Épülettervek/Középület

Budapest XVI. kerület, többcélú sportcsarnok – Pásztor József és munkatársainak I. díjas terve

1/0
Hirdetés
1/0
Épülettervek/Középület

Budapest XVI. kerület, többcélú sportcsarnok – Pásztor József és munkatársainak I. díjas terve

2012.11.27. 10:10

Projektinfó

Budapest XVI. kerület, Kertváros, többcélú sportcsarnok építészeti tervpályázat

Tervezés éve:
2012

Stáblista

látványterv: Dénes György

Pásztor József, Szabó Eszter, Kalo Emese, Igar Péter és Gacsályi Zsolt tervezők I. díjas pályaművükben a terepmozgást kihasználó, egységes tömegképzésű sportcsarnok koncepcióját vázolták fel, amely a környező liget meghatározó új eleme lehet.

Sport- és rendezvénycsarnok a kertvárosban

A tágas tervezési terület egy sajátos városi övezetben fekszik. Három oldalról földszintes, esetleg kétszintes (tetőtér-beépítéses) családi házas zónák határolják, északi rövidebb oldal felől pedig az egykori Ikarusz gyártelep, a maga ipari létesítményeivel. A tágabb környezet függőleges hangsúlyát a gyártelep víztornya adja. A sporttelep nagy része síknak tekinthető, ugyanakkor a tervezésre kijelölt ingatlanrészen számottevő a terepmozgás. A nagy sporttelep kültéri atlétikai és futball pályáit helyesen - északnak - tájolva alakították ki, felvállalva, hogy ezáltal a pályák nem követik a környező beépítés geometriáját, az utcavonalakkal hegyes szöget zárnak be.

Pályaművünk egyik sarokpillére, hogy a meglévő terepmozgást kihasználva szerveztük a sport- és rendezvényközpont működését, annak funkcionális kialakítását, ezáltal karakteresen szétválasztva a nézők és a sportolók útvonalait. Így a „felső" szinten juthatunk be a csarnokba mint nézők, sportolóként pedig az új kültéri pályák nívóján. Ugyanez az elv érvényesülhet „nézős" rendezvények esetén is – alul (a küzdőtéren) az előadás, felül és körül a nézők. Ugyanakkor az olyan rendezvények esetén, amelyeknél a küzdőtéri jelenlét a domináns - például bemutatók, vásárok alkalmával -, akár a kültéri pályák szintjéről, akár az előcsarnok felől elérhető a rendezvény mindenki számára.

A csarnok megközelítésében érvényesül a terepre ültetés elve. Szolid - kerekes székkel is járható - emelkedőn át érhetünk „fel" a csarnokhoz. Ezáltal a ház finoman kiemelkedik környezetéből, az ünnepélyes megérkezést rejtett módon biztosítva. A csarnok előtti kis ligetrész minderre még rájátszik. A terepmozgást a parkoló kialakításánál is maximálisan figyelembe vettük. A Margit utcáról, mint fő megközelítési útvonalról tártuk fel a területet, a gépkocsi parkolókat a terület mélyebb zónájába helyeztük el. A parkolónk kialakítása maximálisan elkülönített. Elválasztva adtunk helyet a sportolói- és nézői parkolóknak, valamint az autóbusszal érkezőknek.

A távlatban elképzelt sportszállót különálló épületben a sportcsarnok közvetlen közelségébe helyeztük, de hangsúlyozottan nem annak részeként, mivel funkciójuk, építési idejük, használatuk eltérő. Ugyanakkor a két épület terepszint alatti összekötését terveztük. A sportolók - majdan - közvetlenül a sportcsarnok alsó szintjére érkezhetnek, az öltözőkhöz és közvetlenül a küzdőtérre.

A sportzóna a környező beépítésektől mindenképp eltérő, ezért önálló karakter kialakítását tartottuk fontosnak. Ezt a karaktert az egységes tömegképzésben, valamint a sporttelep zöld ligetként történő megjelenésében találtuk meg. A többcélú sportcsarnok elhelyezése mellett a külső téri pályákat is úgy rendeztük, hogy azok a liget részét képezzék a kertváros zöldterületeinek folytatásaként. 

A küzdőtér legegyenletesebb természetes bevilágítottságát az északra tájolt felülvilágítók sora adja, beengedve a terembe az egyenletesen szórt fényt. A pálya tengelyével párhuzamos, nézőtér mögötti emeleti üvegfelületek fémlamellás árnyékolót kapnak, így a pálya megvilágítását nem zavarja. Az újonnan létesített szabadtéri pályák öltözőit, szertárait, karbantartó gépeinek helyiségeit szintén az új épületben biztosítottuk. A csarnok déli végfalára tervezett mászófal színesíti a sportok körét, egyidejűleg a fiatalabb korosztályt is a mindennapos sportolásra csábítva.


A Bíráló Bizottság értékelése

5. számú pályamű

Az épület a környezet léptékéhez igazodó, nyugodt tömegképzésű. A sportolói és a nézőtéri bejárat kialakítása eltérő szinten, elkülönítve történik. A funkció két szinten van megoldva. A főbejárat előtt hangsúlyos fórumot alakít ki, amely kedvező látogatói megközelítést biztosít, de a közönség és a sportolói forgalom iránya nincs meghatározva.

Megvilágítási rendszere elfogadható, gazdaságos.
A sportcipős forgalom érintkezik az utcai cipős forgalommal, de ez egyszerűen kiküszöbölhető. Szerkezeti kialakítása ötletes, gazdaságos, szerkezete összhangban van a tömegképzéssel. Sporttechnológiai szempontból, a mellékelt sporttechnológiai leírás alapján átgondolt.

Épületgépészeti rendszere elfogadható. Megújuló energiát használati melegvíz és villamos energia előállítására használ.
A mobil lelátóhely kialakítása, elhelyezése jól megoldott és a többfunkciós használatot a széktárolók kialakítása is segíti. A mozgássérült sportolók és azok ellátása biztosított. A lelátó külső terasza a szabadtéri pályákhoz lelátóként kedvezően használható. A II. ütemben létesítendő szállásépület csarnokkal való kapcsolata kedvező.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.