Biofília design – Vissza a természethez

Természetközeli vagy a természetet idéző zöld iroda egy nagyvárosi épített környezetben? Az első hallásra ellentmondásosnak tűnő kapcsolat feloldására számtalan szabvány és megoldás létezik az irodaházakat építő és berendező cégek részéről. A teljesítménynöveléshez, a nyugodt és stresszmentes munkavégzéshez, a mentális és fizikai jólléthez vissza kell térnünk a természethez fűződő gyökereinkhez.

Az közismert, hogy a városi életmódot folytató embernek meggyengült a természeti környezethez való viszonya. Ennek hiányát – a stresszt, idegességet, feszültséget, mentális és erőnléti problémákat – sokan érezzük. Nem véletlen, hogy az első kutatások az 1980-as, 1990-es években jelentek meg, amikor elsőként Eric Fromm, német filozófus, szociálpszichológus vezette be a biofília fogalmát (Eckhardt, 1992), rámutatva, hogy az ember pszichológiai orientációja eredendően a többi élő dolog irányába mutat.

A biofília szó szerint az élet, az élő rendszerek, az egész természet szeretetét fejezi ki. A bilofília hipotézist Edward O. Wilson amerikai biológus írta le, lényege, hogy az ember és más élő rendszerek között ösztönös kapocs van, és hogy az ember egy olyan emlős, melynek szüksége van a változatosságra és sokféle ingerre a környezetében (Wilson, 1984). Ez a tézis továbbá azt is taglalja, hogy az emberiségnek a mentális fejlődéséhez és egészségéhez szüksége van arra, hogy más fajokhoz és a természethez is mély, kiegyensúlyozott kapcsolat fűzze.

A biofília hipotézis azt állítja, hogy az emberiség azon kívül, hogy anyagilag és fizikailag is függ a természettől, alapvető igénye van az esztétikai, intellektuális, kognitív, sőt spirituális jelentéssel bíró dolgokra. Kellert és Wilson (1995) szerint ez a vonzódás többek között genetikai eredetű, továbbá evolúciós fejlődésünk öröksége, versenyelőnyünkkel és genetikai fittségünkkel is kapcsolatos, valamint hozzájárul az egyén kiteljesedéséhez. 

Rachel Kaplan, a Michigan Egyetem környezeti pszichológusa „A természet szerepe a munkahelyi környezetben és a várostervezésben" című egyik legismertebb munkájában is megerősíti, hogy az emberek előnyben részesítik a természetet az épített környezettel szemben. Stephen Kaplan és Rachel Kaplan vizsgálódásai alapján az látszik, hogy a természeti környezettel való kapcsolat örömet, megnyugvást és stresszcsökkenést eredményez (Kaplan & Kaplan, 1989). Ezenkívül a kutatások bizonyítják azt is, hogy a fizikai jólléthez is hozzájárul a természeti kapcsolat. Azok az emberek, akiknek van kapcsolata a természettel, általában jobb egészségnek is örvendenek. Hosszabb távon kimutathatóak a közvetett hatások is, mint az otthonnal, a munkával vagy úgy általában az élettel való elégedettség.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete előrejelzése szerint 2030-ra a világ népességének 60%-a fog városi környezetben élni. Ezért kiemelt fontossága van annak, hogyan fogjuk számukra biztosítani a természethez fűződő kapcsolatot. A válasz a biofília design, amely megpróbálja az épített környezetben újra összekötni az embereket a természettel. A tervezők olyan tereket alakítanak ki, amelyek kielégítik az emberek genetikai, ősi vágyát: vissza a zöld környezetbe! Stephen Kellert, a Yale Egyetem ökológia professzora szerint a biofília design egy olyan elmélet, tudomány és gyakorlat, amely a természeti környezet által inspirált épületeket hoz létre.

A Human Spaces 2015-ben végzett kutatásában 16 országban különböző pozíciókban dolgozó, 7600 munkavállalót kérdeztek meg arról, hogy mi az 5 legfontosabb dolog az irodában. Az eredmény: 44% a természetes fényt, 20% a beltéren elhelyezett cserepes növényeket, 19% a csendes, nyugodt munkakörnyezetet, 17% a tengerre néző ablakokat, míg 17% az élénk színeket tartotta fontosnak. A felmérésből az is kiderült, hogy 47%-nak teljesen hiányzott a természetes világítás, 58%-nak pedig nem volt zöld növény az irodájában.
Azonban a kutatás talán legfontosabb eredménye az volt, hogy a válaszadók 33%-a esetében az irodai design befolyásolta, hogy akar-e az adott cégnél dolgozni.

Az olasz Arper olyan designerekkel dolgozik együtt, akik a biofília design szempontjait is figyelembe veszik tervezői munkájuk során. Bettina Bolten az elmúlt 6 évben folyamatosan nyomon követte a biofília eredményeit és kutatja az alkalmazási lehetőségeit. Tapasztalatai alapján a biofília design jóval túlmutat a zöld növények jelenléténél az irodában. Sokkal inkább egy alkalmazott tudomány, amely az emberek és a természet kapcsolatát vizsgálja a mesterséges épített környezetben. Ez a jövő kihívása, hiszen évezredeken keresztül az emberiség közvetlen kapcsolatban élt a természettel, most viszont mesterséges viszonyok között kell segíteni kapcsolódását a természethez. Az ökológia helyett ma már „affektív ökológiáról" beszélünk, amely az emberek és a természet pszichológiai, érzelmi és kognitív viszonyát vizsgálja.

 
Nina Sickenga, az Amszterdamban működő, zöld belső kertekre és zöld tetőkre szakosodott Moss design stúdió tervezője szerint a biofília designhoz tartozik a természettel való viszony - a fény, a légáramlás, a páratartalom, a hanghatások, az illatok által – a belső terekben, valamint kiemeli a biomorfikus formák és a természetes anyagok jelentőségét. A zöld növények jelenléte nemcsak látványukban javítja közérzetünket – emelte ki Nina, hanem csökkenti a zajt, amit a belső térben elhelyezett növények mennyiségével és sűrűségével, a növények nagyságával és a levelek felületével lehet elérni. A Wageningen Egyetem kutatásai alapján a levegő relatív páratartalma 5%-kal nagyobb olyan belső térben, ahol növények vannak, emellett az ott tartózkodók hőérzetét is javítja, kevésbé érzik túl hidegnek vagy melegnek a tereket.

A spanyol Alicante tartományban elhelyezkedő Actiu irodabútor-gyártó cég tevékenysége már több mint 50 éve szorosan összeforrott a kényelemmel, az egészséges munkakörnyezettel, az irodaközpont és a gyár is Leed és Well platinum minősítést kapott. A mediterrán környezet inspirálta belső irodai terekben és a gyártott bútorokban – színekben, formákban, anyagokban - megjelenik a napfény és a tenger nyugalma, szépsége. Az anyagokkal – a fával, üvegekkel és textilekkel – közvetlen kapcsolatba kerülünk, fontos szerepet játszanak az érintésben. Emellett a természeti környezet védelmében egyre több kárpitos anyag készül újrahasznosított anyagokból.

Az Actiu a technológiát is felhasználja annak érdekében, hogy a munkatársak minél jobban érezzék magukat az irodákban. A Gaia intelligens platform információkat szolgáltat a belső tér hőmérsékletéről, a páratartalomról, a természetes fény mennyiségéről, a szellőzésről és a zajhatásokról.

Nézzük meg, melyek azok a szempontok, amelyekkel egy épített – üveg, beton, fém – városi környezetben is természetközelivé varázsolható az irodatér. A dolgozók igényeinek és jóllétének leginkább megfelelő irodai belső tér kialakításával foglalkozó Well minősítés a biofíliára vonatkozó követelményeket a Living Building Challenge nevű minősítési rendszerre alapozza. A Well szabvány ajánlásokat tesz arra, hogyan nézzen ki egy „zöld" irodai tér, amelyek között szerepel a szépen kialakított kültéri terasz, kert, a belső terekben pedig növényfal, szökőkút vagy cserepes virágok. A zöld növényfalak térhódítása az irodákban nemcsak a látványával szolgálja a jóllétünket, hanem a levegő minőségére és páratartalmára is pozitív hatással van. Érdekes színfolt és hangelnyelő hatású is a zuzmóból készített fal, amely nem igényel locsolást – csak megfelelő páratartalmat az irodában. A természetes fény nagy szerepet kap a Well minősítésben, illetve az olyan mesterséges fényforrások, amelyek a napfény hatását keltve szabályozzák a cirkadian ritmusunkat. Egy terasz vagy kert igazi zöld sziget, amely megnyugtat, felfrissít, de a tavaszi-nyári időszakban akár a munkavégzés helyszíne is lehet. A bútorgyártóknak széles választéka van a kültéren elhelyezhető asztalokra, székekre, pihenő fotelekre, nem megfeledkezve az árnyékolás fontosságáról is.

Az iroda belső terében a növényfalak és az élő növények mellett érdemes elhelyezni a természet formáit idéző, például levél formájú hangszigetelő elemeket, amelyek amellett, hogy vizuálisan feldobják az irodát, a hangelnyelésben is segítenek. A biofília designra a kulturális különbségek is hatással vannak, országonként változik hová helyezik a hangsúlyt: míg Spanyolországban a növényzet a kreativitással függ össze, Brazíliában a víz látványa növeli a hatékonyságot, Indiában pedig a színek az elsődlegesek. A természetre utaló jelek mellett a tervezőknek olyan érzeteket is létre kell hozni a belső terekben, amelyek nem csak a látvánnyal, de akár hangokkal, tapintással, illatokkal is felidézhetik a zöld környezetet, ezáltal az egészségről és nyugalomról szóló üzenetet közvetítenek az ott tartózkodóknak. A stresszmentes környezetben a kognitív funkciók is jobban működnek, ami már a cégvezetők számára számokban is kifejezhető növekedést jelent.

Egészségünket 60-70%-a környezetünk határozza meg, és kb időnk 90%-át belső zárt terekben töltjük, ahol a fertőzésveszély sokkal nagyobb, mint kültéren. Ezért is különösen fontos, hogy olyan belső térben legyünk, ahol jól érezzük magunkat.

Bakonyi Gyöngyi