Az első vízcsepp – H2Offices első ütem
Elkészült a Fővárosi Vízművek egykori Váci úti székháza helyén épülő irodakomplexum első üteme. A H2Offices nevet viselő Skanska-fejlesztés kapcsán a dán ARROW Architects vezető tervezőjével, Ulrik Raysseval és Máthé Zsókával, a projektben magyar gereneráltervező partnerként részt vevő Studio IN-EX senior építészével beszélgettünk.
2018-ban számoltunk be róla először, hogy lebontják a Fővárosi Vízművek egykori, Váci út és Dózsa György út sarkán álló, Hofer Miklós tervezte irodaházát, helyére korszerű irodaházat tervez a Skanska. Az ingatlanfejlesztő cég egy meghívásos pályázat keretében választotta ki az ARROW Architects irodát a projekt megtervezésére, akikkel korábban Vasóban dolgoztak már együtt. Ulrik Raysse szerint két olyan alap gondolata volt a tervüknek, ami miatt rájuk eshetett a választás: az egyik, hogy a köz számára is meg kívánták nyitni a területet, a másik pedig, hogy kezelni akarták a budapesti hőszigetek problémáját. Máthé Zsóka az együttműködés kezdetére visszaemlékezve elmondta, hogy az ARROW a BIM terén való jártassága miatt kereste fel a Studio IN-EX-et, hogy legyenek a magyar partnereik, de a beruházó végül egy újabb pályázatot hirdetett a hazai partneriroda megtalálására, így nyerték el a megbízást.
A tervezési folyamat a kifejezetten nemzetközi projektekre specializálódott, így a hasonló "idegen terepen" való tervezésben gazdag gyakorlattal rendelkező ARROW részéről egy átfogó kutatással indult Budapestről, a város és a szűkebb helyszín történetéről, a helyi klímáról. "Ez idő alatt nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a várossal. Korábban soha, de azóta már többször jártam ott turistaként is. Nagyon megszerettem Budapestet" – foglalta össze Raysse.
A magyar és a dán iroda közötti együttműködést mindkét fél sikeresnek könyvelte el. Raysse szerint minden építészeti projekt lényege a legjobb kompromisszum megtalálása az ingatlanfejlesztő, az önkormányzat, a főépítész és a tervezők között, és ez a H2Offices esetében kifejezetten jól sikerült, melyben fontos szerepet játszottak a Studio IN-EX munkatársai. "Mindig szükségünk van egy helyi partnerre, aki a kezdeti fázisokban megfelelő ismeretekkel tud minket irányítani a dolgok elvégzésének módjáról, az önkormányzattal kapcsolatos folyamatokról, és így tovább. Aztán idővel a projekt egyre inkább átkerül a helyiekhez, ahol nekünk inkább felügyelői szerepünk lesz" – mesélte a dán építész.
Hasonlóan összegezte a közös munkát Máthé Zsóka is, aki elmondta, hogy az ő feladatuk lényegében az ARROW által papírra vetett gondolatok műszaki kidolgozása, a részleteknek a telek paramétereihez való igazítása volt. Az ARROW hozzáállása, szemléletmódja, kooperációra való nyitottsága ugyanakkor annyira inspirálóan hatott a magyar irodára, hogy együtt indultak a Mathias Corvinus Collegium épületére kiírt tervpályázaton is, ahol megvételben részesült a pályaművük.
A H2Offices épületegyüttese kialakításánál az elsődleges szempont a környezete felé való nyitottság volt. "Az egész projektnek nagy pozitívuma és kiemelt értéke az, hogy egy ilyen forgalmas csomópontban sikerült átjárást biztosítani, egyúttal a zöldet is bevinni" – emelte ki Máthé.
"Azt akartuk hangsúlyozni, hogy ez egy olyan tér, amely nyitott és hozzáférhető, és amely felkelti a kíváncsiságot. Bevonzza a járókelőket, nem állít eléjük korlátot. A homlokzat színátmenetes kialakítása a fehér külsőből egy meleg belső tér felé vezet – ezt ma még nehéz megérteni, mert hiányzik a másik két épületrész, de ez az átmenet is hangsúlyozza azt, hogy itt történik valami. Felkelti az arra járók érdeklődését." – mesélte Raysse az épület kialakításának koncepciójáról.
Az irodaház elnevezése egyfelől utalás az egykor a telken állt Fővárosi Vízművek épületére, de a víz nem csak emiatt szerves része a projektnek. A központi udvar kialakításánál olyan kertet szerettek volna létrehozni a tervezők, amelyben több kisebb tó található – kihasználva az így létrejövő vízfelület kedvező klimatikus hatásait. Mindemellett "a tömegek lekerekítettsége és lágysága, a kert megformálása azt hiszem, mind a vízre utal. Szerettük volna azt is, hogy a lobbikban legyen egyfajta vízjáték, ami végül néhány szökőkút formájában valósult meg" – sorolta Raysse.
Máthé Zsóka az épület belső terei kapcsán elmondta, hogy úgynevezett "shell & core" tervezés volt a feladat, ami ezesetben azt jelentette, hogy a közös használatú terek belsőépítészetét kellett megtervezniük, az irodatereket a bérlők maguk számára alakíthatják ki. A liftelőterek, a lépcsőház, a vizesblokkok, a földszinti lobbi és a garázsszintek tartoztak a megtervezendő terek közé, a koncepciót itt is az ARROW hozta, a részletek kidolgozása pedig az IN-EX munkatársainak feladata volt. Máthé kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fektettek a belsőépítészeti tervekre is, elégedettek a végeredménnyel.
Mindkét építész fontosnak tartotta elmondani, hogy a három épületrészből egyelőre csak az első áll, mind a tömegkoncepció, mind a belső kert, mind pedig a környező városrésszel való kapcsolódás akkor válik majd teljessé, ha az egész beruházás megvalósul. A teljes együttes egyik legizgalmasabb részlete a három épülettömböt összekötő második emeleti terasz és előtető lesz, amely vizuálisan is egyben tartja a Váci út és Dózsa György út sarkán álló komplexumot.
"Jó volt azt látni a végén, hogy olyan eredmény született, ami a menet közben szükséges áttervezések mellett kiemelkedő színvonalat képvisel mind hazai, mind a nemzetközi piacon." – zárta gondolatait Máthé Zsóka.
A konkrét épületen túlmutatva a széles nemzetközi rálátással rendelkező Rayssét arról is kérdeztük, milyen tendenciákat lát az építészet jövőjét illetően. A dán tervező arról beszélt, hogy jelentős változások várnak az építőiparra, komolyan át kell gondolnunk azt, hogy mi az, amire valóban szükség van, hogy megépüljön. Nincsenek könnyű válaszok, de a meglévő épületállomány újrahasznosítása mindenképp egy egyre erősödő irány. Arra a kérdésre, hogy vajon ma is hasonló döntés születne-e a Vízművek székházának bontása kapcsán, mint 5-6 évvel ezelőtt, Raysse elmondta, hogy rengeteg változás történt ezalatt a rövid idő alatt, izgalmas kihívás lett volna a meglévő épület áttervezése is, de akkoriban nem tartott még itt a szélesebb építészeti diskurzus. Az új építésnek azonban kétségkívül előnye a régivel szemben, hogy több zöldet és több szabadon hozzáférhető területet lehetett így kialakítani, visszaadva a városnak is valamit a területből.
Hulesch Máté