Falu végén kurta fürdő

Az uszoda megvalósítása elsőre a község túlzó álmának, nagyzási hóbortjának tűnhet, amibe a hírek szerint bele is rokkant a falu költségvetése, mert bár több más fejlesztésre is sikeresen pályáztak, az önrészt csak hitelből tudták fedezni... Ez a ház is befejezetlen maradt, s bár az építészek abból építettek, ami épp raktáron volt, az épület meglepő módon mégis egységet és befejezettséget sugall. Árvai András írása a Karácsony Tamás, Zombor Gábor által tervezett gelsei uszodáról.

Az átlagban 300 fős népességgel rendelkező, Nagykanizsától északra található Kacorlak, Kilimán, Gelsesziget, Pötréte települések között Gelse kiemelkedik az 1101 főt számláló népességével. Átutazóként a falvak hasonló képet mutatnak, akár Kilimán, akár Gelse, mint oly sok helyen az ország más területén. Egy-egy rendezett porta a sok elhagyatott, gazzal felvert omladozó épület között. Egy-egy bizakodónak tűnő élet az üres mindennapok között. Nem vidám ez. Ezeken a dolgokon csak a tavasz és a nyár segít, amikor színessé válik a hegyoldal, az utcákon zöldellnek a fák, a kertekben a virágok. A természet segít eltakarni azt, amit az építő kezek hiánya, odébbállása vagy hozzá nem értése okoz. Persze ez a messziről érkező általánosítása, a részleteket elkerülő távolságtartó viselkedése, a városi látogató falusi romantikát kereső bugyuta vágya. De átutazóként is feltűnik, hogy Gelse kilóg a sorból, hiszen az adottságaihoz képest rendelkezik egy akkora uszodával, ami a nagyobb városok kiváltsága volt eddig.

 

 

Az uszoda megvalósítása elsőre a község túlzó álmának, nagyzási hóbortjának tűnhet, amibe a hírek szerint bele is rokkant a falu költségvetése. Idén újabb hírnévre tettek szert, amit valószínűleg az ott lakók szívesebben elkerültek volna, hiszen a korábban mintafaluként emlegetett Gelse azzal került az újságok oldalaira, hogy a helyi önkormányzat a fennálló tartozásai miatt adósságrendezési eljárást kért maga ellen, magyarul csődbe ment. Felszámolóbiztost jelölt ki a cégbíróság Nagykanizsáról, aki a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő fürdőt üzemelő társaság felszámolását is megkezdte, és jelenleg szakmai befektetőt keresnek az 1,2 milliárd forint értékű létesítmény megvásárlására, amiből a falu a felgyülemlett hiteleit vissza tudná fizetni.

Az okok között említik az elmúlt évtized során megvalósított beruházásokat, melyekhez pályázati úton rendkívül jelentős állami, európai uniós támogatásokat szereztek ugyan, de a szükséges önerőt hitelből teremtették elő. A mintafalu kitüntető címet a 2003-ban megkezdődött fejlesztési folyamattal érdemelte ki, aminek folyományaként és az előteremtett pénzből megújult a Petőfi Sándor Emlékkönyvtár, a faluközpont, az óvoda és a sportöltöző, a körzeti általános iskola és az önkormányzat hivatala. Majd 2007-ben a tanuszodaként is működő, fedett termálfürdőt is átadták.

 

 

Valószínűleg egyéni és közösségi ambíciók is fűtötték a települést, hogy erején felül vállalva felépítette a termálfürdőt, de minden oka és lehetősége megvolt, hogy álmodozzon. A megpályázott és elnyert támogatásokon túl a falu határában lévő 45 hektáros területet hazai befektetők vásárolták meg és elképzeléseik szerint szállodát, termálfürdőt, apartmanokat építettek volna több ütemben. A nagyívű tervekkel és víziókkal érkező befektetők egy bonyolító társaságon keresztül meghívásos pályázatot írtak ki a terület beépítésére és az épületek megtervezésére. A pályázatra többek között Karácsony Tamás építészirodáját is meghívták, akik később megkapták a megbízást. Hosszas tervezés kezdődött a domboldal beépítésére. A tervezés során megkerülhetetlenné vált a magánberuházáshoz szegről-végről kapcsolódó önkormányzati elképzelés, amely a sportuszoda létesítéséről szólt a község iskolájához és tornaterméhez kapcsolódóan. Akkor már az önkormányzat kész kiviteli tervekkel rendelkezett az uszodáról, amelynek megvalósítása a magánberuházóval való egyezség miatt előtérbe került. A megvalósítás fázisába ért elképzelésről kiderült, hogy az anyagi lehetőségeikhez képest túlzó a tervezett épület, amelyet át-, illetve újraterveztettek, amihez a Karácsony-irodát kérték fel. A kurtított programmal induló uszodatervezés engedélyezési terveinek elkészítésére rövid egy hónap állt rendelkezésükre, majd a kiviteli tervekre szóló tervezési megbízás átkerült a kiválasztott kivitelező cég hatáskörébe, így onnantól az építészek megbízója a kivitelező cég lett.

Az építészek ettől kezdve abból építkeztek, ami raktáron volt. Ez a fajta kényszer utólag nézve nem ártott az épületnek, sőt, rákényszeríttette őket a megoldások keresésére, a külső hatások által befolyásolt tervezésre, a véletlen jelenlétére az épület végső formájának elnyerésében. A kezdeti koncepció gyakorlatilag nem változott, a fő rendek változatlanok maradtak, de a részletek itt-ott más képet kaptak, mint ahogy a tervasztalon mutattak. A legtöbb nyitva hagyott kérdést az épületen jelenleg az okozza, hogy a több ütemben megvalósuló ház egyelőre az első ütemnél megállt az átadásakor, és a jelek szerint jó ideig állni is fog.

 

 

Meglepő módon mégis egységet és befejezettséget sugall az épület már az első találkozáskor, az épületben bóklászva, megismerve tesz fel kérdéseket magában a megfigyelő, amikre a válaszokat nem találja, ha nem tudja, hogy éppen megállt az építkezés. Amit lát, az nem az, amit az építészek teljes mértékben elképzeltek. Viszont ugyanez a csalhatatlan jele annak, hogy a ház működik, az elsőre nem érthető momentumok is elfogadhatók, sőt, szerethetők. Ami szembetűnik, az a bátorság, és itt nem a formák bátor használatáról van szó, hanem az építést befolyásoló tényezők beengedéséről, és a használhatóság okozta kilógások vállalásáról.

Az uszoda számára kijelölt hely a tervezett szálloda-apartman-üdülő komplexum és az általános iskola és tornaterme közötti terület, a település nyugati szélén. Közvetlenül az uszoda mellett halad el a komplexumot kiszolgáló út, ez az adottság a tervezés folyamán fontos szempont lett: az uszodához tartozó külső medencéket és napozókat az épület saját testével védi a kíváncsi szemek hangoskodó autóitól.

Az épület két elemből áll, az egyik a sportmedencét és a termál medencéket magába foglaló, két szint magas épületrész, a másik az iskolához és a tornateremhez kapcsolódó, az épület arányaihoz képest keskeny nyaktag, ami két szinten a bejáratot, büfét, öltözőket foglalja magában. Ez az épületrész fogadja a vendégeket, illetve a felső szinten az átöltözni képes úszni vágyókat.

Ez a határozottan keskeny épületrész határterületté válik, egy semleges zónává, ami a minimális kiszolgálási képessége, és a már említett belső udvari medencék használói védelme mellett felkészít a letagadhatatlan falusi közeg és a városi attitűddel rendelkező sportuszoda közötti áthidalhatatlannak tűnő átmenetre. Az előtérbe lépve könnyen átláthatóvá és megérthető válik az épület. A legszükségesebb mértékűre hangolt, gazdagon üvegezett tér egyértelműen mutatja az irányokat az épületen belül annak ellenére, hogy nem egyértelmű a haladási irány a bejárattól: jobbra fordulva található a pénztár, balra pedig a medencetér, az öltözők és a büfé felé vezető közlekedő.

Pusztán a teret vizsgálva a közlekedési irányok tájékozódó képességet igényelnek. Az épületszárny keskenységéből adódóan, a rá merőleges - medenceteret magába foglaló - épületrész, továbbá a visszafogott és minimális strukturáltságból adódóan az épület fiktív súlypontja a belső udvarra került, fizikai súlypontjával is megegyezően. Ez a vállalt, nem túltervezett megoldás - miszerint az épület belső rendjét az alkotók nem írták felül - működővé teszi a házat annak ellenére is, hogy a belső udvar jelenleg építési terület, építési törmeléklerakó – némi fűvel.

 

 

A keskeny nyaktag és a hozzá képest kövér medenceteret lefedő épületrész szokatlan és bátor építészeti megoldásnak tűnik, de valójában a tervezési program befolyásolta megszületését. Egy védett belső udvar kialakítása biztosítja az uszoda kapcsolatát a meglévő tornacsarnokkal és az általános iskolával. A közlekedő funkciót ellátó épületrésznek a tornacsarnok ad értelmet, a benne elhelyezett funkciók töltik meg élettel és a belső udvar szervezi egységbe az összekötött épületrészekkel - az a belső udvar, ami egyelőre hiányzik.

Fellelhetők az épületben más gesztusok is, amelyekre csak a következő ütem adhat magyarázatot. Ilyen például a termálvizes medencék terében található galéria, ahová a legritkább esetben téved bárki, funkciójának beteljesületlensége miatt. Ez a galéria vezetne az egyelőre fel nem épített csúszdákhoz. Ez a csúszdahiány tetten érhető a tömegen is: az épülethez egyszintes toldalékként kapcsolódik a termálvizes medencét magában foglaló helyiség, amelyet az említett csúszdák egészítenének ki a felső szinten. De mind a galéria, mind az egyszintes épülettömeg megtalálja a helyét a ház egységében. Funkcionális magára maradottságát esztétikai szempontok feledtetik. Az egyszintes épületrész megnyugtató lezártságot ad abban a folyamatban, amely a keskeny nyaktag felvezetésével kezdődik, majd a felduzzadt medencetéren át a hátsó egyszintes épületszárnnyal zárul.

Összességében a tömeg precízen megkomponált, határozott képet mutat. Ez a kimért határozottság a belső homlokzatokon lazul fel, ahol nagy üvegfelületek, azok fehér tokszerkezete és a sötétszürke faburkolat egymással érezhető disszociációt eredményeznek. Ez a belső, rendezetlenséget sugalló kép ellentétben áll a külső precíz, osztrákos hangjával.

 

 

Az uszoda komponálásánál a tervezők kezét a táj, a természeti adottságok vezették. Ez pontosan kiolvasható és folyamatosan megtapasztalható élmény az épület bármely pontján. Értelemszerűen azokban a helyiségekben, amelyeket nyílással is elláttak a tervezők - ezekből az élményekből bőven található mindenhol. Az egész épület világos, átlátható és tiszta – ami egy uszodánál mekkora élmény(!) – miközben a táj beszél.

Az épület szerkezete és a benne használt anyagok is beillenek abba a sorba, amit az utilitárius elvek, az adott lehetőségek és a véletlenek írtak, amelyek szintén a bátor jelzővel illethetők. Az épület előregyártott vasbeton pillérvázas, kehelyalapokkal, PI-paneles födémmel. Az épület aránya, mérete a terek fel-, és kihasználása, a felhasznált anyagok és épületszerkezeti megoldások visszafogottságot mutatnak amellett, hogy megfelelnek és maradéktalanul kielégítik a szokatlan hely és helyzet által támasztott igényeket. Úgy viseli magán azt a meglehetősen szűkre szabott viseletet, amit a nagyravágyó (vö. élni akaró) település adott rá, hogy emberi léptékű maradt, visszafogott, funkcionális és követendő építészetet mutat. De az álmokból hirtelen az ébredés, amikor észrevesszük, hogy a medencébe lóg a kezünk.

Árvai András

Helyszín: Gelse, Zala megye
Tervezők: Karácsony Tamás, Zombor Gábor
Munkatársak: Báger András, Bernard Bea, Falvai Balázs, Gerzsenyi Tibor, Turai Balázs, Vági János, Vörös Tamás

Fotók: Árvai András, Szabó Márton

 

Kapcsolódó oldal

Fürdő Gelsén - 6b videó