Az Építészet Ligete – a Radius B+S pályaműve

Sugár Péter DLA és tervezőtársai a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ pályázatán benyújtott pályaművükben a tervezési terület "liget" jellegét igyekeztek felerősíteni, melyben a már meglévő épületeken túl csak két új pavilon-jellegű épület jelenik meg, minden más funkció a terepszint alá süllyesztve kap helyet. A terv a bírálóbizottság döntése alapján megvételben részesült.

Műleírás – kivonat

A központi tervezési gondolat a "liget", ahol a meglévő épületeken kívül csak 2 pavilon jelenik meg: a múzeum előcsarnoka és a Space box felszíni bevilágító doboza. A MÉM és az MDK közönségforgalmi tereit, a raktárakat és műhelyeket a terepszint alatt helyezzük el. A főszint (kiállítóterek és előcsarnok, logisztika, restaurátorok) megvilágítását lesüllyesztett udvarokkal, bevilágítókkal oldjuk meg. A lesüllyesztett épületcsoport alakja "geometrizált amőba", amely csápjaival a meglévő épületek és a telek alakját követi. A felszínen minden más további "doboz" a közlekedést- megközelítést (menekítést) szolgálja. A főfunkciókhoz hasonlóan a parkolók is 3 szinten, a térszint alatt vannak elhelyezve. A meglévő épületekben lesznek az adminisztratív funkciók, az étterem, a könyvtár továbbá a bérirodák és a szállásfunkciók.

A "Liget" jelleget háromféle telepített növényzet jeleníti meg: az egyik a nyírt buxusbokor, amely téralakításra is képes, a másik a "felhő", amely acélvázra feszített sodronyokra futtatott kúszónövény-csoport. A harmadik a támfalakat, tömör falakat befutó növényzet. 

Kapcsolódás a városi szövethez, az egyes épületek elhelyezése, kapcsolódása egymáshoz

A Lövölde térnél záródik a sűrű, zártsorú nagyvárosi szövet. A Városligeti fasor – Rottenbiller utca – Damjanich utca – Bajza utca által bezárt tömb képezi az átmenetet a villanegyed és a Városliget nagylélegzetű parkja felé. A Damjanich utca felőli oldalon a tömb tovább viszi a belsőudvaros tömbház-beépítést. A fasor felől a villák szabadon álló sora a református templommal és a két volt szanatórium épülettel, a Bajza utcán a Walter villával már egyértelműen a zöldben/parkban álló szoborszerűen formált épületek világa. A két egykori szanatórium a BM kórház épületszárnyainak a bontását követően kiszabadult és a két épület egy nagyméretű üres telken találta magát. Eleve furcsa szituációban van a Walter villa is az 5-6 emeletes zártsorú bérházak-irodaházak árnyékában. A kórházépületek lebontásával olyan helyzet alakult ki, amely megkívánja, hogy értelmezzük ezt a furcsa átmeneti városépítészeti helyzetet: a két szanatórium palotaszerű megjelenésével (2-3 villányi szélességűek, szimmetrikusak) és a villa szoborszerű másságával (léptéke, mérete, megjelenése egyértelműen a kertvárosi környezetre jellemző). 

A Bajza utca túloldalán hasonlóan nagy méretű, fákkal teleültetett parkszerű udvar található: az evangélikus gimnázium telke a templommal. A tervpályázat elnevezése találóan jellemzi a helyzetet és sugallja is a városépítészeti értelmezést: Építészet Ligete. Mert ha ezt a beépítetlen, üres területet parkként fogalmazzuk meg, akkor az evangélikus templom telkével együtt egy olyan városépítészeti együttes hozható létre, amely valóban liget, park lehet: egyfajta "kis Városliget" a nagyvárosi házdzsungel és a városi villák találkozásánál. Egy olyan beépítés ígérete ez, amely értelmezhető kontextust alakíthat ki az egykori Herczel és Grünwald szanatórium, az evangélikus templom és a Walter Rózsi villa épületei között. Mindegyik szoborszerűen körüljárható, de eltérő építészeti karakterű. Ami össze tudja fűzni őket, az a ligetszerű, laza, növényzettel borított környezet, amelyben, ha mégis megjelennek további épületek/építmények, azok már pavilonok, kerti építmények lesznek.  

A tömb hiányzó beépítési láncszeme a Bajza utcában a Walter villa és a Grünwald szanatórium között található: itt szükség van a beépítésben keletkezett űr kitöltésére. Itt adódik az "építészeti liget" Bajza utcai bejárata. Ezért helyeztük ide a múzeum sajátos funkciójú közönségforgalmi épületét, a Space Box-ot, amely magasságában a villa társa, utcai homlokzat-hosszúságában pedig a Grünwald szanatórium méretével egyezik. Ez a bejárati pavilon a múzeum "arca", az itt megjelenő installációk vonzzák be a városlakókat és az érdeklődőket. A telek a fasor és a Bajza utca felől így már körbe van építve pavilonokkal. A telek formája (leszámítva a tömbbelsőbe nyúló rövid telekrészt) négyzetes. Ennek a négyzetnek a geometriai középpontjában helyeztük el a lesüllyesztett külső rendezvényteret, udvart, amelyből a fő közönségforgalmi funkciók (az előcsarnok és a két múzeumtér) nyílnak. Pozícióját a múzeum előcsarnok pavilon-építménye biztosítja. 

A másik bejárat már kialakult: ez a fasor felőli kapu a két szanatórium épület között. Az udvarba a fasor felől levezető lépcsősor visz, a helyét a két oldalt álló nagy lombkoronájú fák sora jelöli ki.

Az előbb említett pavilonok sorát kisebb méretű további pavilonok folytatják: ezek menekülő lépcsőket és gazdasági bejáratot magába foglaló lépcső-dobozok. A központi rendezvényudvart is további kisebb udvarok sora kíséri: az állandó kiállítótér lesüllyesztett bevilágító udvara és a műhelyek-műtermek, múzeumpedagógiai termek bevilágító udvarai.  

A felszín alatti múzeumi és dokumentációs központ tömege 1 m magasra, pódiumszerűen fel van emelve a "ligetben", lépcsők és rámpák vezetnek fel rá. Kissé monologizálva a beépítést, az építészet világa "elsüllyedt Atlantiszként" jelenik meg a városban. Ez összefügg a központi udvar lesüllyesztésével; a két mozdulat, a pódiumszerű fel/megemelés és a lesüllyesztés egymást erősíti. A megemelés azon túl, hogy kontúrjában és felületében megjeleníti az "alsó világot", egyúttal pódiumra helyezi az előcsarnoki és a Space box pavilont. 

A parkot szabadon bejárható területnek gondoljuk. A múzeum (MÉM és MDK) gyalogos főbejárata a Bajza utca felől a Space box árkádja alatt indított rámpáról vezet a telek közepén álló üvegezett-oszlopos előcsarnokhoz, de a fasorból a felszínen is el lehet ide jutni.

A Space box kialakításánál a kiírásban megfogalmazott belmagasságot jelentősen megnöveltük. Ezt a rendezvények és a kiállítások tematikájának bővítése miatt tartjuk indokoltnak. A Space box a Bajza utca felől fogadja a látogatókat, közvetlenül kommunikál az utcával. A -2 szintjén egy vezérléssel és gépi mozgatással összecsukható-kinyitható lelátórendszert építünk be, amely a rendezvények körének a bővítését jelentheti. A lelátórendszer felső szintje megegyezik az utca szintjével, így közvetlen kapcsolat hozható létre a városi térrel.

A gazdasági/teher bejárat a Bajza utcából nyílik a jelenlegi gazdasági bejárat megtartásával, a Walter villa bal oldalán. A kétsávos út elvezet a 3-szintes parkoló lehajtó rámpájáig. A gazdasági feltöltés két helyen is lehetséges. Az egyik a felszínen, a gépkocsi rámpa melletti rakodórámpáról nyílik. Az itt lévő lépcsőház és teherlift minden szinten megáll és feltöltési lehetőséget ad, kapcsolódva a -2 szinti logisztikai helyiségcsoporthoz, de a -3 szinti raktárakhoz is levezet. Lehetőség van a lehajtó rámpán keresztül is furgonokkal, kisteherautókkal lejutni. A -3 szinten több ponton is feltölthetők a raktárak a teherparkolón keresztül. Így fedett, zárt térben, ellenőrzött módon is megoldható a rakodás, de lehetőség van installációs anyagokat közvetlenül is kirakni felszíni rendezvényekhez.

A terület zöldfelületi rendszere, mikroarchitekturális elemei: 

A parkban/ligetben több ponton dedikált helyek vannak, ahol építész hallgatóknak és cégeknek van lehetőségük felszíni külső installációkat építeni, akár valami projekt részeként, akár közösségi építéssel, a "civilek" bevonásával.    

A mélyített rendezvényudvarba levezető lépcsősort faburkolatú leülő felületek kísérik. A fák gyökérzetét védő/megtartó íves és szögletes támfalakat borostyánnal futtatjuk be. A felfutó növényzet a bejárati és a Space box oldalán is megjelenik, ezért a pavilonok oldalsó homlokzatait tömör felületekként alakítjuk ki. 

A tervezett épületegyüttes három vertikális tájépítészeti réteget hoz létre. A térszínen nyírt gyepes szabadidős tér, afelett – hajdani szőlőket megidéző – lugasok világa és a térszín alatti, felülről nyitott átmeneti zónák. A földszint alá süllyedő épületek tetején szabályos szabadtér rendszer alakul ki, amely multifunkcionális placcaival öleli körbe a kevés számú építményt. A szabad térség állandó és időszaki kiállításoknak vagy kültéri foglalkozásoknak ad teret. Ez a zöldfelület láncolat nem akarja behatárolni a használóját. Egyfajta keretet biztosít a szabad tartózkodásnak, legyen az előadás, ismeretterjesztő óra, kiállítás megnyitó vagy fogadás.

A felszín vertikális lehatárolásait és irányait jelölik ki a gyalogos sétányok lugas fedései, amelyek a térszín felé magasodva – hasonlóan a szőlősorok lombkoronáihoz – felhőként védik a parkhasználókat. A ráfuttatott kúszó növények sejtelmes fény-árnyék játékot, egyben napvédelmet is adnak. A lugas keretez, átmeneti teret képez, átmeneti zónaként összeköti a kerti részeket, felfűz és útvonalakat jelöl ki. 

A kertben lévő új, tervezett pavilonok építészeti megfogalmazása a "kortárs klasszicizmus" elegáns világával keresi a kapcsolatot. A felszínen álló két árkádos-pilléres pavilon, illetve ezek inverz "kifordított" megfelelői (a lesüllyesztett bejárati udvar és az állandó kiállítási tér lesüllyesztett bevilágító udvara), feszes karcsú pillérsoraival, árkádjaival archetipikus formákat idéznek. Egyszerű, minimális eszközökkel csak az architektonikus lényeget jelenítik meg. Ez az építészeti szerkesztés, formálás és anyaghasználat egyúttal rokonságot keres a nagy múzeumok – Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum – klasszikus architektúrájával, de kortárs módon, archaizálás nélkül. A klasszikus, árkádsoros-pilléres architektúra jelenik meg a kiállítótermek és az előcsarnok belső téri világában is. A nagy fesztávolságokkal kombinált térsorok a flexibilitáson túl lehetőséget adnak a polivalens térhasználatra.  

A múzeum és a dokumentációs központ előcsarnoka 3-szintes, galériás, nagy belmagasságú tér. A földszinti (terepszinti) bejárat a Bajza utcai irányból nyílik egy kávézóval, amelyhez külső lugassal fedett faburkolatú fogyasztótér kapcsolódik. Egy szinttel lejjebb a galérián a kávézónak van büféként működő fogyasztótere, vizesblokkal, közvetlenül kapcsolódva a konyhai háttérhez. A galérián tovább haladva az időszaki kiállítótér légterébe nyílóan találhatók az angolaknás bevilágítójú múzeumpedagógiai foglalkoztatók. A galériáról közvetlen lejárat vezet a -3 szinten lévő előcsarnoki térbe és az időszaki kiállító-/rendezvénytérbe. Így a foglalkoztatóknak nemcsak vizuális kapcsolata van a rendezvénytérrel. A galériafolyosóról ajtó nyílik a restaurátor műhelyek fölső, galériaszintjére, így a múzeumpedagógiai foglalkozások alkalmával a restaurátori tevékenység is megmutatható/tanítható. Az előcsarnok legalsó szintjén található a szekrényes ruhatár (mint az OMA által tervezett rotterdami Kunsthalban) és a múzeumi shop. Az előcsarnokból közvetlenül nyílnak az állandó és időszaki kiállító terek. A két kiállítótér és az előcsarnok U alakban közrefogják a külső rendezvényteret (udvart), ami a másik külső megközelítése a múzeumnak. Jó időben a három tér és az udvar összenyitható nagy rendezvények számára.  Az udvarba levezető lépcsőtér lelátóként is tud működni. A lelátós lépcsőtér lezárásával zártkörű (bérbeadható-kiadható) rendezvények is tarthatók.  A Bajza utca és a fasor felől közelítve a felszínen kiállító (este kivilágított) boxokat helyezünk el, amelyekben a kapcsolódó tematikus anyagokat, információkat lehet elhelyezni, de a kis pavilonok lehetőséget adnak arra is, hogy az építész képzőhelyek, tervező irodák, kivitelező cégek helyezhessenek el informatív anyagokat (ezek bérbeadható felületek). További rendezvények, a közönséggel való találkozások lehetőségét adja a Bajza utcai bejárat mellett a Space box belső, nyugati oldalán kialakított nagy méretű vetítőfelület, amely szintén lehetőséget ad szakmai/tematikus, vagy külső rendezvények számára.  Az előbb említett pavilonok és felületek az építészethez kapcsolódó kortárs művészeti, társművészeti alkotások bemutatására is remek lehetőséget adnak. A belső rendezvénytér (időszaki kiállítótér) közvetlen kapcsolattal rendelkezik a cateringgel, a rendezvény raktárral és a technikai helyiséggel.  

A tervezett új múzeumi térrendszer szerkesztési alapja az 5,50m x 5,50m-es szerkezeti alapraszter. Ez határozza meg a terepszint alatti épületek alaprajzi méreteit, a vasbeton falak és pillérváz kiosztását.

Radius B+S

Szerk.: Hulesch Máté