Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – 3h Építésziroda

1/25

MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM terv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM terv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM tervrajzok, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM tervrajzok, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM gépészet, energetika, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM kert elemei, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM 1 emelet alaprajz, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM 2. emelt alaprajz, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM 3. emelet alaprajz, éptész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM helyszínrajz, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM pinceszint alaprajz építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM vezérszint alaprajz, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM metszetek, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM funkcióséma, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM funkcióséma, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM terv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM terv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM tervrajzok, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM tervrajzok, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM gépészet, energetika, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM kert elemei, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM 1 emelet alaprajz, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM 2. emelt alaprajz, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM 3. emelet alaprajz, éptész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM helyszínrajz, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM pinceszint alaprajz építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM vezérszint alaprajz, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM metszetek, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM funkcióséma, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
MNM funkcióséma, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
1/25

MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – 3h Építésziroda
Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – 3h Építésziroda

2010.06.24. 11:08

Részletesen bemutatjuk a 3h Építésziroda által készített, díjazásban nem részesült pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye:

A terv a Múzeum bővítését a Múzeum utca és az épület D-i homlokzata közötti területen, a térszín alatt -1 és -2 szintben képzeli el. A garázs lifttel közelíthető meg. Lényeges hiányossága, hogy nem választja szét a műtárgyérkeztetést a parkoló felülettől. Biztonsági szempontból nem fogadható el a megoldás. A térszín alatti építményekhez a felszínen kapcsolódik, a lift gépházon kívül egy kávézó, önálló épületbe helyezve. A két új tömeg elhelyezése és megfogalmazása szervetlen, nem kapcsolódik a történeti környezethez.

A Múzeum épületében a pince szinten az É-i udvar alatt, a restaurátor műhelyek helyére egy konferenciaterem kerül, felette a – főpárkány szintjén – lefedett udvartér csak kávézó/foyer funkcióval jelzett, berendezés nélkül. A D-i udvar alatti pincében a lapidariumot megtartja, a lefedett udvarteret időszakos kiállítótérként hasznosítja.

A földszinten megszűnik a jelenlegi üzemi bejárat, helyét a shop és egy internetpont veszi át. A funkció elhelyezése teljesen elfogadhatatlan, kívül esik a látogatók elképzelt útvonalán. Az egykori D-i kapubejáró (jelenleg Pollack terem) helyén szintén a kertből megközelíthető internet-kapcsolatot biztosító helyiség található. A D-i udvar felé megnyitja a közönség számára az épületet, és ezáltal a Múzeum egésze bejárható válik. Nem támogatható biztonsági szempontból az épületnek ilyen nagymértékű megnyitása, annak ellenére, hogy építészetileg helyes törekvésnek ítéljük az épület haránttengelyének a hangsúlyozását.
Excentrikusnak ítéljük a porticus alá, a földszinten elhelyezett gyerekmegőrzőt, illetve a lépcső alatti kutatószobák helyzetét.


A felsőbb szintekre vonatkozóan érdemi fejlesztési javaslatot nem tartalmaz a terv.
A terepszint alatti beépítésnél, fa gyökérzetének körbeépítése nem valósítható meg a fa pusztulásának veszélye nélkül. A muskátli, ciklámen, egynyári (nem „cserjeszinti elem"), nem lehet a cserjéket, évelőket és egynyári virágokat egybe venni. A kert nagy rendszerét megtartja, a szobor körüli talajtakaró nem szerencsés, mert laza, hepe-hupás felülete rontja az ünnepélyességet.


 

Részletek a műleírásból:

Tervezői gondolatok

A Nemzeti Múzeum bővítési igényét abban a funkcionális változásban látjuk, mely az utóbbi 20-25 év múzeumhasználati koncepció-váltásban testesül meg. A múzeumok egyre inkább szakítanak az egyprofilú gyűjtemény óvás-őrzés-bemutatás koncepcióval. Nagyszabású időszaki kiállítások csalogatják az érdeklődőket, melyek ténylegesen tömegeket jelentenek. Fontos szempont a múzeum közönségszervezési politikájának változása is, mivel az egyetemi, gimnáziumi, kultúrintézeti és egyéb kultúrát propagáló intézményi közelség megteremti annak lehetőségét, hogy egyfajta laza együttműködéssel egy kulturális sziget alakuljon ki a múzeumban és közvetlen környezetében.

Mi építészek ezt a megváltozott és nagyban kiszélesedett működést kívánjuk különböző téri lehetőségekkel kiszolgálni. Koncepciónk alapját jelenti a „nyitott múzeum" karakter kialakítása, mely a Nemzeti Múzeum esetében az oldalsó bejáratok megnyitásával és a belső udvarok lefedésével előálló ingyenesen használható térsorral jön létre. Ezek a terek a múzeumkerttel együtt a város közepén komoly kulturális potenciált jelentenek, találkozási, kikapcsolódási és minőségi szabadidő-eltöltési helyek. A fedett udvarok alkalmasak koncertek, időszaki kiállítások, gyermekfoglalkozások stb. számára.

 

MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
1/25
MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
2/25
MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
3/25
MNM látványterv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

 

 


Diagnózis
A múzeum épülete, ahogy a művészettörténészi leírás is fogalmaz mindig is múzeumi célra épült. Ebből következik, hogy alapfunkcióját kitűnően szolgálja. Az építész észrevételei a használattal kapcsolatban a következő:

  • a gyűjtemény növekedése miatt a kiálltott anyag meglehetősen zsúfoltan van elhelyezve;
  • a folyosók szakaszos lezárása miatt sokszor elveszti a látogató a tájékozódó képességét: a jelenlegi gyakorlat szerint a látogató felmegy az első emeletre, megveszi a jegyét, ezután lemegy újra a földszinre itt elhelyezi a kabátját, majd felmegy az első vagy a második emeletre;
  • a kerekesszékes látogatóknak meg kell várniuk egy kísérőt és csak így tudják használni a liftet, mivel a lifthez csak külsős számára zárt területen lehet átjutni,a folyosók sem átjárhatók mindenhol, s ez további nehézséget okoz.
  • Nagy problémának érezzük, hogy a két kiállító szint (I. és II. emelet) nem átjárható, az időszaki kiállítóterek véletlenszerűen alakultak, nem válnak el markánsan az állandó kiállítás tereitől, az udvarok nincsenek bevonva a működésbe;

  • az épület környezettel való kapcsolata csekély, a kávézó elhelyezése és kialakítása nem szerencsés, a múzeumshop helye esetleges túl sokféle információs elem jelenik meg a nagyszabású terekben a műhelyek bevilágtása nem elegendő.

  • A parkoló kocsik gátolják a kert használatát, látványuk méltatlan a helyhez, a kert elhanyagolta szobrok helyenként megközelíthetetlenek.


Megoldás
A beavatkozásokkal nagymértékben tiszteletben tartjuk az eredeti építészeti megjelenést, annak jelenlegi értékeit megtartjuk, hiszen az épület a magyar történelmi emlékezés szerves részévé vált. A tervezésnek két iránya van. Egyrészt elvételről, másrészt hozzáadásról szól.

Az elvétel olyan területekre koncentrál, ahol az eredeti Pollack féle koncepciót elfedte a késöbbi funkcionális szükséglet (pl folyosók használata, hátsó lépcső körbejárhatósága). Ezeken a területeken a funkció elvétele, máshol történő megvalósítása volt a megoldás. Az elvétel másik iránya, az idő közben megszaporodott különböző minőségű, formájú információ, bemutató, figyelemfelhívó eszköz, berendezés, illetve a nem megfelelően kiválasztott fényforrások, kiegészítők eltávolítása volt. A hozzáadás módja figyelembe veszi az épület értékeit, ezért csak olyan területeken ad hozzá, ahol az eredeti téri elképzelést nem írja felül. Ebben a szellemben valósítottuk meg az udvarok lefedését, helyeztük el az északi udvarban a közönségforgalmat kanalizáló modern lépcsőket és a föld alatti beépítéseket (konferencia tér, illetve a restaurátor műtermek, raktárak és a gépkocsitároló).


Az átalakítások a következő területekre koncentrálnak:

  • a jelenlegi túlzsúfolt terek vizuális megtisztítása
  • a csoportok logikus mozgatásának megteremtése (jegyvétel, ruhatár, mellékhelyiségek, kiállítóterek megközelítése)
  • színvonalas konferencia és időszaki kiállítótér létrehozása
  • új közönségforgalmi terek „agóra" kialakítása (udvarok lefedésével)
  • az épület könnyen használható akadálymentesítése
  • az I. és a II. emelet körbejárhatóságának biztosítása
  • új épületrész föld alatti elhelyezése (restaurátor műhelyek, raktárak, garázs)
  • a kert megújítása


MNM terv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
4/25
MNM terv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM terv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
5/25
MNM terv, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM tervrajzok, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
6/25
MNM tervrajzok, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin




Organizáció
A koncepció lényege, hogy az oldalsó bejáratok megnyitásával kialakítunk egy nyitott kereszttengelyt. Az erre a vonalra felfűzött terek (előtér - fedett udvar - keresztszárny – 1. emeleti előtér – főlépcső) ingyenesen látogathatók, kivéve ha valamilyen rendezvény van. Fontosnak tartjuk a kert és a múzeum fölszinti tereinek színvonalas „köztérként" való használatát, mely kellemes találkozási pontként szolgálhat és a múzeumot mint intézményt közelebb hozza a városlakókhoz. Olyan hellyé válik ahol egyszerűen jó lenni.


Látogatók útvonala
Jelenleg az épületet a főlépcsőn keresztül lehet megközelíteni. Az itt belépők az előtérben váltják meg jegyüket, ezt követően vagy a kiállítóterekbe vagy a ruhatárba mennek. A ruhatár és a mellékhelyiségek eléréséhez egy szintet le kell menni, majd innen egy vagy két szintet fel.

A tervezett állapotban a főlépcsőn keresztül történő megközelítés lehetőségét fenntartjuk, viszont a csoportok számára mindenképp ideálisabb lesz, ha az oldalsó bejáratokat használják. A Bródy Sándor utcai bejáratnál az előtérben helyeztük el a múzeumshopot, illetve információs és promóciós pontokat. Az előtéren át bejut a látogató a fedett udvarba, majd innen a központi szárnyban található térbe, ahol meg tudja váltani a jegyét. Ehhez közel található eredeti helyén a ruhatár, továbbhaladva a csoportszobák és a mellékhelyiségek. A vendégek, miután letették a dolgaikat a ruhatárban visszamennek a fedett udvarba, ami egyfajta gyülekezőtérként is funkcionál.

Az első emeleti kiállítószintre az udvarban elhelyezett, modern műtárgyként ható, íves lépcsőn keresztül lehet feljutni. A látogatók az előcsarnokon át tudják megközelíteni az állandó kiállítás termeit illetve a korábban fogadótérként működő nagyszabású térben elhelyezett reprezentatív, szívonalas kávézót. Az első emeleten a funkciók kismértékű átrendezésével elértük azt, hogy a könyvtár kivételével minden más térben az állandó kiállítás gyűjteménye, illetve a hangszer- és a fegyvertárnak látogatók számára is megnyitott terei vannak.

A könyvtárhoz plusz tereket rendeltünk, ezáltal a folyosón kialakított olvasórészt fel tudtuk számolni, ami lehetővé tette a látogatók számára a teljes szint körüljárását. A második emelet eddig is a látogatóké volt, a folyosók körbejárását tettük lehetővé a harmadik emeletre vezető lépcső átalakításával. A második emeleti időszaki kiállítás funkcióját kivettük, mert a -1 szinten illetve a jobb oldali fedett udvarban sokkal ideálisabb területet biztosítunk számára. Ezzel lehetővé válik az állandó kiállítás zsúfoltságának csökkentése.

Komolyabb beavatkozást a személyzeti- és teherlift, illetve a lépcső új helyén eszközöltünk. Olyan területen akartuk elhelyezni ezeket az technikai dolgokat, ahol a legkevésbé zavarnak, illetve a logisztika szempontjából is ideális helyen vannak. Az épület jobb keleti oldalán átalakított kisebb terem alkalmas volt arra, hogy a függőleges közlekedést és szállítást itt oldjuk meg. A tér nem tartalmaz értékes festményt és berendezési tárgyat sem. Ebben a vonalban a pincétől a harmadik emeletig átjárható az épület.

 

MNM tervrajzok, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
7/25
MNM tervrajzok, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM gépészet, energetika, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
8/25
MNM gépészet, energetika, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM kert elemei, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
9/25
MNM kert elemei, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin


 

A restaurátor műhelyek helyén, új épületrészben alakítottuk ki a konferencia és az időszaki kiállítás terét. Fontosnak tartottuk, hogy a konferencia funkció ne az udvarok valamelyikébe kerüljön, mivel ezekben a nagyszabású világos terekben szinte lehetetlen színvonalas, akusztikailag is megfelelő konferencia tereket elhelyezni. A kiállító és konferencia terek variabilisek. Nagyobb rendezvény számára összenyithatók, de kisebb terek is kialakíthatóak. A konferencia és időszaki kiállítóterek megközelítése az északi fedett udvarban elhelyezett reprezentatív, modern elemként elhelyezett spirál lépcsőn lehetséges. Ez a lépcső lényegében negatívja az emeletre vezető hasonlóan megformált lépcsőnek.

A földszinten található adminisztratív területeket az eredeti helyükön hagytuk, ezek a látogatók számára továbbra sem megközelíthetőek. Az első emeletről elhelyezett fotótárat a főlépcső alatti térben helyeztük el két szinten. A szerkezeti adottságok lehetővé teszik a jelenleginél nagyobb szeparálódást. A -1 szinten az egyes területekhez tartozó raktárakat egy területen igyekeztünk elhelyezni, így a nagyfokú széttagoltságot megszűntettük. A műhelyekben dolgozók számára nemenként egy központi öltözőblokkot hoztunk létre. A régészeti tár raktárainak kitelepítésével felszabaduló alapterületen a Történeti Tár gyűjteményébe tartozó raktárak (Fegyvertár, Hangszertár) archívum jellegű raktárait alakítjuk ki, így látogathatóvá válnak eredeti helyiségeik.

Új épületrészt az épület déli oldalánál, a föld alatt helyeztünk el. Ide terveztük a gépkocsitárolókat, a műtárgybeszállítást, a restaurátor műhelyeket és raktárakat. Ezzel az elrendezéssel lehetőség nyílik a restaurátor műhelyek épületben tartására. A földalatti épület egy ponton kapcsolódik a régi épület pinceszintjéhez. E ponthoz közel helyeztük el a teherliftet és a személyzeti liftet, illetve egy menekülőlépcsőt. A föld alatti beépítés helyét úgy határoztuk meg, hogy értékes, védendő fát ne kelljen kivágni illetve régészetileg értékes területet ne érintsünk. A restaurátor műhelyek megfelelő megvilágítássáról elegendő számú felülvilágító gondoskodik. A műhelyeket feltáró organikus vonalvezetésű folyosó egyben közösségi térként is működik az itt dolgozók számára.

 

MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
10/25
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM látványterv, építész Gunther Zsolt
11/25
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt

MNM látványterv, építész Gunther Zsolt
12/25
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt

 

 

Új terek kialakítása
A műemlék épület szempontjából lényeges beavatkozás az udvarok lefedése. Az idők során felmerült már az udvarok használata, de az ismert beépítésre szerencsére nem került sor (Lechner féle javaslat). A XXI. század műszaki-technikai színvonala lehetővé teszi az udvarok nagyvonalú, esztétikus látványt biztosító lefedését. Az íves acél tartókon elhelyezett üveg fedés lágy vonalvezetése szépen egészíti ki a meglévő szerkezet „keményebb" szerkesztésmódját. A megerősített párkányzat lehetővé teszi a meglévő és az új tető vízelvezetését, illetve az új acél-üveg szerkezet befogadását.


A két udvar fedési módja megegyezik, viszont funkcionálisan finom különbségek vannak. Az északi udvarnak közönségforgalmi szempontból nagyobb szerepet szánunk, hiszen itt kaptak helyet a a függőleges közlekedést biztosító modern lépcsők, az alcsonyabb kategóriás kávézó és olyan berendezési tárgyak, melyek a gyülekezést, a várakozást kényelmesebbé teszik. A déli udvar kevesebb konkrét funkciót kapott, ez az a tér, amit funkcionális értelemben be kell lakni. Lehet itt csoportfoglalkozásokat tartani, vásárokat, koncerteket, időszaki kiállításokat stb. rendezni. A két udvar közötti finom funkcionális különbségtételt fontosnak tartottuk, ennek köszönhető, hogy a beavatkozás a déli udvarban a fedést kivéve érintetlenül hagyta a meglévő architektúrát.

Új térként jelenik meg a -1 szinten kialakított konferencia és időszaki kiállítótér. A pozicionálásnál fontosnak tartottuk, hogy váljon el a közönségforgalmi terektől, a rendezvények zavartalan bonyolítása érdekében. A terek különböző összenyitásának és lerekesztésének köszönhetően különböző méretű kiállítások vagy konferenciák rendezésére teszi alkalmassá a teret. Ezen a területen a funkció maximális technikai kiszolgálása volt a cél, ez jelenti a világítástechnikát az akusztikai követelményeket, vetítési illetve tolmácsolási lehetőségeket és a hangosítást.


Megközelítés, bejáratok
Gyalogos megközelítés: a szigetszerűen elhelyezkedő épület megközelítése történhet a kis körút felől a jelenlegi bejáratokon, a Bródy Sándor utcai és a Múzeum utcai oldalsó bejáratokon és a Pollak Mihály tér felé létesített lépcsőkön keresztül. Az épület tervünk szerint három bejárattal rendelkezik. Megmarad a jelenlegi főbejárat, ezt egészíti ki az erre merőleges tengely két végén létesített oldalsó bejáratok. Rendezvény esetén lehetséges a jobb oldali bejárat bezárása, mivel a déli udvar különböző rendezvények helyszíne lehet. Ekkor a Bródy Sándor utcai bejárat működik, mivel az északi udvarban találhatóak a közönségforgalmi funkciók (lépcső, alacsonyabb kategóriás kávézó).


Személyzeti bejáratot a jobb oldali oldalsó kapun keresztül biztosítunk. Innen rövid úton, ellenőrzötten juthatnak el az újonnan létesített személyzeti lifthez, illetve az új lépcsőhöz.

 

MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
13/25
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
14/25
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
15/25
MNM látványterv, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin

 

 

Autós megközelítés: autóval egyedül a Múzeum utcai bejáraton keresztül lehet behajtani. Itt található az az autólift, ami leviszi a kocsit a -1 vagy a -2 szinti parkolóba. Felszíni parkolásra nincs lehetőség, mivel fontosnak tartottunk a kert zöldfelületének visszaadását.

Teherforgalom: A műtárgyak beszállítása a Múzeum utcai autóliften keresztül történik a -1 szinti dokkolóba. Amennyiben nagyobb teherautóval hoznak vagy visznek tárgyakat, akkor a jelenlegi útvonalat tudják használni.


A kert használata
A múzeumkert fogalom a maga nemében, mert a város fejlődése során a szabadon maradt területeket bekebelezte. Igazi zöld szigetként működik, egyfajta oázis a megpihenni vágyóknak. Jelenlegi állapota természetesen nem mutatja azt a képet, amit létrehozása után a századfordulón mutatott. Ez nem csak a növényállományra vonatkozik, hanem az emberek társasági életében elfoglalt helyére is. Ma csak a Bródy Sándor utcai intenzívebb zöldfelület környezetében találkozhatunk itt pihenő emberekkel, a kert többi része nem látogatott a gépkocsik és a sátrak nagy száma miatt.

A megújításnál célunk az volt, hogy a látogatók, a környéken dolgozók és lakók számára ténylegesen egy oázist teremtsünk. Párizsi látogatásunk alkalmával eljutottunk a Luxemburg kertbe, ahol többekkel együtt nagyon kellemesen töltöttük az ebédidőt. Voltak öltönyös emberek, voltak iskolások és voltak olyanok is mint mi, turisták. Mitől élt a kert? Nyilván a gyönyörű, ápolt zölfelülettől, de nagyon kellettek azok a mindig kint lévő, kényelmes székek is, melyekre le lehetett telepedni. Ez az a kép, ami a szemünk elött lebegett, mikor a kert megújítását terveztük. Az új gépkocsitároló megépítésével elérhető lesz, hogy a kertben ne álljanak autók, így a zöldfelületi rendszer kitejred a kert egészére.

 

MNM 1 emelet alaprajz, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
16/25
MNM 1 emelet alaprajz, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM 2. emelt alaprajz, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
17/25
MNM 2. emelt alaprajz, építész Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM 3. emelet alaprajz, éptész Gunther Zsolt és Csillag Katalin
18/25
MNM 3. emelet alaprajz, éptész Gunther Zsolt és Csillag Katalin

 

 

A múzeumkert eredetileg angolparkként működött, ezért mi is ezt az irányt folytattuk. Az organikusan kialakított zöldfelületeket úgy formáltuk, hogy az itt lévő szobrok nagyobb figyelmet kaphassanak, bevontuk őket abba az útrendszerbe, mely a zölfelületek között alakul ki. Fontosnak tartottuk, hogy a múzemkert is legyen része annak a történelmi emlékezetnek, melyet az épület testesít meg, egyrészt önmagában, másrészt a kiállítások által. Ezért a külső zöldfelületeknek egy-egy tematikát adtunk (pl. reformkori kert), illetve a honos (Kárpát-medencei) biodiverzitás bemutatását tűztük ki célul.

A honos növényzetet nem didaktikus módon kívánjuk bemutatni, hanem átvitten, az esztétikai és a helyi szempontokat hangsúlyozva. Ennek megfelelően cserélnénk fokozatosan az elöregedő fákat, figyelve arra, hogy hosszú távon kb. 50%-os faszelekció valósuljon meg a nagyobb mértékű benapozottság érdekében. A faállományt teljes egészében honos fajtákra cserélnénk (ld. mellékelt listát). A talajtakaró, és cserje szintű növények esetében egyrészt a magyar nemesítés eredményeként létrejött fajtákat részesítjük előnyben: a múlt században Magyar Gyula és tanítványai által nemesített rózsafajok, muskátlik és ciklámenek, Kováts Zoltán egynyári mályvarózsái, továbbá a verbéna, a bársonyvirág, ricinus, díszkender és a mexikói napvirág.

 

MNM helyszínrajz, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
19/25
MNM helyszínrajz, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM pinceszint alaprajz építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
20/25
MNM pinceszint alaprajz építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM vezérszint alaprajz, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
21/25
MNM vezérszint alaprajz, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

 

 

A két alsó növényszintet másrészt a magyar történetiséghez szorosan kapcsolódó dísznövényekkel telepítettük be. Az államalapítás korához szorosan köthető a kereszténység terjedése, a szerzetesrendek kialakulása. A bencés rend egyik jellegzetes dísz- és haszonnövénye a levendula, melyből egy növényszigetet telepítünk be. Mátyás király reneszánsz kertjeiből bódító illatú gyógy- és fűszernövényeit hasznosítjuk kertünkben.


A kert több szintes zöldfelületi rendszerében újabb építészeti elemeket helyeztünk el. Az észak-déli oldalon elhelyezett pavilonok az újonnan megnyitott bejáratok helyét is jelzik. Ezeknél a pavilonoknál figyeltünk arra, hogy építészeti megjelenésük a transzparenciáról szóljon, ne akadályozzák a kert növényeinek vizuális élvezetét, viszont jelenjenek meg bizonyos szolgáltatások a kertben.

Ebben a szellemben alakítottunk ki egy kávézót, egy multifunkcionális pavilont, ahol rendezvényeket, koncerteket, kiállításokat lehet szervezni, illetve az autólift pavilonját, mely funkcionális szükségszerűség volt. A meglévő kertészlak épületét kiegészítettük: egyrészt szimmetrikussá tettük a meglévő architekturális elemek felhasználásával, másrészt a múzeum irányába egy üvegezett részt építettünk eléje. Ezzel a nagyságrenddel, már képes befogadni egy színvonalas éttermet.

A kőtárat a múzeum keleti hosszaoldala mentén, lesüllyesztve alakítottuk ki egy fedett–nyitott szabadtéri lapidárium formájában. A kőemlékek fedetten helyezkednek el, míg a sétaút nem kapott külön tetőt.

Fontosnak tartottuk a kert minden irányú megnyitását, a nyitások mértékében azonban van eltérés. Míg az észak-déli irányban a meglévő nyílásnak megfelelő kaput meghagytuk, illetve újat helyeztünk el, addig a Pollack térhez két helyen is szélesebb lépcsővel létesítettünk kapcsolatot a meglévő kerítés szerkezeti logikáját meghagyva. Üzemeltetési szempontból ugyanis fontosnak tartjuk, hogy estére be lehessen zárni a kertet, nyáron és télen más-más időpontban. Ezzel a két komolyabb megnyitással a Pollack tér és a múzeumkert jobban együtt tud működni rendezvények esetén. A kert tervezett formájában továbbra is alkalmas marad a szokásos állami ünnepségek megtartására.

 

MNM metszetek, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
22/25
MNM metszetek, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM funkcióséma, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
23/25
MNM funkcióséma, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

MNM funkcióséma, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin
24/25
MNM funkcióséma, építészek Gunther Zsolt és Csillag Katalin

 

 


Favédelem
Új épületrészt az épület déli oldalánál, a föld alatt helyeztünk el. A földalatti épület egy ponton kapcsolódik a régi épület pinceszintjéhez. A föld alatti beépítés helyét úgy határoztuk meg, hogy értékes, védendő fát ne kelljen kivágni illetve régészetileg értékes területet ne érintsünk.

A résfallal körülvett fák gyökérzetének legfeljebb 1/3-át távolítjuk el. Ez, megfelelő növényegésszégügyi beavatkozások mellett (sebkezelés, gyökeresedés serkentés, lombkorona gallyazás, ifjítás, talajjavítás) sem élettani, sem pedig statikai szempontból nem veszélyezteti a koros fák megmaradását. A talaj vízháztartásának javítása érdekében a feltárt gyökérzetet spirális drain csövezéssel és vízmegtartó granulátum feltöltéssel vesszük körül. Ez segíti a csapadékvíz helyben tartását, a vízfelesleg elvezetését és a lehetőséget ad mesterséges öntözésre a száraz időszakokban. Hasonló nemzetközi példák tapasztalatai alapján ezek a beavatkozások eredményesek a csonkolt gyökérzetű koros fák megóvásában.

 


vezető tervezők: Gunther Zsolt, Csillag Katalin (3h Építésziroda)

építész munkatársak: Bartha András Márk, Szarka Tímea, Pataj Orsolya, Holló Mátyás

épületgépészet: Lovas Albert

műemléki szakértő: Branczik Márta

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk