Építészet lóhátról – Lovardatervezés Balatonszemesen, a hazai lovaskultúra fejlesztése kapcsán

Bokányi Ákos diplomamunkájában a balatonszemesi szőlőhegy területére tervezett olyan lovardát, amelynek programjában egy szélesebb társadalmi réteg megszólítása, építészeti kialakításában pedig a fenntarthatóság témaköre kerül előtérbe. 

MOTIVÁCIÓ

A diplomatervemnek az Építészet lóhátról címet adtam. Nem vagyok gyakorlott lovas, csupán néhány alkalommal ültem csak lovon. A cím nem is innen ered, hanem egy szemléletet kíván közvetíteni: azt a szándékot, hogy építészként minél közelebb kerüljek ahhoz a világhoz, amelybe tervezek, belehelyezkedve a használók szerepébe, legyen szó a ló hátán ülő lovasról, vagy magukról a lovakról.

Diplomatervem témaválasztása barátaimhoz kötődik. Tavaly nyári közös projektünk egy lovak számára készülő beálló építése volt, mely az egyik barátom által álmodott saját lovarda létrehozásának első lépcsőfokát jelentette. Később aztán ebbe a vízióba vetett hit és eltökéltség láttán fogalmazódott meg bennem, hogy építészeti eszközökkel miként tudna tovább bontakozni a vágyott lovarda gondolata.

ESETTANULMÁNY

Diplomaelőkészítő tanulmányomban a tervem fókuszának választott dél-balatoni régióra koncentráltam. Az általam személyesen felkeresett lovardák példáján keresztül elemeztem a térség adottságait, valamint a meglévő létesítmények működését és építészeti megoldásait. Az így szerzett tapasztalatok alapjául szolgáltak saját lovardatervem koncepcionális megfogalmazásának.

TERVEZÉSI PROGRAM

A tervezett lovarda egy szélesebb társadalmi rétegnek kíván lovaglási lehetőséget biztosítani, elsősorban iskolai lovasoktatás és terápiás lovaglás keretében.

A funkcionális program alapvetően három elemből áll, ebből az egyik, a lovak igényeit kiszolgáló istálló és a hozzá tartozó tárolók, a másik a vendégeket kiszolgáló terek, a harmadik a személyzetnek biztosított lovászlakás. További bővülés lehetőségével számolva, egy fedeles lovarda egészíti ki még a programot, mely az időjárás viszontagságaitól védve biztosít lovaglási lehetőséget.

TERVEZÉSI HELYSZÍN

A tervezési helyszín a Balaton déli partján, Balatonszemesen található. Ezen belül a tervezett lovarda a település központjától kijjebb, a szemesi szőlőhegy területén épülne.

A választott helyszín környezete bővelkedik dombokkal és völgyekkel tarkított termőföldekben, szőlőbirtokokban és erdőkben, melyek szabadon belovagolhatók. Az iskolai lovasoktatás biztosítása miatt lényeges volt, hogy a lovarda könnyen elérhető legyen. A telek a falu központjából pár perc alatt megközelíthető, ráadásul a környező települések iskolái és óvodái számára is elérhető távolságban van.

ZÓNÁK

A tervezés talán legmeghatározóbb része a telepítés volt. Itt elsősorban nem az épületek, hanem a szabadtéri tevékenységek a meghatározóak, ezek alakítják a térszervezést. A terület tagolása udvarokra, különböző használati zónákra épül, amelyeket az épületek határolnak. A középpontban a lovaspályák vannak, melyekre az épületekből is rálátni, továbbá külön zónát alkotnak a vendégterek, a lovak életterei és a személyzet közlekedési és kiszolgáló útvonalai.

TÖMEG

Az épületek tömegének formálásakor igyekeztem igazodni a meglévő szőlőhegyi apróházas struktúrához. A szomszédos házak É–D-i tengelyűek, alapvetően nyugati tájolásúak, a tervezett épületek ebbe a sorba ülnek be. A házak közötti távolság, valamint a legyezőszerűen szétnyíló tömegek az eredeti parcellák felosztását követik, továbbá az épületek magassága és nyeregtetős kialakítása is idomul a szomszédos présházakhoz.

ANYAG ÉS TECHNOLÓGIA

Az épületek karakteresen kettéválnak falra és tetőre. A döngölt földből készült vastag falakra, melyek kívülről látszó felületűek, faszerkezetű fedélszék és egy könnyű trapézlemez fedés kerül. Az anyaghasználat és az építési mód a helyi adottságokban gyökerezik. Már a népi építészetben is a kortárs döngölt földfal megfelelőjét, a vertfalas technikát alkalmazták ezen a tájegységen a talaj összetétele miatt, amely itt kevésbé agyagos, inkább homokos. A konkrét technika a helyben kitermelt föld zsaluzatba helyezése, majd rétegenkénti tömörítése.

FEDELES LOVARDA

A funkcionális programot kibővítő fedeles lovarda szintén döngölt földből épül, itt azonban masszív pillérek tartják a tetőt. Tetőszerkezetként kis elemekből építkező, ezáltal gazdaságos és helyben összeszerelhető, rácsostartós fedélszék készül. A pillérvázas szerkezet és a favázas nyugati oromfal lehetővé teszi az épület későbbi bővítését is. A völgyre néző épület a telek hátsó részében a fák közé húzódik, ezáltal nem vonja el a figyelmet a többi épületről és a kinti tevékenységekről.

FENNTARTHATÓSÁG

Az ökológiai fenntarthatóság végig fontos célként lebegett a szemem előtt. Igyekeztem ezt a szemléletet a környezetbarát építőanyagok – helyben kitermelt föld, helyi fűrészárú, nád és szalma hőszigetelés, lótrágyás vályogvakolat – alkalmazásán túl minden részletre kiterjeszteni.

A döngölt föld hőtároló tömege véd a nyári felmelegedés ellen, télen pedig benntartja a meleget. Az épületek kialakítása lehetővé teszi a természetes szellőzést. Az összegyűjtött és kavicsszűrővel tisztított esővizet szürkevízként lehet újrahasznosítani. A szennyvíz pedig mechanikai és biológiai tisztító rendszeren keresztül jut el a tisztavíz tároló tóba.

Bokányi Ákos