Közélet, hírek

Az Országgyűlés újragondolná a kulturális örökség védelméről szóló törvényt

1/1

Az Unger-ház belső udvara, Képünk csupán illusztráció, Fotó: Építészfórum

Hirdetés
?>
Az Unger-ház belső udvara, Képünk csupán illusztráció, Fotó: Építészfórum
1/1

Az Unger-ház belső udvara, Képünk csupán illusztráció, Fotó: Építészfórum

Az Országgyűlés újragondolná a kulturális örökség védelméről szóló törvényt
Közélet, hírek

Az Országgyűlés újragondolná a kulturális örökség védelméről szóló törvényt

2020.06.04. 11:07

A műemlékivédelmi szabályozások módosításával is foglalkozott a Parlament tegnap este. Többek között egyszerűsítik a kategóriákat és a jövőben megszűnik a Műemléki Tanácsadó Testület is.

A kulturális örökség védelméről, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról is tárgyalt tegnap a Parlament. A javaslatokat Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára ismertette, aki bejelentette, hogy a jövőben a Műemléki Tanácsadó Testület megszűnik, feladatait pedig az Országos Építészeti Tervtanács veszi át. – írja az MTI.  A műemléki kategóriák száma háromról kettőre csökken, kiemelt és nem kiemelt műemlékekre, de az elhangzottak alapján különbség lehet a két kategóriába tartozó épületek szakmai és jogi védelmének nagysága között is.

L. Simon László szerint a műemlékek tulajdonosai gyakran forráshiány miatt nem képesek szakszerűen rehabilitálni egy-egy műemlékeket. Az elhangzottak szerint a kormány időszerűnek tartja azt is, hogy nem csupán a kategóriarendszer egyszerűsítését, de a felújítási szabályok lazítását is eszközöljék. A megvitatáson szó esett állam és a műemléki állomány viszonyáról is: az indítvány így újragondolja az állami elővásárlás kérdését, mivel az állam az esetek többségében nem él ezzel a jogával. Hozzátették azonban, hogy a kiemelt műemlékek esetében az államot az elővásárlási jog továbbra is megilleti. 

A kormány célja saját bevallása szerint az, hogy megszüntessék a nehézségeket, amelyekkel a műemlékek tulajdonosai szembesülnek, kérdés azonban, hogy a lépéssel mennyire fog csökkenni az államilag védett műemlékek száma, és egy beruházás során ezentúl miként gyengülhet a védelem szakmai szintje?

L. Simon László felszólalásában azt mondta: "...a kortárs épületek esztétikai élettartalma sokkal rövidebb, mint több száz éves társaiknak." A műemléki védettség a kormány szerint helyesen állít bizonyos korlátokat a tulajdonosokkal szemben, ugyanakkor a korszerű építészeti átalakításoknak teret kell hagyni.    

Forrás: MTI

Vélemények (2)
Miklós Rácz
2020.06.05.
14:04

L. Simon Lászlótól egyszer már megkérdezhetné valaki, nem érzi-e furcsának, hogy a magyar állam nevében csodás igazságérzettel egy évtizede sérelmezi, hogy a magyar állam kevés forrást ad a műemléktulajdonosoknak - és rögtön bölcsen egyszerű megoldást is talál: a gond a szabályokkal van, amik a műemlékek létéről szólnak (Ennél tovább nem jut, mert az erőfeszítést igényelne).

klaniczayp
2020.06.04.
15:17

Igen, sok baj van a törvénnyel. Ezt mindenki tudja. Legfőképpen az, hogy nincs olyan negyedév, hogy ne módosítgatnák össze-vissza. A szándék elég világos már közel 10 éve. Nem kéne szegény beteget életben tartani és úgy tenni, hogy mi mindent megtettünk érte. Nyugodtan ki lehet mondani, hogy nincs szükség kb. 8000 műemlékre. Évekkel ezelőtt az hangzott el kormányzati körökből, hogy nálunk túl sok a műemlék. Persze rögvest kiderült pont az ellenkezője, de nyilván nem érdekelt senkit. Azt azért ne felejtsük el, hogy a mostani állapotot is ugyanez a kormány hozta létre. A jelenlegi kategóriák közül (ami azért inkább kettő, mint három, hiszen a műemlék I. és II. között lényegi különbség nincs) a nyilvántartott műemléki érték már akkor azzal a szándékkal született, hogy az abba került mintegy 3000 emlékkel kapcsolatos hatósági jogkör a minimumra csökkenjen. Meg is lett az eredménye, de úgy tűnik ez sem elég. Most ugyanerre a szintre akarnak juttatni még további mintegy 8000 műemléket, de olyan jogi tálalásban, amit nem lesz (magyar) ember, aki megértene. Már így is rosszabb helyzetben volt az alsó kategóriában lévő épület és ingatlana, mint az építési eljárásokban már nem játszó műemléki környezet. Ezek telkén már semmilyen jogosítványa nem maradt az örökségvédelmi hatóságnak, s az épületeken is bármilyen beavatkozást is csak a bejelentési eljárás halvány intézményével lehetett intézni. A tervezett szabályozás azontúl, hogy a kategória elnevezésével ellentmond önmagának, jogi bizonytalanságba akar taszítani több ezer műemléket, ugyanis átnevezi őket, de amíg egy ki tudja mennyi idő alatt lezajló értékelési folyamat le nem zárul, a jelenlegi jogi státuszban maradnak. Ezt értse meg majd valaki? Ha viszont már átkerül, akkor bizony jön a szeletelés, mert kimondható lesz, hogy a vizsgálat (amit persze nyilván kritériumokhoz köthetnek, pl. legyen országos szinten egyedi alkotóelem a megnevezett érték, stb.) és akkor kodifikálják, hogy a védelem csak ezekre az alkotóelemekre terjed ki. Tehát védett a sárkaparó, az ablakzsalu, néhány vasalat, esetleg még néhány burkolat vagy nyílászáró és a többinek sem a megtartása, sem szakszerű felújítása nem feladata a hatóságnak, így akár le is lehet bontani ezek kivételével a házat. No persze ezek a szempontok majd később a végrehajtási rendeletben fognak megjelenni. A kategóriákról pedig annyit, hogy az egyébként műemlékként tisztelt építmények már eddig is kiemeltek voltak bevett elnevezésük alapján, amelyhez még az Alaptörvény is különleges jogokat fűz. A „nem kiemelt műemlék” fogalom önmagának mond ellent, de erre sajnos nem jött rá a jogalkotó. Így hát a helyzet nem tisztázódik, hanem végképp összekuszálódik. Gondoljunk csak bele, ha a hasonlóan fontos területen, a nemzeti emlékhelyek közül (ahol vannak nemzeti emlékhelyek é kiemelt nemzeti emlékhelyek), pl. a Muhi csata, vagy a mohácsi emlékhely „nem kiemelt nemzeti emlékhely” megnevezést kapná. Eléggé értetlenül nézné nemcsak a magyar (és nem magyar) emberek, hanem a kormány is. Így gondolkodjunk tovább. Egyébként a 2010. évi CXXXI tv. a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről előírja a civil és szakmai szervezetek megkeresését, ami ezúttal is elmaradt. Okát nem tudni, de úgy tűnik, néha azért jól jön egy kis veszélyhelyzet. Talán erre hivatkozással maradt el a szakmai egyeztetés, persze a mostani veszély a műemlékekre vajmi kevés hatással volt. Klaniczay Péter

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.