Erdőspuszták Kutatóközpont – Choma Benedek Kristóf diplomaterve

"Diplomamunkámként egy olyan Kutatóközpontot terveztem, mely megjelenését és szerkezetét tekintve egy hídház, eközben pedig olyan kutatólaboratóriumként működik, mely olykor betekintést nyújt a látogatóknak, ezzel nem csak fizikailag, de elméletben is hidat képez."

Területelemzés és helyszínválasztás

A szóban forgó terület viszonylag távol fekszik Debrecen közigazgatási határaitól, mégis kényelmesen elérhető távolságban van még. A város irányából legegyszerűbben a Diószegi és Vámospércsi utakon kifelé haladva érhetjük el, hiszen a Panoráma út ezen két utat összekötő szakaszán található. A „Panoráma út" névválasztás sem véletlen, megépítésétől azt a célt szolgálta, hogy mint egyfajta szalag szelje át a tájat és fűzze fel magára a város környékének látnivalóit. Ezen látványosságok megközelíthetőségét adott távolságonként elhelyezett parkolók és pihenők biztosítják a Panoráma út teljes hosszában. Ezenfelül számos gyalogos ösvény és gépjármű útvonal vezet a tavak környékén és a botanikus kert területén belül is.

A választásom azért is esett a természeti helyszínre, hiszen annak idején a nagyapám, akinek a hatására a mérnöki pályát választottam, jelentős szerepet játszott vízügyi- és erdőmérnökként a tavak és környékük kialakításában, és az ő munkájához szerettem volna hozzátenni a saját rendelkezésemre álló eszközökkel.

A korábban említett fejlesztések tudatában pedig felmerül a kérdés, hogyan lehetne ezeket a rekonstruálandó élőhelyeket és pihenő övezeteket tartósan fenntartani és újra közelebb hozni az emberekhez. Leendő építészként fontos, hogy a lehető legtöbb felmerülő kérdésre építészeti eszközökkel tudjunk válaszokat találni, melyhez alaposan elemezni kell a táj és környezet sajátosságait és a majdani felhasználói közösség igényeit. Ezen tudás ismeretében kijelenthető, hogy a felhasználói közösség legnagyobb részét a városból ide látogató kirándulók és a környéken található Bánki Református Iskola diákjai jelentik, akik rendszeresen tesznek tanulmányi kirándulásokat a környező erdőkben, hiszen az iskola nagy hangsúlyt fektet a természet megismerésére az oktatásban.

Építészeti program és koncepció

Az építészeti program megalkotása közben fontosnak tartottam egy olyan helyszínt kiválasztani, ami a terület központi részén fekszik és viszonylag könnyen megközelíthető az ide látogatók számára, emellett egyfajta menedéket is biztosít a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben. Az Erdőspusztai Arborétum területe azért is bizonyult megfelelőnek, mert már egy sokak által ismert, meglévő infrastruktúrával rendelkező terület, amely számos fejlesztési potenciával bír. A konkrét tervezési terület kiválasztása ezért is volt nehéz feladat, hiszen az arborétum több olyan karakteres ponttal is rendelkezik, amely megmozgatta a tervezői fantáziám, de végső soron a hátulsó, piskótára emlékeztető tó egykori hidja helyére esett a választásom. Ezt a döntést az is indokolta, hogy a terület a bejárattól viszonylag messze fekszik, így a látogatók kénytelenek bemerészkedni az arborétum legmélyére eközben óhatatlanul áthaladni az egész parkon, és ebből kifolyólag nagyobb eséllyel indulnak el felfedezni a parkot. Ezen felül azt is fontosnak tartottam, hogy a híd funkciót megőrizve egy olyan épületet hozzak létre, mely telepítését tekintve reflektál a tó sajátos formájára, de architektúráját tekintve mégis erős kontrasztot képez, egy   a természetbe lehelyezett tárgy hatását keltve.

A talajtól való elemelést a tó partjára való telepítés teszi szükségessé, az előregyártott könnyűszerkezetes kialakítást pedig a lehető legkisebb mértékű környezetterhelésre való törekvés indokolja. Az épülettömeg két párhuzamos, filigrán lábakra állított IPE 600-as gerendán nyugszik, melyre változó trapéz keresztmetszetű acélbordák sorakoznak fel az épület gerincét alkotva, melyeket HEA 140-es szelvények kötnek össze, amik egyben a szarufák befogásainak alátámasztására is szolgálnak. A padlószerkezetet pedig magasbordás trapézlemez födém képezi, amely a változó keresztmetszetű bordákon nyugszik. A külső falak könnyűszerkezetes rétegrendjét az acélbordák, az ezekre erősített szelvények és az ezt lefedő állókorcos fémlemez homlokzatburkolat alkotja, a belső falak pedig fenntarthatósági szempontból tartó funkciót nem szolgálnak, és szintén könnyűszerkezetes kialakításúak, így könnyedén átalakíthatók a funkció későbbi szolgálata érdekében. Az épület nagy felületeken való megnyitásának ellensúlyozására pedig elhúzható árnyékolótáblák szolgálnak, melyek behúzásával a homlokzat szinte teljesen homogénné alakítható.

Működését tekintve egy hídház, amely egy olyan modern kutatólaborként is funkcionál, amelynek a látogatók olykor betekintést nyerhetnek a kutatási területeibe, így ezzel nem csak fizikailag, de elméletben is hidat képez a látogatók számára. A gyalogösvények, melyek a tó partján futnak, alkotják az épület megtört hossztengelyét, erre fűződnek fel a labor különböző funkcionális egységei, melyeket középen kettéválaszt a tavon átívelő többfunkciós közösségi tér, egy minden évszakban használható fűtött tér, melybe a látogatók beülhetnek felmelegedni egy forró ital társaságában, ezen felül pedig berendezhető, hogy fotó kiállítások, rendezvények és ezek fogadásainak helyszínéül szolgáljon. Emellett minden irányba kitekintést biztosít az arborétumra, ezzel is több látogatót bevonzva hidegebb időszakban is.

Az itt zajló kutatás elsősorban az erdőspuszták élővilágával foglalkozik, mely a kísérleti tóban és környezetében elvégzett vizsgálatok kivetítésével a tó saját ökoszisztémáján keresztül kutatja a térséget érő hatásokat. A tó erősen ingadozó vízszintje és pusztuló élővilága kellőképp reprezentálja a túlzott beépítés és a vízhiány következményeit. Konkrét kutatási területek a meteorológia, az éghajlatváltozás és a vízrendezés erdőspusztákra és az élővilágára gyakorolt hatása, valamint botanikai kutatások az arborétum támogatásával. A hidrobiológiai kutatásokhoz a tóban létrehozott és elkerített „akváriumok" a víz alatti élővilág tanulmányozására szolgálnak.

Choma Benedek Kristóf