építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Bachman és Bachmann építésziroda

Részletesen bemutatjuk a Bachman és Bachmann építésziroda által benyújtott pályaművet.

Részletek a műleírásból

Építészeti koncepciónk a következő három fő pontban határozható meg:

- egy olyan múzeum létrehozása, mely a város felé fordul és nyitva áll bárki számára /Városi kontextus, Nyitott ház, Kert/

- az udvarok lefedésének kérdése, illetve azok hasznosítása /Fórum tér/

- a bemutatás mellett a látogató betekintést nyerhessen a múzeum gyűjtő- és feldolgozó munkájába is /Kapcsolatok/

 

MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.
MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.
MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.
 

 

Városi kontextus

A kert Kálvin tér felé néző sarkánál egy teresedést alakítunk ki, és annak mentén nagyméretű üveg forgóajtókkal erősítjük a múzeum és a városi forgatag kapcsolatát Budapest új fő utcája és a közlekedési csomópont felé. Emellett a meglévő bejáratokon kívül a Pollack tér felől két széles lépcső vezet be a kertbe.

Nyitott ház

A város felé fordulást két homlokzat nyitásával valósítjuk meg. A nyugati oldalon a főbejárat két oldalán a már meglévő falmélyedések áttörésével az előcsarnok tere fénnyel telik meg és az oda tervezett múzeumi boltnak és kávézónak szép kilátása nyílik a kertre és a városra. A déli homlokzaton pedig a Pollack-terem egy széles átjáróvá alakul át, mellyel megteremtjük a kert és a déli udvar kapcsolatát, amely köré a látogatókat kiszolgáló funkciók csoportosulnak: vendéglátás, oktatási blokk, rendezvényszervező és jegyiroda. Emellett ide kapcsolódnak az időszaki kiállítások és a konferencia terem is.

 

MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.
MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.
MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.
 

 

Kert

A múzeumkert átmenetet képez a ház és a város között, illetve a kulturális funkciók kitelepítését teszi lehetővé.  Ez a két szempont a következőképpen határozta meg a kert használatát. A Kálvin tér felőli forgalmasabb oldalon kap helyet a közkert, ahol a Pollack-terem kávézó terasza, a kerti pavilon és a játszótér kap helyet. Átellenbe egy intimebb hangulatú szoborpark kerül, és megmarad az eddigi gazdasági bejárat. A főhomlokzat előtt a rendezvénytér burkolt felülete terül el Arany János szobrával. A restaurátor műhely felépítménye pedig a kerti pavilon bővítményeként jelenik meg, mellette a kert két új megnyitásával a Pollack tér felé, előtte pedig egy tanulmányudvarral és az árkádsor alatt kerti lapidáriummal. A felépítmény alatt kapott helyet a mélygarázs, melynek helyét a ház és a kert fáinak együttes szimmetriája határozott meg.

 

MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.
MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.
 

 

Fórum tér

Az udvarok hasznosítását tekintve a gazdaságos üzemeltetést fontos szempontnak tekintettük. Egy lefedett udvar komoly fűtés-hűtést igényel, ezért a legoptimálisabbnak csak a déli udvar lefedését tartjuk, mely köré a látogatói funkciók csoportosulnak. Az északi udvart pedig az itt dolgozók kertjévé alakítjuk át. A déli udvarban egy olyan fórumtér jön létre, mely korszerű információs technológiák segítségével közvetíti a mai történelmi-tudományos kutatások eredményeit. A látogatók szabad internet-hozzáféréssel kapnak bepillantást a múzeum digitális könyvtárába és nyilvános archívumába, az ide kapcsolódó rendezvényszervező iroda pedig információval látja el őket az aktuális programokról. Az udvar emellett vetítődobozzá is át tud alakulni a falak előtt legördülő hatalmas vetítővásznak segítségével. A lefedést hasonló áttetsző anyaggal képzeljük el, mely fölött elsötétíthető üveg-acél szerkezetű tető húzódik.

 

MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.
MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.
MNM pályázat. Bachmann és Bachmann Építész stúdió.

 

Kapcsolatok

A Magyar Nemzeti Múzeum feladatainak három alappillére a gyűjtés, a feldolgozás és a bemutatás. Célunk, hogy a látogató a bemutatás mellett közelebb kerülhessen a többi két területhez is, hogy teljes képet kaphasson a múzeum működéséről és jelentőségéről. Ez azt jelenti, hogy a közönségforgalom és a személyzeti forgalom elválasztása mellett kapcsolódási pontok is kialakulnak, illetve az elválasztás és kapcsolódás egyértelműen meg van határozva. A jelenlegi állapotban a dolgozók és látogatók mozgása helyenként összemosódik, ezért egy új függőleges közlekedő magot alakítunk ki a régi helyén, a díszlépcső mögött, melyben megoldott a két forgalom szétválasztása, a két lépcsőház egymásba csavarodása viszont kapcsolatot teremt közöttük. Az udvarok bekötését fontosnak tartjuk az érkező emeleti szintbe. Ezt egy csigalépcsővel tesszük lehetővé, mely vizuálisan beköti az északi személyzeti udvart, és fizikailag a déli fórum teret. A jelenlegi büfé helyén kialakított multifunkcionális tér és a restaurátor műhely előtti kialakított tanulmánykert pedig a tudományos munkába nyújt betekintést a közönség számára.


MNM KOMPLEX FEJLESZTÉSE TERVPÁLYÁZAT, 2010.
vezető tervező: Bachmann Bálint
építész munkatársak: Borbély Julia, Gerse Dániel, Hajdu Veronika, Szinyákovics Edina, Sztranyák Gergely, Volentics András

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »