építészet : környezet : innováció

Akár egy stadion - kész a Dagály [sic!] Duna Úszóaréna

"Világrekord idő alatt, határidő előtt és költségkereten belül" [?] készült el a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság fő helyszínéül is szolgáló Dagály Úszóaréna. A Ferencz Marcel DLA és Détári György DLA (Napur Architect Kft.) tervezte épület - amely egy hirtelen döntésnek köszönheti létrejöttét és amely körül éles viták bontakoztak ki - remek hangulatú átadóján jártunk. Talán szakmai ártalom, de mi hiányoltuk az építészt - vagy legalább a nevének említését. 

"Világrekord idő alatt, költségkereten belül készült el a Dagály Úszóaréna, a világ egyik legkorszerűbb sportlétesítménye, melyet rövidesen a szélesebb közönség is birtokba vehet." - hangzott el az épület átadásán. Arról nem esett szó, hogy a nettó 38,5 milliárd forintos szerződés miért duzzadt 43,3 milliárdra decemberben - a pontos számokra akkor derülhet fény, ha az index.hu megkapja és nyilvánosságra hozza a beruházás költségeiről szóló iratokat. Ahogy az építész tervezők meghívását vagy nevük említését sem tartották fontosnak a szervezők - annak ellenére, hogy az épület kvalitásait a bejárás során végtelen büszkeséggel dicsérték. Most pótljuk ezt: az építész tervező szerzők Ferencz Marcel DLA és Détári György DLA (Napur Architect Kft.) voltak, társszerzőként és generáltervezőként a Tecton Kft. munkatársai, Varga Béla, Fodor István, Ükös Tamás és Pindes Ákos dolgoztak az engedélyezési és kiviteli terveken, a belsőépítészeti tervezésért pedig Szokolyai Gábor felelt az MCXVI Kft. részéről (bővebb közreműködői lista a cikk végén1). Fürjes Balázs kormánybiztos beszédéből az új létesítmény hivatalos elnevezésének fontos rétegeiről derültek ki részletek: az aréna a mellete lévő, Budapest büszkeségét jelentő folyó, egyben az életet adó, a megújulást és elvenséget szimbolizáló aqua - azaz víz - után a Duna Aréna nevet kapta. 


Tarlós István, Hosszú Katinka, Fürjes Balázs - fotó: Danyi Balázs


Magyarország legkiemelkedőbb sport- és fürdőközpontja jön létre

Maga az Úszóaréna több mint versenyuszoda, a megújuló Dagály Strandfürdővel együtt az ország legkiemelkedőbb sport- és fürdőközpontja jön létre. Az úszóaréna építési munkálatai 2015 májusában indultak meg, összességében 5000 magyar ember, 5000 magyar család megélhetését biztosítva. A megépült uszodában található két 50 méteres medence - amelyek közül az oktatómedence mélysége állítható, sőt egy mozgatható fal segítségével ketté is lehet osztani. Az "úszópalotában" ezen kívül egy műugró-, egy gyerekmedence - hiszen kiemelt cél az ifjúság úszásoktatása - és egy színes mozaikokkal díszített pezsgőfürdő is található. Utóbbi természetesen a kék árnyalataiban pompázik, ezzel is szimbolizálja az éltető vízet, a Dunát - ami persze pont Pesten nem kék - és illeszkedik a vizessport-létesítmények (talán kötelezően előírt?) színvilágába. Az átadón Tarlós István és Fürjes Balázs nem győzte hangsúlyozni a példás összefogás, a közös teljesítmény tényét. A már említett jakuzzi is egy egyedülálló együttműködés eredménye, hiszen a MOME fiatal hallgatói álmodták meg a dizájnt. Sőt, nekik köszönhető az előtérben található Hősök Fala is, amelyen a vizes sportok magyar olimpikonjai szerepelnek. A szürkén hullámzó homlokzat mögötti tér amúgy a világbajnokságra 15 ezer nézőt tud majd befogadni, a vb után a lelátók egy részének elbontásával ez 6 ezer főre csökken.


Dagály Úszóaréna - építész: Ferencz Marcel DLA - fotó: Danyi Balázs


Uszoda a nagyközönségnek

A komplexum a világbajnokság után is több ezer ember számára nyújt majd szórakozást. „Az uszoda nyitva áll a nagyközönségnek, tanuszodája lesz a gyerekeknek és edzőbázisa a magyar úszó- és vízilabdasportnak, emellett otthont ad majd több tucat hazai és nemzetközi versenynek is, a felújított strand pedig a vizet kedvelő, kikapcsolódásra vágyó közönség igényeit elégíti ki” – emelte ki a beruházást irányító Fürjes Balázs kormánybiztos.

Megújuló energiával a fenntartható jövőért

A Dagály Úszóaréna fűtéséhez és hűtéséhez termálvízből nyert hőenergiát is felhasználnak. A meleg víz lehűtésével kinyert hőenergiát a többek között az épület fűtésére, az új medencék vizének hőmérsékleten tartására, valamint a zuhanyzók, mosdók meleg vizének előállítására használják fel. A műszaki megoldással a Dagály Úszóaréna épületfűtéséhez szükséges energia több mint egyharmada oldható meg megújuló energiával.


a Dagály Úszóaréna átadója - fotó: Danyi Balázs


Több mint egyszeri építkezés – komplex városfejlesztés

A beruházás komplex városfejlesztési program része, amely Észak-Pest és Angyalföld gyarapodását szolgálja. Az állam, a kerület és a főváros szoros és hatékony együttműködésének köszönhetően megújulnak a környező utak, sor kerül a környezet rendezésére, gyalogossétány épül a Forgách utcai metrómegállótól az úszóarénáig, valamint a Kossuth tér és a Dagály között és fejlesztik, egyszerűsítik a tömegközlekedést. A területen elkészített új gát egy kilométer hosszan védi Angyalföldet az árvizektől, megoldva ezzel az egy évtizede húzódó problémát.

A vizes vb mint felbecsülhetetlen reklámérték

Az úszóaréna lesz a fő helyszíne a júliusi vizes világbajnokságnak, mely Budapest, Magyarország számára felbecsülhetetlen reklámértékkel bír. A legutóbbi két, barcelonai és kazanyi vb számai is egyértelmű sikert mutatnak: rendezvényenként csaknem háromezer sportoló, több mint százezer látogató, tévén keresztül pedig csaknem négymilliárd néző. Budapest ennél is többet szeretne, legalább kétszázezer látogatóra, százezret meghaladó vendégéjszakára számít, a közvetítéssel pedig ötmilliárd nézőt szeretne megcélozni.


Dagály Úszóaréna - építész: Ferencz Marcel DLA - fotó: Danyi Balázs


Felelős, tervszerű gazdálkodás

Fontos kiemelni, hogy Dagály Úszóaréna költségei egy forinttal sem emelkedtek. A vonatkozó kormányhatározat 49 milliárd forintban maximálta a kiadásokat, mely összeg tartalmazza az úszóaréna nettó 21,4 milliárd forintos költségét, a környező műtárgyak, a közlekedésfejlesztés, a gát és közmű nettó 1,5 milliárdos tervezési költségét. Benne van az ideiglenes lelátó, a csaknem egy kilométeres árvízvédelmi gát, a csatornavédelem, valamint az épület visszaalakításának (a vb után) és a bontások 13,7 milliárdos költsége, illetve az 1,8 milliárdos tartalékkeret.

A költségkeretet annak ellenére sikerült tartani, hogy Budapest az utolsó pillanatban ugrott be a rendezésre eredetileg kijelölt, ám visszalépett Guadalajara helyére. Budapestnek két év alatt kellett felhúznia egy olyan létesítményt, melyre más házigazdának négy-öt év áll rendelkezésre. A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ilyen körülmények közepette is bizalmat szavazott a magyar fővárosnak, mely vállalását maradéktalanul teljesíti, megbízható partnernek bizonyul.

szerk.: Fürdős Zsanett, Varga Csilla


1 Dagály úszóaréna tervezői lista

megrendelő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

fővállalkozó: Market Építő Zrt.

építész tervező: Napur Architect Kft.
építész szerző: Ferencz Marcel DLA
építész szerző: Détári György DLA

generáltervező: Tecton Kft.
felelős tervező, építész társszerző: Varga Béla
építész társszerző, projektvezető: Fodor István
építész társszerző: Pindes Ákos
építész társszerző: Ükös Tamás

társtervezők:
tartószerkezet: Szántó László Gábor
épületgépészet: Pilz Norbert
épületvillamosság: Ivanics Zoltán
tűzjelző hálózat: Ivanics Zoltán
közmű: Bíró Attila
közmű (elektromos): Pendli Gábor
út- és forgalomtechnika: Macsinka Klára
kert- és tájépítészet: Steffler István
auiovizuális tervezés: Magos Balázs
uszodatechnika: Sallai Zoltán
sporttechnológia: Zékány Márta
tűzvédelmi szakértő: Horváth Lajos
tűzvédelmi szakreferens: Rauscher Judit
tűzvédelmi szakreferens: Balogh Richárd
oltórendszer: Hucker Csaba
akusztika: Csott Róbert
épületfelügyelet: Harmath László
épületszerkezeti konzulens: Reisch Richárd

belsőépítészet: MCXVI Építészműterem Kft.
belsőépítész vezető tervező: Szokolyai Gábor
belsőépítész csapatvezető tervező: Hajdu Gábor
belsőépítész tervezők: Kovács Dénes, Szuhányi Anna, Imre Katalin
belsőépítész tervező munkatársak: Ritter Dániel, Szelecsényi Balázs, Hanna Svehlova

 


designelemek: MOME

 

10 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »