építészet : környezet : innováció

Életreform a Múzeumkertben - Lehotai Bence Gábor megvételt nyert terve

A Nemzeti Múzeum az egyetemistáktól és turistáktól hemzsegő belvárosban, kulturális intézményekkel körülvett helyen van, így nemcsak a múzeum, de a kert szerepe is jelentős. Kávézó, napozórét, játéktér és internetes applikáció szerepel Lehotai Bence Gábor és alkotótársai a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton megvételt nyert tervében. 

Helyszínrajz

A Múzeumkert a sűrű városi szövetben zöld foltként szolgálja a pihenni vágyók kikapcsolódását, menedéket nyújt a városi forgatagból kiszabadulni vágyók számára. A Magyar Nemzeti Múzeum a nemzeti történelem, kultúra és értékek bemutatását, megőrzését szolgálja. A Múzeumkert a benne foglalt intézmény jelentőségét hivatott kiegészíteni, de szerepéhez tartozik, hogy a belváros zöldfelületi rendszerének meghatározó eleme legyen. Amellett, hogy a Múzeumkert a mai igényeknek megfelelő kialakítással, kortárs szellemiségben éled újjá, elengedhetetlen, hogy a történeti hagyományaiból építkezzen. A Múzeumkert jól működő, a múzeummal együtt élő közösségi térré válásához kulcsfontosságú, hogy a közintézmény funkciójával összhangban és azt kiegészítve, minél nagyobb célközönség számára váljon kihasználhatóvá.
Az épület szabályos kontúrját az íves vonalvezetés oldja fel, amelyet a történeti térképeken látható kialakítás ihletett. Az angolkert szerkesztési elveihez illeszkedő kerti terekbe a múzeum oldalaihoz illesztett raszterháló feszül. Az így kialakult terek valós átmenetet képeznek az épített és a természeti környezet között.

A Múzeumkert különböző funkciójú szabadterek rendszereként épül föl. A múzeum főhomlokzata előtt reprezentatív tér alakul ki, ahol lehetőség van kültéri kiállítások megrendezésére, rendezvények lebonyolítására, valamint az Arany János és az áthelyezett Széchényi szobor is méltó környezetben jelenik meg. Jelenleg a Pollack Mihály tér felőli oldalon megjelenő szintkülönbség térfalként zárja el a közteret a kerttől, ezért az egykori kertészház átalakításakor fontos átmenetet képezni a két szomszédos szabadtér között. Azáltal, hogy a kávézó nem igényel kötött alaprajzot, képes mindkét irányba kitelepülni, így hoz létre kapcsolatot megtörve a kerítés elválasztó szerepét.

A múzeum főhomlokzata az évek múlásával a növényzet takarásába került, így frekventált pozíciója ellenére is nehezen észrevehető. A növényzet ésszerű ritkításával a homlokzat felszabadul és újra rangjához méltó helyet foglal el az utcaképben. A kert rehabilitációján túl a környező területek fejlesztése is fontos szempont, ezt a célt szolgálja a Múzeum utca felőli új bejárat, illetve a Pollack Mihály tér fejlesztése.


helyszínrajz építész: Lehotai Bence Gábor, Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László, Oláh Péter Ciprián, Treszkai Anett, Vadász Dániel Pál




Gyalogosan a belvárosban

A Múzeumkert mint intézménykert és közpark a belváros gyalogos tartózkodási zónájának kiemelkedő eleme, így kulcsfontosságú, hogy szervesen tudjon kapcsolódni a környező zöldinfrastruktúrához. A megújuló kert generálja a határos utcák gyalogos forgalmának növekedését, így javasolt a gyalogos zónák bővítése.

Rendezvények

A kertben 1995 óta minden évben megrendezik a Múzeumok Majálisát, amely túlságosan igénybe veszi a zöldfelületeket. A terület tehermentesítése érdekében a rendezvény a Pollack Mihály téren, a kávézónál, a déli belső udvaron és a körúti bejáratok környezetében sűrűsödik, így megóvva a kert értékes növényállományát


Zöldfelületi idomterv

A kert faállományának jelentős része értékes, idős egyed. A Főkert zrt. korábbi felmérése alapján azonban a faállomány 40%-a rossz állapota miatt kivágásra javasolt, emellett a kert napos területeinek növelése érdekében is indokolt a faállomány ritkítása, fiatalítása. Ennek segítségével nagy, összefüggő gyepfelületek alakulnak ki. A faállomány a honos kislevelű hárs és a szintén honos, kistermetű barkócaberkenye egyedeivel egészül ki.

A terület határán megjelenő borbolya helyét télizöld fagyal és babérmeggy veszi át, ezenkívül megjelennek szoliter cserjék, többek között virágos som, labdarózsa és illatos jezsámen. A jelenlegi cserjeállomány elöregedett, cserére, megújításra javasolt, ugyanakkor értékes elemei a megújuló kert díszeivé válhatnak. A jelenleg túlzó méreteket öltő tiszafacsoportok sűrű, sötétzöld tömegei beszűkítik a teret, ezért azok ritkítása is javasolt. A körúti főbejáratok közötti tiszafa sövény nyírásával, ifjításával a múzeum és előterének látványa az utcáról is kibontakozik.

A virágkiültetések ugyan magasabb fenntartási igényűek, azonban megjelenésükkel illeszkednek a múzeum impozáns látványához. Az ágyásokba az épület léptékéhez igazodó, nagyobb méretű lágyszárúak kerülnek, úgy mint: szellőrózsa, levendula, árvalányhaj, sásliliom, réti margitvirág. Az árnyas területeken (pl. Vinca-sétány) árnyéki gyeppótlók jelennek meg. Főként nagy meténg, erdei berkipimpó és borostyán.


Csapadékvíz hasznosítás

A múzeum körülbelül 6000 nm-es tetőfelületéről, a csapadékvizet az egykori nyilvános illemhelyiség területén létesített 145m3-es tározóba gyűjti össze, majd a kert öntözésére használja fel. Ezzel nem csak az öntözési költségeket csökkentjük, de az egyre inkább jellemző rövid, de nagyon intenzív csapadékok okozta áradások elkerüléséhez is hozzájárulunk, mivel a nagy tetőfelületről érkező csapadék árhulláma, csak részben és elnyújtottan terheli a csatornahálózatot.

Bejáratok

A Múzeumkert kerítésének, és bejáratainak elmozdítása a kert szerkezetének és jellegének alapvető megváltoztatását vonná magával. A Múzeum utca felé történő kapunyitás azonban a régi terveken is megtalálható és a mai igényeknek is megfelelő változtatás. A Kiskörút irányából történő gépkocsibehajtás a főbejáratok reprezentatív megjelenésével nem egyezik, így a Bródy Sándor utcai kaput gépjármű-bejáróvá alakításával váltottuk ki, a körút felőli főbejáratok pedig méltó szerephez jutnak. A Pollack Mihály térre nyíló kapuk helye megmarad, azonban a kertészházban megjelenő vendéglátó funkció miatt jelentőségük felértékelődik.

Reprezentatív tér

A múzeum főbejáratával szemben helyezkedik el a reprezentatív dísz-tér, mely kiemeli a Nemzeti Múzeum épülettömegét és helyet biztosít a kertben tartott rendezvényeknek, közösségi eseményeknek. Az itt kialakított vízmedence, a szabályos virágágyások és a lesüllyesztett gyepes parterek az egykori előtér hangulatát elevenítik fel, újraértelmezve azt. A múzeumlépcső mindkét oldalán megjelenő szabadtéri kiállítótér szerepe, hogy a múzeum belső világa kilépjen az épület kapuin.

Belső udvar

A múzeum eddig kihasználatlanul álló déli belső udvara megnyílik a látogatók számára, illetve az ott dolgozóknak is komfortos pihenési lehetőséggel szolgál szabad perceikben. A tervek szerint kialakítható egy nagyobb egybefüggő zöldfelület, mely várja a leheveredni vágyókat. A belső udvar másik részében asztalok, napvitorlák és babzsák fotelek vannak, melyek kellemes környezetet biztosítanak olvasásra, tanulásra. Kihasználtságuk a közeli egyetemek, könyvtárak és iskolák miatt valószínű.


napozórét és vízarchitectúra - építész: Lehotai Bence Gábor, Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László, Oláh Péter Ciprián, Treszkai Anett, Vadász Dániel Pál



Napozórét

A Múzeumkert déli oldalára a napozórétet terveztünk, mely nagyobb egybefüggő gyepes területként jelenik meg, helyet biztosítva a fűben ücsörögni, találkozni, napfürdőzni vágyóknak. Ezen a területen található a kert egyik fő attrakciója, a raszterhez igazodó vízarchitektúra, mely játékos kialakításával interaktív eleme a rétnek. A kert északkeleti sarkában meghitt hangulatú nyugodt szeglet helyezkedik el, az “andalgó”. Ez a parkban romantikázók kedvelt helye lehet.


Applikáció - internetelérés

A Múzeumkert teljes területén biztosított vezeték nélküli internetelérés, illetve a déli belső udvaron több helyen hálózati áramforrásra is lehet csatlakozni.
A látogatók számára továbbfejlesztett mobil applikáció teszi átláthatóvá és még érdekesebbé, immár nem csak a múzeum tárlatait, de a Múzeumkertet és az ott működő vendéglátóhelyet is.

Az alkalmazás térképet biztosít a múzeumhoz, és információkkal szolgál a kiállításokról, valamint a Múzeumkertről. Ez utóbbi térképén megjelennek a szobrok, az azokhoz tartozó leírások, és az interaktív sétaútvonalak is. Az ezekhez tartozó állomásoknál QR-kód beolvasásával lehet érdekes információkat, valamint a nyomkereső útvonal esetén, a következő nyomra vonatkozó segítségeket megtalálni. Az applikáció továbbá tartalmazza a Múzeumkert nyílt kiállítóterein rendezett aktuális kiállítás leírását, a Pollack Mihály térre nyíló vendéglátóhely programjait, ajánlatait. Ezek a megoldások átláthatóvá teszik az egész múzeum és hozzá kapcsolódó területek működését, programjait, ezáltal több látogató fogja annak lehetőségeit megismerni és kihasználni.


Pollack Mihály tér, kávézó - építész: Lehotai Bence Gábor, Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László, Oláh Péter Ciprián, Treszkai Anett, Vadász Dániel Pál



Kulturális intézmények a közelben

A Nemzeti Múzeum – a hazai történetiséget képviselő legjelentősebb intézmény – a funkciókban gazdag belvárosban helyezkedik el, így nem csak a múzeum, de a kert szerepe is jelentős. A jelenleg sivár és kihasználatlan Pollack Mihály tér megújítása kézenfekvő megoldást jelent a közeli intézmények és a múzeum összekapcsolására, amellyel a kert is újrapozícionálódik. Ehhez az átalakításhoz szükséges az átmenő gépjármű forgalom megszüntetése.

Kávézó és Pollack Mihály tér

A régi kertészház épülete belvároshoz illő funkciót kap, az itt kialakított kávézó – einStand Kávézó – és koncerthelyszín a tervek szerint ide települő Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve felfrissíti a múzeum kulturális életét. A meglévő épületrész megőrzése mellett, a szimmetrikus bővítés lehetőséget ad a köztér és a kert közötti szintkülönbségek áthidalására. A kávézó bejárata elkülönül a kert bejáratától, ezáltal a kert nyitvatartásán túl is látogatható.

A Pollack Mihály tér és a Múzeumkert vizuálfunkcionális kapcsolatát a lépcsős terasz teremti meg. A kibővítés áttört homlokzata, üvegfelületei átmeneti teret képeznek, ezzel csalogatják be a gyanútlan járókelőket. Az új épületszárny teljes felületén nyitható a kert felé, valamint a múzeumra néző homlokzat oszlopsora mögött is új bejárat nyílik. A mosdó- és a raktárhelyiségek a jelenlegi pincébe kerültek. A múzeum hátsó homlokzati középrizalitja díszkivilágítást kap. A kettéváló sétány között szigetként jelenik meg a kerthelyiség, amely kiegészül egy szabadtéri színpaddal is. Az itt megrendezett előadások a kerítés ideiglenes megnyitásával a Pollack Mihály térről is élvezhetőek. A kávézó a múzeum fenntartásához hozzájáruló extra bevételi forrást jelent.


Pollack Mihály tér, kávézó éjjel - építész: Lehotai Bence Gábor, Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László, Oláh Péter Ciprián, Treszkai Anett, Vadász Dániel Pál




Játéktér

Ahogyan a Muzi című költeményben is olvashatjuk, a Múzeumkert egykor közkedvelt játszótere volt a belvárosi fiataloknak, ezért indokolt egy játéktér létrehozása is. A Nemzeti Múzeum fontos színhelye volt az 1848-as eseményeknek, így a játszóteret a szabadságharcról szóló katonadalok ihlették. A gyerekek lovashuszárként vagy ágyúparancsnokként eljátszhatnak egy-egy csatajelenetet, melynek végén a győztes sereg felvonhatja zászlaját. Ügyességi útvonalakon lavírozhatnak a harctéren keresztül, majd elbújhatnak Kossuth Lajos kalapjában vagy felmászhatnak rá és elszavalhatják a követeléseiket. Amennyiben sikerül társra találni, úgy a libikókákkal közösen kinyomtathatják a 12 pontot, és kezdődhet elölről a verbúválás egy sorsfordító csatához. A gyerekek a történelmi játszótér segítségével a saját élményeiken keresztül ismerhetik meg a szabadságharc eseményeit.

Interaktív séták

A Múzeumkertben helyet kap három interaktív séta, amelyeket telefonos applikációkon keresztül követhetünk. A gyermekek és a szülők közösen ismerhetik meg a magyar történelem főbb eseményeit a Vereckei hágó átlépésétől a török hódoltságon át napjainkig. A hosszú út közben pedig kikapcsolódást jelent a szabadságharc témájú játszótér, ahol a kisebbek a forradalmárok bőrébe bújhatnak, amíg az idősebbek megpihenhetnek.
A nagyobbak számára önálló játékul szolgálhat a nyomkövető séta, amelyet a három régészről készült emlékmű ihletett. Ahogyan valaha Rómer Flóris, Pulszky Ferencz és Hampel József kutatott, úgy fedezhető fel elrejtett nyomok alapján a történelem. A sétaút lenyomatai a múzeum gyűjteményének darabjait mintázzák, a Magyarország területén élt emberek használati tárgyait az őskortól az avarokig.

A növényismereti sétán levelekből és termésekből ismerhetjük fel a fákat, bebarangolhatjuk a Vinca-sétányt, majd megismerhetjük Herman Ottó életét és munkásságát. Ez a sétány eszköze lehet egy interaktív természetismeret órának, ahol az iskolások kiszabadulhatnak az iskolapadból. A séta érinti a kertben megtalálható vadgesztenyét, ostorfát, fekete diót, juharlevelű platánt, japánakácot, magas kőrist és a pireneusi tölgyet is. További útvonalak alakíthatók ki például a szobrok bemutatásával, a magyar forradalmi költészettel vagy a belváros történetével kapcsolatban.

Szobrok elhelyezkedése

Számos szobor került a Múzeumkertbe az évek során, melyek némelyike a kert folyamatos változása során jól megválasztott helyzetét elvesztette. Az új struktúra létrehozása nem jelentheti a szobrok és az emlékművek felszámolását. Azok méltó helyének kijelölése éppoly fontos feladat, mint a növényzet vagy a köztéri bútorok megválasztása.


Vinca-sétány - építész: Lehotai Bence Gábor, Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László, Oláh Péter Ciprián, Treszkai Anett, Vadász Dániel Pál



Vinca-sétány

Buja növényzetével, vadregényes része a kertnek az Vinca-sétány, ahol közelebb kerülhet a látogató az élővilághoz. Itt kb. 30 cm maggaságban keskeny faburkolatú sétány vezeti a látogatókat keresztül a növények hullámzó tengerén. A sétányon kialakított pihenő szigeteken elhelyezett padok kellemes, nyugodt pihenési lehetőséget biztosítanak.

Árnyas pihenő

A Bródy Sándor utca felőli oldalon nyugodt, árnyas pihenő helyezkedik el. Itt a látogató az impozáns fekete dió fa árnyékában sétálva vagy a padokon pihenve belefeledkezhet a kert idilljébe.

Életreform

A Nemzeti Múzeum megújuló környezete képes lesz a 21. századi (túlnyomó többségében) városlakók igényeit multifunkcionálisan kielégíteni. A természetbe visszavágyó, de a technika kínálta kényelmes és azonnali információkat birtokolni tudó ember a jelen és a múlt találkozó pontjában erőt gyűjthet a jövőhöz. Az aktív pihenés és szórakozás mellett magában rejti a MÚZEUM és a KERT, a tanulás, a rekreáció számos formáját. A csendes szemlélődéstől a kalandos felfedezésig kínál számos lehetőséget a megújuló élettér, amely alkalmas a kisgyermektől az idősig, a külföldi turistától a hazai, idelátogató vagy a környékben lakókig - egyaránt mindenki számára.

Lehotai Bence Gábor, Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László, Oláh Péter Ciprián, Treszkai Anett, Vadász Dániel Pál 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »