Emberek/Interjú

Liget: "Műszaki és ökológiai vizsgálatokat végeztünk"

1/2

A terepen gyakran dolgozik a Gázművek és egyéb társaságok, ami teljesen független a beruházástól.

A szükségesnél szélesebb körű műszaki vizsgálatokat végeztek.

Hirdetés
?>
A terepen gyakran dolgozik a Gázművek és egyéb társaságok, ami teljesen független a beruházástól.
?>
A szükségesnél szélesebb körű műszaki vizsgálatokat végeztek.
1/2

A terepen gyakran dolgozik a Gázművek és egyéb társaságok, ami teljesen független a beruházástól.

A szükségesnél szélesebb körű műszaki vizsgálatokat végeztek.

Liget:
Emberek/Interjú

Liget: "Műszaki és ökológiai vizsgálatokat végeztünk"

2019.07.05. 11:59

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
17

Interjú Sághi Attilával, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettesével mindazokról az előkészületekről és felmérésekről, melyeket a beruházás megkezdése előtt, illetve közben végeztek.

Hétköznapi, de létező kérdés: ha nekem mondjuk a Dózsa György úton, az Ajtósi Dürer soron vagy a Hermina úton van lakásom, kell-e attól tartanom, hogy az építkezések hatására például megsüllyedhet a ház, vagy feltörhet a talajvíz?

Nem, ezektől nem kell tartani. Már az épületek tervezésénél figyelembe vettünk minden olyan körülményt, amit egy ilyen, viszonylag sűrűn lakott területen szükséges. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a fővárosban történő más építkezésekhez képest itt, a Városligeti munkálatoknál nincsenek szomszédos épületek. Budapesten járva több helyen tapasztalható, hogy 4-5 emeletes lakóházak közvetlen szomszédságában épülnek mélygarázsok, pinceszintek — nem egy esetben akár két épület találkozásánál —, és ezeket is remekül megoldják a szakemberek. Ehhez képest a Városliget szélén épülő Néprajzi Múzeumtól és a Dózsa György úti mélygarázstól 50 méterre található a legközelebbi épület, vagyis az építkezéseknek semmilyen káros hatása nincs rájuk. Mindkét épületet a talajvíz viszonyok figyelembevételével tervezték, azok a talajvíz folyásirányának megfelelően fekszenek. A talajvíznek tehát a környező házakra nincs hatása, ha valahol mégis feljön, az azt jelenti, hogy árvíz öntötte el Budapestet — de szerencsére ilyen katasztrófa ritkán történik. A talajtörés sem éri el a házakat, vagyis a talaj beszakadásától sem kell tartaniuk a lakóknak.



Az építkezések megkezdése előtt felmérték a környező épületek állapotát? Egyértelműen megállapítható lenne, ha valahol a városligeti munkálatokra lenne visszavezethető bármilyen épületkár?

Természetesen, a Liget Budapest Projekt kivitelezési munkálatainak megkezdése előtt alaposan felmértük a környező épületek állapotát. Mindezeknek köszönhetően, amennyiben panasz érkezne be, egy nem túl hosszú szakértői vizsgálat során világosan megállapítható, hogy valóban a mi felelősségünk-e az okozott kár, vagy sem. Ahogy a fentiekben is említettem, ennek nagyon kicsi a valószínűsége, viszont lokális, kisebb hibák bármikor adódhatnak, amelyekért természetesen jótállunk.

Említene példát?

Ahogy mondtam, nemcsak a múzeum és a mélygarázs épül az érintett területen, közműhálózatokat is felújítanak, építenek. Tehát dolgozik a területen a Budapesti Elektromos Művek, a Főgáz és a Főtáv is, mi pedig a víz- és csatornahálózatot cseréljük ki az ellátás biztonsága érdeklében. Régóta probléma a környéken, hogy a területen található régi és nagy keresztmetszetű vízvezetékek nagy mennyiségű pangó vizet tartalmaznak, ezeket a vezetékeket cseréljük ki a szükséges mértékűre és minőségűre, aminek köszönhetően lényegesen javul a vízellátás. Például ha az Ajtósi Dürer soron hatvan házban kicseréljük a vízbekötést, előfordulhat, hogy megsérül egy kapubejáró vagy a járda — ezeknek az esetleges hibáknak a javítása a kivitelező felelőssége. De mint említettem, felmértük az építkezések lehetséges hatásait, mégpedig a kötelezően elvártnál nagyobb gondossággal.


A terepen gyakran dolgozik a Gázművek és egyéb társaságok, ami teljesen független a beruházástól.
1/2
A terepen gyakran dolgozik a Gázművek és egyéb társaságok, ami teljesen független a beruházástól.


 

Mit jelent a „kötelezően elvárt"? Jogszabályokban rögzített?

A mi építkezéseinktől olyan messze találhatók a már meglévő épületek, hogy egyébként nem is kellett volna előzetes felméréseket végeznünk, azonban elővigyázatosságból mégis vállaltuk a lebonyolításukat. Az építései engedély által előírt kötelezvényeknek folyamatosan eleget teszünk, üzemben tartjuk a megfigyelő talajvízszintmérő-kutakat, mégpedig az előírtnál több helyen is. Ebből is érezhető, hogy mindent megteszünk azért, hogy az építkezéseknek ne legyen negatív környezeti hatásuk.

A már említett építkezések, sőt a Magyar Zene Háza kivitelezései is elérték a legmélyebb pontjukat, tehát gyakorlatilag ellenőrizhetők az esetleges hatások. Érkezett bármilyen panasz?

Valóban túlvagyunk azokon az építési szakaszokon, amelyek érinthették a talajvizet, de minden az előzetes számítások, modellek alapján alakult. Nem tapasztaltunk semmiféle káros hatást és panasz sem érkezett.

Előfordulhat, hogy a megnövekedett építési forgalom miatt a környező házakon repedések keletkeznek, illetve, hogy a megnövekedett zajterhelés veszélyezteti a lakók egészségét?

Nem. Minden projektelem kivitelezése előtt külön organizációs terv készült, ezek tartalmazzák az anyagszállítási és törmelékelszállítási útvonalakat is, és a fővárosi közútkezelő is jóváhagyta őket. Az adott utakra a megengedett tengelynyomásnál nagyobb gépjárműforgalom nem engedhető, illetve a terhelésnek minimálisnak kell lennie. Ezt is folyamatosan ellenőrizzük.

Ha már az előzetes organizációs terveket említette: a tervezés folyamán milyen hatásvizsgálatok készültek?

A Dózsa György úti mélygarázsnál például olyan előzetes vizsgálati dokumentációt készült, amely figyelembe vette a majdani teljes Városliget forgalmi modelljét, vagyis mindenre kiterjedő zaj-, por- és levegőminőségi vizsgálatot készítettünk. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi történik a fejlesztések közben, ezért például valamennyi projektelem építésének kezdetétől környezetvédelmi teljesítmény-értékelést folytatunk, ami tulajdonképpen megfelel egy környezeti hatásvizsgálatnak azzal, hogy nemcsak elméleti számításon alapul, hanem a valós mérési eredményeket is figyelembe veszi a zaj, a por és a talajvíz tekintetében. Ugyanakkor a Dózsa György út - Ajtósi Dürer sor környékén nehezítette a helyzetet, hogy a közlekedés okozta fokozott terhelés miatt itt már eleve a határérték fölött volt a zaj- és porszennyezettség. Elsődleges céljaink között szerepel, hogy a Liget Budapest Projekt befejezésére a park zéró emissziós zónává váljon, a környezetében pedig forgalomcsillapítással és az útburkolatok cseréjével jelentősen csökkenjen a zaj- és porterhelés.


A szükségesnél szélesebb körű műszaki vizsgálatokat végeztek.
2/2
A szükségesnél szélesebb körű műszaki vizsgálatokat végeztek.


A Városliget sajátos adottságai miatt végeztek egyéb vizsgálatokat is?

Ökológiai vizsgálatot végeztünk, a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, vagyis az építkezéseknek az itt élőkre gyakorolt hatása mellett a Városliget növény- és állatvilágára is fokozottan figyelünk. Célunk, hogy megnöveljük a park ökológiai értékét, ezért — a már sokszor említett 60-ról 65 százalékra emelt zöldfelületi arány mellett — háromszintű növényzónákat alakítunk ki, ezen belül a tájépítészet legújabb trendjének számító biodiverz füvet is telepítünk a Ligetbe. 

Épületeik a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszernek, a BREEAM-nak is megfelelnek?

A BREEAM nem egyszerűen környezetvédelmi rendszer, hanem jóléti előírásokat is tartalmaz. Nemcsak vállaltuk, hogy ennek megfelelően építkezünk, de épületeinkkel a legmagasabb szintű „BREEAM Excellent" minősítésre pályázunk. Emellett természetesen teljesítjük — sőt, túlteljesítjük — annak a tárca nélküli miniszteri rendeletnek az elvárásait, miszerint a középületekben legalább 25 százalékban megújuló energiát kell hasznosítani.

 

Vélemények (17)
Gulyás András
2019.07.12.
09:30

Igaz vagy hamis?

"Ökológiai vizsgálatot végeztünk, a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, vagyis az építkezéseknek az itt élőkre gyakorolt hatása mellett a Városliget növény- és állatvilágára is fokozottan figyelünk."

Tényleg figyelnek a Városliget növény- és állatvilágára?

Parlament méretű letarolt terület:

https://www.facebook.com/ligetvedok/photos/a.1313971882006089/1690865580983382/?type=3

Kidöntött fák, pl.:

https://www.facebook.com/ligetvedok/photos/a.1313971882006089/1854545221282083/?type=3

Közművek fektetése során tönkretett gyökérzet, a fák később pusztulnak majd el:

https://www.facebook.com/ligetvedok/photos/a.1313971882006089/1957628994307038/?type=3

És még hosszan lehetne sorolni, történeti értékű fasor csonkításától az építkezések közelében kidőlő fákig.

Összefoglaló cikk szerint a faállomány tíz százalékát érinti közvetlenül a beruházás:

http://varosliget.info/index.php/85-cimlap/829-megint-kezdodik-a-fasetaltatas-a-ligetben

Véleményem szerint tehát ez az állítás is HAMIS. 

Mindezt Sághi úr persze pontosan tudja.

 

zim
2019.07.14.
12:08

@Gulyás András: IGAZ vagy HAMIS..? (5) A közparkot beépítő Zrt. előszeretettel húz elő hangzatos nemzetközi varázsszavakat (ja és persze cáfolhatatlan "szaktekintélyeket" is). Ilyen varázsszó pl. a BREEAM minősítési rendszer, amiről Mo-n mindenkinek, aki csak kicsit is jól ismeri az ingatlanfejlesztői szcénát, erős sejtése lehet, hogy ez csupán a gyorsan pénzre váltható corporate responsibility "zöld image"-e megszerzésének az eszköze. S ezért is, gyakorlatilag, kizárólag az irodaházak fejlesztői használják.

A kapható pontok egyáltalán nem arányosak a negatív és pozitív környezeti hatások értéklésében. Pl. nem történik életciklus-elemzés, klímagáz-ekvivalenesek számítása. Néhány reciklált gumiből készült réteg elhelyezése a rétegrendekben, kerékpár-tárolók létesítése "semlegesíti" a hatalmas ökológiai lábnyomú vasbetonszerkezetek, vagy a nyári gépi hűtés irtózatos környezeti terhelését.

Továbbá, egy közpark esetében, amelynek a közösséget kellene szolgálnia, nyilvánvalóan nem az épület BREEAM minősítése a mérvadó, hanem a BREEAM Communities lenne a releváns értékelési módszer.

Nos, ennek a módszernek az első kötelező kulcs momentuma a tervek megvitatása a helyi közösség és érintettek (stakeholderek) részéről egy olyan korai stádiumban, amikor a helyi közösség és érintettek a kulcsfontosságú kérdésekre befolyással lehetnek.

A VÉSZ véleményezése, és az úgy nevezett "zöld" konzultációk során, azonban soha nem engedtek teret a fejlesztési koncepció megkérdőjelezésére és alternatív helyszínek vizsgálatára. Bár a VÉSZ társadalmi véleményzése során több mint 90%-a avéleményeknek a park beépítése ellen szólt, ezeket mind lesöpörték.

Ezek után az itt élők jóléti viszonyait pozitívan befolyásoló beruházásról beszélni egyértelműen HAMIS, a BREEAM-mel való zöldrefestés pedig finom szólva is: MEGTÉVESZTŐ.

 

Gulyás András
2019.07.12.
08:39

Igaz-hamis kérdés:

"az építkezéseknek az itt élőkre gyakorolt hatása mellett a Városliget növény- és állatvilágára is fokozottan figyelünk." Vajon igazat mond a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt, mikor azt sugallja, hogy maximálisan odafigyeltek az itt élőkre? Az egyik első, sokáig eltitkolt, a Városliget Zrt. által megrendelt tanulmány a park használóit vizsgálta (a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszéke és az Ormos Imre Alapítvány együttmőködésében készült).Ebben az alábbi összegzést olvashatjuk: "A lakosság parkról alkotott véleménye meglepően homogén. A megkérdezettek alapvetően elégedettek a parkkal, és kritikáik nem mélyen gyökerező, strukturális problémákból fakadnak, hanem „felszíni” jellegőek. Alapvetően azt szeretnék, ha a jelenlegi parkhasználat körülményei javulnának, de újfajta funkciókat nem igényelnek. A park legfőbb értékének a csendet, nyugalmat, a természetszerőséget, idős növényzetet tartják. Az őszi felmérés óta megjelent a köztudatban is a Múzeumliget projekt, és ez tükröződik a kérdőíves vizsgálat eredményében is, ahol a legfőbb problémák közt megjelent a Múzeumliget." Ez még az építkezések előtt készült, tehát annak tudatában vágtak bele, hogy már akkor ellenezték az érintettek az építkezéseket.  Véleményem szerint tehát HAMIS az az állítás, sugalmazás, hogy fokozottan figyeltek az itt élőkre. 

Csik-Kovács Zoltán
2019.07.11.
20:59

Ismételten kérem, mert visszatérő probléma az Építészfórumnál. Ha még nem tettek le róla, hogy a publikációnak megőrizzék egy nívószintjét, akkor tüntessék fel a cikkíró nevét, illetve a riportot készítő szerzőt. Ha esetleg nincs ilyen — vagyis az egész anyag egy cég (pl. a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.) sajtósa által kiadott tartalommarketing anyag kérdésekkel, válaszokkal, képekkel együtt, magyarul az egész írásban minden hamis, a nemlétező kérdező, és a válaszoló is, aki már nem biztos hogy Sághi Attila, hanem egy névtelen sajtós munkatárs is lehet — az rendben van, de akkor ezt illene az olvasónak jelezni, pl. azzal, hogy feltüntetik: "Fizetett hírdetés", vagy "Szponzorált tartalom". Előre is köszönöm.

zim
2019.07.09.
20:34

IGAZ VAGY HAMIS..? (2) Nézzünk egy másik állítást a vezérigazgató-helyettes úrtól a zajterhelésre vonatkozóan:

"Elsődleges céljaink között szerepel, hogy a Liget Budapest Projekt befejezésére a park zéró emissziós zónává váljon, a környezetében pedig forgalomcsillapítással és az útburkolatok cseréjével jelentősen csökkenjen a zaj- és porterhelés."

Nos, ezzel szemben a Zrt. által megrendelt szekértői anyag (Stratégiai Környezeti Vizsgálat, jegyzi Bite Pálné dr., Vibrocomp) sajnos másképp vélekedik:

"A Városliget fejlesztés forgalom átrendező hatása következtében a területet határoló Dózsa György út egyes részeinek zajterhelése változatlan marad, illetőleg megnövekszik, valamint Ajtósi Dürer sor zajterhelése megnő, így a jelenleg is határérték feletti zajterhelés konzerválódik vagy növekszik további mértékben."

Szerény véleményem szerint tehát ez állítás is: HAMIS.

 

Gulyás András
2019.07.09.
08:38

Annyira hozzászoktam már a városligeti építkezéssorozat abszurd mindennapi gyakorlatához, hogy az interjúval kapcsolatos egyik alapkérdés is csak most jut eszembe. Nem tudom, feltűnt-e az olvasóknak, hogy ennél az építkezésnél a hatástanulmányokat a beruházó végezteti el, rendeli meg.

Olyan ez, mintha egy ügyvéd szava döntené el önmagában védence ártatlanságát, ő jelölné ki a szakértőt, rendelné meg a szakvéleményt, ügyészre, bíróságra nem is lenne szükség. 

Az ellenőrzéseket, hatástanulmányokat egy a beruházásban nem érdekelt, független félnek kellene elvégeznie, vagy megrendelnie, hogy hitelesek lehessenek.

Ilyen lehetne például az érintett lakosságot képviselő önkormányzat. A VII. kerületi önkormányzat azonban, mikor számtalan kérdést kapott a lakosoktól, ismét csak a Zrt-t, és személy szerint az interjúalanyt hívta el a közmeghallgatásra, hogy elmondják, mennyire nem lesz semmilyen negatív hatása az építkezéseknek.

Abszurd, nyolcvanas éveket idéző hangulat volt. Nem csak azért, mert az önkormányzat se tartotta fontosnak külső szakértő bevonását, hanem a rendezvény koreográfiája miatt is. Úgy egy órán át a Zrt. képviselői tartottak kiselőadást, abban bízva, hogy ez lefárasztja a közönséget. Végül az ott lévő lakosoknak még arra se akartak lehetőséget adni, hogy legalább elmondják kérdéseiket.

Ilyen független hatóság lehetne még például az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, kellő függetlenséggel és jogkörökkel. Ez az intézmény azonban két éve a Pest Megyei Kormányhivatalba olvadt. Utóbbi kormányhivatal pedig bámulatos határozatokkal támasztja alá a kiemelt beruházást. Így például a 263 méterhosszú, 9001 négyzetméter tervezési területű Dózsa György úti mélygarázs esetén le merték írni ezt: „jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”.

Kell ehhez kommentár?

zim
2019.07.08.
17:55

IGAZ VAGY HAMIS..? Érdemes pontonként végigmenni az interjún, de kezdjük a legegyszerűbbel. Vajon tényleg megtörtént-e a környező házak felmérése a Liget Budapest projekt kivitelezése előtt?

A közparkban Ingatlanfejlesztő Zrt. 2016. július 6-án adta át botrányos körülmények között - mint később a bíróság megállapította, a gyülekezési jogot megsértve - a legelső munkaterületet a kivitelezőnek (pontosabban, a kivitelező erőembereinek).

Ehhez képest, a mi Ajtósi Dürer sori házunkban több mint két és fél évvel később, konkrétan 2019.01.16-án került sor az "előzetes" állapotfelmérésre. Addigra pedig már egy helyszíni betontörő-üzem, sittel és földdel megrakott billencsek ezrei rázkódtatták az Ajtósi Dürer sor betonelemekből épített útpályáját, és ennek köszönhetően már jól meg is repedtek a hidegburkolatok, mire a felmérők megérkeztek.

Az első állítás, tehát: HAMIS.

Gulyás András
2019.07.05.
13:13

Röviden: a kétszáz-háromszázezer tonna beton javítja a kétszáz éves közparkot. A Parlament alapterületű Néprajzi Múzeumnak, Biodómnak nincs környezeti hatása, csakúgy mint a park közepén, a Petőfi Csarnok helyére épülő, de annak alapterületénél több mint kétszer nagyobb, 27 méter magas Új Nemzeti Galériának. És a többi épületnek se lesz semmilyen hatása, vagy ha igen, akkor csak annyi, hogy zöldül tőle a park. 

Ez vagy nem egy szakmai jellegű interjú, vagy talán a szakmai részletek közt rég elveszett a lényeg, az összhatás, az összkép, azaz a park. Száz meg száz oldalnyi, milliókért megrendelt hatástanulmány is mind elfelejtett kicsit túlnézni saját legszűkebb látókörén, és feltenni azt a kérdést, hogy miért pont itt? Mi értelme ennek? 

Kitérhettek volna az interjúban az aktuális ügyekre, pl. az Unesco álláspontjára, illetve arra, miért nem kaptak ők se érdemben információkat, ki és miért akarta kijátszani az idelátogató bizottságot stb. stb. De nyugodtak lehetnek a Zrt-nél, kényes kérdést ezúttal se kapott az interjúalany. 

 

 

 

Pákozdi Imre
2019.07.05.
14:30

@Gulyás András: Nos, kedves Yan Gable: a Liget projekt esetében, de itt, az interjúban is, a kormánypolitikusok által művelt építészetről, vagy építészek által művelt kormánypolitikáról van szó? És a kettő közül melyik a visszatetszőbb?

Dunai Zsolt
2019.07.05.
19:47

@Gulyás András: Meglehetősen unalmas már a liget kapcsán ugyanazokat a köröket lefutni, hol voltak Demszky 20 éve alatt, amikor az Önök szimpátiáját élvező kurzusnak lett volna lehetősége bármit is kezdeni vele? Ehhez képest a minimális karbantartás sem történt meg, elképesztő amortizáció ment végbe. Bár valahol érthető, hogy Horváth Csaba városligetet lefedő ötletétől nehezen lelkesedtek be. Most legalább van egy elképzelés és határozott szándék, hogy kezdjenek valamit a parkkal. Az én véleményem szerint a múltbeli állapotok konzerválása lett volna az igazi bűn.

Az Ön érvei sem szakmaiak, hanem érzelmi és izlésbeliek. Értem, hogy Önnek az, ami történik, nem szimpatikus, s főleg nem szimpatikus a kurzus sem, ami ezt megvalósítja, de ettől még az nem lesz automatikusan ördögtől való.  

300 ezer tonna betonnal riogatni jól hangzik, ragyogóan idézi meg a Frei dossziék számokkal sokkoló nagymonológjait, de az a helyzet, hogy az a beton eddig is ott volt. Pecsa, Hungexpo, Felvonulási tér, az autópálya szélességű Olof Palme sétány stb. Nyilván Ön is tudja, hogy ezek helyére kerülnek az új épületek, ha eddig nem rokkant bele a liget, most sem fog.

A Néprajzi épületének nagy része a föld alatt lesz, de ha az ott lévő ingynenes, több ezer autós parkoló nem zavarta, gondolom egy kortárs, magyar tervezésű épület sem fogja.

Petőfi Csarnoknál valóban nagyobb az alapterület, de ha hozzávesszük a Sydney-i Operaház kupoláit megszégyenítő néhai szabadtéri színpadot már más a helyzet. Csak ismételni tudom, ha a PeCsával nem volt baja, nehéz belátni egy SANAA épülettel miért lenne. 

Értem, hogy az UNESCO ügy mézes balzsam lehet a liget projekt gyűlölőinek, de alapvetően a szervezet a fővárosi műemléki és világörökségi szabályozási környezetet kritizálta - teljes joggal -, nincs az egészet öszefogó hatóság, nyilvántartás, eseti döntések vannak, ezzel tényleg kezdeni kell valamit. Ugyanakkor nehéz belátni, hogy az állatkerti építkezés vagy a Néprajzi mitől rontaná el az Andrássyt és a Hősök terét. Ezzel az erővel az állatkerti nagyszikla és a felvonulási téri parkoló miatt már rég el kellett volna venni a státuszt.

Pákozdi Imre
2019.07.06.
04:53

@Dunai Zsolt: De, az érveink szakmaiak és az UNESCO sem csak az eljárásrendet, hanem a Liget beépítését, a MOL tervezett toronyházát és a várbéli építkezéseket bírálta. Értem, hogy erőfeszítést kíván, de kérem, olvassa el a Ligetről az utóbbi nyolc év alatt az ÉF-en írottakat, főleg a cikkeket (ld.: http://epiteszforum.hu/muzeumi-negyed-liget-budapest ). Az ellenzőktől csupa szakmai érvet olvashat - és persze, az eljárás fölötti felháborodást - amelyekre vagy semmilyen, vagy kamu válasz érkezett. Amúgy, hogy a fenti témák körül leírt körök nem ugyanazok, hogy változnak, azt jól mutatja Zoboki Gábor friss, a Magyar Hang-ban közreadott véleménye - nagyjából arról, amit az UNESCO) is bírált:  https://magyarhang.org/kultura/2019/03/26/zoboki-gabor-mohok-vagyunk/ 

Yan Gable
2019.07.06.
08:35

@Pákozdi Imre: Ebben mi a szakmai?

"Az EP elfogadta a második lesújtó jelentést is a magyar jogállamiságról (ez volt a Sargentini-féle). Beindították ellenünk a 7. cikkely szerinti eljárást. Az EP Néppártja felfüggesztette a Fidesz tagságát, vizsgálókat küldött ki és feltételeket szabott - Orbánék mindezt semmibe veszik. A mostani új EP és EU bizottsági és tanácsi és bírósági és központi banki és portási tisztségek betöltésénél maximálisan kihagyják a Fideszt - Orbán ezt sem méltatja figyelemre, azzal se törődve, hogy érdekérvényesítési esélyeink, ennyire magunkra maradva, minimálisra csökkennek. Az EU-források megkurtítása fenyeget - letojják."

Pákozdi Imre
2019.07.06.
09:51

@Yan Gable: Az a bejegyzésem, amelyre válaszolt, nem az idézett hozzászólásomat minősítette szakmainak, hanem az első vastagbetűs linken hozzáférhető, százötvennél is több cikket, amely a Liget tárgyában született. Tehát az ellenzők érvelését.

Yan Gable
2019.07.06.
10:15

@Pákozdi Imre: Az Építészfórumról szól a hozzászólás.

Mljet
2019.07.06.
10:19

@Yan Gable: Dunai Zsoltnak majd külön is válaszolok, de addig is (az ön szakmai éhségének kielégítésére) itt van a legutóbbi szakmai vizsgálatom teljes anyaga:

http://epiteszforum.hu/liget-budapest-projekt-mi-mennyi

(Azért is ajánlom külön, mert a tisztelt ÉF-szerkesztőség sajnos, többszöri kérésemre sem hajlandó ezt a Liget Budapest projekt témájú szakmai cikket a neki teljesen megfelelő "Múzeumi Negyed – Liget Budapest" című dossziéhoz rendelni.)

A szakmai részletekért javasolom megnézni az Sz1 – Sz3 és az A1 – F1 mellékleteket is.

Gulyás András
2019.07.06.
10:27

@Dunai Zsolt: Válaszaim:

"hol voltak Demszky 20 éve alatt, amikor az Önök szimpátiáját élvező kurzusnak lett volna lehetősége bármit is kezdeni vele?" - hagyjuk már ezt, tényleg nem lehet semmit kritizálni anélkül, hogy valamelyik törzshöz kellene tartoznom? Szerencsésem kimaradtam mindegyikből, állami megrendeléseim, állásaim nincsenek és nem is voltak. 

"Ehhez képest a minimális karbantartás sem történt meg, elképesztő amortizáció ment végbe" - Egyetértek.

"Értem, hogy Önnek az, ami történik, nem szimpatikus, s főleg nem szimpatikus a kurzus sem, ami ezt megvalósítja, de ettől még az nem lesz automatikusan ördögtől való." - lásd az első válaszomat. Én nem értem, honnan ismeri világnézetemet, politikai véleményemet.

"az a beton eddig is ott volt" - Lényegesen nagyobb épületek kerülnek a parkba, összehasonlíthatatlanul nagyobb terhelést jelentenek majd. Ezt nyilván jól tudja Ön is. 

"ha eddig nem rokkant bele a liget, most sem fog" - a Liget belerokkanni éppen nem fog, csak a környék lakói. Magyarország egyik legsűrűbben lakott területén éppenséggel nem Parlament alapterületű épületek hiányoznak a globális felmelegedés közepén.

"ha az ott lévő ingyenes, több ezer autós parkoló nem zavarta" - éppenséggel zavart, de a két megoldáson túl számos más megoldás is elképzelhető. Például visszaadni a Városligetnek ezt a sávot, amelyet Rákosi elvtárs vágatott ki belőle.

"ha a PeCsával nem volt baja" - honnan veszi, hogy nem volt bajom? Lerobbant, elhanyagolt volt, rombolta a parkot. 

De nyilván Ön is tudja, ez a vita puszta szellemi torna, ezért is tökéletesen fölösleges a személyeskedés. Nem lesz semmi hatása eszmecserénknek, írjuk, hogy lassabban butuljunk el. 

 

Csik-Kovács Zoltán
2019.07.11.
20:45

@Dunai Zsolt: Szakmai érveket szeretne? Olvassa el a következőt: https://medium.com/ligetvedok-lapja/mi-a-baj-a-liget-projekttel-4794a6686e9fHa ezzel végzett, nézze át a szakmai szervezetek állásfoglalásait: http://ligetvedok.hu/szakmai-szervezetek/

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.