Nézőpontok/Vélemény

Célegyenesben a Dagály Úszóaréna építése

2016.10.19. 11:32

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Térkép:
Duna Aréna

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ferencz Marcel DLA, NAPUR architect, Détári György

Cég, szervezet:
Market

Vélemények:
10

További adatok

↓

Épületburkolati, gépészeti és belső munkálatok zajlanak a 2017-es úszó-világbajnokság központjaként szolgáló Dagály Úszóarénában. A Ferencz Marcel DLA és Détári György DLA által tervezett, 35,4 milliárd forintos sportberuházás a szűkös határidők ellenére jól halad a jövő márciusi átadásra. A helyszínen Bán Dávid járt.

Sokan fordultak meg az ország jelenleg futó legnagyobb sportberuházásának, a Dagály Úszóarénának az építkezésén, szeptember végén pedig a C3 Atelier által szervezett építészeti szakmai napok keretében – ahol a Ferrobeton Zrt. az úszóarénában is alkalmazott fenntartható betonszerkezetekről tartott előadást – az Építészfórum is ellátogatott a helyszínre. Ritter Ádám, a monolit vasbetonszerkezetek építésére szakosodott Moratus Szerkezetépítő Kft. – a Market Építő Zrt. leányvállalata – műszaki igazgatója kalauzolt bennünket. Az előzmény alapvetően ismert: egy hirtelen jött tavalyi vállalással a magyar kormány úgy döntött, hogy a pénzügyi nehézségektől tartó, ezért a bajnokság megrendezésétől elálló mexikói szervezővárostól átvállalja a 2017-es FINA úszó-világbajnokság lebonyolítását. Ennek előkészítésére alig több, mint két év állt rendelkezésre úgy, hogy a tárgyalások időpontjában az új úszóarénának még csak a koncepciótervei készültek el. Igaz, ekkor Magyarország eredetileg a 2017-es junior világbajnokságra készült, amelynek úszóközpontját idénre tervezték átadni, hogy legyen idő a beüzemelésre, majd ugyanitt 2021-ben rendeztek volna világbajnokságot.

1/18
A Dagály Úszóaréna építése - építész: Ferencz Marcel DLA - forrás: Market Zrt.

A tavaly áprilisban kiírt közbeszerzési tender igen szoros ütemtervet írt elő, hiszen az építőnek 23 hónap állt rendelkezésére a koncepciótervből kiinduló kiviteli és engedélyezési tervek elkészítésére, az engedélyek beszerzésére, a FINA nemzetközi minősítésére és jóváhagyására, illetve magára a kivitelezésre.

A pekingi, londoni és riói olimpián, a hasonló volumenű és minőségű úszóközpontok kivitelezéséhez, az engedélyek és kiviteli tervek megléte után, 30–36 hónapra volt szükség. A budapesti építési területen nehezítő tényező volt a Duna közelsége, az abból eredő árvízveszély, az északi határon átfutó Rákos-patak, illetve az Észak-Pest vízellátását szolgáló 1600 mm-es víznyomócső jelenléte. Az építkezés közvetlen szomszédágában pedig aktívan üzemel a Dagály strand, amelynek Béke kútját tízméteres sugarú körben nem lehetett megközelíteni.

2/18
A Dagály Úszóaréna építése - építész: Ferencz Marcel DLA - forrás: Market Zrt.

A tendert elnyerő Market Zrt. egy hónappal a kormány és a FINA szerződéskötése után, 2015 májusában vehette birtokba az építési területet, amelyen nulladik lépésként ideiglenes pontonhidakat kellett létesíteni a telek előtt átfutó víznyomócső, valamint az északi oldalon található csapadékcsatornák fölé, hogy az építési terület munkagépekkel megközelíthető legyen. Ezután a Duna mentén megindult a védőgát építése 1 km hosszon az Árpád hídtól a Rákos-patakig, mert annak felhúzásával még a tél beállta előtt végezni kellett. Ezzel egy időben indulhatott meg a terület előkészítése, a cölöpözés, majd a tartószerkezet kivitelezése, amely lényegében idén februárra készült el.

A megrendelés értelmében a Ferencz Marcel DLA tervezte Úszóaréna két nagy egységből áll majd: egyrészt az állandó épületből, amely két FINA minősítésű 50 méteres medencét (bemelegítő- és versenymedencét), magasugrótornyot és -medencét, ezenkívül a további használatra gyermekmedencét és egy pezsgőfürdőt foglal magába, másrészt pedig két ideiglenes épületszárnyból, melyben a mobillelátók kapnak helyet. A tervek szerint a 2017 júliusában lezajló VB után az ideiglenes épületeket 3 hónap alatt lebontják, helyüket alapvetően üvegezéssel lezárják. A keleti oldalon lévő bemelegítő medencét és a körülötte lévő gyerekmedencét, élményfürdőt, fitnesztermet a közönség számára megnyitják, a versenymedencét és kiszolgáló létesítményeit pedig állandó használatra az úszósport számára tartják fenn. Mindkét 50 méteres medence különlegessége, hogy végfalaik mozgathatók, így akár minősített 25 vagy 33 méteres medencéket is leválaszthatnak belőlük. A bemelegítő medence fenéklemeze is szabályozható, így megemelhető a gyermek-úszásoktatás számára, majd visszasüllyeszthető az úszóknak.

6/18
A Dagály Úszóaréna építése - építész: Ferencz Marcel DLA - forrás: Market Zrt.

A vasbeton szerkezet elkészülte után a versenymedence-tér acélszerkezetét a helyszínen, a lelátók magasságában szerelték össze, majd a teljes acélszerkezetet 16 db hidraulikus sajtó pontosan összehangolt precíziós munkája segítségével emelték fel (heavy lifting technológia) végső helyére, nagyjából 10 emeletnyi magasságba, a sarkokban álló négy betonpillérre. A tetőszerkezet beemelését követően kezdődhettek meg a belső munkálatok: a gépészeti szerelés, a medencetechnika installálása, a burkolás és az elektromos szerelés.

A medencék a jelenleg ismert csúcstechnológiát fogják képviselni, építésük nagy precíziót igényelt. A versenymedence a nemzetközi szabványoknak megfelelően 3 mm-es pontosságú, amit úgy értek el, hogy egy speciális zsaluzatú, 10 mm-es pontosságú monolit vasbetonszerkezetet építettek, erre került a burkolat. A vízhatlan betonszerkezet világviszonylatban is újdonságnak számít, de az eljárás leginkább a későbbi felújításnál válik majd az üzemeltetők hasznára. A medencék burkolata elkészült, a vízzel telített próba is megtörtént, jelenleg a két nagymedence mozgatható végfalait építik, amelyeket majd daru emel a helyükre. Felépült a műugró torony alapvetően látszóbeton szerkezete is, amelynek formai megoldásaiban a MOME hallgatói is közreműködtek.

7/18
A Dagály Úszóaréna építése - építész: Ferencz Marcel DLA - forrás: Market Zrt.

A világbajnokság idejére 12 400 néző számára építenek ideiglenes lelátót, amelyet utána elbontanak, így végül a versenymedence köré telepített, nagyjából 6000 fő befogadására alkalmas széksorokról lehet majd a jövőben szurkolni. A jelenleg épülő ideiglenes lelátó előre gyártott betonszerkezetét a Ferrobeton Zrt. szereli, amelyre Magyarországról érkezik az acélszerkezet, a bérelt mobillelátó pedig külföldről. A tisztán száraz építménybe, a lelátó alá konténereket telepítenek, ezekbe kerülnek a vizesblokkok, a büfé, illetve a FINA által megkövetelt különböző laborok, irodák, valamint a média számára kialakított helyiségek. Az elbontandó anyagok a tervek szerint mind újrahasznosíthatóak lesznek: a vasbetonpilléreket parkolóházak építésénél lehet majd felhasználni, a tetőburkolat más épületek hő- és vízszigetelésére is alkalmas lesz, a homokba ágyazott térköveket pedig könnyen új helyre lehet szállítani. A két fedett, de fűtés nélküli lelátóra ideiglenes építményre vonatkozó engedélyt adtak ki, amelynek érvényessége a világbajnokság után lejár, így mire kiderülne, hogy Magyarország rendezi-e a 2024-es olimpiát, addigra azokat lebontják. Nyertes pályázat esetén pedig újra felmerülhet az épület átalakítása.

A Duna-part felé néző, szendvicspanel szerkezetű, hullámzó főhomlokzat is már jóformán teljesen elkészült, ezzel pedig lassan kezd kirajzolódni az úszóaréna jellegzetes arculata.

Bán Dávid

Vélemények (10)

Zöldi Anna

2017.01.12.
13:00

az az érzésem, hogy előbbre vinne, ha nem hárítanánk az építészeti fiaskók miatti felelősséget folyamartosan kivülállókra. még akkor sem, ha amúgy komoly szerepük van benne. partvonalról könnyű dumálni persze, de a maga területén mindenki szembesül azzal, h meddig mehet el szakmailag egy adott helyzetben. a pillanatnyi helyzet is helyzet. a tény viszont, hogy ez az épület ronda és ormótlan lett, akinek van szeme, látja. mindegy, hogy magyarázzuk. ráadásul budapest minden pontjáról ordítóan látszik, és ordítóan unorganikus. a hullámok az elején csak szomorúan ráerősítenek arra az impotenciára, ami sugárzik belőle. nem kedvelem igazán szily lászló stílusát, de igaza van, amikor a 444en azt írja, ennek az épületnek az egyewtlen érdeme, h a kontextusában messze felértékelődnek az árpád híd végében álló toronyházak. ez a köz véleménye, és egyébként ez is szempont, ha a mélyére nézünk - minden relatív - de olyan relativitást nehéz elképzelni, amiben ez az úszócsarnok felértékelődik. a mindenkori építészet a mindenkori hatalmat szolgálja, ezen nem lehet változtatni - pénz kell az építéshez, meg egyéb művészetek virágzásához is. a sixtusi kápolna freskója is megrendelésre készült. szóval valahogy rendet kéne tenni leginkább a szakma fejében. nem csak a burzsoázia diszkrét bája irányítja a világot - ezt a másik, a kopaszi gáttal kapcsolatos reakciókhoz is relevánsnak gondolom. ha már a polgári mentlaitásra hivatkozunk, (ott) annak nem csak a pénz a kifejezője, hanem pl a demokratikus vívmányok és hatalomgyakorlás, és bizonyos kulturális nívó is. az építészet pedig a kultúra része, ki kell vívnia magának az őt megillteő helyet- ez megalkuvással nem fog menni, se ronda házakkal, amikről utólag megmagyarázzuk, h nem miattunk lett ronda, hanem a gonosz hatalom vagy a sátáni pénz miatt. naiv álláspont de enélkül nem megy.

zöldszín

2017.01.09.
11:45

Nekem a következő kérdések vetődnek fel.

1. Az előzetesen bemutatott látványter tudatos blöff volt, amiben a tervező is asszisztált, vagy pedig a tervező valóban azt hitte, hogy meg fog valósulni?

2. Ha nem az eredeti elépzelés valósult meg - mint ahogy nem -, akkor annak oka

a) a tervező rosszul mérte fel a feladatot és eleve műszakilag, gazdaságilag irreális volt a terv,

b) a terv tökéletes volt, de utólag erőből megváltoztatták?

Hartmann György Sándor

2017.01.09.
23:37

@zöldszín: És ugyanez lecsónak is, A mese:

Az első variáció úgy készült, hogy a 2016-os ifjúsági VB-re készítik és majd ez kibővítve lesz a már ugyancsak megpályázott felnőtt VB. helyszíne is. Míg az ifjúsági VB-n 5.000 főt kellett befogadni, addig a felnőtt VB-n 15.000-et.

A koncepció az volt, hogy a medencetér a Dunával párhuzamosan került telepítésre, az ötezer fős lelátó a Duna felöli oldalon lesz, a bővítést pedig ideiglenes lelátókon fog megtörténni. Ehhez készültek el a látványos bádogborítású feljárók és teraszok, és e mögött lett volna a végleges (hőszigetelt) épülethomlokzat is. Míg a másik oldalon a homlokzat bontható lett volna. Ezzel lehetett elérni, hogy az épület a Duna felé emelkedjen, hiszen a nagy Vb-re csak állványból készült lelátók kerültek volna 3 hétre telepítésre.

Ami ezt a koncepciót megfúrta:

A tervező, aki a helyett, hogy azzal indított volna, hogyan kell megvalósítani a teljes épületet, és arról lehántja azt ami 2016-ra kell, csak a kisebb épületet tervezte meg, több kevesebb sikerrel. (Mert valljuk meg azért ez a terv tele volt szerkezeti bizonytalanságokkal.) Hogy ez így történt, és hogy ebben Vigh tornatanár úrnak mennyi volt a szerepe az számomra nem világos.

Ehhez tett rá még egy lapáttal Gyárfás úr, aki elfelejtette időben kiküldeni a FINÁ-hoz a terveket, kérve azok jóváhagyást. (No meg a 2021-es VB terveit is.)Igaz, hogy már az akkori tervekben is a Dagály területére volt előirányozva a „FINA (zsibvásár) Market – ahol a helypénzt a FINA zsebeli be, de magának az uszoda felújítása még tervezve sem volt – mert a Fővárosnak nem volt rá pénze, külön kapott 3,5 milliárdot a felújításra. (Az csak hab a tortán, hogy végül a a Dagály az államhoz került (hogy ki zsarolt meg, kit az is egy külön mese lehetne, bízom abba, hogy unokáink majd megtudják):Amikor kiderült, hogy Mexikó visszalép, über okos vezetőnk azt hitték, hogy nálunk minden elő an készítve, hirtelen felindulásból belevágtak, és bevállalták a 2017-es dátumot. (Pl. nyertesé után, mint az égből a lórúgás érte őket az, hogy időközben az óriás toronyugrás is VB. számmá lépett elő, mert a 2021-es pályázatban még nem is szerepelt.)Amikor elnyertük a 2017-es rendezés jogát, akkor aztán elkezdődött a kapkodás.Pl. kormányhatározat született arról, hogy ide bizonyos dolgokra nem kell építési engedély, stb. (ekkor írtam azt, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek, de azóta ez már rendszerré vált – nesze neked építésigazgatás).És jött megmentőnek I. Scheer Sándor (aki úgy szeret építeni), és kezébe vette az irányítást.Mivel az ideiglenes lelátók a medencék mindkét oldalára kerültek telepítésre, az eredeti koncepció semmissé vált. (és ahol nincs ott ne keressm modta doktor Szerkeres, ahogy ez a kendvenc gyerekveresemben volt megírva.)Az eredmény immár kézzel fogható.

Mljet

2017.01.10.
19:12

@Hartmann György Sándor: 2016 elején már úgy magyarázták, hogy az olimpiai követelmények (20 ezer néző) miatt kellett lényegesen megváltoztatni az épületet: "Olyan mérnöki választ kellett adni, ami világbajnokságra és olimpiára is alkalmas.”

http://www.origo.hu/gazdasag/20160129-dagaly-uszoarena-uszoda-uj-latvanytervek-ferenc-marcell-vizes-vb-2017-olimpia.html

Ezzel az a gond, hogy a magyar olimpiai hatástanulmány (a PwC műve) azt hangsúlyozza, hogy "az olimpia-specifikus fejlesztések megvalósítását kizárólag az olimpiarendezés biztos tudatában kell csak elkezdeni". A PwC csak olyan létesítményekkel számol – a költségekben is –, amelyek "olimpiától függetlenül rendelkezésre állnak 2024-ben, illetve olimpiától függetlenül szükségesek."

A Dagály Úszóaréna áttervezése bizony, kifejezetten olimpia-specifikus. A már az olimpiai követelményeknek is megfelelő épület megvalósítását nemhogy elkezdték, de be is fejezik az olimpiarendezés elnyerése előtt. Az úszó vb-re tervezett épületről még lehetett állítani, hogy az az olimpiától függetlenül szükséges, de a mára megvalósult épület már nem az. Ráadásul, nagyon valószínű, hogy a Dagály Úszóarénának a nagyobb olimpiai követelmények miatti többletköltségét a rendezés esetleges elnyerése esetén majd ügyesen elfelejtik megjelentetni a 2024-es olimpia kiadásai között.

Hartmann György Sándor

2017.01.11.
14:50

@Mljet: Egy kis helyreigazítás:

Az eredeti tervben is volt bemelegítő medence, csak, hogy az elfért az 1 oldalra elhelyezett végleges lelátók alá. Most, hogy ezt kétfelé szedték, azaz kétoldalt helyezték el az ideiglenes lelátókat erre már nem volt lehetőség, ezért ezzel megtoldták a házat. (Arról nem beszélek, hogy ehhez még mit tettek hozzá, mert elvileg az első terveknek is – ha a tervező a helyzet magaslatán állt -, meg kellett felelni (vagy volna) a FINA előírásainak. És, hogy esetleg még mivel kellett még megtoldani, az sajnos azért nem derült ki,, mert mind korábban is leírtam elmaradt a FINÁ-val való időbeli egyzetetés.

A nézőszám most sem 20 ezres, hanem csak 15 ezres! Sem a FINA sem az Olimpia nem követel meg 15.000 főnél nagyobb nézőszámot. Az csak a mi – csupasz seggünk melletti - nagyzási hóbortunk tette hozzá, hogy ezt a számot még növelni is tudjuk! (Pl. és is – ha megérem otthon, karosszékből fogom nézni az olimpiát.)

Ryhe

Ui. Jártamban-keltemben viszont találkoztam olyan tervvel ahol a razjpöcséttel a Market szerepel, mint tervező.

És ez elvezet megint oda, hogy mit jelent a „generáltervező” és mit jelent a felelős tervező. (Mert ilyen a mai jogszabályok nem is ismernek, bár a kamarák, bár újból bedobták az ÉMTSZ kapcsán, a nélkül, hogy tisztáznák a fogalmat, a felelősséget!

Én még dolgoztam az átkosban a Vegyterv generáltervezői csapatával, de mára már kihatak az ilyen szakemberek.(Ahogy a szakirodalom fogalmaz: Hanyatló globális szakképzettség – „A tapasztalt humán alapanyag elvesztése”; beleőszülés.

És most azt hiszik az építészek, hogy ők fújhatják a passzát szelet (ahogy Kossuth díjasunk fogalmazott, az építész a megrendelő lelki szemétládája. Bár igaz, hogy ez nem egzaktfogalom.)

De megjött a kutyára a dér, mert január 1-től így szól a jogszabály:

Épkiv 22. § (2)202 A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások - ellenőrizhető módon történő - kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés

a) megnevezését,

b) helyzetét, méretét, mérettűrését,

c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,

d) minőségi követelményeit,

e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint

f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.

A kivitelezési dokumentáció tartalma

I. Általános rendelkezések

7.334 A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.

Tehát nem bújhat senki háta mögé a tervező, ha nem megfelelő tervet készít el!

Ez alól felmentést, egyedül a primitíven megfogalmazott beruházási program tudott volna lehetőséget adni, de mivel a kamarák (az ész nélküli) nyomására, belevették a jogszabályba, hogy „(3)19 A tervezési programban - amelyet az építtető és tervező közösen készít elő –„ ezután még ez sem!

Mljet

2017.01.06.
16:16

"lassan kezd kirajzolódni az úszóaréna jellegzetes arculata"

Na, most már ki is rajzolódott.

Hogy végül mi lett a "Duna irányába emelkedő aranyhullámú szimbólum"-ból, az "ékszerszerű megjelenést adó, 45 centiméter vastagságú, natúralumíniumból készülő" és a szélben "zenélő rácsszerkezet"-ből, meg az azon keresztül látható, "egyedülálló panorámá"-ból?

Ez lett...

http://444.hu/2017/01/06/icipicit-maskepp-nez-ki-az-uszoda-amivel-varjuk-a-vilagot-mint-amivel-megnyertuk-a-palyazatot

„Reményeink szerint ez lesz Budapest új csodája és turistalátványossága" - mondta (korábban) Vígh László kormánybiztos.

Biztos, hogy ez fogja beváltani a reményeiket?