megelőzte két másik terv: 2010 májusában készült el az I. kerület megbízásából a Budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepció vázlata, (Koncepcióvázlat a Budai Várnegyed jövőjéről - építészfórum.hu, 2011. május 6.) majd 2011 augusztusában A Budavári királyi kertek revitalizációs tanulmányterve (Tanulmányterv a Budai Királyi Kertek újjáélesztéséről - építészfórum.hu, 2011. december 2.) - a Neoreneszánsz kert is ezen kertek egyike -, mely tervekhez szintén Irodánk készítette a környezetrendezési munkarészeket. A két tervben lefektetett alapelvek alapján, a KÖZTI által készített pályamű nyerte 2012 májusában azt a közbeszerzési eljárást, melynek célja: A Budai Várkert Bazár rekonstrukciója keretében tervezési feladatok ellátása, így irodánk folytatólagosan vett részt a további tervezésben is, egészen kivitelezés lezárulásáig.

Kerttörténeti előzmények

Annak ellenére, hogy a Várkert bazár építészeti terveinek túlnyomó része megsemmisült vagy lappang, kertépítészeti tervei közül pedig gyakorlatilag csak felmérési tervek maradtak fenn, rendkívül jól dokumentált építészeti és kertművészeti emlékünk.

Képi források az épület fontos városképi szerepének, hivatalos beruházás mivoltának, és az udvarhoz való kapcsolódásának köszönhetően viszonylag nagy számban maradtak ránk. Ybl 1879-ben készített elszámolási terveire (rechnungsplan) Potzner Ferenc bukkant rá kutatásai során a Kiscelli Múzeumban, melyek kulcsfontosságú források a megvalósult állapotról, így a kertről is.

A kert legtöbb fontos részletéről maradt fenn fotográfia. A helyszínrajzok között is van megbízhatónak, pontosnak nevezhető, elsősorban Strnad (később Szörényi) Mihály 1910. évi felmérése. A különböző korú ábrázolások, fotók segítségével a változások jól nyomon követhetők.

Külön forráscsoportot jelentenek az építéssel kapcsolatos iratok, jelentések, elszámolások. Ezek részben az Országos Levéltárban, részben Budapest Főváros Levéltárában, részben pedig a bécsi Főudvarmesteri Hivatal iratai között, a Haus- Hof- und Staatsarchivban lelhetők fel.

A létesítmény létrejöttének történetéről számos publikáció adott már összefoglalást, és tucatnyi írott és képi forrás, valamint forráshivatkozás is rendelkezésre áll. A Várkert bazár kertjével kapcsolatban a számos korabeli leírás ellenére azonban nem született átfogó elemzés és történeti összefoglalás. A kertrész építéstörténete nagy vonalakban így is hitelesen felvázolható, s a közgyűjteményekben hozzáférhető, releváns képi források alapján részleteinek legtöbbje megismerhető volt.

A fentieknél jóval bővebb, és gazdag képanyaggal rendelkező kerttörténeti tanulmányt Alföldy Gábor készítette.

Tervezést megelőző alapvetések

A 2010-11-es tervek készítése során egyértelművé vált, hogy milyen szempontok alapján kívánjuk a Várkert Bazár feletti Neoreneszánsz kertet (8.000 m²) és az Öntőház udvar (3.300 m²) környezetrendezését kialakítani. A fellelhető források alapján megismertük a terület kerttörténeti múltját és jelentőségét, megvizsgáltuk és értékeltük a jelenlegi állapotokat, valamint azt a szerepet, potenciált, amit a Budai Vár körüli szabadtér-rendszerben betölt.

A közbeszerzési eljárásban nyertes pályázat a Várkert Bazár külső, eredeti állapotának visszaállítását tűzte ki célul, mely találkozik azzal a szándékkal, hogy a kertjét is a lehető legpontosabban rekonstruáljuk. Épület és kert, épített és zöldfelületi elemek szoros, és elválaszthatatlan együttélését találjuk itt, melynek visszaállítása és helyreállítása, valamint megőrzése a jövő számára együttes szándék volt építész és tájépítész között. Tekintettel arra, hogy az építészeti elemek is Ybl Miklóshoz köthetők, ezért a kertben is az Ybl féle architektúrát igyekeztünk visszaállítani. A beruházás jellegéből adódóan azonban több olyan részlet is van, mely már nem, vagy nem teljes azonossággal hozható elő, bár az eredeti kialakításról még meg is lennének a dokumentációk, illetve amik új elemként szerepelnek, mint pl. a várárok, ’Vese’ motívum támfala, vagy a felső sétány melletti kerítés.

Az Öntőház udvar esetében kicsit más a helyzet. Itt egyértelműen megtalálhatók a korszakokra jellemző épület-, és területhasználat közötti megfelelések, melyek az évszázadok folyamán változtak, s jellemzően a palotát éppen, aktuálisan kiszolgáló szerepben voltak. Az Öntőház udvar némileg díszesebb kialakítást (tájképi kertrészlet) legfeljebb a XIX. sz. végén kapott, addig hadászati szerepe volt (ágyú öntés), illetve gazdasági udvarként (állattartás, haszonkert), valamint sport udvarként funkcionált. Mivel az udvar kialakítása időről időre az igények szerint változott, s nincs egy olyan fázisa, mely olyan jelentőséggel bír, mint a Neoreneszánsz kert esetében, ezért a kialakításában jóval nagyobb mozgástér adódott, és lehetőség volt a mai szempontok érvényesítésére.

A rámpamű és a déli bazársor feletti Neoreneszánsz kert

A tereprendezés érzékenyen reagál arra a szándékra, hogy az egykori kertet a lehető legalaposabb hűséggel rekonstruáljuk. Szintekben alapvetően két nívónk van; a rámpamű előtti ’alsó sétány’, valamint a Grotta feletti ’felső sétány’, a kettő közötti 7,0 m szintkülönbséggel. Az alsó sétány felől a terep enyhén emelkedik, míg el nem éri a nagy rézsű körömvonalát. Az így kialakított szélesebb gyepsáv egyrészt vizuálisan jobban kiemeli az alsó sétányt, valamint a rámpamű előtt érzetben is kellemesen tágas teresedést ad, illetve ebben a sávban helyezkedik el a ‘Vese’ motívum kör alaprajzú virág parterre és a Triton kút, mely utóbbi terepre illesztése nagy szintkülönbség esetén igen kedvezőtlen lenne. A terep innentől 2,5’-as rézsűvel emelkedik egyenletesen, és ebbe a rézsűfelületbe illeszkednek a ‘Vese’ motívum és a Grotta épített elemei, támfalai, útjai és rámpái.

´Vese’ motívum

Eredeti kialakításában a felső sétány az alacsonyabban lévő terep szintjéhez sziklakerttel/sziklarakással csatlakozott. A szintkülönbség eredetileg nem volt olyan nagy, mint a jelenlegi. Itt változtatnunk kellett az eredeti kialakításon, s a felső sétányt teljes hosszában a Grotta feletti szinten tartottuk, így jóval magasabbra került a ’Vese’ motívum felett. Ennek oka egyrészt az alatta lévő pincefödém szintje, másrészt a felső sétány magassági értelemben vett tiszta képének kialakítása, harmadrészt pedig a Déli kert meglévő, és távlatban tervezett úthálózatához való csatlakozás szükségszerűsége. Eredetileg a felső sétány és a ‘Vese’ motívum egy-egy kiágazó sétánya lecsatlakozott az „E" Palota ÉNy-i sarkához, melyről a jelenlegi kialakításban le kellett mondanunk. A nagy szintkülönbséget a Grottához hasonlóan egy terméskő támfallal hidaltuk át (szintén új elem, eredeti kialakításban nem szerepelt), melynek magassága követi a terep esését, így a támfal a rézsű körömvonaláig tart.

Grotta

Igyekeztünk a Grottát a legnagyobb történeti hitelességgel kezelni. Mivel rendelkezésre állnak az 1879-ben készült elszámolási/megvalósulási tervek, így a legnagyobb pontossággal rekonstruálhattuk a Grotta és környékének magassági viszonyait.

A motívum a Triton kúttal kezdődik az alsó sétány felöl, mely kút a medencével mindössze a századfordulóig volt a helyén. Utána virágágyás váltotta fel. Felette kezdődik a rámpa, valamint a Grotta támfalának félköríves motívuma. A Triton kút rekonstrukciójához a leghitelesebb információt az 1879-es megvalósulási tervek adták, és kijelenthetjük, hogy a kút geometriájában pontosan úgy néz ki, mint 130 évvel ez előtt. Az elveszett triton szobor reprodukciója is izgalmas történet, melyhez fontos adalékot adott a kerttörténeti kutatás.

Fontos megemlíteni, hogy kert eredeti kialakításában nem volt jelen a D-i kortina fal előtti középkori vár-árok, illetve fal maradvány. Ybl korában ezek nem jelentek meg; a rézsű egyenesen nekiszaladt a kortina falnak. Ma már ezeket az elemeket is integrálni kellett a kertbe, funkciót találva az igen jelentős szintkülönbségnek.

Növényalkalmazás

Korabeli tervek, fajlisták nem álltak rendelkezésünkre a tervezés során. A terv a jelenleg megismerhető egykori fényképekből és térképekből indult ki, és a felismerhető elemek minél hűbb visszaadását tűzte ki célul. Ezzel együtt azonban esetenként mai meglátásunk szerinti változtatásokat tettünk, melyek az összképet nem befolyásolják, legfeljebb a fajtaválasztást. Két példát említenék. A rámpamű alsó terasza zöldfelület volt, egy keskeny burkolati sávval a külső oldalon. Eredetileg tuják voltak ide telepítve, de a terv kúp alakú buxusokat javasolt a mai kialakításban. Ennek oka, hogy véleményünk szerint az építés során a növényalkalmazás is trendeket követett, vagyis az örökzöldek alkalmazása is újszerűnek hatott, ma azonban a tuják jelenléte inkább negatív előképeket ébreszt, míg a szintén jól nyírható buxus általánosan elfogadott növény. A másik, hogy a rámpamű támfalaira, vagyis a homlokzati elemekre növényeket futtattak (vadszőlő). A rámpák feltöltésre épültek, így a növényeket is ebbe a feltöltésbe ültették eredetileg. A mai helyzetben a rámpák alatti rész is beépítésre kerül, ezért a rámpák alatt egy szigetelt vb. lemez épült, így nem lehetséges ide növény telepítése. A hiány pótlására készültek a sok vitát kiváltó korten ládák.

A meredeken induló rézsű körömvonalának függőleges felvetítésében a lombkorona szinten zárt ’térfal’ alakul ki a jövőben, mely a nyitott, szabad gyepes sávot szegélyezi, határolja. Ez a ligetes fatelepítés már egyértelműen átvezeti a kertet a vegetáción keresztül a Déli kert jóval dúsabb fás állományú, angolpark kialakítású rendszerébe. A felső sétány már árnyas gyalogút, mely továbbvezet a fölötte, mögötte lévő íves, kanyargós útrendszerbe. Természetesen a Déli kert angolpark kertrekonstrukciója jelenleg nem készül el, így ez a szándék csak az átfogó koncepcióban követhető nyomon.

A fatelepítés esetében ki kell emelni két, látványban és szimmetriában is meghatározó fát. Az egyik a ‘Vese’ motívum, a másik a Grotta tengelyében megjelenő fa. Az előbbi gesztenyefa volt eredetileg (a tervezés időszakában is meglévő, eredeti fa), az utóbbi nem maradt fent, és fajtája sem ismert, de valószínűsíthető. Mindkettő szerepe nagyon fontos a kerti és épített elemek közötti szimmetrikus térkompozícióban. Fajtájukat az aláépítés miatt változtatni kellett.

Öntőház udvar

Az Öntőház udvar kialakításában történelmi előzményekre nem támaszkodtunk. Az udvar a mai igényeknek megfelelő funkciót és kialakítást kap. Kötöttséget annyi jelentett, hogy régészetileg feltárták az udvarban az öntőház épület falmaradványait, melynek magassági viszonyaihoz igazodni kellett a kialakítással. Megnyitásának kulcsszerepe van a vár körbejárhatósága szempontjából.

A nagy udvar kialakításában modern formanyelvű, teresedései fiatalok kisebb-nagyobb összejöveteleinek kiszolgálását szolgálja; programok, események, koncertek, megtartását, valamint az áthaladó turisták átmeneti tartózkodó tere. Ezért is nem zöldfelület dominanciájú az udvar. Bár léptékében teljesen nem alkalmas rá, de szeretné az 1984-ben bezárt Ifipark legendáját átörökíteni a XXI. századba.

Steffler István

Többek között a Várkert Bazár kertészeti rekonstrukciója is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.