H17 KULTÚRHÁZ – Előadóművészeti negyed kialakítása Eger központjában – Ferenc András diplomaterve

Ferenc András diplomatervében Eger egy belvárosi tömbjének újjáélesztésével alakított ki előadóművészeti negyedet. Funckióválasztását a helyszín mély kutatásával is alátámasztja; tervezői eszköztárával arra törekszik, hogy az épület harmonikusan illeszkedjen a történeti közegbe. 

Tervezési helyszínem Eger, melyet egyrészt sok személyes kötődésem miatt választottam, másrészt pedig a rendelkezésemre álló gyűjtés miatt, mivel az eddigi előtanulmányaim során lehetőségem volt alaposabban megismerni a várost. Egerben nőttem fel, itt éltem közel 20 évet, és mivel közel áll hozzám nyugodt hangulata, barokk építészete és a városhoz kapcsolódó megannyi emlék miatt, szeretnék a város fejlesztése érdekében tenni valamit leendő építészként. Szakmai tanulmányaim során több alkalommal foglalkoztam már a várost érintő fejlesztésekkel, problémákkal vagy különféle központi jelentőségű épületek építészeti elemzésével. A madridi Universidad Europea egyetemen töltöttem az Erasmus külföldi részképzésemet, itt egy várostervezési feladat keretében foglalkoztam Egerrel. A feladat során a cél egy programjavaslatokkal tarkított problématérkép kidolgozása volt, mely egy általunk választott város utóbbi évtizedekben történt legfontosabb fejlesztéseit, és egy több pontból álló egyéni programjavaslat gyűjteményét is tartalmazta. 

HELYSZÍN

A telek, mellyel diplomamunkámban foglalkozok, Eger belvárosi részén található, sok más, ugyanazon tömbön belüli üres telekkel együtt. Ezek a pontok régóta a város szégyenfoltjai, központi elhelyezkedésük, és hosszú ideje tartó kihasználatlanságuk miatt. A tervezési helyszín Eger belvárosának egy központi szituációjában lévő városi tömbje, melyben jelenleg több üres telek áll kihasználatlanul. A vizsgált tömb az Eszperantó sétány (Eger-patak) – Dobó István u. – Kossuth Lajos u. által határolt terület, mely ugyanakkor frekventált elhelyezkedésével kiemelt jelentőségű területe a belvárosnak.

ZSINAGÓGÁK - ELŐADÓ TEREK, MŰVÉSZEKRE VÁRVA

A vizsgált városi tömbön belül található a Kis Zsinagóga, mely az 1840-es években létesült. A kezdetben vallási célokat szolgáló épület Eger legrégebbi zsinagógája. A hely vonzásának, befogadó jellegének eredménye, hogy 1924-től a zsidó hitközösség kulturális, társadalmi és szellemi életének centrumává minősült. Ez a virágzó állapot korán véget ért, melyet a második világháború embertelen eseményei követték, ami odáig vezetett, hogy az egri hitközség megszűnt, és az úgynevezett Kis Zsinagógának a város tulajdonába kerülve elveszett az eredeti funkciója. Az 1990-es évek elejére az épület állapota egyre romlott. Az önkormányzat részleges felújításokba kezdett, de az üresen álló, kihasználatlan épület ismét lassú romlásnak indult.

A változás éve 2005 volt. Fiatal egri képzőművészek és a város kulturális életének lendületet adó Part Egyesület otthont keresett. Egy civil alapon működő helyszínt, mely képes teret adni a mai művészet és kultúra lehetőségeinek és megoldásainak. Az üresen álló, félig felújított épületet, izgalmas és inspiráló helynek tekintették az egri képzőművészek és kultúraszervező fiatalok, így az egykori szakrális tér 2005-ben ismét funkciót nyert. A továbbiakban egyesületként működő csoport ezzel megtette a kezdő lépéseket. Az Európa Kulturális Fővárosa verseny nemzetközi zsűrije Egerbe látogatott. Az alkalomra létrejött egy kiállítás, ahol a helyi képzőművészek új generációja kapott lehetőséget a bemutatkozásra. A kiállítás sikeres volt, a város láthatóan igényli az újszerű megoldást, mely fiatalíthatja az ott élők gondolkodását.

Ezt az igényt felismerve 2006-ban több rendezvény is helyet talált a zsinagógában, ahol kiállítások, performance-ok, installációk, filmvetítések, videó-installációk bemutatásai kezdődtek el. Az Egri Kortárs Művészeti Hetek részeként, kivételes performance fesztiválok gazdagították az eseményt, neves magyar képzőművészek személyében. 2006-ban hivatalosan is bejegyezték a szervezetet, és megkezdődött a kulturális programok komolyabb szintű szervezése, hirdetése. Létrejött az egri Part Magazin, amely kulturális, ifjúsági, környezetvédelemi témák eseményeit dolgozta fel.Visszatekintveaz évek során megrendezett eseményekre a Kis Zsinagógában, a programok színvonalát jelentősen meghatározta olyan alkotók munkája, mint Bukta Imre, Szurcsik József, Csontó Lajos, Holb Margit vagy feLugossy László. Megvalósultak korábbi célkitűzéseik, kiállítások, szakmai találkozók, koncertek, zenei rendezvények, nyári alkotótáborok vagy környezetvédelmi akciók.

A város anyagi támogatása híján az üzemeltető egyesület saját költségével 2014-ig működtette a helyet művészeti központként, mely az egyesület tagjainak sok energiáját emésztette fel, így a támogatás elmaradásával az épület bezárt, és azóta is zárva van, kihasználatlan.

A tömbön belül egy másik kiállító tér is megtalálható ma, a szintén zsinagógából kialakult Ziffer Sándor Galéria. A ház 1889-ben épült, ekkor még ortodox templomként használták. Istentiszteletkor a nők a karzaton, a férfiak pedig a földszinten tartózkodhattak. A templomi funkciónak az 1944-es deportálás vetett véget, ám utána, 1950-ig a visszatérő egri zsidók is itt tartották még a vallási szertartásaikat. Az egykori zsinagóga épületét a külföldön is ismert egri festő iránti tiszteletből keresztelték át 2016-ban Ziffer Sándor Galériává.

Napjainkban galériaként hasznosítják az impozáns beltérrel rendelkező épületet. A Fények és árnyak állandó kiállítás az Egri képtár legszebb tájképeit mutatja be, emellett különböző időszaki kiállítások is helyet kapnak az épületben.

PROGRAM

Célom Eger vizsgált belvárosi tömbjének Művészeti és Kulturális negyeddé alakítása, mely a tömbön belüli üres telkeket, illetve kihasználatlan épületeket célozná meg. Funkciók tekintetében helyet kaphatna egy kisebb előadóművészeti egység – kávézó szalon – a Gárdonyi Géza Színház közreműködésével, kedvezőbb áron bérelhető próbatermek az egri tánciskoláknak, a közelben lévő Egri Farkas Ferenc Zeneiskolának, zenekaroknak (Az Egri Ifjúsági Zenei Program keretében, támogatva a helyi tehetséges fiatalokat). Ez a kezdeményezés így a helyi társulatokat emelné szintén rangosabb városi szituációba. Elképzelésem szerint az építészeti tervezés a korábban említett konkrét telken történő H17 Kultúrház kialakításával kezdődne, mely a Kis Zsinagógának a párjaként válhatna az előadóművészeti negyed fő elemévé.

A TERVEZETT ÉPÜLET

Az épület szövetbe illesztésének fontos eleme, hogy a telek patakparti, kiemelt jelentőségű szakaszán is feltárulhasson a városi tömb, és átjárhatóvá váljon a jelenleg kihasználatlan tömbbelső. Ennek eszközeként egy új sétaút ötlete került a tervbe egy kisebb gyalogos híddal, mely így további forgalmat képes generálni az újonnan létrejövő épületegyütteshez, gazdagítva a belváros sétáló zónáit.

Építészeti karaktert tekintve a ház igyekszik harmonikusan felvenni a környezetének jellegzetességeit és ötvözni a kortárs elemekkel. A történelmi belvárosi környezetbe való igazodás elengedhetetlen elem volt számomra, ez mind anyaghasználatban, mind pedig tömegformálásban is megnyilvánul.

Tömegformálás tekintetében fontos szempontokat jelentettek a telek sajátos városi szituációjából adódó igények. A szomszédos épületek változó szintmagasságai és tömegformálásai, valamint a patakparti meglévő kőfal kihívást jelentettek a tervezésben. A megoldást egy, a belső utcát feltáró nyitott udvar jelentette, mely köré szerveződik a két épületrész, és feloldva a beépítési karaktert invitáló hatást gyakorol a járókelőkre. 

 Az épület anyaghasználata tiszta, áttekinthető. A homlokzatok egyszerűen fehérre vakoltak, a tető hagyományos nyeregtető formájú, kiselemes kerámia fedéssel. Ezek az elemek szintén a műemléki környezetbe való érzékeny illesztés eszközeiként szolgálnak. A köztes egység könnyűszerkezetes, acél szerkezet lamellás WPC burkolattal, mely színvilágában rokon a két ház homlokzati rendszerével.

FUNKCIÓK

Az épület tulajdonképpen négy fő funkcióval rendelkezik, melyek önálló használati egységet képeznek, saját vizesblokkal és kiszolgáló funkciókkal. A fő egységek közt egy könnyűszerkezetes acélvázas közlekedőegység jelenti a kültéri kapcsolatot.

NAGY HÁZ:

Kávézó szalon: A földszinten található, a belső udvarból közvetlenül nyíló tér, mely tartalmaz egy kisebb kiszolgáló pultot, egy fogadó teret asztalokkal és székekkel, valamint egy beltéri színpadot könnyedebb színjátékokhoz, improvizációs estekhez.

Táncterem: Az emeleten egy tánctér kap helyet helyi tánctársulatok számára kedvező bérleti feltételekkel. Ez egy egybefüggő nagy terem, nagy belmagassággal, táncoktatáshoz elengedhetetlen rugalmas padlószerkezettel.

KIS HÁZ:

Zenestúdió: A földszinten található egy kisméretű stúdió a közelben lévő Farkas Ferenc Zeneiskola diákjai számára, mely alkalmas zenés darabok próbálásához akusztikailag igényes körülmények között. Ezen a funkcióján túl bérelhető stúdióként is szolgálhat helyi előadóművészek számára.

Iroda: Az emeleten található az épület üzemeltetési egysége, egy kis iroda, minimális felszereltséggel a programok lebonyolításához, rendezvények szervezéséhez fenntartva.

A belső udvarban helyet kap egy szabadtéri színpad, mely felhasználható a földszinti zenestúdió kültéri kiegészítéseként, de idényjelleggel felhasználható az Egri Utcazene Fesztivál keretében is. Előnye továbbá, hogy a nagy ház beltéri színpadának backstage-ével is összekapcsolható, így színjátékok terévé is válhat.

Ferenc András