építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Az "utcarajzok” szerkezeti felépítéséről az építészeti szabadkézi rajz című tárgy keretében

Méhes Balázs PhD egyetemi adjunktus harmadéves építészhallgatókkal a Budai Várban
 

Kompozíció

Az utcarajz akkor látványos, ha van mélysége. Az átlós vonalak a rajz közepébe terelik a szemlélő figyelmét. Lehetőleg olyan nézőpontot válasszunk, amelyből kitekintve mindkét oldalmezőbe jut rövidülő utcafal! Így keretbe foglalható a kép közép-részének főtémája: maga a távolba vesző utca. A rajz nem egyszerű másolás. Válogassunk hát, mit vegyünk be és mit hagyjunk ki a pillanatnyi valóságból! Bár a szerkesztés araszolva lépegető, "részlet-halmozásos" szakaszában átmeneti szerephez juthatnak autók, táblák, oszlopok, jelek, feliratok is - tanácsos később ezek egy részét visszaszorítani.

1. ábra: Egy iránypontos, szabályos hálózatú, teresedő utca, hátsó vezérsíkkal (Szeged - 1968)
2. ábra: Egyoldalas, egyenes vonalú utcafal, közeli vezérsíkkal (Eger - 1985)
 
 

Szerkezeti alapvonal-háló

Amikor az ún. képsík-felbontásos módszerrel követjük a perspektívikus változásokat, akkor a magunk előtt elképzelt mérőképsíkon "Jól Mérhető, Egyszerű Geometriai Formákra" bontjuk a látványt. Ha nem adódik közvetlenül (képsíkunkkal párhuzamos, tehát torzulás-mentes) "Vezérsík", mértékadó (szélső) ferdéink dőlés-méréséhez először néhány függőleges skálát kell építenünk. Alkalmas mérce kínálkozik erre pl. valamelyik előtér-beli ablaksávban, vagy egy-egy épület-sarok felület-osztásai mentén.

3. ábra: Féloldalas, ívelt, több iránypontos utcafal (Pirani kikötő - 1972)
4. ábra: Többoldalas, törtvonalú, lejtős utca (Prága - 1966)
 

Analógia a "Folyosó"-rajzolással

Hasonlóságok:

  • Vezérsík
  • Horizont
  • Függőleges skála
  • Mértékadó ferdék
  • Vetítések

Különbségek:
Kanyargó utca esetében a homlokzatok sokszögű helyszínrajzra illeszkednek. Az utcafalak törtvonal mentén sorakoznak. Ebből következően az iránypontok megsokasodnak. Minden homlokzathoz saját enyészpont tartozik.

Vizsgáljuk meg, hogy hogyan torzul perspektívában egy szabályos homlokzat-mező a horizont változásának függvényében! Szemből nézve az eresz és a lábazat vízszintes. (A lejtős utca járdavonala külön esetként kezelendő.) Perspektívában a homlokzat szabályos négyszögéből képsíkunkon trapéz lesz. A szélső ferdék pontos megrajzolása a szerkezeti váz felépítésének legkényesebb szakasza. Az eresz-alálátások ill. a lábazati rálátások mértéke a nézőpont és a homlokzat viszonyától függ. A szemsík helye döntő jelentőségű! Utcaszinten állva a lábazati él laposabbnak látszik, mint a legfelső födém-perem.

5. ábra: Kétoldalas, egy iránypontos, lejtős utca, távoli vezérsíkkal (Stockholm, Seavagen - 1973)
6. ábra: Egy iránypontos utca, közeli és távoli vezérsíkkal (Stockholm - 1973)
 

Utcarajz nincs homlokzatrajz nélkül. Vegyük szemügyre a törtvonalú utcafal összetevőit! Hogyan módosítja a távlat eredetileg szabályos vonalhálójukat?

Az Egyszerűsített homlokzat részei

Szabadkézi rajzban a rövidülő homlokzat elemeit célszerű csoportosítani.
A (vízszintes) ablasorok párkány- ill. szemöldök-vonalaira érintőket illesztünk. Az így kapott csíkokat összefüggő szalagként kezeljük. Egy-egy szint ablaksora nemcsak a nyílásokból, hanem az ablakok közötti falmezőből is áll.

7. ábra: Hegyesszögű utcasarok, több irányponttal (Koppenhága - 1983)
8. ábra: Törtvonalú, többszintes és lejtős utca-hálózat, hátsó és középső vezérsíkkal (Stockholm - 1973)
 
"Részlet-halmozásos módszerrel" a homlokzat magassági méretét pl. úgy kapjuk meg, hogy sorra megfigyeljük az egyik közeli ablaksáv (mint függőleges oszlop) alkotórészeit. A nyílásokon kívül az ablaksáv összetevői közé tartoznak még: párkányok, parapetek, az attika és a lábazati mező is! Gyakran az épületek sarkánál adódó felület-osztások ill. anyag-váltások is igen alkalmasak kezdőskála céljaira. Először a közeli, majd a távoli ablaksávval osztjuk részekre a rövidülő homlokzat trapéz-foltját. Ezután a köztes ablasávok betördelése következik. Pontosabban szakaszolhatunk, ha az "átlós módszer" szabadkézi szerkesztését alkalmazzuk. Figyeljünk a tengelyekre és a szimmetriára is! Végül a homlokzat egyéb részleteit vázoljuk fel. Ha kevés az időnk, elegendő egyetlen közeli elem-sort alaposan megvizsgálni (azaz a helyszínen vetületeiben is megérteni az osztásokat, az egyes összetevők vastagságát, a kísérő díszítések mintázatát és rendszerét). Jegyzeteink révén az ismétlődések kidolgozásával később is boldogulunk. 
 
9. ábra: A Kammerzell-ház homlokzata (Strasbourg - 1975) Illusztráció az Ablaksor-Ablaksáv témához ill. példa a "Saroklécre”.
 

Mérések - ellenőrzések

Ha az iránypont helye bizonytalan, "arányméréssel" vizsgáljuk meg a mértékadó ferdék dőlését. A mértékadó ferdék (eresz, lábazat) képezik a a szélső szög-szárakat. Ezek közé futtatjuk a valóság "köztes vízszinteseit" úgy, hogy azok rendre egy virtuális szög-csúcs (tehát az iránypont) felé tartsanak! Utólag a hagyományos szerkesztési eljárással is ellenőriznünk illik a - valóságban párhuzamos - vonal-csoportok összetartását. Keressük meg homlokzatonként a vonatkozó iránypontokat! Jelöljük be szemsíkunkat a közeli és a távoli függőleges skálán is! Eredményes módszer megfigyelni a járókelő figurák (illetve rajzoló kollégáink) fejének a háttérhez viszonyított helyzetét. Horizontunkat oldal-pillantással közvetlen környezetünkhöz (lent állva pl. a földszinti ablaksorhoz, a lábazathoz, vagy más jellemző homlokzati osztáshoz) terjesztjük ki.

Tetőidomok kontúrjai

A függőleges síkú homlokzat-sor elemeinek megrajzolása után a tetőket az utcafal törtvonalú szalagjára ültetjük fel. Most már van mihez viszonytani a tetőkontúrok töréspontjainak koordinátáit!
Sarokházaknál a konty-vápa nem párhuzamos az oromfalak szarufa-irányú lejtésével. A térbeli ferdék a valóságban is szöget zárnak be egymással, ezért perspektívában még erősebbnek tűnik az összetartás.

10. ábra: Az Úri utca dél felé nézve ( Lenke utcai sarok) - Kompozíciós szerkezeti vázlat. ("Az erkély oldallapja is Vezérsík!”)
 

Lejtő ábrázolása - Az utca szélessége

A lejtős utcát az utcafalak lábazati háromszögeinek (ill. trapézainak) segítségével jelenítjük meg. Az utca szélességének ellenőrzésére - a szokásos méréseken túl is - alkalmas "részlet-halmozásos" módszerem. Ez a mellékelt esetben azt jelenti, hogy egyszerűsített befoglaló formákon (pl. az autó-kontúrok hurkáin) lépegetve, keresztirányban, közel és távol, néhányszor "átszeljük" az utcát.

Befejezés

A sikeres otthoni kidolgozás egyik előfeltétele az, hogy még a helyszínen berajzoljuk - első tónusrétegként - az ún. "Helyi Kontraszt"-okat. Más szóval figyelmünkkel letapogatjuk a jelentősebb képsík-mozaikok határvonalait, miközben futólag rendre bejelöljük a vonal sötétebb oldalát. Itt az alkalom, hogy különbséget tegyünk a "fekete" és a "fehér" ablakszemek között is! (Sötét ablakhoz ugyanis világos, világos ablakhoz pedig sötét körítő falmező tartozik.) Néhány megfelelően odavetett vonallal emlékeztessük magunkat a "felület-osztásokra" is! "Azonnali tónus" keletkezik ott, ahol a távlat miatt vonalas részleteink besűrűsödnek. Így pl. az eresz-tagozatok párhuzamos vonal-nyalábjai összetartanak, vagy a burkolatok felületosztásai hátrafelé rövidülnek.

Saját példa a rajzolási sorrendre
(Rövidülő utcafal első elemének szerkesztéséről)

11. ábra: Illusztráció és belső monológ a "Rajzolási sorrend” c. fejezethez.
(Rajzolás közben saját szerkezet-építő lépéseimet jegyeztem fel a lap aljára, mintegy kívülről követve kezem nyomát.)
 

Első vonalként az ég foltját választom el a földtől. Félszemmel hunyorítva megkeresem a világos háttér és a sötétebb közép- ill. oldal-mezők határait. Ezzel szinte egyidőben (a parkoló autók körvonalain lépegetve) az előtérben felvázolom az utca szélességét is. A képet nagyjából átlósan tagolva felsejlenek az elsődleges (térhatároló) befoglaló formák.

A közeli függőleges skálát az "Alabárdos"-ház felém eső sarok-élén állítom fel. Mérőképsíkomat használva, ezen a kőosztáson olvasom le a horizont helyét. Kiválasztom azt a vízszintesen futó fal-hornyot, amelyik éppen párhuzamosnak tűnik (azaz takarásba kerül) a szemem elé felemelt rajztábla felső élével. A vízszintes skála megteremtése a földszinti mezőben kezdődik: állomásait nyílások, közök és feliratok alkotják. Gyakorlatban így működik "részlet-halmozásos" módszerem. Ebben a műveletben a homlozat síkjára merőlegesen állított cégér is támogat. Hasonlóan a szemközti Kollégium-homlokzattal, ez is a "Vezérsík" része. A felsorolt "araszolás" eredményeképpen vázlatosan előrajzolódik a kiindulásul választott homlokzat szélességi skálája.

Az emeleti ablaksor részletei (főleg az attika mező kazettái) véglegesítik az első befoglaló trapéz szélességi méretét. Általában a legsűrűbb részlet-sávnál érdemes végighaladni a homlokzaton. A "még éppen érthető" legkisebb részlet képezi azt a legnagyobb közös osztót, amivel a vizsgált szekció kényelmesen felszabdalható.

A legszélső ferde függőleges összetevőjének mérése következik. Most végzem az első, tényleges vízszintes bevetítést rajztáblám felső élével: az eresz távoli sarkát ahhoz a közeli sarokléchez viszonyítom, amely a függőleges skála szerepét játsza. Ekkor alakul ki a trapéz meredek pereme. (Ez az egyenes a valóságban vízszintes, de mivel a perspektívában összetartónak tűnik, a lap széléhez képest ferde.) A homlokzat perspektívikus torzulásának pontos megrajzolása után a vonatkozó tetőidom sarokpontjainak koordinátáit is meghatározom. Más szóval "főiránybeli vetítéseket" végzek. Idáig tartott a rövidülő utcafal első, hozzám közeli alapegységének felvázolása.

A többi házat (homlokzatuk színe vagy nagysága szerint emlegetve őket) egymás után szomszédjaikhoz illesztgetem, miközben sorban beazonosítom a párkányok és saroklécek metszéspontjait. A szomszédos ereszek törésvonalaira is ügyelni kell. ("Párhuzamosak-e, vagy valamilyen szöget zárnak-e be egymással?") Minden egyes tetőeresz-sarkot célszerű bemérni a fenti, vetítéses módszerrel. Viszonyítási skálaként a korábban megfigyelt homlokzatok pontos hálója szolgál.

Miközben a kémények - s egyidejűleg a kémény-közök is - végső helyükre kerülnek, a világos ég-folt első vonalként felvázolt, sokszögű határvonala is egyre pontosabb lesz. A kémények közötti mezők lényeges negatív formák az égen. A tetősíkok lejtéséről a kémény-talpak metszésvonala is sokat elárul. A tető-idomok végleges kontúrjához a tető további részleteinek megfigyelésével juthatunk el. A részlet-halmozás újabb állomásait ebben a fázisban a tetőablakok és az oromfalak, az anyag- és a szín-váltások képezik. Természet utáni rajzolásnál ezenkívül minden egyéb rész-osztás is alkalmas fogódzó lehet! Azt tapasztaltam, hogy a szabadkézi rajz szerkezeti felépítése során minden új vonal "szövődik", azaz valamelyik előző vonal-csoporttal összehasonlítva találja meg pontos helyét a képen.

Az imént ismertetett rajzolási sorrend saját módszerem körülírása. Ott kinn a helyszínen, futtában rögzített rajzlap-széli jegyzeteimet tekintsék tisztelt tanítványaim egyféle belső monológnak! Varázs-receptem nekem sincs, ettől a kis füzettől nem várható bármilyen perspektívikus helyzetre érvényes, általános megoldás. Szorgalmas gyakorlással azonban eljuthatunk addig a szintig, amikor belülről ráérzünk alkatunknak (és az adott helyzetnek) leginkább megfelelő szerkezet-építő sorrendre.

Gondoljunk meg, hányféle ösvény vezet fel a csúcsra! Válasszunk hát képességeinkhez illő nehézségi fokot! Az eredmény remélhetőleg kárpótlást nyújt majd erőfeszítéseinkért. A tiszta vonalrajzban számomra az jelenti a sikerélményt, amikor a (bizonytalanul) kezdő első és a (biztosan) beérkező utolsó szerkezeti vonal egy pontban találkozik, azaz a vonalak szépen "összeérnek".

Rajzos válaszok ismétlődő hallgatói kérdésekre

 
12. ábra: Az Országház utca dél felé tekintve.
(Törtvonalú utcafalak határolják az oldalmezőket. Az előtérben az átlósan rakott kockakő-burkalatra utaló helyszíni jegyzetek.)
13. ábra: A Táncsics Mihály utca dél felé nézve - Kísérő rajz egy szóbeli magyarázathoz.
(Tanítványaim itt azt kérdezték tőlem, hogy hogyan lehet az utca szélességét és a járdavonalak irányát pontosan eltalálni?)
 

("Hogyan található el pontosan az utca szélessége? Hová kerüljön az eltakart járdavonal? Mit tegyünk a helyüket gyakran változtató parkoló autókkal? Mit rajzoljunk legelőször? Hogyan tartsuk a rajzlapot? Mennyire dolgozzuk ki rajzunkat a helyszínen?")

Az utca szélességét a parkoló járművek körvonalainak vázlatos sorozatával rögzítem az előtérben ill. a távoli Vezérsíkban. (Ez a "részlet-halmozás".) A baloldali, közeli függőleges skála kocsival takart alsó részét a "ceruzás mérés" szokásos módszerével hasonlítom a tisztán mérhető felső szakasz osztásaihoz. Így alakul ki a járdavonal feltételezett helye. Az egyes járda-szakaszok képzeletbeli meghosszabbítását ("mérőképsíkomon") belefuttatom a kész utcafalba, s végső képüket az imént megfigyelt metszéspontok segítségével állítom helyre rajzomon . A tetőidomok és a szemközti oromfalak képsík-mozaikjait a homlokzatok szalagszerű felépítése után illesztgetem a már elkészült vonalhálóhoz. A fontosabb töréspontok koordinátáit rendre a lap széleivel párhuzamos (azaz "főiránybeli") vetítésekkel állapítom meg. Az ilyen festői, tagolt, váltakozó párkány-magasságú utcafalakkal határolt látványhoz inkább a vízszintes (fekvő téglalap-alakú) képkivágás illik, ugyanis az álló helyzet túl sok égbolt- és előtér-részletezést kíván.

Összefoglalás

Utcarajz nincsen megfelelő homlokzatrajz nélkül. Tanulmányozzuk ezért a közeli homlokzatok osztásrendjét szemből is!
Törtvonalú utcafal esetében minden homlokzathoz saját enyészpont tartozik.
A kontúr-vonalak töréspontjainak koordinátáit főiránybeli vetítésekkel rögzítjük a kezdőskálákhoz.
Szerkezeti ferdéink dőlés-méréséhez rajzoljunk függőleges skálát (pl. egy közeli épület-sarok vagy ablaksáv részletezésével)!
Ha az iránypont helye bizonytalan, akkor a Mértékadó (szélső) Ferdék látszólagos dőlését vizsgáljuk meg, majd a "köztes ferdéket" a képzeletbeli szögcsúcsba futtatjuk.
Utcaszinten állva a lábazati él laposabbnak látszik, mint a legfelső eresz dőlése.
Horizontunk és a látvány viszonyát úgy is tisztázhatjuk, hogy szemsíkunkat oldal-pillantással egy közeli homlokzat osztásaihoz vetítjük ki.
Szabadkézi rajzban minden új vonal "szövődik", azaz valamelyik régihez viszonyítva találja meg helyét a képen.

Tartalom
Utcák vonalvezetése és nézőpontunk
Gyökerek a Folyosó-rajzolásban
Törtvonalú utcafalak iránypontjai
Szélső rerdék képsíkfelbontással
Ablaksáv mint függőleges skála
Rövidülő homlokzatok osztásai
Kontúr-töréspontok bevetítésekkel
Utca-szélesség részlethalmozással
Lejtős utca lábazati háromszögeiről
Saját rajzolási sorrendem bemutatása
Rajzos válaszok gyakori kérdésekre

 
14. ábra
Az "Alabárdos”-ház (Országház utca) mint az utcafal-szalag első idoma.
(A mértékadó ferdék vagyis az eresz-vonalak egymással való összehasonlítása és viszonyuk a saroklécekkel. Az égboltra kirajzolódó kémény-közök negatív rész-foltjai és az "ég-osztás” felhőkkel.)
 

Kulcs-szavak

Ablaksáv-ablaksor, "aránymérés", egyszerű geometriai formák, fõiránybelivetítések, függõleges skála, helyi kontraszt, képsík-felbontásos módszer, képsík-mozaik, "köztes" ferdék, mérõképsík, mértékadó (szélsõ) ferdék, kezdõskála építése részlethalmozással, szerkezeti alapvonal-háló, törtvonalú utcafal, vezérsík.    

vélemény írásához jelentkezzen be »