Közélet, hírek

Árverezik a salgótarjáni Karancs szállót

1/9

A Karancs szálló egy 1977-es felvételen. Forrás: Fortepan/Főfotó

?>
A Karancs szálló egy 1977-es felvételen. Forrás: Fortepan/Főfotó
?>
A Fő tér az Erzsébet téri garzon toronyház legfelső szintjéről nézve, középen a Karancs szálló (2012). Fotó: Gulyás Attila
?>
A Fő téren álló épület egy 1964-es felvételen. Forrás: Fortepan/Bauer Sándor
?>
A Karancs szálló egyik szobája (1966). Forrás: Fortepan/Bauer Sándor
?>
A szálloda hallja, recepciója (1966). Forrás: Fortepan/Bauer Sándor
?>
Ilyen volt az étterem (1966). Forrás: Fortepan/Bauer Sándor
?>
Eszpresszó (1966). Forrás: Fortepan/Bauer Sándor
?>
Salgótarján Fő tere, balra a a Karancs szálló, jobbra a József Attila Művelődési és Konferencia Központ (1973). Forrás: Fortepan/Főfotó
?>
Ilyen is lehetett volna a felújított hotel. Forrás: sagra architects Facebook
1/9

A Karancs szálló egy 1977-es felvételen. Forrás: Fortepan/Főfotó

Árverezik a salgótarjáni Karancs szállót
Közélet, hírek

Árverezik a salgótarjáni Karancs szállót

2022.01.17. 12:17

Cikkinfó

Szerzők:
Nemes D. Nikolett

Földrajzi hely:
Magyarország, Salgótarján

Építészek, alkotók:
Jánossy György, Hrecska József

Címkék:
árverés

A város főterén álló, Jánossy György és Hrecska József tervei alapján a ´60-as években épült hotel már régóta üres és rossz állapotban van. Bár korábban volt törekvés a megújítására, a gazdasági válság elsöpörte ezeket. Túladni is megpróbáltak rajta, végül 212 milliós kikiáltási árral bocsátották árverésre. 

Árverezik a Jánossy György és Hrecska József által tervezett, 1960 és 1964 között épült salgótarjáni Karancs szállót - derül ki a sagra architects Facebook-posztjából. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján hirdetményből kiderül, hogy a 137.AV.0024/2016/86 ügyszámú árverés a Karancs Hotel Ingatlanforgalmazó és Szállodaipari Kft. ellen folytatott végrehajtási eljárás következménye. A város főterén álló, meglehetősen rossz állapotban lévő, több mint háromezer négyzetméter alapterületű épület kikiáltási ára 212 millió forint, az érte adható minimál ár 106 millió forint. 

A pdf-ben letölthető leírás alapján a 84 szobával és fürdőszobával rendelkező, teljes felújításra szoruló épületben irodák, társalgó, közlekedők és egyéb helyiségek vannak. A szanitereket már leszerelték.

A Fő tér az Erzsébet téri garzon toronyház legfelső szintjéről nézve, középen a Karancs szálló (2012). Fotó: Gulyás Attila
2/9
A Fő tér az Erzsébet téri garzon toronyház legfelső szintjéről nézve, középen a Karancs szálló (2012). Fotó: Gulyás Attila

2016 októberében már megpróbálták eladni a hotelt, ekkor a tulajdonos úgy nyilatkozott: az ingatlan átalakításának terveit elsöpörte a gazdasági válság, a tervezett, mintegy 1,6 milliárd forintos fejlesztés pénzügyi okokból nem jöhetett létre. Bár az üzleti tervek rendelkezésre állnak, a hotel finanszírozásnak évek óta nem volt prioritása az országos fejlesztésekben. Szerinte az 1964-ben épült szállót meg kell menteni, ám mivel ők belefáradtak az érte folytatott küzdelembe, úgy gondolták, hogy terveikkel együtt méltányos áron eladnák az épületet.

A sagra architects bejegyzésében arról ír, hogy 2007-ben az akkori tulajdonosok az akkor már jó ideje nem működő, üresen álló és egyre romló állapotú szálloda funkció visszaállítását tervezték. "Az épület helyreállítása több szempontból is hátrányos alaphelyzetből indult. Az akkori tulajdonosok birtokában csak a toronyépület volt, mivel a teljes épületet korábban már felszabdalták és darabokban eladták, így a földszinten ruhaüzlet, bank, pékség, ilyen-olyan üzletek voltak mind külön tulajdonban, melyek visszavásárlására az akkori tulajdonos kísérletet tett, de nem járt sikerrel. Így a tulajdonukban lévő toronyépülethez hiányzott a teljes földszinti terület, így nem volt hely sem étteremnek, sem konyhának, semmi kiszolgáló területnek, de még földszinti előcsarnok, recepciós terület sem volt. Az épület építése óta eltelt igényszint növekedésnek és az aktuális előírásoknak, a négycsillagos hotel követelményszintnek való megfeleltetést, a gépészeti igények biztosítását a fizikai adottságok nem könnyítették. Ebből a helyzetből kíséreltük meg megmenteni úgy az épületet, hogy az elveszített földszinti területek ellenére is a követelmények és az igényszint biztosítása mellett az épület megőrizze eredeti méltó megjelenését, karakterét, értékeit és a város jelképének is számító épület ezen megtisztelő rangra visszaemelkedjen." 

Ilyen is lehetett volna a felújított hotel. Forrás: sagra architects Facebook
9/9
Ilyen is lehetett volna a felújított hotel. Forrás: sagra architects Facebook

Az építészeti koncepció alapja az épület eredeti karakterének megőrzése volt, a kor elvárásaira, igényeire való reagálás az eredeti architektúrához illeszkedve, a lepény-torony jelleg, a plasztikusság, fény-árnyék hatások, az eredeti architektúra sérülése nélkül. Mint írják, a felújítás tervei akkor az építési engedélyt megkapták, ám a 2008-as gazdasági világválság megakasztotta a beruházást. 

A posztban arra is felhívják a figyelmet, hogy a salgótarjáni Fő teret olyan kimagasló építészeti alkotások övezik, mint a Karancs szálló mellett álló, Szrogh György által 1962-66-ban tervezett József Attila Művelődési Ház, a tér déli oldalán pedig az 1967-ben Finta József által tervezett Pécskő Áruház. A salgótarjáni városközpont 1968-ban Hild János emlékérmet kapott. "Salgótaján jövőjének záloga a különleges természeti környezetében rejlik, turisztikai vonzereje hatalmas lehetne, ami teljesen kiaknázatlan és sokak előtt ismeretlen. Ennek a vonzerőnek a város Fő terén egy szállodával, az egykori Karancs szálló megújulásával való kiegészülésének létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. A Fő tér és annak épületei a magyar modern építészet kiemelkedő alkotásai, ezek minőségi építészeti felújítása a jövőbe történő befektetések lennének", zárják soraikat. 

Salgótarján Fő tere, balra a a Karancs szálló, jobbra a József Attila Művelődési és Konferencia Központ (1973). Forrás: Fortepan/Főfotó
8/9
Salgótarján Fő tere, balra a a Karancs szálló, jobbra a József Attila Művelődési és Konferencia Központ (1973). Forrás: Fortepan/Főfotó

A szálló tervezője, Jánossy György a Magyar Építőművészet 1965-ös számában maga írt az épületről:

"Az építési terület a város 5 km-es főutcájára felfűzött térsorának egyike, mely centrális elrendezésével a jövőben kialakuló központi tér szerepét tölti majd be. A tér rendezési tervét a szálló tervezésével egyidőben készítettük. A szálló már kész. A tér érdekében le­bontott 200 lakás lakóinak készülő ház építése folyik. A 11 szintes szálló földszintjét a hall, a 200 személyes étterem, a cukrászda, az eszpresszó, a bár és az ezekhez tar­tozó 800 adagot szolgáltató konyha, cukrászat és üzemi helyiségek foglalják el. Felette a különterem, a társadalmi helyiségek és a térről külön lépcsővel is megközelíthető étkező terasz kapott helyet. A harmadik szintre került a centrális elhelyezkedésű szellőző gép­ház, majd fölötte - 7 szinten - össze­sen 84 db kétágyas hotelszoba helyez­kedik el. A tetőterasz zuhanyozókkal napozás, illetve kilátó céljait szolgálja.

Az épület monolit, illetve az ismétlődő részeknél előregyártott vasbeton szer­kezetű nyersbeton vagy kavicsolt beton (cule) homlokzatképzéssel, acél-alu­mínium nyílászáró szerkezetekkel. A mélyen fekvő teherhordó réteg és a magas talajvíz rossz alapozási lehető­séget nyújtott, ezért kevésszámú kút­alap bizonyult gazdaságosnak, mely a harmadik szintig oszlopként felvíve nagyobb fesztáv kialakítási lehetőségé­vel helyet adott a szélesebb térigényű társadalmi helyiségeknek.

Magyarországon a betonépítés vi­szonylag olcsó; az anyag nyerseségét erős árnyékhatásokkal lehet egyen­súlyozni, amelynek kézenfekvő elérési lehetősége az, ha a teherhordó szer­kezetet az épületen kívül megjelenni engedjük, amivel együtt jár természete­sen a plasztikus tömegképzés. Míg a szerkezeti formák kötöttebb szerkesztésűek, a burkoló- és térel­határoló lapok engedhetnek a beton karakternélküliségének. A végfalak beemelt dobozelemeinek méreteit szélességi méretében még a gazdaságosság határán mozgó enged­ménnyel a forma felé, a daru emelési képessége határozta meg. Próbálkozás történt az azonos magas­gerendás szerkesztés mellett a szálló terhét mint önmagát hordó beton­szerkezet és az acél-előtető formai pár­huzamba állítására."

A Karancs szálló vételi ajánlattétel időszaka már tavaly november 25-én elkezdődött, január 24-ig tart. Remélhetőleg ezután pozitív fordulatot vehet a jobb sorsa érdemes épület jövője.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk