Közös fellépés a közterekért

Odafigyelés hiányában, rossz szervezés, rosszul értelmezett gazdaságossági szempontok, divatos megoldások erőltetése miatt az uniós pénzből folyó köztér-fejlesztések során akár örökre elveszhetnek régészeti, építészeti vagy más települési kulturális értékek. És velük együtt a város egyénisége is. Együttműködési megállapodás és nívódíj az értékőrző városrehabilitációért.

Közhely, de igaz, hogy a legutóbbi évekig a legtöbb magyarországi települést, beleértve a nagyobb városközpontokat is, sok évtizedes elhanyagoltság - jobb esetben "csak" Csipkerózsika-álom szerű stagnálás - jellemezte. Ebben a helyzetben egyszerre jelent korszakosnak mondható lehetőséget és felelősséget, hogy szinte minden megyei jogú város, valamint több tucat közép- és kisváros központja újulhat meg a következő időszakban a jelenleg is nyitva álló, illetve rövidesen megnyíló uniós forrásoknak köszönhetően.

Rendkívül összetett feladatot jelent az a rehabilitáció, amelynek eredményeként a település ismét a kor legmagasabb színvonalán elégítheti ki lakói és az odalátogatók igényeit. Differenciált programokban, szociális célú városrehabilitációra 11,95 milliárd, funkcióbővítő városrehabilitációra 31,92 milliárd forintnyi európai uniós forrásra pályázhatnak a települések. Épp ezért most, a hosszúra nyúlt várakozási időszak után hirtelen felgyorsulnak a folyamatok. A következő hónapok egyik központi feladata, hogy a települési önkormányzatok, illetve a kutatásban, a tervezésben, az engedélyezésben résztvevő szakemberek felkészüljenek főtereik, történelmi városközpontjuk, városnegyedeik és történeti közterületeik megújítására, pontosabban az ezt a célt szolgáló, akár milliárdos támogatási igényű, európai uniós pályázataik benyújtására.

Kivételes a lehetőség - és kivételesen nagy a tét. Hiszen nem mindegy, hogy ezeket a milliárdokat miként és mire költik el a települések. A mostani fejlesztések évtizedekre határozzák meg a városok képét. Azt a képet, amely akár századok során jött létre, megjelenítve a település történetiségét, egyedi, mással össze nem téveszthető sajátosságait, értékeit. Mindez előkészítetlen és megalapozatlan tervezéssel történik, odafigyelés hiányában, rossz szervezés, rosszul értelmezett gazdaságossági szempontok, divatos megoldások erőltetése miatt a fejlesztések során a meglévő anyagi vagy szellemi értékek háttérbe szorulnak, akár örökre is elveszhetnek régészeti, építészeti vagy más települési kulturális értékek. És velük együtt a város egyénisége is.

A történeti települési értékek megőrzésével összehangolt fejlesztést kiemelt feladatuknak tekintő szervezetek és intézmények - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), az Országos Főépítész Kollégium, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) és az ICOMOS (Műemlékek és Történeti Helyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottság - kötelességüknek tartják, hogy már az előkészítés, a kutatás, a koncepciók megfogalmazása, a tervezés szakaszában felhívják a figyelmet ezen szempontok fontosságára. Teszik pedig ezt abból a nagyon is gyakorlati megfontolásból, amelynek lényege: a megelőzéssel, az alapos (kutatáson alapuló) felkészülésseI elejét lehet venni annak, hogy a beruházások megvalósítása során, az uniós szabályokkal megerősített határidők szorításában, vagy akár a fejlesztésekkel kapcsolatos piaci érdekek mellett elsikkadjon az értékvédelem.

Közös fellépés

A fent említett szakmai szervezetek és intézmények kiemelt feladatuknak tekintik az együttműködést az integrált, értékőrző és értékfeltáró településfejlesztésben, a városrendezés hatékony és fenntartható tervezése érdekében. Felismerve az összehangolt munkában rejlő többlet lehetőségeket, a hatékonyabb fellépés elősegítésére együttműködési megállapodást kötnek Ennek keretében kiemelt hangsúlyt kap a szükséges módszertan bemutatása, az információcsere, a figyelemfelhívás, a jó példák és megoldások ismertté tétele, illetve a települési értékvédelem fontosságának széleskörű elfogadtatása a döntéshozók, a városok lakói és közösségeik körében. A városfejlesztés eredményessége, a társadalmi és gazdasági értelemben vett fenntarthatósága érdekében a fizikai beavatkozások mellett a városi élet nem fizikai (társadalmi, gazdasági, kulturális, stb.) körülményeinek átalakítását is meg kell tervezni. Az integrált gondolkodásmód összehangolja a különböző helyi érdekeket, és lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevékeny szerepet játsszanak lakókörnyezetük formálásában.

Az értékőrző településfejlesztés integrált megközelítési módja az építészeti, a műemlékvédelmi és az urbanisztikai szakma alapvető kérdése. Nem véletlen tehát, hogy ez a témakör áll a középpontjában

az augusztus 2. és 8. között Szombathelyen tartandó Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemnek

az augusztus 26-28. között Hajdúböszörményben megrendezésre kerülő XVI. Országos Főépítészi Konferenciának 

a szeptember 2-5. között Szombathelyen tartandó XXV. Országos Műemléki Konferenciának

Nívódíj

Az értékőrző városmegújítás fontosságát kívánja hangsúlyosabbá tenni a MUT és az ICOMOS azzal, hogy támogatva a KÖH törekvéseit nívódíjat alapít a színvonalas értékőrző településfejlesztés elismerésére.

A nívódíj odaítélése során az esztétikai és funkcionális szempontok mérlegelése mellett a régészeti, építészeti kulturális értékek feltárásának, megőrzésének és bemutatásának módjait és technikáit is figyelembe veszi majd a szakmai zsűri. A nívódíj ráirányítja a figyelmet arra is, hogy a védettségi kategória csak jogi oltalmat jelent. Minden település életében a legfontosabb saját története, saját öröksége. Ennek megőrzése elsősorban a helyiek felelőssége és feladata. Ugyanaz a szemlélet szükséges védett és helyi értéket képviselő települések, településrészek, vagy bármilyen közterület értékalapú megújulásához.

KÖH, Országos Főépítész Kollégium, Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság

Kapcsolódó oldal: Ne metropolist, hanem lakóhelyet