Követendő példa – A pécsi Általános Orvostudományi Kar új oktatási és kutatási épülete

A PTE orvostudományi campusának komplex megújulási folyamatában mérföldkövet jelentett az új elméleti és kutatási tömb 2021-es átadása, mely mintegy 40 százalékkal növelte a kar oktatási területét. Az íves kialakítású új jövevény laboroknak és gyakorlati munkának is otthont ad, benne a legmodernebb egészségügyi műszerekkel és az úgynevezett – ezentúl más fejlesztések esetében is tanulságos és követendő – Core facility elvével.

Az épülettömb generáltervezője a TSPC volt Kádár Mihály felelős tervezővel, építész tervezőként Kisgergely Csaba (TSPC) és Sebestyén Péter (Másfél Építész Stúdió) dolgozták ki a koncepciót. Az épület speciálisabb tereiről villáminterjúban Kisgergely Csabát kérdeztük.

Pontosan milyen szerepet tölt be a bővítés az egyetem hierarchiájában? Miért volt rá szükség, mely intézetek, tanszékek használják?
A feladat szerint az egyetem összesen körülbelül 30 ezer négyzetméternyi meglévő épületállománya mellé kellett megtervezni az új részleget, amelyre egyrészt a folyamatosan bővülő létszám miatt volt szükség, de a meglévő eszközpark és épületállomány sem felelt már meg a kor követelményeinek. A cél egy korszerű, nemzetközi színvonalú és hallgatóbarát kampusz megvalósítása volt, amelyhez már csak a nemzetközi képzések miatt is elengedhetetlen lett volna egy új, ultramodern oktatási és kutatási szárny fejlesztése.

Az általunk tervezett architektúra végül több mint 300 fős vagy annál kisebb kis- és nagyelőadóknak, valamint egészségügyi oktatótermeknek ad otthont, de négy orvosi tankszék központja és a hozzájuk tartozó kutatólaborok is ide költöztek át – egészen pontosan az Élettani Intézet, a Transzlációs Medicina Intézet, a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, és az Orvosi Népegészségtan Intézet rendezkedett be itt. Ezen kívül állatkísérletre alkalmas laborok, állattartó helyek és állatműtők is helyet kaptak az új szárnyban. Érdemes még megemlíteni, hogy a fejlesztés során a központi pihenőpark is megújult és nyitottá vált mindenki számára.

Milyen az épület strukturális felépítése, az oktatási területek, a speciális egészségügyi és technológiai terek viszonya? 
A tömegalakításról azt érdemes elmondani, hogy a hosszanti, ám szomszédos épülettől elívelő vonalvezetés a benapozási feltételek javítása miatt alakult így. Az épület alatt fedett/nyitott parkolószint, egy pinceszint és étterem kialakítását eszközöltük. A földszintet és az első emeletet a hallgatói terek veszik birtokba: két darab 334 személyes nagyelőadót és két darab 92 személyes kiselőadót, valamint 30 fős tantermeket és speciális oktatótermeket terveztünk ide. A harmadik emeletig a technológiai szintek rendeződnek, valamint az említett tanszékek. Itt vannak a kutatóegységek, az úgynevezett Imaging és Core facility laborok, valamint a speciálisabb oktatótermek is.

Mit jelent a „labor a laboron belül" elv?
Ez az említett Core facility modell, ami egy közös használatú laborcsoportot takar tulajdonképpen. Magyaroszágon ez kifejezetten újdonság még: lényege, hogy a magas technológiai felszerltésgű közös laborrészek egy térben vannak igazából, amit más-más területek, és más-más kutatócsoportok használhatnak felváltva közösen. Afféle co-working labor, tehát nincs minden emberhez külön-külön gép rendelve, hanem közösen használhatják őket. Ez külföldön már bevállt gyakorlat, itthon azonban nagyon ritka, pedig infrastrukturális szempontból ugyebár nagyon szerencsés lenne. Az itt kialakított megoldás követendő példa lett, amit az állam ezentúl több fejlesztésnél is követni szeretne a későbbiekben.

Milyen kihívásokat jelentett az úgynevezett Imaging laborsor tervezői szempontból? 
Egy nagyon speciális környezet kialakítása volt ebben az esetben a feladat, de ez elsősorban gépészetileg volt kihívás. A kutatásokhoz felhasznált szuperérzékeny optikai eszközök számára kellett boxonként külön szabályozható légtechnikai és világítási rendszerrel megtervezni a laborokat. A különböző tereknek különböző hőmérsékletekre és légnyomásra van szüksége, hogy a fénytől elzárt, fotonizolált területen biztosíthassuk a teljes pormentességet például.

Szerk.: Pleskovics Viola

A cikksorozat megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.