/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Emberek/Portré

Dinasztiák: Pollackok és Ungerek – Bécsből, Milánóból, Pestről

1/27

Leopoldo Pollack portréja (Galleria d'Arte Moderna, Milánó - Wikipedia)

?>
Leopoldo Pollack portréja (Galleria d
?>
A Villa Saporiti (Como) és a Villa Casati Stampa (Muggio), tervező: Leopoldo Pollack (Wikipedia)
?>
Paviai Egyetem, Fizikai előadó terem, tervező: Leopoldo Pollack (Wikipedia)
?>
A milánói Villa Reale (ma: Galleria d
?>
Leopoldo Pollack villaterve a Zichy család számára (Kalmár: Pollack Mihály, arch.et.bme.hu)
?>
Giuseppe Pollack tervének részlete a Casa Pollackhoz, 1832-ből (Forni: Giuseppe Pollack, Architetto di Casa Belgiojoso, 70. o)
?>
Velate, Villa Belgiojoso Giulini, tervező: Giuseppe Pollack (Forni: Giuseppe Pollack, Architetto di Casa Belgiojoso, 65. o)
?>
Pollack Mihály portréja, Than Mór olajfestménye (Wikipedia)
?>
A Deák téri evangélikus templom, 1873-ban, tervező és építő: Krausz János, Pollack Mihály és Hild József (Budapest Főváros Levéltára)
?>
Budapest, Sándor-palota 1915 körül, tervező: Johann Aman és Pollack Mihály (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Vörösmarty tér, az egykori Pesti Német Színház 1837-ben, tervező:	Johann Aman, kivitelező: Pollack Mihály (Carl Vasquez grafikája, FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Nemzeti Múzeum 1890 körül, tervező: Pollack Mihály (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Ludoviceum (ma: Nemzeti Közszolgálati Egyetem) 1890 körül, tervező: Pollack Mihály (Klösz György felvétele, FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Kossuth Lajos utca 3., homlokzatrészlet 1976 körül, tervező: Pollack Mihály (Pereházy: Régi házak Pest-Budán, 1976.)
?>
Alcsút, Főhercegi kastély, 1925 körül, tervező: Pollack Mihály (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár)
?>
Dég, Festetich kastély, 2011-ben, tervező: Pollack Mihály (Wikipedia/Szvitek Péter)
?>
Budapest, a Nemzeti Múzeum keresztmetszete, tervező: Pollack Mihály (Zádor: A magyarországi klasszicizmus építészetének története, 1943, 71. o.)
?>
Pollack Mihály beadott Országház-terve 1840 körül, homlokzat (Művészettörténeti Értesítő, 1973/1., 23. o.)
?>
Budapest, Szent Rókus Kórház 1890 körül, tervező: Pollack Mihály és Ágoston, kivitelező: Pollack Ágoston (Klösz György felvétele, FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Ikervár, Batthyány kastély, 1920 körül, tervező: Ybl Miklós és Pollack Ágoston (képeslap)
?>
Popper Lipót Váci körútra (Bajcsy Zsilinszky útra) tervezett házának homlokzati terve 1863-ból, tervező: Pollack Ágoston (Kelecsényi, 2017. - BFL XV.17.b.312 ÉB 495/1863)
?>
Unger Emil 1870 körül (Fortepan/Buzinkay Géza)
?>
Budapest, Váci utca 7., 1984-ben, tervező: Unger Emil (Műemlékvédelem, 1984/3., 217. o.)
?>
Budapest, az egykori Lipthay-palota a Széchenyi (Lánchíd) utcában, 1889 körül, tervező: Unger Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, az egykori Andrássy út 122. szám alatt álló villa 1880 körül (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Unger Emil Ybl Miklós és körének társaságában 1870 körül, állnak: Wechselmann Ignác, Unger Emil, Faváry János, Neÿ Béla, Koch Henrik ülnek: Anton Baumgarten, Ybl Miklós és Wéber Antal (Fortepan/Buzinkay Géza)
?>
Pollack Mihály alkotásának egyik érdekessége, hogy a megérkezést követően a hátsó homlokzatnak talán még reprezentatívabb portikusza van a főhomlokzaténál, mely Közép-Európa legnagyobb angolkertjére néz, Fotó: Gulyás Attila
1/27

Leopoldo Pollack portréja (Galleria d'Arte Moderna, Milánó - Wikipedia)

Dinasztiák: Pollackok és Ungerek – Bécsből, Milánóból, Pestről
Emberek/Portré

Dinasztiák: Pollackok és Ungerek – Bécsből, Milánóból, Pestről

2021.07.25. 10:45

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat. Ezúttal a Pollack-család következik.

A Pollack (vagy Pollak) família nemzedékek hosszú sorra óta Bécsben és környékén élt. A 18. században Jozef Pollack az ausztriai Hadersdorfban született és mint kőműves-pallér (Maurer-Pollier) Wenzel Anton Kaunitz gróf szolgálatában állt.

Pollack szerény építési feladatokat kapott, de azt sikeresen végezte, lassanként anyagilag is előre jutott, több kisebb ingatlant vett Bécsben. Fiait is az építés mesterségének elsajátítására nevelte.

Első házasságából született Leopold nevű fia, aki 1751-ben Bécsben látta meg a napvilágot. Bécsben Paul Ulrich Trientl tanította, majd a Bécsi Akadémián Vinzenz Fischer volt a mestere. 1775-ben Milánóba utazott, ahol Giuseppe Piermarini tanítványa, majd munkatársa lett. 1803-ban vezető építészi címet kapott.

Leopoldo Pollack portréja (Galleria d'Arte Moderna, Milánó - Wikipedia)
1/27
Leopoldo Pollack portréja (Galleria d'Arte Moderna, Milánó - Wikipedia)

Pollack a kor Milánójának egyik legfontosabb tervezőjévé vált. Ott is telepedett le és alkotott élete végéig. Leopoldo Pollack néven őrizte meg az építészettörténet.

Legfontosabb munkája a palladianista és francia hatást is mutató Villa Reale (1790–1796). További jelentős műve a Lombardia és Veneto tartományokban az 1790-es évekből a Villa Casati Stampa Muggióban, a Villa Saporiti Comóban, a Villa Antona Traversi Medában, a Villa Badoni Leccóban, Villa Antona Traversi Brianzában, a Palazzo Mezzabarba Casatismában, a Castello di Montecchio Credaróban vagy éppen a Villa Amalia Erbában.

A Villa Saporiti (Como) és a Villa Casati Stampa (Muggio), tervező: Leopoldo Pollack (Wikipedia)
A Villa Saporiti (Como) és a Villa Casati Stampa (Muggio), tervező: Leopoldo Pollack (Wikipedia)
2/27
A Villa Saporiti (Como) és a Villa Casati Stampa (Muggio), tervező: Leopoldo Pollack (Wikipedia)

Piermarinivel együtt alkotta a Paviai Egyetem több épületét, ezek közül a fizikai (1787) és az anatómiai előadótermeket (1785) tervezte Pollack. De közreműködött a milanoi Teatro alla Scala és a Királyi Palota megalkotásában is.

A milánói Villa Reale (ma: Galleria d'Arte Moderna) utcai homlokzatterve, tervező: Leopoldo Pollack (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1963/7., 234. o.)
4/27
A milánói Villa Reale (ma: Galleria d'Arte Moderna) utcai homlokzatterve, tervező: Leopoldo Pollack (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1963/7., 234. o.)

Pollack magyar megrendelőknek is dolgozott, így pl. a Zichy család számára is tervezett. 

Pollack Giustina Cofferrel kötött házasságot, hét gyermekük született (csak kettő élte meg a felnőttkort), közülük Giuseppe Pollack (1779-1857) lépett édesapja nyomdokaiba és lett építész.

Apja szellemi örököseként tervezett (Leopoldo Pollack végakarata is az volt, hogy fia folytassa azt, amit ő elkezdett) és elsősorban Ludovico Barbiano di Belgiojoso és családja megbízásait teljesítette, akik már édesapjának is megbízói voltak.

Velate, Villa Belgiojoso Giulini, tervező: Giuseppe Pollack (Forni: Giuseppe Pollack, Architetto di Casa Belgiojoso, 65. o)
7/27
Velate, Villa Belgiojoso Giulini, tervező: Giuseppe Pollack (Forni: Giuseppe Pollack, Architetto di Casa Belgiojoso, 65. o)

Leopoldo Pollack 1806-ban hunyt el, 55 évesen. Zádor Anna így jellemezte[1]:

„Leopoldo Pollach minden téren átmenetet alkot. Közvetítő az olasz és az osztrák, a barokk és a klasszicizmus, az egyéni művész és a hivatali munkát végző állami építész, a kialakuló műszaki építész típusa és a régi értelemben vett építőművész között. Féltestvére [Pollack Mihály – a szerző] révén végső fokon átmenet és kapcsolat az olasz és a magyar, mondhatjuk: a déli, mediterrán, klasszikus hagyományokkal táplált és a közép-európai, északi, a latin hagyományoktól általában eltérő terület művészete között. De érdekes a tekintetben is, hogy egyik érett példája, a palladianizmus, az előbb említett tényezőktől színezett változatának."

Josef Pollack második házasságából született Michael keresztnevű fia Bécsben. Pollack Mihályból (1773-1855), a magyar klasszicizmus első nemzedékének legkiválóbb építésze lett.

Kőműves szabaduló levelét a Perchtoldsdorfi Kőműves és Kőfaragó céh állította ki 1792-ben. Ezzel egyidejűleg a klasszicizáló későbarokk vonalát követő Bécsi Akadémián is tanulmányokat folytatott. Tanárai közül különösen Ferdinand von Hohenberg az, aki tehetségét korán észrevette, bár az Akadémián Pollack elég szerényen tanult. Hohenberg halála után Pollack vándorútra indult, és bátyjához, Lipóthoz ment, Milánóba. Régi emlékeket és új alkotásokat egyaránt tanulmányozott és valószínűleg bekapcsolódott bátyja szakmai munkáiba, többek között a milánói dóm építésénél.

Pollack Mihály portréja, Than Mór olajfestménye (Wikipedia)
8/27
Pollack Mihály portréja, Than Mór olajfestménye (Wikipedia)

1799-ben Pollackot már Pesten találjuk és Krausz János építőmester mellett kezdett dolgozni. A Deák téri evangélikus templom terveit dolgozta át, Krausz halálát követően.  

1800-ban aláírása szerepel a Budai színház világítási munkálatainál, 1805-ben a Pécsi székesegyház újjáépítésénél, 1808-tól kezdve a Pesti Német Színház építésénél találkozunk nevével.

1809-ben beválasztották a pesti Szépítési Bizottságba, ahol csakhamar olyan nagy befolyásra tesz szert, hogy eleinte Hild Jánossal egyetemben mint elöljáró, majd annak halála után több évig egyedül döntött minden építészeti kérdésben.

Pollack számára fontos szerep jutott az 1808 és 1812 közt elkészült Pesti Német Színház megalkotásában, ahol a kivitelezést irányította.

A fiatal kezdő építész Pollack a Sándor-palota (1803-1805) tervezésében is valószínűleg részt vállalt, a Pesti Német Színházat jegyző Johann Aman bécsi építész oldalán. A kivitelezés biztosan Pollack munkája.

Budapest, Vörösmarty tér, az egykori Pesti Német Színház 1837-ben, tervező:	Johann Aman, kivitelező: Pollack Mihály (Carl Vasquez grafikája, FSZEK Budapest Gyűjtemény)
11/27
Budapest, Vörösmarty tér, az egykori Pesti Német Színház 1837-ben, tervező: Johann Aman, kivitelező: Pollack Mihály (Carl Vasquez grafikája, FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A következő évtizedekben minden jelentősebb magyarországi építkezésből kivette részét, vagy mint tervező és kivitelező építész, vagy mint tanácsadó szakember. Az 1810 és 1830 közé eső években főleg a polgári házak építése foglalkoztatta, az egyszerű földszintes háztól kezdve a városi palota különböző megoldásainak megfogalmazásáig. Összhangra és monumentalitásra való törekvése uralkodó vonása volt. Művészetének ez a jellege különösen hivatottá tette középületek megalkotására. Lelkesedéssel, fáradságot nem kímélve dolgozott, erkölcsi és anyagi elismerésért egyaránt.

