Közélet, hírek

Közönségdíjas lett az új Néprajzi Múzeum terve

1/1

TÉR /// ERŐ – Építészeti Nemzeti Szalon - 2019 Forrás: Műcsarnok

TÉR /// ERŐ – Építészeti Nemzeti Szalon - 2019 Forrás: Műcsarnok
TÉR /// ERŐ – Építészeti Nemzeti Szalon - 2019 Forrás: Műcsarnok
1/1

TÉR /// ERŐ – Építészeti Nemzeti Szalon - 2019 Forrás: Műcsarnok

Közönségdíjas lett az új Néprajzi Múzeum terve
Közélet, hírek

Közönségdíjas lett az új Néprajzi Múzeum terve

2019.08.26. 12:30

Cikkinfó

Szerzők:
Tálos Lőrinc

Vélemények:
3

Több, mint 20 ezren látták a Műcsarnokban a II. Építészeti Szalon kiállítását, közülük másfélezren szavaztak a kiállított épületekre vagy projektekre. A kiosztott három közönségdíjat a finisszázs alkalmával adták át. 

Az elmúlt öt évben a Műcsarnokban komoly szakmai- és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató Szalonok. 2019-ben újra Építészeti Szalon következett, amelyen az elmúlt öt év kimagasló hazai építészeti eredményeinek bemutatása mellett különös hangsúlyt kapott az építészeti térben és annak létrehozásában egyre fontosabbá váló közösségi erő, az együttes aktivitás.
 
A II. Építészeti Szalonon önálló tematikus egységként jelent meg a közösségépítés és az építészetben megfogalmazott szolidaritás. Külön blokkban mutatták be a mára legendává lett Miskolci Építészeti Műhely (1977–1990) tervezőinek munkásságát, a csoport létrejöttétől egészen a jelenkorig. A Műcsarnok apszisában berendezett szekció a 20. századi magyar építészet történetének egyik legjelentősebb innovatív alkotója, a 60 éve elhunyt Medgyaszay István (1877–1959) modern építészete előtt tisztelgett. A következő nemzedékek életére, annak építészeti terére koncentrált „A jövő körvonalai” címet viselő egység. A Szalon egyik oldaltermében egymást követte a Hello Wood interaktív installációja, amely az építészeti gondolkodásban való részvételre ösztönözte a látogatókat, és a „Fényarchitektúra” kiállításrész, amely az anyagtalan fény segítségével teremtette meg a térélményt. Ezzel az installációval a Bauhaus centenáriumán az összművészeti iskola korszakos fénykísérleteire is emlékezett a tárlat. A kiállítás főkurátora Szegő György DLA építész, iparművész, a Műcsarnok művészeti vezetője volt.

A kiállítást több mint 20 ezer néző látta. Arra kérték a látogatókat, hogy válasszák ki a nekik leginkább tetsző kiállított épületet vagy projektet. 1500-an szavaztak, és az alábbi három projekt nyert közönségdíjat, melyet a finisszázs alkalmából, augusztus 25-én adták át:

FERENCZ MARCEL DLA | NAPUR architect
Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont tervével

BÖRÖCZ SÁNDOR | Lisys-Projekt, BOTZHEIM BÁLINT és MÁTRAI PÉTER
a Fényarchitektúra projekt létrehozásáért

TÁTRAI ÁDÁM, KÖNINGER SZILÁRD, STEIN JÚLIA | CAN architects
a Hubertus-kápolna projekttel

(Forrás: Műcsarnok)

Vélemények (3)
Mljet
2019.09.06.
09:30

A közönségdíjat megszavazók a látványtervek alapján adták a voksukat. (Ahogy a FINA döntéshozói is az "aranyszínben pompázó úszópalota" látványtervei alapján adták Budapestnek az úszó VB rendezés jogát. Amely látványtervekről az illetékes kormánybiztos később kijelentette, hogy "parasztvakítás" volt.)

Kérdés, hogy a közönségdíjat megszavazók tudatában voltak-e annak (tájékoztatták-e őket arról), hogy ebben épületben, amit "Néprajzi Múzeum"-nak neveznek, és ami a Városliget Zrt. szerint "végre lehetőséget teremt Európa egyik leggazdagabb etnográfiai gyűjteményének átfogó és alapos bemutatására", nos, ebben az épületben a kb. 40.000 m2 (negyvenezer négyzetméter) szintterület ellenére nincs elég hely a kiállításra szánt összes néprajzi anyag számára.

Kemecsi Lajos, NM főigazgató, 2017.09.19-én ugyanis az alábbiakról tájékoztatta a nagyközönséget: "Nem szokták hangsúlyozni, hogy két épületbe fog költözni a Néprajzi Múzeum. Épül a Szabolcs utcában a raktárbázis, oda kerül a gyűjteményeink túlnyomó része. Az állományvédelem, a restaurálás és a raktározás szinte száz százalékig ott kap helyet. A földszinti részt ott is látogathatóvá szeretnénk tenni. Nagy méretű tárgyaink lesznek kiállítva ott, mint például a bödönhajó, a szekerek."

Szóval, tudták-e a közönségdíjat megszavazók,

– hogy az épületben nem kaphatnak helyet a múzeum nagy méretű kiállítási tárgyai,

– hogy emiatt ezen tárgyak megtekintésére a látogatóknak egy másfél kilométerre lévő (legfőképpen raktározást és restaurálási munkákat szolgáló) másik épületet kell felkeresniök,

– hogy amikor az épületnek a 60%-a – beleértve a múzeum állandó és időszaki kiállítási tereit is – a felszín alatt lesz, akkor a felszín felett, a park területén miért van szükség kettő, egyenként 22 m magas épületrészre,

– hogy ez a kifejezetten néprajzi múzeumnak tervezett látványos épület mennyire (nem) felel meg az alapvető funkciójának, nevezetesen, hogy helyet adjon a múzeum kiállításra szánt összes tárgyának? Másképpen fogalmazva: mi a fontosabb ebben a kifejezetten néprajzi múzeumnak tervezett épületben: az-e, hogy pl. nemzetek konyhája (étterem), valamint kávézó mindenképpen legyen benne, vagy az, hogy a múzeumban be lehessen mutatni kiállításra szánt, összes néprajzi tárgyat, beleértve a nagy méretűeket is?

(Az étteremre, illetve a kávézóra vonatkozó kérdés már csak azért is jogos, mert a projekt "jóvoltából" a városligeti park területén bőven lesz vendéglátóhely. Még olyan étterem is lesz, amit "századfordulós hangulatú kávézó"-ként kommunikálnak.)

 

 

Gulyás András
2019.08.29.
13:08

Igen, tényleg ez az egyik probléma. Önmagában nézve érdekes, látványos épületről van szó. De minden kontextusokban nyeri el jelentését.

Az első ilyen kontextus, hogy egy néprajzi múzeumról van szó. Létezik jópár olyan építész, egész iskolák, amelyek a magyar néprajzi örökségből merítenek, nyúlnak vissza, viszonyulnak hozzá valahogy. Melyik másik épületet kellett volna inkább nekik tervezniük, mint a néprajzi épületét? Merthogy ez az épület ehhez a kontextushoz sehogy sem viszonyul. (Ezt a kérdést egyébként nem is igen láttam előjönni a kritikákban eddig).

A másik kontextus természetesen a Városliget - erről volt már szó.

A harmadik a muzeológia - a gyűjtemény kényszerű szétdarabolása, hiszen nem fog benne elférni, erről is volt szó.

A negyedik a Hősök tere, mint világörökségi terület a sajátos hangulatával - lásd Unesco állásfoglalás.

Az ötödik maga a város, vagy a környező kerületek, amelyben már most jelentős zsúfoltságot okozott a mértéktelen építkezési hullám (hiszen ez is egy Parlament alapterületű épület, és ez csak egy a sok közül).

Minden épület kompromisszumokat jelent, de szerintem itt elképesztő árat fizetünk egy látványosságért, az említett kontextusok mindegyikének szempontrendszere súlyosan sérül.

Tragikus, hogy az épületekről való gondolkodás ilyen gyakran megreked ott, hogy a látványterv vonzó-e vagy sem.

Pákozdi Imre
2019.08.29.
07:13

Nem is az épület csúnya - sőt, az tetszik -, hanem az botrányos, ahová és ahogyan beerőltetik. Egyébként a számtalan, épületekről szóló díjpályázat valamint bemutató ismertetés közös jellemzője, hogy elsősorban a házra koncentrálnak. Pedig az épületek 99 százaléka települési környezetben jön létre és ott virít, általában 50-150 éven át. A pályázatokat ezért mindíg a versenymunkák környezetével együtt kellene bekérni és persze, megítélni és bemutatni is.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk