építészet : környezet : innováció

(M)ilyen a finn építészet? (egy publikálatlan oldal a '(M)ilyenek a finnek' kiállítás katalógusába)

zim: A finn építészet nemzetközi hírnevét  egyértelműen Alvar Aalto modernizmusa alapozta meg. Aalto Le Corbusier elvei alapján kezdte pályáját az 1920-as, 30-as évek fordulóján. Ekkoriban került be a funkcionalizmus (funkis) kifejezés a finn köztudatba. Ez az építészeti stílus a második világháború után is sokáig hódított — egészen a 70-es évekig.(Ez a kis összefoglaló eredetileg a Néprajzi Múzeum '(M)ilyenek a finnek' kiállításához készült.)

A finn építészet nemzetközi hírnevét  egyértelműen Alvar Aalto modernizmusa alapozta meg. Aalto Le Corbusier elvei alapján kezdte pályáját az 1920-as, 30-as évek fordulóján. Ekkoriban került be a funkcionalizmus (funkis) kifejezés a finn köztudatba. Ez az építészeti stílus a második világháború után is sokáig hódított — egészen a 70-es évekig.

(Ez a kis összefoglaló eredetileg a Néprajzi Múzeum '(M)ilyenek a finnek' kiállításához készült.)

Aalto theater

Finnország építészete, természetesen, ennél jóval sokrétűbb. Az épített örökség – európai mércével mérve – fiatal. A finn városok arculatát elsősorban a XX. század építészete formálta. A teljes épületállomány mindössze 12 %-a épült Finnország 1917-ben elnyert függetlensége előtt.

A XX. század kezdetén a Jugendstil dívott az ebben az időben fejlődésnek indult városokban. S eközben a Párizsi Világkiállításon bemutatkozott a finn nemzeti romantikus irányzat, amely karéliai motívumokból, illetve a Kalevala világából építkezett. A kor jeles építészei, Eliel Saarinen, Herman Gesellius és Armas Lindgren Hvitträsk elnevezésű saját stúdiójukat is a nemzeti romantika  jegyében tervezték és építették meg.

Hvitträsk

A függetlenné vált Finnország építészei végképp szakítani kívántak az orosz előképekkel. Inkább Svédország, illetve Norvégia skandináv klasszicizmusa lett a követendő példa, míg Dániából érkezett a jellegzetes vörös tégla anyaghasználat.

A kor fiatal építészgenerációi azonban sokkal inkább vonzódtak a tiszta és világos modernizmushoz. A rossz gazdasági helyzet is a térrel és az anyagokkal való takarékos gazdálkodáshoz vezetett. A korai funkcionalizmus jellemző példái a helsinki Olimpiai stadion vagy a Alvar Aalto Villa Maireája.

Villa Mairea

A második világháború utáni újjáépítésben született meg Helsinki közelében, Espoo városrészeként Tapiola, egy kiváló kísérlet az előváros és a kertváros kombinációjára. (A képen: Aulis Blomstedt tervezte tapiolai láncház)

Aulis Blomstedt, láncház Tapiolában 

Ebben az időszakban jöttek létre az ún. ”erdővárosok”, az erdős területek közepére csoportosan beépített bérházak. Ezek egyszerű kialakításuk ellenére, a lakótelepekhez képest változatos képet nyújtanak kisebb-nagyobb lakóházaikkal.

A városok központjait Finnországban sem kerülte el a 60-as évek betonból alkotott brutalista stílusa. Ebben az évtizedben indultak el azonban olyan jelentős középület-építések is, amelyek az aaltói gondolatokra reflektáltak. Alvar Aalto megalkotta Seinäjoki új városközpontját, jellegzetes középületekkel, valamint megtervezte a helsinki Finlandia-házat (1962-75).

Aalto, Seinäjoki

A 70-es évek válsága után, a 80-as éveket az építészeti sokszínűség jellemezte. Az építészet egyik központi kérdése a terek szervezése. Ebben nyilvánul meg leginkább általánosítható módon a finn karakter, tükrözve az ország demokratikus szervezettségét. Igen jellemező, továbbá, hogy mind a középületek, mind a lakóterületek szoros és harmónikus kapcsolatban vannak a ritkán lakott ország természeti környezetével. A finn építészetet pedig folyamatosan megújítja a fiataloknak teret adó hatékony tervpályázati rendszer.

Pietilä, Tampere könyvtár

Az aaltói Helsinki Iskola mellé, sajátos színt hozott az építészeti palettára az Oului Iskola, amelynek megszületését sokan Reima Pietilä nevéhez kötik. Pietilä a finn építészetben teljesen egyedi módon organikus formákból alkotta épületeit. (A fenti képen: Pietilä tamperei könyvtára). Az Oului Iskola három irányzatát a 80-as években az új romanticizmus, a regionalizmus és a posztmodern jellemezte. (A képen: Oulunsalo városháza - építész: Kari Niskasaari)

Oulunsalo városháza

A 90-es években munkákhoz jutó új építészgeneráció ismét a racionalizmus felé fordult, megtartva azonban olyan építészeti alapértékeket, mint a szellős terek változatos szervezése és az anyagok elegáns használata. Így ez a neoracionalizmus hasonlóképpen kiemelkedik az európai minimalista irányzatokból, mint ahogy Aaalto építészete is különbözött az 50-es évek európai trendejeitől. (A képen: JKMM, turkui könyvtár)

JKMM, Turku könyvtár

A XXI. században a finn építészeknek is egy globalizálódó világban kell utat találniuk. Helsinkiben komplett új városrészek nőttek ki a földből és megjelent a hi-tech építészet.  Egyesek szerint, a finn építészetnek is ikonikus „wow”-épületekre lenne szüksége, hogy megmutassa magát a világnak. A 2008-ban épült kotkai Tengerészeti és Tájtörténeti Múzeum (tervező: Ilmari Lahdelma) ezek előfutárának tekinthető.

Vellamo

  

vélemény írásához jelentkezzen be »