Mint polgári építész és céhtag nyerte el a legelőkelőbb és legnagyobb szabású megbízásokat. Állami építkezések terén is sikerrel mérkőzött az udvari, hivatalos építészekkel.

„Büszke és öntudatos ember volt, művészi hírét és becsületét féltékenyen őrző művész. Ezt a magatartását nemcsak képességei és az elért sikerek indokolják. Elsősorban az a tudat adhatott Pollacknak erőt, hogy minden feladatot - a legegyszerűbbet és a legjelentéktelenebbet csakúgy, mint nagy megbízásait, a legnagyobb lelkiismeretességgel oldotta meg. Nemcsak művészi problémáinak megoldásait keresi új és új változatokon keresztül, hanem vérbeli építőmester is, akit az építészet mesterségbeli része - terveinek tanúsága szerint - állandóan foglalkoztat. Józansága, gyakorlati érzéke nemcsak tervezésre, hanem a kivitelezés sikeres végrehajtására is késztetik."[2]

Munkásságának súlypontja a világi építészet területére esett, de más műfajjal is sikerrel próbálkozott. Középület és magánépítkezés, kastély és kúria, városi sorház vagy palota, egyszerű földszintes ház vagy külvárosi nyaraló egyformán érdekelte. Bár az egyházi építészet terén sokkal ritkábban működött, mégis az idetartozó alkotások hosszú időre útmutató hatásúak lettek.

Az 1830-as években születtek Pollack nagy középületei: a régi pesti Vigadó vagyis Redoute (aminek utódját végül Feszl Frigyes alkotta meg mai formájában), a Ludovika és a Nemzeti Múzeum, melyek munkásságának tetőpontját jelölik. 1840-től kezdve mindjobban visszavonult, előbb a magánépítkezések számát csökkentette, azután a középítkezések terén sem volt olyan tevékeny már.

Budapest, Nemzeti Múzeum 1890 körül, tervező: Pollack Mihály (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
12/27
Budapest, Nemzeti Múzeum 1890 körül, tervező: Pollack Mihály (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Nemzeti Múzeum építésének befejezése után igyekezett helyét fiának, Ágostonnak átadni. Irodájában fián kívül még egy fiatal építésznek is munkát biztosított. Ő volt Ybl Miklós. Ybl saját bevallása szerint[3] sokat köszönhetett ennek a „szigorú, egyenes jellemű és nagytudású embernek, akinek tanítása megmaradt nekem egész életemre". (Ybl később örökbe fogatta Pollack elárvult unokáját Máriát is. Pollack sírját Ybl tervezte.)

1846-ban Pollack lemondott a Szépítési Bizottságban viselt felügyelői tisztségéről, röviddel ezután a Városliget rendezésére alakított bizottságból is távozott; mindkét esetben meleg szavakkal méltatta érdemeit József nádor. Pollack alig szerepelt ezentúl, visszavonult a nyilvánosságtól.

Nézzük röviden életművét. Legfontosabb palotái, sorházai között találjuk az Almássy-palotát (1817, Szép utca 6.), a Horváth-házat (1816, Kossuth Lajos utca 3.), a Wurm-házat (1821-1822, Dorottya utca 6.) és a Festetics-palotát (1820-1827, Zrínyi utca 10.). A Rumbach Sebestyén utca 9. szám alatt 1819-ben épült a Staffenberger család háza, amit később Kasselik Fidél kétemeletesre bővített.

Budapest, Kossuth Lajos utca 3., homlokzatrészlet 1976 körül, tervező: Pollack Mihály (Pereházy: Régi házak Pest-Budán, 1976.)
14/27
Budapest, Kossuth Lajos utca 3., homlokzatrészlet 1976 körül, tervező: Pollack Mihály (Pereházy: Régi házak Pest-Budán, 1976.)

Az a három kastély, amelyet leginkább Pollack Mihály nevével szoktak kapcsolatba hozni, a magyar klasszicizmus építészetének legfontosabb alkotásai közé tartozik. Ezek az alcsúti főhercegi, a dégi Festetich-, valamint a vajtai Zichy-kastély. (Bibó István kutatásai szerint Pollack tervezett a Zichyeknek egy kastélyt Szőnybe, ez épült meg több, mint 100 évvel később Vajtán.)

Dég, Festetich kastély, 2011-ben, tervező: Pollack Mihály (Wikipedia/Szvitek Péter)
16/27
Dég, Festetich kastély, 2011-ben, tervező: Pollack Mihály (Wikipedia/Szvitek Péter)

Zárjuk Pollack Mihály szűkre szabott méltatását legfontosabb művével, a Nemzeti Múzeummal. Zádor Annát idézem[4]:

„Ez a megbízás juttatta élete nagy feladatához, amelyben képességeiről valóban méltó keretek közt adhatott bizonyságot. […] Az önálló múzeumépület gondolata József nádortól származik, aki 1807-ben Hild Jánossal tervet készíttet a Szép utca és Hatvani utca sarkán lévő Grassalkovich-telekre építendő múzeumépülethez. A háborús évek után újra előtérbe kerül az építkezés, s 1810-ben Pollack Mihály is készít hozzá tervet. […] két évtized után, 1836-ban az új épület gondolata ismét előtérbe kerül, ami minden bizonnyal Pollacknak köszönhető. Hiszen ő volt az, aki állandóan érintkezett a nádorral és meggyőzhette tehetségéről. Valószínűleg ismételt szóbeli megbeszélések után kap Pollack felszólítást, hogy terveit és költségvetését nyújtsa be. Az épület jelentőségének tudatában a nádor Pollack terveit bemutatja Nobile Pietro udvari építésznek. […] Az alapkőletétel megtörténik."

Zádor ezzel zárja az 1847-re elkészült épületről írtakat: A Nemzeti Múzeum „kimagaslik az egykorú hasonló rendeltetésű épületek köréből, mind alaprajzát, mind homlokzati megoldását tekintve. Az elemek, amelyeket Pollack a homlokzat képzésénél felhasznál, jól ismertek és használatosak nála is, éppúgy, mint korának többi építészénél. Azonban a felépítés egyszerűségében annyi nagyság, mértéktartásában olyan előkelőség, arányaiban annyi szépség, ritmusában annyi finomság nyilvánul meg, hogy valójában páratlanul áll a vele rokon alkotások között. Ami az alaprajzot és a felépítést, a homlokzat és az épülettest szerves kapcsolatát illeti, nem vetekszik vele korának egyik alkotása sem."

Budapest, a Nemzeti Múzeum keresztmetszete, tervező: Pollack Mihály (Zádor: A magyarországi klasszicizmus építészetének története, 1943, 71. o.)
17/27
Budapest, a Nemzeti Múzeum keresztmetszete, tervező: Pollack Mihály (Zádor: A magyarországi klasszicizmus építészetének története, 1943, 71. o.)

Pollack büszke volt művére, a bécsi Akadémia dísztagjai sorába választotta, köszönetül megküldte nekik művéről készült metszetsorozatát.

Pollack az 1840-es évek elején, még a nemzetközi pályázat előtt nyújtott be tervet az Országgyűlés elé az Országházra. Bibó István művészettörténész így írt a tervrajzról:

„A tervrajzokon első látásra szembetűnnek a Pollackra korábban nem jellemző vonások: a neoreneszánsz ízű homlokzatarchitektúra s az épület belsejében a földszinti kápolna kialakításában megjelenő gotizáló-középkorias stílusjegyek. Ugyanakkor, éppen ezekkel ellentétben a terv egésze alaprajzi beosztásában, tér- és tömegalakításában a klasszicizmus levegőjét árasztja.[5]" A Pollack-tervet végül elvetette az Országgyűlés. (Költségvetési okokra hivatkoztak.)

Pollack Mihály beadott Országház-terve 1840 körül, homlokzat (Művészettörténeti Értesítő, 1973/1., 23. o.)
18/27
Pollack Mihály beadott Országház-terve 1840 körül, homlokzat (Művészettörténeti Értesítő, 1973/1., 23. o.)

Pollack Mihály tizenegy gyermeke közül Pollack Ágoston (1810-1872) volt az egyetlen, aki az atyai hivatást folytatta. Pollack valószínűleg a Piarista Gimnáziumba járt, majd apjához hasonlóan a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult 1828 és 1831 között.[6] (Zádor Anna szerint Milánóban és Berlinben képezte magát.[7])

Berlini útja során Friedrich Schinkel (1781–1841) - aki édesapja építészetére is erősen hatott - és köre befolyásolhatta a fiatal Ágoston útkeresését. Külföldi tanulmányait követően ismét apjánál dolgozott, apja irodájába beérkező magánmegbízásokat intézte. Az idős Pollack Mihály irodájába – mint már említettem – fia mellett ott dolgozott a fiatal Ybl Miklós (vélhetően a komolyabb tervezői feladatokat Ybl végezte és nem Pollack Ágoston).

1833-ban Pollack Ágostont bejegyezték a pestvidéki építőmesterek közé. 1834-től 1847-ig 151 építési engedélyt adtak ki terveire (Az Építési Bizottmány 1860 körül kiadott anyagában mintegy kétszáz, Pollack által szignált terv volt.) Tervei között számos bérház szerepelt, bár ezek építészeti rangja nem volt apjához mérhető. Fontosabb munkái közül megemlíthető az 1843-ban épült Első Pesti Gyermekmenhely, valamint az egykor a mai Nyugati téren álló első Magyar Cukorfinomító épülete. Apjától vette át a Rókus kórház átépítését, amelyet 1840-ben fejezett be. Néhány évvel később Pollack önállóan tervezte és építette a Kereskedők Nyugdíjalapjának Kórházát, a régi Pest másik híres kórházépületét, a későbbi Ferenc József kórház ősét.

Budapest, Szent Rókus Kórház 1890 körül, tervező: Pollack Mihály és Ágoston, kivitelező: Pollack Ágoston (Klösz György felvétele, FSZEK Budapest Gyűjtemény)
19/27
Budapest, Szent Rókus Kórház 1890 körül, tervező: Pollack Mihály és Ágoston, kivitelező: Pollack Ágoston (Klösz György felvétele, FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A részben megvalósult Josephinum fiúárvaház terveinek - melynek készítője Pollack Mihály vagy Ágoston lehetett - kiviteléért Pollack Ágoston volt a felelős.

A fiatal pályakezdő Ybl Miklóssal is dolgozott együtt (ekkor még Ybl nem volt az építő céh tagja), így az ikervári Batthyány-kastélyon, valamint a pesti Károlyi-palota átépítésénél. (A fontosabb építészeti munkákat Ybl végezhette). Ybllel együtt vizsgálta meg a debreceni Nagytemplom fedélszerkezetét, amikor új homlokzattervet is készítettek a templom számára. A Pollack és Ybl aláírásával ellátott munkák közé tartozik a nagykárolyi, Károlyi tulajdonban lévő Aranyszarvas Szálló táncteremmel való bővítésének terve. Ybllel 1850-ig működött együtt.

Pollack Ágoston tervezte a Városligeti fasorban a Vankó-villát[8], továbbá a Csányi és Király utca sarkán álló, Brein Fernec által tervezett Pekáry-ház építésében és átépítésében is részt vett. Ő volt a budai várbéli királyi istállóépületnek az építője, melynek megvalósítása az 1848–1849-es események miatt félbeszakadt. Ő végezte a Stöckl-épület kivitelezését is a palota szomszédságában. Az 1850-es években az Általános Osztrák Légszesztársulat tervező és kivitelező építésze is Pollack Ágoston volt, részt vett a józsefvárosi gázgyár létesítésében, amelynek több, általa tervezett épülete a mai napig is áll.

A többségében kevés építészeti értéket hordozó bérháztervei között a kivételek egyike az 1860-as években későromantikus modorban tervezett Lipp-ház a Magyar utcába és a Popper-ház a mai Bajcsy Zsilinszky útra. (Egyik terv sem valósult meg.)

Ikervár, Batthyány kastély, 1920 körül, tervező: Ybl Miklós és Pollack Ágoston (képeslap)
20/27
Ikervár, Batthyány kastély, 1920 körül, tervező: Ybl Miklós és Pollack Ágoston (képeslap)

Pollack Ágoston Hild Józseffel is együtt dolgozott és kivitelezte Hild terveit, mint például a Belvárosi Reáliskola esetében. A szabadságharc utáni időszakban vidéken vállalt több munkát, mint vasútépítő szakember is szerepelt. Oda is költözött. 1882-ben halt meg a biharmegyei Béél községben.

A Pollack családban találunk még egy fontos építészt: Pollack Mihály leányági unokáját, Unger Emilt (1839-1873). Pollack Mihály és Eger Magdolna gyermekei között találjuk az 1814-ben született Pollack Magdolnát, aki 1832-ben ment hozzá Unger Antal vasárú kereskedőhöz. Frigyükből született Emil.

Unger Emil Pest szülötte volt. Építészeti tanulmányait is Pesten kezdte, majd a Berlini Akadémián képezte magát. (Ungert később az ún. „Berlini iskola" vagy „Berlini neoreneszánsz" vonulatba sorolták. A Berlini iskola követőit - Unger mellett Szkalnitzkyt, Hauszmannt, Pártost vagy Kolbenheyert - a klasszikus, elsősorban firenzei reneszánsz formakincs alkalmazása jellemezte.)

Berlin után Unger Itáliában tett tanulmányutat, ahol festői képességét is fejlesztette. Pályáját a Magyar Tudományos Akadémiát tervező-építő irodában kezdte, ahol rajta kívül Szkalnitzky Antal, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos is dolgozott akkoriban. Unger az építkezés bejeztét követően, 1865-ben önállósult. 1867-ben egyik alapító tagja lett a Magyar Mérnökegyesületnek, amelyből majd a Magyar Mérnök- és Építész Egylet válik 1872-től.

Unger a Sugár úti Építő Vállalatnál, amely a Sugár út (a mai Andrássy út) ötéven belüli teljes kiépítésére vállalkozott, töltött be vezető építészi feladatokat. Igencsak gazdag lett, Pest ötödik legvagyonosabb háztulajdonosa lett.

Rövidre szabott életében - halálát meghűlés okozta: egy csónakbaleset során a hideg Dunába esett - nem tudott szakmailag kiteljesedni (csupán öt épület maradt utána), legtöbb félbehagyott munkáját barátja, Ybl Miklós fejezte be.

Unger Emil 1870 körül (Fortepan/Buzinkay Géza)
22/27
Unger Emil 1870 körül (Fortepan/Buzinkay Géza)

Térjünk vissza munkásságára. Unger 1870-1872-ben tervezte a Váci utca 7. szám alatti Formágyi-házat.

Fontos műve báró Lipthay Béla palotája, amely egykor a Lánchíd budai lábánál állt, a Széchenyi (ma Lánchíd) utca első háza volt. Az épület II. világháborúban megsérült és lebontották. Báró Lipthay először Ybl Miklóst bízta meg, de terve nem felelt meg az előírásoknak, így a zártsorú, háromemeletes ház megalkotására Unger Emil kapott felkérést. A ház elkészültét Unger már nem érte meg.

Budapest, az egykori Lipthay-palota a Széchenyi (Lánchíd) utcában, 1889 körül, tervező: Unger Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Budapest, az egykori Lipthay-palota a Széchenyi (Lánchíd) utcában, 1889 körül, tervező: Unger Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
24/27
Budapest, az egykori Lipthay-palota a Széchenyi (Lánchíd) utcában, 1889 körül, tervező: Unger Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Sugár (Andrássy) út egyik időrendben legelső épülettömbje a Nagymező és a Jókai utca között húzódik. Ez az Andrássy út 32-44., egy hét házból álló egység, amit a már említett Sugár úti Építő Vállalat épített, Unger Emil tervei alapján. 1874 tavaszára mind a hét ház készen állt. (A végső építészi munkák ez esetben is Ybltől származnak.) Ez az Andrássy úti úgynevezett Hétház.

Szintén az Andrássy útra, a 122. szám alatt épült egy Unger által tervezett villa a Municipiál Bank megbízásából. (A villát 1908-ban lebontották.)

1870 körül építhette a Városligeti fasor 12. szám alatti villát is, amit Györgyi Géza 1901-ben átalakított.

Lotz Károly freskójaként Unger Emil képe máig büszkén néz le ránk Hauszmann Alajos egykori dolgozószobájának faláról, a Hauszmann-palotában (Budapest, Döbrentei utca 10.) olyan nagyságokkal együtt, mint Ybl Miklós, Wéber Antal, Szkalnitzky Antal, Koch Henrik, Steindl Imre, Richard Lucae és Petschacher Gusztáv.

Unger Emil Ybl Miklós és körének társaságában 1870 körül, állnak: Wechselmann Ignác, Unger Emil, Faváry János, Neÿ Béla, Koch Henrik ülnek: Anton Baumgarten, Ybl Miklós és Wéber Antal (Fortepan/Buzinkay Géza)
26/27
Unger Emil Ybl Miklós és körének társaságában 1870 körül, állnak: Wechselmann Ignác, Unger Emil, Faváry János, Neÿ Béla, Koch Henrik ülnek: Anton Baumgarten, Ybl Miklós és Wéber Antal (Fortepan/Buzinkay Géza)

Gottdank Tibor

 

[1] Zádor Anna: A magyarországi palladianizmus: a két Pollack, Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1963/7.
[2] Zádor: A magyarországi klasszicizmus építészetének története, 1943. 43. o.
[3] Magyar Építőművészet, 1907/12.
[4] Zádor: A magyarországi klasszicizmus építészetének története, 1943. 73-75. o.
[5] Bibó István: Pollack Mihály Országház terve, Művészettörténeti Értesítő, 1973/1., 27. o.
[6] Kelecsényi: Ybl Miklós és a Pollack család, Építés – Építészettudomány 2017/3-4., 271–300. o.
[7] Zádor: A magyarországi klasszicizmus építészetének története, 1943. 89. o.
[8] Gábor Eszter: Tornyos villák a Városligeti fasorban, 2004. 211.o

 

Források:

Bibó István: Pollack Mihály, Holnap Kiadó, 2008.
Bibó István: Pollack Mihály Országház terve, Művészettörténeti Értesítő, 1973/1., 22-30. o.
Forni, Marica: Giuseppe Pollack, Architetto di Casa Belgiojoso, Gangemi Editore, Roma, 2012.
Gábor Eszter: Az Andrássy út körül, Osiris Kiadó, 2010.
Kalmár Miklós: Pollack Mihály, Architectura Hungariae, 1999/10.
Kelecsényi Kristóf: Ybl Miklós és a Pollack család, Építés – Építészettudomány, 2017/3–4., 271–300. o.
Pereházy Károly (szerk.): Régi házak Pest-Budán, Műszaki Könyvkiadó, 1976.
Sisa József: Unger Emil építész, 1839-1873, Műemlékvédelem, 1984/3. 216-224. o.
Rados Jenő: Magyar építészettörténet, Műszaki Könyvkiadó, 1971.
Zádor Anna: A magyarországi palladianizmus: a két Pollack, Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1963/7. 227-252. o.
Zádor Anna: A Pollack-kutatás néhány problémája, Művészettörténeti Értesítő, 1955/1., 3-28. o.
Zádor Anna - Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon, MTA, 1943.

Folyóiratok, közlönyök: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, Acta Historiae Artium, Akadémiai Értesítő, Ars Hungarica, Budapest, Budapesti Közlöny, Budapesti Statisztikai Közlemények, Dunakanyar, Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, Építés – Építészettudomány, Építő Ipar, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Közlöny, Magyar Tudomány, Műemlékvédelem, Művészet.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

 

 

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk