Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Ami túlmutat önmagán - Interspar, Diósd

1/19

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/19

Ami túlmutat önmagán - Interspar, Diósd
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Ami túlmutat önmagán - Interspar, Diósd

2007.07.10. 11:43
MÉD

Projektinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Haba Péter

Építészek, alkotók:
Sajtos Gábor

Vélemények:
3

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

"Ez is azt bizonyítja, hogy önálló építészeti alkotás jött létre; a tervezők a szigorú gazdasági megfontolások mellett is képesek voltak többet nyújtani puszta mérnöki munkánál." Építész, vezető tervező: Sajtos Gábor

A dinamikusan növekvő kereskedelmi vállalatok az elmúlt másfél évtizedben teleszórták Magyarországot áruházként működő hatalmas csarnokokkal. Ezek ritkán képviselnek valódi építészeti teljesítményt, inkább egyszerű termelőeszközökként, gigantikus csomagolásokként értelmezendők: a végtelennek tűnő falak és fémvázak reklámhordozókként, illetve logisztikai keretként szolgálnak. Szinte deklaráltan ideiglenes épületek ezek – csak addig léteznek, amíg a cég érdekeltsége fennáll. Újrahasznosításuk, átfunkcionálásuk, felújításuk szinte lehetetlen.

Az illeszkedés igénye

1/19

A diósdi Interspar esetében azonban mintha többről lenne szó. Sajtos Gábor és munkatársai olyan épületet terveztek, mely túlmutat a bevásárláshoz kapcsolódó funkciók szimpla kiszolgálásán, annak ellenére is, hogy a beruházó – bár a jó minőségű, igényes kialakítás tekintetében partnernek mutatkozott – a lebonyolítóval vállvetve számos elemében redukálta az eredeti terveket. Mégis fontos lépésnek kell tekintenünk, hogy végre nem „occsó" doboz készült, hogy végre ennek az épülettípusnak is kialakulhat a kultúrája. Persze tudjuk azt is, hogy az építészek nagyvonalúbb, esztétikailag kiérleltebb, részleteiben finomabban formált épületet képzeltek el.

Azért is kell hangsúlyozni, hogy az épület társaihoz képest kiugróan igényes, mert – mint általában – nem egy puszta közepén, hanem egy kistelepülés tőszomszédságában helyezkedik el. A külső megjelenést ez az adottság határozta meg: az építészek a nagy kiterjedésű, arányaiban szükségszerűen kissé durva tömb és a kertesházas övezet közötti éles léptékkülönbséget, illetve a nagy falfelületek és a tagolt, részletgazdag falusi utcakép kontrasztját minden elképzelhető módon oldani igyekeztek.

 

2/19

3/19

4/19

5/19

6/19

7/19

8/19

9/19

10/19

11/19

12/19



A funkciók elkülönítése

Az áruház kiszolgálótereinek sora és a vásárlók számára nyitva álló, üvegtetős mall két egymással szembefordított L-alakú tömeget alkot, a közöttük fennmaradó négyzetes teret a cég előadóterme foglalja el. Az épület funkcionális egységeit a homlokzatok is érzékeltetik: a bevásárlóteret a ma divatos módon, „rendetlenül", „vonalkódszerűen" kiosztott függélyes ablakok, illetve a közöttük megjelenő téglamezők tagolják. Ez utóbbiak sűrűszövetű hálóra szitázott fotókkal váltakoznak, melyek élénk színekben pompázó gyümölcsöket és zöldségeket ábrázolnak. A játékos, mozgalmas látvány Diósd utcáira reflektál, illeszkedni próbál. A kiszolgálófunkciókat rejtő részeket fémből készült egyszerű hullámlemezek borítják. E zárt, hidegen fénylő, üzemi jellegű részek az áruház közönségbejáratainak pirosra festett mély tölcséreivel állnak kontrasztban: a síkban tartott, vak felületek, plasztikus, nyitott homlokzatszakaszokkal állnak szemben.

 

13/19

14/19

15/19

 

A kötöttségekben rejlő esztétikai lehetőségek


A homlokzatok formavilágának gazdagításához a telepítési-funkcionális kötöttségekből adódó megoldások is hozzájárultak. Mivel a telek nagyjából észak-déli irányba lejt, ezért a bevásárlóteret pillérekre kellett állítani. Így a Diósd felé néző északkeleti bejárat felől a külső parkolók (azaz délnyugat) felé a mall tömbje egyre inkább elszakad az utcaszinttől, a pillérek egyre magasabbra emelkednek. Ez indokolja a parkoló felőli előtér és a bevásárlótér közötti szintkülönbséget, melyet mozgórámpákkal hidaltak át. A mall alatt a homloksíktól kissé visszahúzva a belső parkoló helyezkedik el.

 

17/19

18/19

19/19

 

A tervezők a terepadottságokban rejlő lehetőségeket nemcsak funkcionális értelemben, de az építészeti karakter kialakítása szempontjából is kihasználták: az emelkedő-lejtő síkok, a pozitív-negatív formák dinamikus összjátékban egyesülnek. Ez is azt bizonyítja, hogy önálló építészeti alkotás jött létre; a tervezők a szigorú gazdasági megfontolások mellett is képesek voltak többet nyújtani puszta mérnöki munkánál.


Haba Péter írása megjelent az ATRIUM 2007/03-as számában
Fotó: Bujnovszky Tamás


Építész, vezető tervező: Sajtos Gábor
Építész tervezők: Plájer János, Rády Róbert, Grand Gabriella, Gyüre Zoltán, Szabó Tibor
Generáltervező: Óbuda Építész Stúdió Kft.
Építész tervező: S A G R A Architects Kft.
Statika: Gurubi Imre (Statikart Bt.)
Épületgépészet: Laczkó Jenőné (GL Mérnökiroda)
Elektromosság: Tóth Zoltán (Plan-et Kft.)
Épületszerkezetek: Barta Ferenc (Barta és Társa Kft.)

Vélemények (3)
kemtam
2007.07.10.
20:37

Hát ha azt elfelejtjük, hogy egy konkrét focipálya feküdt a Spár helyén életerős jegenyesorral körülvéve, akkor még akár ódákat is zenghetnénk erről a szines matricával díszített konténerről. De ha nem felejtjük el, akkor bizony elég savanyú a kép - virágágyás ide, viacolor parkoló oda... Juteszembe vajh az eladásból származó bevételből megépült már az a diósdi sportkomplexum, ami a szerződésben állítólag eredetileg benne volt?

Hartmann György Sándor
2007.07.18.
07:12

@kemtam: Kemtam! Olyant kérsz számon az építészen, ami nem az Ő kompetenciája! Miért nem az önkormányzatnál reklamálsz, a pálya miatt. A telek eladási ára lehetővé tette egy új pálya megépítését, amelyet úgy tudom, hogy valahol készítenek is! (Legálabb is, láttam a megvalósításra kiírt közbeszerzési pályázatot.) Ryhe

kemtam
2007.07.18.
09:34

@Hartmann György Sándor: Kritikám nem az építésznek szólt, pusztán árnyalta a képet. És bizony ezzel is számolni kell. Mármint egy adott építési terület (területté változtatott táj) élettörténetével. Magáról a dobozházről túl sokat mondani nem lehet, mert az az ami: dobozház színes matricákkal díszítve.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.