építészet : környezet : innováció

Eger, Bárány Uszoda felújítása tervpályázat – I. helyezett, Puhl és Dajka Építész Iroda Kft.

Bemutatjuk az egri Bárány Uszoda felújítására kiírt tervpályázat I. helyezett munkáját, melyet Dajka Péter és munkatársai, Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes és Huszár Tamás készítettek.

Részletek a műleírásból:

Jelenlegi állapot
A tervezési terület Eger történelmi belvárosának közvetlen szomszédságában fekszik. Környezete meglehetősen heterogén képet mutat. Északkeleti oldalon kisvárosias, zártsorú beépítés található, keleti oldalon a Bitskey Uszoda tömbje határolja, mely homlokzatképzésével szintén a zártsorú beépítésű kisvárosi épületek léptékét viszi tovább kulisszaszerűen. Északnyugati oldalról zöldfelületekkel tagolt lakótelep található. Nyugati, déli és délnyugati oldalon pedig különböző jellegű parkfelületek határolják: Petőfi tér, Agyagási Dezső Gyógypark és a strand területe. Utóbbi kiszolgáló épülettömbével a Klapka utca felé határozott térfal jelenik meg és az utca északi oldalán a Petőfi tér fái hasonló térfalképző erővel bírnak. Ez a természetes térfal az évszakok változásával a transzparencia különböző fokaival rendelkezik. Az uszoda jelenlegi telke és a Klapka utca vonala között jelenleg egy füvesített zöldfelület van, mely igazából használaton kívüli.

Valószínűleg a Bárány Uszoda jelenlegi leromlott állapotából fakadóan a Bitskey Uszoda kisvárosi főtérhez hasonló belső udvara nem él olyan módon, ahogy azt a tervező elgondolta. A térnek nincsen kapcsolata a Bárány Uszoda felé, holott annak egyik attrakcióját éppen ez adhatná.

 

 
Egri Uszoda távlati kép - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda
Egri Uszoda dél-nyugati nézet - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda
Egri Uszoda dél-keleti nézet - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda

 

A koncepció
Melegvízű forrásokra az egri uszoda megépüléséig kizárólag fürdőket építettek. Ezek némelyikében volt lehetőség úszásra is (pl. Gellért fürdő), de versenysport céljára nem volt alkalmas. A magyarországi fürdők a török „hamam”-tól kapott örökség okán a japán „onsen”-ekhez hasonlóan a pihenést és az elmélyülést szolgálták. A sportolás igénye az olimpiai mozgalom feléledésével kezdett erősödni.

Az uszoda 1925-ös felépítéséig állandó jellegű vízi sportlétesítmények nem csak az országban (a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda is csak 1930-ban készült el), de a világban sem nagyon épültek. Ezt a funkciót általában természetes vizeken létrehozott, időszakos jellegű építményekkel oldották meg. Ilyen építmény a Margitsziget magasságában a Dunán is létesült, de több külföldi példa is ismert. Ezek az épületek egyrészt az ideiglenes jellegük, másrészt a vízre történő településük okán fából készültek. Az egri Versenyuszoda öltözőépülete is ezeknek a létesítményeknek az építészetéből merített, a vázas rendszer meghatározó eleme a fafelületek alkalmazása volt, mely a lelátó lefedésénél már kizárólagos anyaggá vált.

A Bárány Uszoda a szó legnemesebb értelmében – a jelenlegi állapotától függetlenül - hely. A tér történetek és események révén válik hellyé, melyekben az uszoda bővelkedik. A kollektív emlékezetben hordozza azokat az emocionális elemeket, mely az uszoda hőskorához kapcsolódnak, az egyéni történetek pedig színesítik az alapélményt. Előzőek okán a hely akkor is marad, ha a földdel egyenlővé válik. A heterogén építészeti környezet, Eger történelme, a Fürdőkörnyék egyedi hangulata erősen meghatározza a lehetőségeket. Megköti a tervező kezét, de egyben vezeti is.

A kiíró szándékával összhangban az uszoda jelenlegi telekhatárát déli és nyugati irányban módosítottuk, a kijelölt építési helyen belül. A medence szélesítését alapvetően északi irányba terveztük, de a medence pozícióját az új igényeknek megfelelően kis mértékben módosítottuk. Az eredeti öltözőépület traktusához kapcsolódik az újabb kiszolgálósáv, illetve az utca felé a zárt és nyitott közösségi terek.

 

Egri Uszoda medence tér - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda
Egri Uszoda medence tér - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda
 

 

Medencetér, hangulati elemek
Fentieket figyelembe véve a medencetér koncepciójának kialakításánál – a pályázati kiírással összhangban - az alapvető építészeti cél az volt, hogy az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit és építészeti karakterét megtartsuk, olyan módon, hogy egy mai, modern épület jöjjön létre. A medenceteret az eredeti zárt hangulat visszaidézése szándékával zárt kerítésfallal vettük körül, melyek tetején a medencetér körül utcai cipővel is használható körüljárót alakítottunk ki, ami biztosítja a direkt kapcsolatot a Bitskey Uszoda felé, és lehetőséget nyújt a tervezett gyógyszálló és a  strand felé történő ellenőrzött, direkt kapcsolat biztosítására. […]

Kijelenthető, hogy a medence hosszoldala mentén húzódó, elbontott öltözőépület eredeti homlokzati rendszere és karaktere teljes mértékben integrálható egy mai épületbe. A medencetér fontos hangulati eleme a kiúszó, melyet a régi fényképekből mi – a pályázati kiírásban szereplő információval ellentétben – nem a medence északkeleti sarkán, hanem a déli oldal közepén véltünk felfedezni, és a tervezett koncepcióban oda is pozícionáltuk. A kiúszó a tiszta közlekedő és a medence között direkt kapcsolatot képez.

Az északkeleti öltözőépület állapota mind építészetileg, mind statikailag leromlott, megtartása műemléki szempontból sem indokolt, és a medence északi irányban történő szélesítése miatt fizikailag nem is lehetséges. A […] a tetőterasz funkcionális rekonstrukciója fontos elem, melynek visszaépítéséről a tervben gondoskodtunk. A tetőterasz alatt került elhelyezésre a melegedőmedence, mely pozíciója révén a medencetérrel szoros kapcsolatban van, de mégis intim, elszeparált térben helyezkedik el.

Nem tartjuk reálisnak a szökőkút eredeti formában történő visszaállítását, ugyanis az sem anyagában sem formájában, sem elhelyezkedésében, sem pedig térkapcsolatában a mai igények (mobil lelátó, bemelegítő tér, melegedőmedence) biztosítása mellett hitelesen nem rekonstruálható. A csobogó víz és a vertikális hangsúly visszaidézésére egy modern szökőkutat képzeltünk el. A ma elérhető technológiával megoldható betonfelületre fénykép gravírozása: egy magas betonfalat képzeltünk el, amelyen megjelenik a régi szökőkút képe, felületén pedig víz csorog végig, mely fal lábánál lévő kis medencében gyűlik.

 

Egri Uszoda déli homlokzat - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda
 

 

Térszervezés, homlokzatképzés
A medencetér hangulati rekonstrukcióján túl a másik cél az volt, hogy az uszoda eredeti és a megnövekedett funkcionális igényeiből fakadó elemei kirajzolódjanak mind a térszervezésben, mind a homlokzatképzésben. A kiszolgálósáv kettébontásával és a traktusszélességek megfelelő megválasztásával elérhető volt, hogy habár az eredeti öltözőépület tömbjének rekonstrukciója műemléki értelemben nem is valósul meg, de építészeti és funkcionális értelemben igen. A kiegészítő öltözőblokk egy belső folyosóra nyílik, melyből közvetlenül érhető el az uszodatér és az eredeti öltözőépület traktusához hasonló szélességű épületrészbe helyezett kiszolgálósáv. Ezzel a térszervezéssel megvalósítható, hogy a kétirányú kapcsolatot igénylő helyiségek (raktár, szertár, orvosi szoba, masszázs, fizikoterápia, takarítóeszköz tároló) mind a medencetérből, mind a belső közlekedőből megközelíthetők. A déli irányú bővítési lehetőségből kézenfekvő volt, hogy a most is közterületként funkcionáló részre kerülnek az épület nyitott közösségi terei.

A homlokzatképzésnél ezen terek lehatárolása (homlokzatképzése) fontos tényezőként jelent meg. A Bitskey Uszoda markáns homlokzatképzése és erőteljes térfala áll az egyik oldalon, a Petőfi tér parkja áll a másik oldalon. Ezt a problémát úgy próbáltuk feloldani, hogy a homlokzatnak egy semleges, egységes felületekből építkező, „patchwork” jellegű karaktert adtunk, mely a Bitskey Uszoda oldalán tömörebb képet mutat, egyenesen folytatja a meglévő térfalat, majd ez a térfal – kihasználva az utcavonal törését - a park felé haladva fokozatosan feloldódik a strandépület homlokzatával párhuzamosan szerkesztett, transzparens homlokzati héjban, mellyel a bejárat előtt egy átmeneti tér, vagy pufferzóna jön létre, biztosítva az épületbe történő méltó megérkezést.

A különböző homlokzati felületek nagyságát úgy próbáltuk meghatározni, hogy azok ne nőjék túl a környező homlokzati felületek léptékét. A „patchwork” jelleggel pedig az egymástól eltérő környező homlokzatképzésekre kívántunk reagálni. Az anyagválasztásnál – értelemszerűen a medenceteret határoló fal anyagán kívül - a könnyedség, a transzparencia érzékeltetése volt a fő szempont, illetve a fa az uszodák és a nyitott strandok épületeinél gyakran és konzekvensen használt anyag alkalmazása. Fontos volt még egy olyan építészeti attitűd létrehozása, amely nem akar vitatkozni – esetleg konkurálni - a Bitskey Uszoda karakteres építészetével, kerülve annak veszélyét, hogy nevetségessé váljon, vagy felesleges feszültséget teremtsen.

A Bitskey Uszoda nyugati épületszárnyában lévő éttermet és a korábban említett belső teret úgy kívántuk pozícióba hozni, hogy az éttermi rész előtt - a visszahúzott homlokzati vonal mellett - transzparens anyagokat és szerkezeteket alkalmaztunk, illetve a térszervezéssel és homlokzati megnyitásokkal biztosítottuk azt a lehetőséget, hogy a két épület a Frank Tivadar utca adott szakaszának lezárásával közös rendezvényt tudjon lebonyolítani.

 

Egri Uszoda előcsarnok - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda
Egri Uszoda előcsarnok - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda
 

 

Építészeti jel (információs központ)
A pályázati kiírás egyik meghatározó eleme az információs központ, melynek kialakítására a kiíró két alternatívát is megadott. A Petőfi téren történő elhelyezésnek egyik indoka az volt, hogy mint egy hídpillér, összekapcsolható a strand, és Bárány Uszodán keresztül a Bitskey Uszodával is, ezzel egy beléptető rendszerrel lehet kezelni a Fürdőkörnyék létesítményeit. Másik helyen a kiíró leírja, hogy a Bárány Uszodát csak sportolók használják, a nagyközönségnek nem lesz a létesítmény megnyitva. Ezzel az információval a direkt összekötés logikáját írták felül, hiszen a két létesítményt két eltérő csoport használja, mely csoportok között nincsen átfedés. A funkcionális ellentmondáson túl véleményünk szerint a különálló építészeti jel túlságosan konkurálna a Bitskey Uszoda tornyával és azok egymást gyengítenék, valamint a park térszerkezetében is jelentős, vélhetően negatív változást eredményezne. Ezen indokok alapján arra jutottunk, hogy az információs pontot a Bárány Uszoda előcsarnokával szoros kapcsolatban, de a jelformálásról nem lemondva kell megvalósítani, mely üzemeltetés és kivitelezés szempontjából is sokkal költségtakarékosabb megoldást eredményez.

Az építészeti jel megformálásánál a következő szempontok merültek fel:   

  1. A térforma a fürdők hangulatát idézze.
  2. Szemléletesen mutassa be a medence egyedülálló, forrás általi vízellátásának a működését.
  3. Teremtsen lehetőséget a Fürdőkörnyék bemutatására.
  4. Legyen önálló külső és belső megközelítése is.
  5. Szervesen integrálódjon az Uszoda épületébe úgy, hogy közben önállóan is észrevehető legyen.

Fentiek alapján az építészeti jel alaprajzi kontúrja egy kavicsot formáz. A belső térrész centrális, felső megvilágítással, transzparens lehatárolással van ellátva. A centrális tér középpontjában egy henger alakú, üvegfalú „csobogó” áll, mely a medence feltöltési rendszerét mutatja be szemléletesen, de egyúttal a fürdők medencéjére is utal. A tér peremén pedig függesztett paravánokon mutatjuk be a Fürdőkörnyék történelmét és az aktuálisan fontos információkat.

Környezetrendezés és közlekedés
A kiírás értelmében a környezetrendezés csupán az uszoda közvetlen –útszegélyekig tartó - környezetét érinti. A déli bejárati oldalon, az épület előtt egy illő fogadóteret alakítottunk ki, mely a kő különböző alkalmazásával (tömbkő pad, térburkolat) lehetőséget teremt a használat differenciálására. Ezen a területen kerülnek kialakításra a kerékpártárolók, melyek kapacitása kb. 60 férőhely.

A kiírásnak nem volt része a közlekedési rend vizsgálata és esetleges átszervezése, de a tervezési munka során kiderült, hogy a Frank Tivadar utca jelenlegi közlekedési rendjét mindenképpen meg kell változtatni. Ennek egyik oka a két uszoda közötti híd létrehozása, mely alatt teherautóval nem lehet áthajtani, másrészt a két intézmény földszinten történő együttműködése. Egy nagyobb sportrendezvény esetén szűkössé válhat a híd keresztmetszet, ezért célszerűnek tartanánk a Frank Tivadar utca adott szakaszának zárásával a közvetlen kapcsolatot a térszinten is meg lehessen valósítani. Továbbá szükségesnek tartjuk, hogy a parkoló autók legalább az uszodák szakaszán az utcából eltűnjenek, és egy ténylegesen vonzó és használható utcaszakasz alakuljon ki.

Fentiek miatt feltétlenül fontosnak tartjuk az utca megnyitását a körforgalom felől, de oda csak engedéllyel lehessen behajtani. Az uszodák szakaszát pedig vegyesforgalmúvá kell alakítani zöldfelület és utcabútorok alkalmazásával.

 

Egri Uszoda információs tér belső - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda
Egri Uszoda információs tér belső - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda
Egri Uszoda információs tér belső - építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda
 

 

Akadálymentesség
A tervpályázati kiírásnak egyik fontos eleme a teljes épület akadálymentes használatának biztosítása, melyet a tervekben megvalósítottunk. A közlekedőfelületeket úgy alakítottuk ki, hogy a mozgáskorlátozottak az épület valamennyi szolgáltatását igénybe tudják venni. Ez alól, a geometriai kötöttségek okán, csak a lelátó a kivétel, de természetesen a sportesemények megtekintése a mozgáskorlátozottak számára a medencetérben biztosítható. Az emeleti sporttermek könnyebb elérése érdekében a tiszta oldalról megközelíthető liftet terveztünk. A vakok és gyengénlátók számára a továbbtervezés során alkalmazni fogjuk a szükséges taktilis és vizuális elemeket. A siketek részére a hangosítás speciális megoldását a villamos berendezések leírása tartalmazza.
[…]


Szakmai bírálat:

A terv gondolatiságát pontos elemzés, az ebből levezetett tiszta alapvetések határozzák meg. Az eredeti Bárány Uszoda építészeti előképeként az úszóházak, a korabeli strandépületek vázas rendszerű, faszerkezetes, az ideiglenességet is magában hordozó világát idézi fel rendkívül találó módon. A terv alapkoncepciója így a három irányból fallal körülvett, délről az öltözőépülettel határolt - az egykori helyszínrajzi telepítést megőrző - medencetér hangulati elemeinek megőrzése mellett a kiírásban elvárt új funkciók kívánta terek addícióval való integrálása az uszodaépületbe. Az eredeti öltözőépület történeti-szerkezeti elemzése kínálta megoldás szerint az öltözőtömb eredeti helyére épül vissza, a földszinti struktúrát alapvetően meghatározó, a homlokzatot ritmizáló pillérvázas rendszerrel.

Az emeleti lelátó, a terven következetesen végigvitt módon az eredeti megoldások stilizált átirataival szerencsésen kerüli meg a direkt másolás buktatóit.

A medencetér továbbörökíti a nyitott uszoda tágasságát annak köszönhetően, hogy a funkciók logikus csoportosításával valamennyi térigény a főépületben vált kielégíthetővé, így a medenceteret további épületek, épületrészek nem terhelik. A területet három irányból kerítésfal határolja emelet-magasan vezetett körüljáró lemezzel, amely csupán az észak-keleti sarokban válik napozóterasszá, konfigurációjában a Válent-lakás tömegét idézve fel. Erre a szintre csatlakozik rá a Bitskey uszodával való összeköttetést biztosító híd. A nyitott, fedetlen összeköttetés, amellett, hogy már ebben a megoldásában is a fedett uszodából a nyitottba való átmenet használati módbeli váltását készíti elő, beépítetlenül a lehető legkarcsúbb, a Frank Tivadar utca feltárulását a legkevésbé zavaró szerkezeti megoldást jelent. Jól pozícionált a mobil lelátó is - összecsukott állapotában a medence mentén olyan méretű felület keletkezik, amely egy nyitott sportuszoda életének valamennyi szabadtéri helyigényét biztosítani tudja. A medencetér hangulata gyakorlatilag teljes egészében rekonstruált az eredeti építészeti részletképzések direkt módon történő átvétele nélkül. Ebben a vonatkozásban a terv kiemelkedik a teljes pályázati mezőnyből.

A Bitskey uszodával való kapcsolatkeresés szándékaként a fedett uszoda belső udvara felé a terv nagyobb átnyitási lehetőséget ad. Ugyanakkor kérdéses az utcaszinten való használati kapcsolódás életképessége. A szökőkút felidézésre tett kísérlet tovább érlelendő - elfogadva, hogy annak visszaépítés nem javasolt.
A kiírásban megadott, az uszodai funkcióhoz közvetlenül nem tartozó további térigény kielégítését a terv az öltözőépület traktusához délről csatolt transzparens térbe szervezi. A megérkezés méltóságát biztosító tágas, kétszintes előcsarnok, a konferenciaterem, a kiállítótér lendületesen folyik át egymásba, de az uszoda öltözői felé is légies a kapcsolat, így várhatóan az uszoda dinamikus élete határozhatja majd meg ezen terek életét is. Ennek köszönhetően tud egységes egész maradni a ház, az egymás mellé rendelt funkciók mentén nem szakad két önálló tartalmú résszé. Az „info-pont” integrálása az épület tömegébe kiváló gondolat, a tartalmi megfelelésen túl finom gesztusú építészeti jel. Artisztikus terének összefűzése az épület publikus tereivel tovább fokozza az épület és a városi köz-tér összefűzésének, átjárhatóságának intenzitását.

A strandépítészetből levezetett választásként a faelemek nagyszámú alkalmazása az uszodatér esetében az eredeti hangulat felidézésének eszköze. Ugyanakkor a fafelületek, faelemek a meghatározói a homlokzati megjelenésnek, de a publikus terekben is meghatározóak - mindez finom gesztusként fogja össze az anyaghasználat szintjén is az épület homlokzati megjelenését és a belső terek hangulatát. (A faanyag alkalmazásával szembeni fenntartások a megfelelő anyagminőség biztosításával háríthatóak el.) A homlokzat esetében a falamellák foltokban való sűrítése-ritkítása jól ritmizálja a felületet egyúttal közvetítve a mögötte húzódó transzparens tér tartalmi differenciáltságát is.

A pályamű energetikai szempontból is jó megoldásokat tartalmaz. A javasolt épülettömb megvalósításának becsült költsége összesen 900 millió Ft.

A tervet a fenti értékeire való tekintettel a Bíráló Bizottság I. díjban részesíti és további tervezés alapjának javasolja.


Eger, Bárány Uszoda felújítása tervpályázat

A csapat
vezető tervező: Dajka Péter - Puhl és Dajka Építész Iroda Kft.
építész munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás
szakági tervezők: Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás

bruttó szintterület: kb. 2600 m2
tervezés éve: 2011

 

vélemény írásához jelentkezzen be »