Egyéb cikkek

"A XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítása" ötletpályázat

1/6

1/6

Egyéb cikkek

"A XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítása" ötletpályázat

2006.07.11. 10:17

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Tima Zoltán, Gömöry Kristóf, Süle Attila

Rangsorolás nélküli díjat kapott: Tima Zoltán, Gömöry Kristóf, Süle Attila építész (KÖZTI Rt.), Mohácsi Sándor (s73) tájépítész

Rangsorolás nélküli díjat kapott: Tima Zoltán, Gömöry Kristóf, Süle Attila építész (KÖZTI Rt.),
Mohácsi Sándor (s73) tájépítész



Építészeti - Városépítészeti leírás

Tervezési terület

A Róbert Károly körút, Váci út kereszteződése Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja. Jellegzetes lenyomata annak a hosszú távú koncepcióktól mentes, ad-hoc városrendezési helyzetnek mely Budapest hasonló fontosságú pontjainak fejlődését terheli. E hely - nemcsak a szinte irracionális méretű gépkocsiforgalom miatt – elviselhetetlen. A tömegközlekedési átszállóhely fontossága miatt az itt áthaladók a lehető leggyorsabban igyekeznek elhagyni e letargiát vagy ingerültséget kiváltó területet. Az itt élők, vagy napközben itt dolgozók saját lakás-, vagy munkahelyi „elefántcsonttornyukba" vonulva hasonlóképpen nem tesznek hozzá az erkölcsi és anyagi értelemben is erodálódó környezetükhöz. Vélhetően fentieket igazolja az a tény, hogy a térségben lévő közterületek minősége még a – európai viszonylatban meglehetősen szerény – budapesti átlagot is messze alulmúlja. Híven tükrözi az elmúlt évtizedek során felmerült, ám soha meg nem oldott problémák egymásra rétegződését.


Hasonlóképpen komoly problémákat rejt a területet határoló térfalak jelenlegi állapota, reménytelenül diffúz építészeti karakterük, amennyiben ez utóbbival rendelkeznek egyáltalán. Legsúlyosabbnak azonban talán az tekinthető, hogy a lepusztult közterek és az ötletszerűen emelt épületek között semmilyen összefüggés vagy kölcsönhatás nem tapasztalható.


A területre vonatkozó övezeti előírások csak fokozzák az egységes szellemiségű rendezéssel kapcsolatos hiányérzetet. A kereszteződés négy sarkát más-más övezetbe sorolt tömbök határolják, ugyanakkor az építménymagasság minimális értéke mindegyik esetben megszabott. A jelenleg érvényben lévő KVSZ nem ad átfogó megoldást a csomópont városépítészeti problémáira, jóval inkább konzerválja a méltatlan helyzetet.


El kell azonban ismerni egy kerületi szintű városrendezési szabályozás korlátait, egyúttal fel kell ismerni, hogy megoldást csak a tervezési terület átfogó, elemző módon elvégzett, teljes körű rehabilitációja adhat. E budapesti viszonylatban viszonylag szokatlan folyamat-sor nagyfokú konszenzus-, és kompromisszum kézséget valamint kreativitást kíván a fejlesztésben részt vevő állami-, és magán tulajdonosoktól és az engedélyező hatóságoktól egyaránt.


Rehabilitáció


A felgyülemlett problémák olyan méreteket öltenek, hogy a szigorúan megtartandónak vett adottságokon – közlekedési, tömegközlekedési összefüggések, meglévő épületek – kívül a felszíni és térszín alatti kapcsolatok és az építészeti térfalak gyökeres átalakítására van szükség. Elsőrendű cél a csomópont „humanizálása", melynek része a budapesti léptékben szokatlan 80-120 m magas épületek elhelyezése, igazi vertikális jelek megteremtésének a lehetősége is. Ez utóbbi azonban nem lehet öncél és kizárólagos megjelenési formája a terület rendezésének. Meg kell találni azokat a további eszközöket, melyekkel megteremthető, hogy a naponta itt megforduló több tízezer ember használni tudja a térség által felkínált környezeti, kulturális, kereskedelmi adottságokat, élettel töltse be a többszintű gyalogos centrumot. A feltételek megteremtésére reális lehetőség van.


Javasolt városépítészeti elemek


A városi szövetbe helyezett kétszintű közlekedési csomópontok – felüljárók - jellemzően nem tartoznak a sikeres városépítészeti megoldások közé. Olyan térbeli perforációt jelentenek, melynek mentén biztosan szétválik a tér egysége, és (bár) közlekedési célja az összekötés, városépítészetileg elválaszt.


Jelen esetben a Váci úti felüljáró hasonló hatását erősítve valójában két –határozottan különböző minőségű, ugyanakkor önállóan is életképes szerepet hordozó – tér együttes hozható létre. A felüljáróval párhuzamosan tervezett „HÍD-HÁZ" a Váci úti oldalon térfalat teremt, az Árpád híd felől érkezőknek kaput formáz. Az épület vetületében jön létre az az „átlapolás", melyen belül az aluljáró, a térszín és az emelt szintű tér közötti vertikális kapcsolat biztosítható.


Az épülethez a dunai oldalon kapcsolódó közel 20 000 m2-es emelt szintű tér lefedi a távolsági buszpályaudvar kellemetlen gázolajszagú területét, valamint az Árpád hídi lehajtó, felüljáró előtti 130 méterét is, tisztességes távolságba helyezve a közúti forgalmat az itt tervezett gyalogos területtől. Mindemellett a „plató" újonnan született – városlakóknak visszaadott - városi térként – rézsűvel és gyalogos rámpával - közvetlen összeköttetést ad a terület egyetlen értékelhető zöldterületéhez. Az Árpád hídi lehajtó északi oldalán lévő lakóházak közötti nagy értékű fa-, és növényállomány déli irányú meghosszabbításaként, a plató részben intenzív zöldfelülettel fedett. A városi tér a többirányú – parkolási, kereskedelmi, zöldterületi, stb. – kapcsolatokon túl nagy létszámú rendezvények, kerület események, szabadtéri kiállítások lebonyolítására is alkalmas.


A plató alatt a buszpályaudvar a jelenlegi kapacitás megtartásával, racionálisabb belső közlekedéssel, a jelenlegi túldimenzionált városképi szerepét feladva, észrevétlen elemmé válik. A platót nyugati oldalon a HÍD-HÁZ-zal azonos magasságú, szintén hangsúlyozottan észak-déli irányultságú épület zárja.


A plató és a Visegrádi utca átellenes oldalán tervezett multifunkcionális épület között az utca felett vezetett gyalogoshíd teremt kapcsolatot. A tömb déli oldalán többszintes kereskedelmi-szórakoztató funkció, a híd lehajtó oldalán kb. 2100 gépkocsit befogadó parkolóház javasolt, a parkolóházból a plató szintjén közvetlen kapcsolattal.


A Visegrádi utca Árbóc utcán túli meghosszabbítása biztosítja a funkcionálisan több részre osztott épületegyüttes gazdasági feltárását, a gépkocsi parkoló területek megközelítését.


Minőségében más, intenzívebb beépítés javasolt a Váci út – Róbert Károly körúti kereszteződés északkeleti negyedében. Ezen a helyen vállalhatónak látszik magas épületek elhelyezése, hangsúlyozottan a magas épületekre jellemző oldalarányokkal. Ennek érdekében a – városépítészetileg a szegmens legkritikusabb épületének számító – Kincstári épület két oldalára helyezett hasonló karakterű toronypár építése javasolt. Az épületenként a tornyok között tervezett nagy belmagasságú zárt városi (köz)terek – newyork-i, londoni és frankfurti előképeikhez hasonlóan a növénnyel beültetett fedett és zárt pihenőterületet jelentenek, esetenként vendéglátási vagy városi információs funkciókkal.

A felüljáró átellenes oldalán felemelt platóval ellentétben ezen az oldalon az aluljáró felületének kismértékű kiterjesztésével – a térszín alatt - biztosíthatóak a gyalogos kapcsolatok. E megoldás a dél keleti sarkon lévő – felújítás előtt álló – színház épülethez is méltóbb gyalogos kapcsolatot biztosít.


Szabályozási javaslatok


Esztergomi út – Róbert Károly körút – Váci út – Árbóc utca által határolt tömb
  • Javasolt övezet: VK

  • Szintterületi mutató: 5,5+0,5

  • Beépítettség: max. 50%

  • Zöldterület (beszámítva tetőkert 1 m földfeltöltés felett): 35%

  • Építménymagasság: 30-45 m (külön kubatúra terv szerint)

Fenti paraméterek csak a terület egy időben történő beépítése esetén alkalmazhatóak. A plató megépítése, annak szintjén történő gyalogos közlekedési kapcsolatrendszer, valamint a HÍD-HÁZ kötelező szabályozási elemek.


Róbert Károly körút – Váci út északnyugati sarok

25807, 25808, 25838/19 hrsz. telkekre vonatkozóan;

  • Javasolt övezet: VK

  • Szintterületi mutató: 5,5+0,5

  • Beépítettség: max. 50%

  • Zöldterület (beszámítva tetőkert 1 m földfeltöltés felett): 35%

  • Építménymagasság: 30-45 m (külön kubatúra terv szerint)

A területet csak az Esztergomi út – Róbert Károly körút – Váci út – Árbóc utca által határolt tömbhöz kapcsolódóan lehet beépíteni.


Róbert Károly körút – Váci út – Nyugdíjbiztosító - Teve utca által határolt tömb

27815/9, 27815/10, 27815/11 hrsz. telkek egyesítése javasolt;

  • Javasolt övezet: VK

  • Szintterületi mutató: 5,5+0,5

  • Beépítettség: max. 65%

  • Zöldterület (beszámítva a fedett kertet 1 m földfeltöltés felett): 20%

  • Építménymagasság: 80-120 m (külön kubatúra terv szerint)

Fenti paraméterek csak a terület egy időben történő beépítése esetén alkalmazhatóak. Az aluljáró megépítése, annak szintjén történő gyalogos közlekedési kapcsolatrendszer kötelező szabályozási elemek.

Tima Zoltán
Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk