Kecskemét Homokbánya városrészének rendezése és városi alközponttá fejlesztése – Mandula Péter diplomamunkája

Mandula Péter diplomamunkájában Kecskemét egyik városrészének, a Homokbányának a barnamezős fejlesztésére fókuszál. A projekt célja egy új városi alközpont létrehozása, melyen keresztül mérsékelhetővé válik a város szétterülése, a környező zöldövezetek beépítése és az egyközpontúság. Az új funkcióegyüttessel, új lakhatási lehetőségekkel és közlekedési infrastruktúrával bővülő terület lehetőséget termet az egykori szovjet laktanya és a helyi zártkertes övezet integrálására és újrafelhasználására.

Bevezető

Napjaink egyik legaktuálisabb urbanisztikai témája, hogy az újonnan beépítésre kijelölt területek helyett, a városok aranytartalékainak is nevezett barnamezős területeken valósuljanak meg fejlesztések, megakadályozva ezzel a települések szétterülését, a természeti környezet beépítését. E diplomaterv egy ilyen, barnamezős terület fejlesztésére tesz kísérletet, amelynek kulcsszerepe lehet a lakott területek szétterülésének megállítása mellett a város egyközpontúságának enyhítésében és a gépjárműforgalom visszaszorításában is. 

Településszerkezet

Kecskemét városmagja a 18. századtól kezdve fokozatosan bővült, az új városrészek a védműrendszeren kívül, közvetlenül a városmag mellé települtek. Kivétel ez alól a belvárostól nyugatra eső rész, ahol a Széktó nevű vízjárta területen nem lehetett építkezni, így lakóterületek távolabb kerültek a városközponttól. Ez megalapozta az itteni városrészek megnyúlt elérési útvonalát a mai belvárostól és egy különálló alközpont igényét, hiszen a többi városrésszel ellentétben innen gyalog már nem érhetőek el a belváros intézményei. 

Kecskemét intézményi területei erősen a belvárosban koncentráltak, a legtöbb szolgáltatásért ide kell bejönni, alközpontok nem igazán alakultak ki. Ennek az egyközpontúságnak is nagy szerepe van a külső lakóterületek és a belváros közti napi ingázás kialakulásában. A városszéli lakóövezetek, központtól való távolsága és a közösségi közlekedési hiányosságok miatt ez egy állandó problémát és nagyarányú gépjárműhasználatot okoz. Ez a folyamat kifejezetten érinti a nyugati irányba megnyúlt belterület külvárosi részeit, amelyek jelentősen messzebb vannak a városközponttól, mint a többi városrész.

Szuburbanizációs folyamatok

A hazai nagyvárosok jelentős részében megjelenő folyamat, hogy a település össznépessége évről-évre csökken, azonban a környező települések népessége növekszik. Kecskeméten ez a folyamat egyértelműen megfigyelhető, a város vándorlási egyenlege negatív, a környező településeké ezzel szemben kiugróan magas. A városban létesülő új munkahelyek tehát alapvetően az agglomeráció növekedését és magas napi ingázást eredményeznek.

04_Kecskemét és környékének demográfiája

Tervezési terület

A Homokbánya névre hallgató városrész, Kecskemét belterületének szélén, az M5-ös autópálya lehajtójánál, a város nyugati kapujában található. 

Az ide települt, egykor önálló „mini-városként" funkcionáló szovjet laktanya rendelkezett lakóépületekkel, étkezővel, iskolával, tornateremmel, színházzal és mozival is. A katonák kivonulását követően a laktanya kisebb részei lettek csak hasznosítva lakóépületként, kollégiumként és oktatási intézményként. Jelenleg a városrész rendezetlen, alulhasznosított és nincs egységes arculata, de kedvező csomóponti helyzetben van, rendelkezik városias sűrűségű épületállományal, kötöttpályás közlekedés érinti és a város egyik fő fejlesztési akcióterülete.

A belvárosba ezen a területen áthaladva ingázók és a Homokbányán, illetve közvetlen környezetében lakók száma összesen meghaladja a 23 000 főt, amihez még hozzáadódik az ide kijelölt városias sűrűségű lakóterületek népességszáma is. Ezzel együtt egy olyan méretű vonzáskörzet alakul ki a Homokbánya környezetében, ami egyértelműen indokolttá teszi itt az alközponti funkciók létesítését.

Koncepció

A diplomaterv célja, hogy a Homokbánya városrész fejlesztésével létrejöjjön Kecskemét első valódi városi alközpontja, amely városias sűrűségével kellő mennyiségű belterületi lakóhelyet biztosít, funkciógazdagságával pedig ellátja a környező városrészek és a kapcsolódó agglomeráció igényeit. Ehhez a jelenleg alulhasznosított, egykori laktanyából és zártkertekből álló területből egy hosszú távon is élhető városrész kialakítása szükséges, fenntartható közlekedéssel, működéssel és az éghajlatváltozás hatásait enyhítő kék- és zöldinfrastruktúrával.

Az új városrész kialakításának 4 fő irányelve:

• Kompakt, diverz lakhatás
• Alközpont, funkciók
• Fentartható mobilitás
• Zöld-kék infrastruktúra

Az így kitűzött fő irányelvek mentén kialakított szerkezeti koncepció összekapcsolja a városrészt a szomszédos lakóterületekkel és beilleszti a területet a város zöldfelületi hálózatába. A Kecskemét-Fülöpszállás vasútvonal városi vasútként való újraindítása fontos szerepet kap a városrész közlekedésében a belváros és az agglomeráció irányába is.

Funkciók 

Az itt elhelyezett funkciók között szerepel gimnázium, kormányablak, medical center, piac, kereskedelem, vendéglátás, inkubátorház és kulturális tér is. A forgalmas és zajosabb részeken épülhet iroda funkció, míg az egykori laktanya területén lakó és intézményi területek vegyesen kapnak helyet. 

Lakhatás

Az egykori laktanya területén városias sűrűségű beépítések kapnak helyet, így kialakítható az alközponti funkciókat eltartani képes lakósűrűség, amely eléri, vagy meghaladja a jelenlegi 3-5 emeletes épületek sűrűségét. A legintenzívebb beépítést a vasútállomás környezetében célszerű kialakítani, hogy minél több itt lakó és dolgozó lehessen az állomás rágyaloglási távolságán belül. A térszerkezet változatos, emberközpontú közterületeket, az épületállomány széles körű lakhatási formákat biztosít. A meglévő kollégiumi épületek az aktív jogviszonyú egyetemi hallgatóknak, az új önkormányzati lakások a végzett hallgatóknak biztosítanak kedvezményes lakhatást. 

Közlekedés

A városrész kötöttpályás közlekedéssel fűzi össze az agglomerációt, az alközpontot és a belvárost. A belső közlekedési rendszerben a lágy közlekedési módok dominálnak, ennek érdekében közösségi mikromobilitás megosztó rendszer, forgalomcsillapított szuperblokkok és a terület szélén elhelyezett parkolóházak létesülnek.

A kialakított 2 fő tengely célja, hogy 4 irányba létesítsenek kapcsolatot: északon és keleten a kialakulóban lévő lakóterületek felé, délen a Csalánosi-csatorna menti rétre, Nyugaton pedig az Auchan áruházhoz. A két fő tengely metszéspontjában létrejövő városi tér környezetében koncentrálódnak a kávézók, éttermek és bárok, ezzel pezsgő életet teremtve a városrész szívében. 

Zöldfelületi rendszer

A terület zöldfelületei kapcsolódnak a város zöldinfrastruktúra hálózatához, a belső zöldfelületi rendszerben különböző szintű és méretű zöldfelületek, alakulnak ki, változatos felhasználásra.

Környezetalakítás

A fő közlekedési tengelyek metszéspontjában áll a városrész Főtere, ami egy hosszanti térsorrá bővül, a beépítés funkcionális-rekreációs magját adva. A földszinti eltérő funkciók is ezeket a tereket követik le, hogy mozgalmas, élő közterületek jöhessenek létre. A Főtér dél-keleti térfalát adó közösségi ház homlokzatából kiemelkedve egy torony jelöli a tengelyek metszéspontját.

A keretesen beépített tömbök védett tömbbelsőket alakítanak ki, melyek jellemzően 1-2 helyen feltártak, ezzel biztosítva az átjárást és az átszellőzést. A légmozgás szempontjából kedvező az utcák ény-dk irányú vezetése, mert így az uralkodó észak-nyugati szél jól átszellőztetheti a városrészt. A beépítés az új Főtér és a vasútállomás környezetében sűrűsödik, az épületmagasság és a beépítettség az Alsószéktó kertvárosa irányában fokozatosan lecsökken. A területen megtartásra javasolt minden újépítésű, vagy frissen felújított épület, a fenntarthatóság jegyében. A laktanya elhagyatott középületei piacként, edzőteremként és iskolaként születhetnek újra.

Kecskemét kedvező elhelyezkedésének és a településen megvalósuló beruházásoknak köszönhetően dinamikusan fejlődő város képét mutatja. Azonban számos új kihívással is szembe kell néznie, hogy egy kompakt, élhető, a klímaváltozás hatásainak ellenálló élettér maradhasson. A diplomaterv Kecskemét városszerkezeti és működési nehézségeire keresi a megoldást, a város egy átalakuló területén keresztül.

/ Mandula Péter /