Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Skardelli György

1/21

Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Madártávlat, nappali látvány, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Madártávlat, nappali látvány, tervező:  Skardelli György, KÖZTI  Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Restaurátorműhelyek, tervező: Skardelli  György, KÖZTI  Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Madártávlat, éjszakailátvány, tervező:  Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Beépítési és elrendezési terv, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Pinceszinti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Földszinti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - I.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - II.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - III.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar   Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi bejárat, Ezüst, tervező:   Skardelli György, KÖZTI  Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi Udvar, Ezüst, tervező: Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli bejárat, Arany, tervező: Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli Udvar, Arany, tervező: Skardelli  György, KÖZTI  Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli bejárat, Arany, tervező: Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Keresztmetszet az Északi és Déli Udvaron keresztül, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet az Északi udvaron keresztül Északi homlokzat másolata, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet a Déli udvaron kereszül Keleti homlokzat, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet a Főbejáraton keresztül Déli homlokzat, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Távlati képek, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Távlati képek, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi Udvar, Ezüst, tervező: Skardelli  György, KÖZTI  Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Madártávlat, nappali látvány, tervező:  Skardelli György, KÖZTI  Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Restaurátorműhelyek, tervező: Skardelli  György, KÖZTI  Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Madártávlat, éjszakailátvány, tervező:  Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Beépítési és elrendezési terv, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Pinceszinti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Földszinti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - I.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - II.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - III.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
Magyar   Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi bejárat, Ezüst, tervező:   Skardelli György, KÖZTI  Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi Udvar, Ezüst, tervező: Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli bejárat, Arany, tervező: Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli Udvar, Arany, tervező: Skardelli  György, KÖZTI  Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli bejárat, Arany, tervező: Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Keresztmetszet az Északi és Déli Udvaron keresztül, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet az Északi udvaron keresztül Északi homlokzat másolata, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet a Déli udvaron kereszül Keleti homlokzat, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet a Főbejáraton keresztül Déli homlokzat, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Távlati képek, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Távlati képek, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi Udvar, Ezüst, tervező: Skardelli  György, KÖZTI  Zrt.
1/21

Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Madártávlat, nappali látvány, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Skardelli György
Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Skardelli György

2010.06.24. 16:54

Bemutatjuk Skardelli György részletes tervpályázati anyagát.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye

A múzeum megújulását formailag is igen látványosan megjelenítő, kortárs építészeti eszközökkel hangsúlyozó pályaterv. A két udvart a meglévő szimmetriát megtartva egy-egy forgószél-tölcsérhez hasonlatos örvénylő üvegformával fedi le. A történeti épület tereit a szükséges funkcionális tisztogatáson túl nem javasolja változtatni, az új egységeket az épületet minden oldalról körülvevő pinceszinti bővítménybe helyezi. A múzeum fő vendég- és dolgozói megközelítése is a pincén keresztül történne, az északi és déli kertrészekben elhelyezett új üvegdobozokon át.

 

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Madártávlat, nappali látvány, tervező:  Skardelli György, KÖZTI  Zrt.
1/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Madártávlat, nappali látvány, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Restaurátorműhelyek, tervező: Skardelli  György, KÖZTI  Zrt.
2/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Restaurátorműhelyek, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Madártávlat, éjszakailátvány, tervező:  Skardelli György, KÖZTI Zrt.
3/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Madártávlat, éjszakailátvány, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.


 

A pincei bővítmény azonban jelentősen csökkenti a múzeumkert felületét, és a múzeumot a pincei helyiségek bevilágítást szolgáló „üvegárok” el is szakítja saját kertjétől. Az üvegezett lefedés, a terv fő attrakciója több formai és szerkezeti kérdőjelet is tartogat: A külső és belső tér határa nem világos, az alaprajzok a tölcsér belsejében egy liftet mutatnak, ebből mintha az következne, hogy az örvény a második emelet felett „le van dugózva”. Az ide bejutó eső és hólé hogyan vezetődik el az aulatér üvegpadlójában? A lefedés alatti multifunkcionális tér hogyan használható? A szerkezet árnyéka kiállításokra nehezen alkalmazhatóvá teszi.

A nagyon karakteres és érdekes lefedés formalista, mert végeredményben funkcionálisan feleslegesnek tűnik, egy olyan teret fed le, ahol a külön lefedés nélkül most is élvezhető, üvegpadló alatti lapidárium tekinthető meg. Az épület főbejáratának áthelyezését a főbejárat felől nem jelzi semmi, a kert megoldása sematikus.

A kert faállományának fokozatos felújítását javasolja. Hiba, hogy az új faültetés a meglévő fák alá kerül. A tervező céljával ellentétben, a tervezett fasor akadályozza az épületre és rendezvényre való rálátást.  Feltáró út burkolatának anyaga hiányzik a műleírásból.


Részletek a műleírásból

Előzmények

A Magyar Nemzeti Múzeum jelentősége túlmutat bármely más hazai múzeum jelentőségén. Ikonszerű elemmé vált az idők során. Születése pillanatában a nemzeti önállóság egyik megtestesítőjeként főszereplőjévé vált a magyar történelemnek. Szimbolikus volta miatt szerepe több mint a tárgyak, leletek, emlékek elhelyezését, bemutatását biztosító épületé.

A Pollack Mihály tervezte épület méltónak bizonyult arra, hogy épített keretet adjon ennek a szerepnek a betöltésére. A belső terek sorolása, a külső tömeg szigorú szerkesztettsége, a részletek mindezeket alátámasztó alkalmazása, a klasszicizmusra oly jellemző hierarchikus rendben terveződött, mely minden gesztusában az erőt, a nyugalmat, és a biztonságot sugározza.

A megépítését követően eltelt mintegy 170 év mit sem változtatott ezen a méltóságon. És ez még akkor is igaz, ha időközben a szűkösségből fakadóan az épület túlnőtt a keretein és a belső terek ad hoc belakása a mai napig gyakorlat volt. Ennek eredményeként egy olyan „beállt” állapot jött létre, melyet sürgősen orvosolni kellett, hogy legalább a napi működés ne lehetetlenüljön el teljesen. Az elmúlt évtized munkálatai ezt szolgálták, a lélegzetvételt megteremtve az ott dolgozók és a múzeumi látogatókat fogadók számára.

Átfogó, az egész épületet megvizsgáló és újra értékelő koncepció nem született a húsba vágó problémák akut kezelése és a mindig igaz pénztelenség miatt. Az épületet övező kert felett sem múlt el nyomtalanul a közel 160 év. Életképtelen, csonkolt és a spontán kialakult növényzeten nem ismerhető fel a korabeli tervezői rendező gondolat. Az épület gondjai kivetültek a kertre is, a fák tövében megjelenő parkoló gépjárművek és leletek tömegét tartalmazó, műanyag védő sátrak formájában.

Időközben szerte a világon változás mutatkozott a múzeumok működésében. Az önálló bevételi források keresésének a jegyében, a saját lábra állás reményében a múzeumok elkezdtek nyitni a nagyközönség felé, olyan funkciókat kínálva, amelyek révén megnő a látogatottságuk, ahol az emberek otthonosabb, kellemesebb közeget találnak, ahol hétköznapi funkciók enyhítik a tudományt magába fogadó épület szigorát. Az új funkció a közönség üzleti alapon történő fogadása olyan kulturális, társadalmi, üzleti eseményeken, melyek csak részben vagy egyáltalán nem kapcsolódnak a múzeum alapfunkciójához.

Egyúttal az üzletek, vendéglátó helyiségek és multifunkcionális terek által lehetőséget teremtenek a bevételek növelésére. Ezt a változást már számos hazai múzeum is felismerte és a körülményei romlása rá is kényszerítette erre a felismerésre. Rendezvényeik, meghirdetett eseményeik bár csak részben kapcsolódnak a múzeum kiállításaihoz, de az intézmény értéket sugárzó méltósága mégis vonzóvá teszi a külső, programoknak helyet keresők számára.

A hagyományos térsorok azonban csak korlátozva, kényszermegoldások mellett képesek helyet adni az újonnan jelentkező funkcióknak. Ezt belátva a múzeumok megvizsgálják a saját keretein belül megtalálni az új funkciók befogadására alkalmas új terek megteremtésének lehetőségét. Ez az új igény lehet az apropó a Nemzeti Múzeum esetében is az egész épületet átfogó koncepcionális vizsgálat elkészítésére.



A koncepció

A koncepció vezérlő gondolata az, hogy a Nemzeti Múzeum közéleti szerepének, méltóságának megőrzése, kortárs eszközökkel való további erősítése mellett úgy helyet teremteni az új funkciók számára, hogy a múzeumi lét és az új funkcióval járó élet közötti függetlenség mindig meglegyen. Az új funkcióval járó új terek a Múzeum adott karakterét kell,hogy erősítsék, új mivoltukban szervesen illeszkedjenek azokhoz, az egyedfejlődés természetes eredményeként. A közönségforgalom hangsúlyváltása maga után kell, hogy vonja az épület meglévő közlekedési rendjének teljes felülvizsgálatát.

A két udvar lefedése megadja a lehetőséget egy olyan nagyvonalú, látványos tér létrehozására, amely megfelel az új, nagy létszámú közönség fogadására és mindezt az épület szívében teszi, az eredeti szerkesztés eredményezte, eddig mellékszerepet viselő két udvar felértékelődésével. Az udvarok lefedése és a pinceszintig történő lemélyítése egy drámaian új térszerkezetet hoz létre. Bár a hangsúly áttevődik ide, az eredeti közlekedők szerepe is újra megerősödik ezáltal, és ez kihatással van az egész épületre. A meglévő közlekedőket minden szinten meg kell tisztítani a szükség diktálta, de méltatlan, évtizedek során kialakult beépítésektől, ezzel helyreállítva az eredeti közlekedési rendet.


A megérkezés új színtere a pinceszint. Megszabadítva a belegyötört, nem oda való funkcióitól, lecsupaszítva az áthelyezésre kerülő gépészeti körvezetéktől, megtisztítva felületüket előtűnik a pinceszint megkapóan szép, vegyesen rakott falazata és szabályos vonalvezetésű téglaboltozata. A közel 5, 0 méteres belmagassága, a kemény szerkesztettség mellett is melegséget sugárzó karaktere ideális környezet az új kereskedelmi és vendéglátó funkciók befogadására.

A pinceszint szerkesztési rendjét tekintve teljesen azonos a felette lévő szintekkel, így az udvar lemélyítésével a pinceszint is szerves része lesz az egész épületre jellemző gyűrűs, aulára néző téri rendszernek. A pinceszinti megérkezés megoldja az új közönségfogadó funkció belépésével kiváltott alapvető kérdést. Létrehoz egy olyan szintet, amely teljesen leválasztható a felette lévő múzeumi funkcióktól és ezt úgy teszi, hogy a felértékelődött fedett udvarok látványának főszereplője lesz.

Ezen a szinten minden a látogatók kényelmét szolgálja. Aki ide megérkezett, az még nem lépett be a Múzeumba, miközben minden belsőtéri látványelem abban erősíti meg, hogy a múzeumi épületben van. Aki ide megérkezett, az még nem lépett be a Múzeumba, miközben minden belsőtéri látványelem abban erősíti meg, hogy a múzeumi épületben van. Bármilyen itt tartott esemény rendezvény élvezi ezt a helyzetet, és ezt teheti úgy, hogy onnan csak kívánság esetén, kontroll mellett tud eljutni bárki is a múzeumi kiállító terekbe. A különálló szint miatt adott a lehetőség az egymástól független nyitvatartásra.

A Múzeumkertből a két könnyed üveg kubuson keresztül megérkező látogató körbenézhet, leteheti a kabátját, eldöntheti melyik kiállításra vált jegyet, beülhet a kávézóba a lap-topjával, elfogyaszthat egy ebédet egy fárasztó nap után vagy kedvére böngészhet a múzeumi ajándék -és könyvüzletekben. Élvezheti a belső aulatér látványát, akár van ott éppen egy alkalmi esemény, akár nincs. Mindezt teheti a Múzeumtól teljesen függetlenül, a Múzeum kellős közepén. A Múzeumba való tényleges bejutás az udvar lefedését biztosító látványos acél-üveg szerkezetbe komponált panorámaliftek által, illetve a két udvar közötti, a meglévő díszlépcsőhöz kapcsolódó lépcsőkön keresztül lehetséges.

 

Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Beépítési és elrendezési terv, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
4/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Beépítési és elrendezési terv, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Pinceszinti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
5/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Pinceszinti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Földszinti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
6/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Földszinti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

 

Minden szint funkciója egyértelmű:

A pinceszint a megérkezés, vendégfogadás színtere. A biztonsági szolgálati kontroll mellett a ruhatár, az információ, a jegyváltó helyek, a vendéglátóhelyek, az üzletek, a vizesblokkok, az alkalmi rendezvényeknek is helyet adó aulatér fogadják a látogatókat.

A földszint szinte érintetlen marad, az adminisztrációs és a tudományos munkának helyet adó szobák változatlan rendben maradnak. Ezt tehetik bátran, mert ez a szint élvezi egyedül a meglévő szintek közül az eredeti, világos közlekedési rendet. A folyosón megjelenő emléktárgyak, maradványok élvezetessé teszik a bejárt utat az azon közlekedőknek. Ez a megoldás mintául szolgál a többi szint gyűrűs közlekedőinek „felöltöztetéséhez”, mind az újjászülető pinceszinten, mind a felsőbb múzeumi szintek felszabadított közlekedőinek kialakításához.

 

Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - I.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
7/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - I.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - II.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
8/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - II.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - III.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.
9/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - III.emeleti alaprajz, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

 

Az első és a második emelet teljes egészében látogatható múzeumi terület. Az első emeleten a kiállító termek mellett igaz ez a Könyvtárra és Fotótárra is. A második emeleten kiállító terek vannak most is és a jövőben is azok lesznek.
A harmadik emeleten most is munkaszobák illetve azokhoz tartozó raktárak vannak. Ez a jövőben is így lesz ez, de a javaslat szerint ezen a szinten is helyreáll a tiszta gyűrűs közlekedési rend.

Az új épületrész


Ennek az áttekinthető, szerkesztett, az eredeti klasszicista belsőtéri helyzetnek XXI. századi újraértelmezésének feltétele az épület körül, a felszín alatt kialakított új építmény. Ide érkezik meg minden gépjármű, mélygarázsba tartó személygépkocsi, vagy bármilyen más szállító gépjármű. Itt jön létre a központi raktárbázis, amely lehetővé teszi a beérkező elemek fogadását, a műtárgy-állomány szisztematikus és hatékony tárolását. Itt tud kialakulni egy ésszerűen kialakított kutatószobai helyiségsor, amely cellásan vagy egyterűen, széles, végigfutó felülvilágító sávval megvilágítva ad helyet ennek az alapfunkciónak, ide költöztetve azokat a méltatlanul belakott múzeumi terekből, zugokból.

Anyaghasználat, formavilág

Az épület külsején az elmúlt jó néhány évtized során semmi jóvátehetetlen változás nem történt. A tömeg, a homlokzatok, a kiemelt belső terek és a részletek a közelmúlt szakszerű helyreállítási munkája révén azt az érzetet sugallják, ami elvárható az épülettől. Ennek megőrzése, a Múzeum épületének tiszteletben tartásával, a kiindulás egyik sarokpontja. Épp ezért a külsőben csupán két elem jelenik meg. Az északi bejárat (Ezüst) és a déli bejárat (Arany) hűvösen szerkesztett, az épülettől tiszteletteljes távolságot tartó fém-üveg kubusa. Az üveg testet arany illetve ezüst bordázattal átszőve kortárs kerti tárgyként hívják fel magukra a figyelmet: miközben visszahúzódnak az előtérből, egyértelműen kínálják fel bejárataikat a kert minden pontja felől érkezőknek. A külsőben csak ez a két, bejárati fém-üveg hasáb tömege jelent újdonságot. Minden egyéb a kerttervezési szerkesztés része, így az épület körüli, zöld bordűrt szegélyező felülvilágító üvegsáv, távolságot tartó gesztusával emelve az épület ünnepélyességét.


Magyar   Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi bejárat, Ezüst, tervező:   Skardelli György, KÖZTI  Zrt.
10/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi bejárat, Ezüst, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi Udvar, Ezüst, tervező: Skardelli  György, KÖZTI  Zrt.
21/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi Udvar, Ezüst, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi Udvar, Ezüst, tervező: Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
11/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Északi Udvar, Ezüst, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.




A lényeges változást a két udvar lefedése hozza. A hálószerűen szerkesztett fém-üveg szerkezet tölcsérszerűen örvénylik le az új Aulatérbe szimbolikus (ősmagyar hitvilágból merített metaforaként) kapcsolatot teremtve a külső és belső között. Az északi és a déli udvar formálása a dualitás1 jegyében született. Az éj, a Hold, az Ezüst2 az északi oldal karakterét határozza meg. A nappal, a Nap, az Arany3 a déli oldal formálásánál volt meghatározó. Elválaszthatatlan kettősségük hatja át az Aula tereket beborító, meghódító örvénylő szerkezet formálását és az Aulába levezető bejárati fém-üveg hasábok szerkesztését is. A XIX. századi, a klasszicizmus törvényeit követő, szigorúan szerkesztett udvarba, a XXI. század elejére jellemző szerkesztési szabályokkal kialakított elem kerül. A két, különböző szerkesztési elvet követő szabályos rend között, az egész Aulatér karakterére jótékony hatással lévő feszültség van.


Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli bejárat, Arany, tervező: Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
12/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli bejárat, Arany, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli Udvar, Arany, tervező: Skardelli  György, KÖZTI  Zrt.
13/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli Udvar, Arany, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli bejárat, Arany, tervező: Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
14/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Déli bejárat, Arany, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

 

Az új, fém-üveg szerkezet, bár szerkezetét tekintve egyértelműen kortárs, formálása ősi elemek követője, így időtlenséget sugározva méltó eleme a klasszikus belső udvarnak. Látványa minden újraéledő, körbe futó közlekedő ablakából élvezhető, minden szinten része lesz az épületbelsőnek, immár elválaszthatatlanul. Így az "új" belső megfogalmazása eredményeként az épület szervesen bővül, a "régi" újjáértelmezésével.

A pinceszint átalakulása a legszembeszökőbb történés a régi épületfalak között. A Lapidáriumba levezető folyosók még szűkös mivoltukban is meg tudják idézni azt a hangulatot, amely a pinceszint közönségfogadó tereire lesz jellemző a javaslat szerint. Az épületet övező új gépészeti körvezeték megépülését követően minden méltatlan elem kikerülhet innen és a szerviz funkciót betöltő pincei terek újjászületve csatlakoznak a Múzeum egyéb publikus tereihez.

 

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Keresztmetszet az Északi és Déli Udvaron keresztül, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
15/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Keresztmetszet az Északi és Déli Udvaron keresztül, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet az Északi udvaron keresztül Északi homlokzat másolata, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
16/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet az Északi udvaron keresztül Északi homlokzat másolata, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet a Déli udvaron kereszül Keleti homlokzat, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
17/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet a Déli udvaron kereszül Keleti homlokzat, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet a Főbejáraton keresztül Déli homlokzat, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
18/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Metszet a Főbejáraton keresztül Déli homlokzat, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Távlati képek, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
19/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Távlati képek, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

Magyar  Nemzeti Múzeum tervpályázat - Távlati képek, tervező:  Skardelli  György, KÖZTI Zrt.
20/21
Magyar Nemzeti Múzeum tervpályázat - Távlati képek, tervező: Skardelli György, KÖZTI Zrt.

 

Az önmagukban is gyönyörű falazatok elé folyamatos rendben lehet elhelyezni a sátrakból kikerülő kőmaradványokat, spontán kiállításként így megidézve a múzeumi létet a közönségfogadó terekbe. A maradvány kövek legattraktívabb bemutatása a két új Aulatér középső lesüllyesztést megtartó padlózatában található. A járható üvegszerkezettel lefedett terület alatt kap helyet a kövek garmadája, állandóan hirdetve szépségüket, egyedi padlómintázatot létrehozva, a különböző szintek közlekedőiből is jól láthatóan, sajátos módon egységet teremtve a közönségfogadó és a múzeumi rész között.

Ütemezhetőség

A bekerülési költség szoros összefüggésben van az ütemezhetőséggel. Az ütemezett megépítés mindig többe kerül az egy ütemben elkészített építés. Ugyanakkor a pályázatban foglalt javaslat egy általános koncepciót kínál a kiírók számára. Az olyan megoldás keresése kell legyen a cél, amely távlati szempontokat is lát és a megvalósítás ütemezése végcélként mindig maga előtt kell lássa a koncepcióban meghatározott végső képet.

A pályázatban szereplő tervlapok minden múzeumi szintre kitérnek, javaslatot tesznek, épp azért, mert most van lehetőség egy teljes épületre vonatkozó koncepció kialakítására, és akár ütemezett, megvalósítására. A most rendelkezésre álló összeg mindent kizáróan nem befolyásolhatja a kiválasztást. Sokkal többről van szó, mint az aktuális költségkeret betartásáról, a most , akár ütemezve megépítésre kerülő épületrészek évtizedekre meghatározzák a Múzeum karakterét.

Kertalakítási koncepció

A kert növényállománya elöregedett ugyan, de egészében nézve a hatalmas lombtömeg jelentős értéket képvisel, hiszen a környék egyetlen „zöld szigete”. Ezért az állomány ifjítása csak fokozatosan képzelhető el oly módon, hogy a sérült, veszélyes fák kivágása után az állomány nagy részét megtartva, azok alá új fákat telepítve, az idős egyedek lecserélése lépésről lépésre történik. A tervezett kialakításban jelentős szerepet kapott a jelenlegi kerti hangulat megőrzése. A terület karakterét továbbra is a szórtan álló, összefüggő lombsátrat képző facsoportok adják, s e fátyol alatt, attól szinte függetlenül születik újjá a kert.

A kert szerkezetét az épület határozza meg. A múzeum épületének közelségében a nyers funkcionalitás, a szerkesztett rend, uralkodik, ami a kerítések felé távolodva lágy parki formákká oldódik. A múzeumlépcsők előtti díszteret egységes kőlapburkolattal láttuk el. Az így kibővített rendezvényteret a burkolatba szabályosan ültetett fákkal oldottuk, melyek a mindennapokban kellemes lombárnyékot vetnek, a belépő látogatókat az újonnan kialakított bejáratok felé terelik, de nagyszabású rendezvények alkalmával sem képeznek akadályt s a főlépcsőhöz irányuló autós behajtást sem gátolják. E központi térről széles kőlappal burkolt felület vezet az „ezüst-„ és „arany bejárat” irányába, valamint a kertészlakban kialakított vendéglátó helyiséghez.

Az épületet szegélyező felülvilágító és az épület lábazata között födémen kialakított virágzó növényszőnyeg kapott helyet. A szabályosan váltakozó geometrikus foltokba évelők, talajtakarók és virágzó törpecserjék kerültek, homogén kiültetéssel. (Az északi oldalon télizöld meténg, orbáncfű, illatos gólyaorr, a déli kitettségű falak mentén levendula, cipruska, gyöngyvessző)

Az épülettől távolabbi, lágy vonalakkal szerkesztett kertrész pihenőkerti funkciót lát el. A változó szélességű íves parki úton a kert körbejárható, az út mentén kialakított széles palló burkolatú egyedi padok bőséges ülőfelületet kínálnak, s az út mentén futó gyepsáv játszófelületként szolgál. E gyepfelületben találták meg immáron méltó helyüket a múzeumkert szobrai is. Ahol a sűrűbb faállomány a gyepesítést nem teszi lehetővé, ott a gyepet talajtakarók, árnyéki gyeppótlók, alacsony cserjék váltják fel, ügyelve arra, hogy a kert magas cserjékkel ne szabdalódjon fel, a terület átlátható maradjon, tágas térélményt nyújtson.

A múzeum kertjének kerítése megmarad a bejárati kapukat a helyükön tartottuk meg, de célunk, hogy a kapuk mindegyike nappal nyitva legyen, s azokat csak az esti órákra zárják be. Így a kert továbbra is közhasználatra átadott intézménykertként tud funkcionálni a jelentősebb parki programnak köszönhetően, reményeink szerint intenzívebb használattal.

Gépészeti koncepció

[...] Az épület rekonstrukciója, illetve átépítése során az alábbi megfontolások kaptak elsőbbséget:
- az új építési területen folyó munkák ne zavarják a meglévő épület üzemét
- valamennyi gépészeti központ, mint kazánház, trafó, vízellátás és a biztonsági szellőző rendszerek változatlan formában és helyen a régi épületben maradjanak.
- az új építési területen kerüljenek kiépítésre az új alapvezetékek, melyek ellátják az új területeket, valamint egy később ütemezett átkapcsolással mindkét épületet.
- az új pincei funkció ellátására szolgáló szellőző rendszerek az új épületben nyerjenek elhelyezést.
- a teljes pinceszint füstelvezetésének légutánpótlása az új épület felől, a füstelvezetés pedig az udvar lefedését tartó térrácson keresztül a tető felé történjen.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a kivitelezési munkák megfelelő ütemezése mellett, a meglévő épület üzemének zavarása nélkül a teljes gépészeti alapvezetékezés korszerűsíthető.


Skardelli György

 

 


1„… két örvényből fonódott Istenségünk bennünk lakozik… ikerörvény a világ forgása, mérleg két serpenyővel!”
2„… homlokán holddal ékes UKKO Föld-isten anya…”
3„… naporcájú GÖNÜZ Ég-isten atya…”

 


 

Projekt neve:MNM KOMPLEX FEJLESZTÉSE TERVPÁLYÁZAT, 2010.
Vezető tervező:Skardelli György Közti Zrt.
Építész munkatársak: Borbély András, Csízy László, Kelemen Bálint, Petri Dávid, Közti Zrt.

Kertépítészet: Gyüre Borbála GEUM Műterem Kft.
Gépészet: Kádas Károly HVAC Kft.
Generáltervező: Közti Zrt.
URL (honlap): www.kozti.hu
Tervezés éve: 2010

 

 

Vélemények (23)
desdicsávo
2010.06.28.
18:27

...szóval, ami eredetileg érdekelt volna az a pályázatok direkt demokratikus / szakmai grémium által történő értékelésének kérdése

egyet értek azzal, hogy csak "direkt" szavazás végén sem születne feltétlenül demokratikusabb eredmény (gondoljunk csak az építészfórumon lezajlott botrányra -nagy.herceg: megpróbálták; sityu: n.h nyitó hozzászólásából én tényleg az elismerést hallom ki az éf irányában...), azzal viszont nem, hogy minden esetben ki kell teljesen zárni a közvéleményt

pl. nem túl régi ar-ben (malmöi múzeumbővítés a címlapon) szerepel egy hír egy athéni pályázatról, ahol a zsűri által kiválasztott terv mellé a közönség is beszavazhatott egy tervet, vagy valami ilyesmi történet: nem is a pontos sztori a lényeg, hanem az, hogy kísérlet történik a "bázis" beemelésére, pedig ott sem túl kifinomult a közízlés -"építész" szemmel

sőt talán a stockholmi asplund könyvtár bővítésére kiírt pályázatnál is volt valami "bázis"-os

a lényeg a lényeg, hogy én nagyon örülnék, ha egy ilyen "kevert" megoldásra akadna példa a hazai építészeti közéletben (nem beszélve arról, hogy az említett görög pályázat magánberuházás...), még akkor is, ha első körben ismét csak ott tartanánk, mint a szépműnél négy éve és az mnm-nél most

mondjuk valószínűleg nem ilyen nagy pályázatoknál kéne kezdeni a kísérletezgetést, sőt lehet, hogy addig nem is kéne kísérletezni a zsűrízés mikéntjével, amíg még elindítani sem tudunk egy rendes pályázatot?

kékharis
2010.06.28.
15:05

rádayt főpolgármesternek!!!

viktoire
2010.06.28.
16:22

@kékharis: Tisztelt nagy.herceg! Nem vagyok építész, de amit művel a honlapon, azt az építészek lejáratásának gondolom...

viktoire
2010.06.28.
16:28

@viktoire: Kedves Viktoire!

konkrétan mire tetszik gondolni?

Mo. így szeretlek!

sityu
2010.06.28.
16:31

@viktoire: off, de már régen akartam jelezni: "Mo., én így szeretlek!" a pontos idézet. ;)

szerintem

on 

sityu
2010.06.28.
16:52

@sityu: Köszönöm.

Látod írtál egy "rádayt" és a slepp iderepült rögtön...

óvatosan. a falnak is füle van. hivjuk "r-izmusnak". Beszéljünk majd virágnyelven...

Mo., én így szeretlek!

sityu
2010.06.28.
17:02

@sityu: kankalin. ibolya.

pitypang pitypang pitypang. 

HI
2010.06.28.
20:19

@sityu: Tévedsz, egyértelműen macskáról van szó, csak a "miao'-t elírták.

Huszti István

Mócsi Gábor
2010.06.28.
20:42

@sityu: off-on... nevetséges. Egyetlen egy "ON" hozzászólás nem érkezett még Skardelli tervéhez. Senkinek nem tűnik fel?

Mócsi Gábor
2010.06.29.
08:28

@Mócsi Gábor: Kedves Mócsi Gábor!

Kicsit messzebbről indultunk... de összefügg (távolról) a tervvel is. Szerintem nagyon hasznos és "mélyreható" diskurzus folyt.

Másrészt Gyuri bácsi szerintem örül nagyon, hogy nem írtunk még véleményt a tervről...

Persze ha ragaszkodik hozzá kedves Mócsi Úr, szóba vehetjük S.Gy.-t, akár először mint szakmai szereplőt. Leginkább ott kapcsolódna a fejtegetésekhez, akár mint példa (lásd pogácsázó-elit). Aztán ha szükséges jöhet a terv is:)

Mo., én így szeretlek!

sityu
2010.06.28.
06:52

Kedves Sityu Barátom!

Eltaláltad szakmabeli vagyok... Nagyon kevés megválaszolni való van a felvetéseidben, inkább pontosításokra akarsz rávenni. A lényeges kérdéseket Te Magad váalszolod meg.

A MNM pályázat azzal fordulópont (fontos állomás) -mint Te is a végén megválaszolod-, hogy teljes körű szakmai nyilvánosságot súrolja szinte. Ír zsűritag, látjuk az összes pályázatot, sok vélemény stb... formailag tartunk részvételi demokrácia felé.

A populistát nagyrészben megérted (=antielitista). Helyre tetük, mint rosszul használt fogalmak egyikét.Az álszentség kettőssége... Érdemben pont az elitizmus ad napról napra pofonokat a szakmának (pl. a médiában túl reprezentált ráday, vagy a kamarai vezetők megszólolalásai EGYES kérdésekben), ettől egyik faltól a másikig csapódnak az "ügyek". Ezzel szemben a valóság pedig, hogy a pénzt (közpénzt is) laikusok költik (több ezer éve). A nagy közberuházások sosem voltak terheltek a döntésnél szakmai részletkérdésekkel (vagy pl csak a "magassága", vagy stílusra szűkített) kisrészben szakmai, nagyrészt széles vita folyt. Ezzel szemben most a szakmai részt vevőkbe (pl. Te is) be van oltva egy elitvédő attitűd, ami bár Rád nézve káros, mégis foggal-körömmel... azaz NEM KELLENE FÉLNI "A SZAKMÁN TÚLTÓL"! Ott is van élet. Ne akarjuk "azok" pénzét elkölteni, nélkülük. Ezt sosem lehet majd igazolni. Lassan kezdjuk már belátni... Azaz a következő állomás az lesz a pályazatoknál, amikor szélesedik szakmán túlra is... Ez részben szintén folyamatban van, pl. szépmű kapcsán.

oszt. Jó napot!

ui: számtalan példa. légy szives keress neten pl. Nincs energiám most. Az ellenpéldák meg itthon napi gyakorlatok.

http://epiteszforum.hu/node/16204 pl. ki vállalja el pályázat nélkül? vagy még számos város főtér tervezése.... épül éppen hasonló közel száz. Ezek az építészek a közpénz felhasználás legideálisabb formájának érzik, ha őket megbízzák... aha , meg lehet magyarázni biztos. hol a kamara? na ja, azok majd jöhetnek: a legjobb t(/m)agunkat ajánljuk...

 

sityu
2010.06.28.
09:31

@sityu: "Az álszentség kettőssége..." Hát szerintem éppen pont az antielitizmus az igazi álszentség. És önellentmondásokkal terhes (mint pl. a forradalmi munkás-paraszt kormány). Én nem szeretnék álszent és álszerény módon a zemberek véleménye mögé bújni, s nem is félek a szakmán túli laikus világtól. De tartom a szakmánkat olyan komolynak, mint bármely más, egyetemen oktatott szakmát (s pl. az orvosi konzílium sem kérdezi ki a beteg hozzátartozóit a döntéshez, de természetesen figyelembe veszi a figyelembe vehető érdekeket); s művészi szempontból hasonlatosnak mondjuk a filmrendezéshez (amit szintén nehéz testületileg művelni). Az meg, hogy a zemberek építészetről alkotott elképzelése mennyire nem egyezik az építészszakma elképzeléseivel, az egy komoly gond. De mégsem gondolnám, hogy a színvonal leadása volna a jó irány. Inkább a közízlés emelését tartanám célravezetőnek. Amiben szerintem nem használtunk ki még minden lehetőséget. Én még a sznobizmus és a sztárkultusz fölhasználását sem tartanám feltétlenül el- és megvetendőnek.

Hogy a Ráday elitizmus lenne? Még csak nem is építész; s nem is építészeti érvrendszerrel érvel. Ha valaki, akkor ő az antielitizmus esszenciája. Vagy, hogy a kamarai vezetők túlzottan sokat nyilvánulnának meg? Én ennél sokkal többet sem tartanék soknak.

"A nagy közberuházások sosem voltak terheltek a döntésnél szakmai részletkérdésekkel" Ez meg annyira sommásan vonja össze a múlt nagyon különböző gyakorlatait, hogy érdemben vitatni sem érdemes (s a tetejében még sommásságában sem igazán állja meg a helyét).

Arról pedig, hogy a pályázat nem biztos, hogy minden esetben a legtökéletesebb módszer volna, arról pedig szerintem igenis érdemes volna érdemi vitát folytatni! Még akkor is, ha emiatt egyesek (pl. Te) azonnal szerecsenmosdatást kiáltanának. Íme egy pár megfontolandó aspektus:

egy tisztességes pályázathoz tisztességes tervezési programot kell készíteni; ami sok esetben már a tervezési feladatok többségét magába foglalja; a tervezési program kidolgozása során annyi minden kerül megvizsgálásra, hogy előállhat egy olyan helyzet, hogy már érdemi tervezési feladat nem is igazán marad (szoros feltételrendszer; szűkös lehetőségek, mind pénzben, mind helyileg; esztétikailag, építészetileg kevésbé fontos, mérnöki jellegű megoldást igénylő feladatok esetén);egy tisztességes pályázathoz idő kell (nem is kevés), és általában több pénz is, mint a megbízásokhoz - de ameddig ezek a feltételek mindenféle (főként politikai) okból nem állnak rendelkezésre, s ameddig a politikai okokat nem áll módunkban elhárítani, addig előfordulhat az, hogy az a két lehetőség marad, hogy épül megbízással, vagy nem épül semmi (egy jó ideig). Persze van olyan helyzet, ahol lehet úgy dönteni, hogy akkor ne is épüljön, de én nem minden helyzetben tudtam volna ezt mondani. S ha már (politikai okból) mindenképp épül (mindenképp találnak olyan kollégát, aki elvállalja; s ezek a mindenképp kollégák általában nem a tehetségükről híresek), akkor célravezetőbb, ha azon dolgozunk, hogy a végeredmény minél jobb legyen.az építészt nem feltétlenül csak a pályázat szorítja rá a legmagasabb színvonalra, hanem a tisztesség és az építtetői érdekérvényesítés;egy pályázat során a tervező nem kap visszajelzést az általa választott koncepció helyességéről (s ennek következtében, egy rossz tervezői döntés következtében létrejöhet egy olyan pályázati terv, ami majdnem minden elemében a legoptimálisabb, de olyan komoly gond van vele, ami miatt összességében mégsem az a legjobb), ami egy megbízás során természetes módon megtörténhet;úgy gondolom, hogy például Hencz Antal, keszthelyi építész 140 éve, az építészeti pályázatokról írott gondolatai közt is van még 'kibeszéletlen', s gyanítom, nem ő az egyetlen, aki az említett időszakban az építészeti pályázatokról megfontolandó gondolatokat vetett papírra, rá csak azért hivatkoztam, hogy jelezzem, nem mai keletűek a problémák a pályázatok körül.de természetesen az esetek legtöbbjében mindezek ellenére igenis valamiféle pályázat volna a legideálisabb (pusztán csak azért offoltam egy kicsit ezt a témát, mert úgy gondolom, hogy létezhetnek kivételek). 

kékharis
2010.06.28.
13:52

@sityu: "A Ráday", aki "még csak nem is építész" - by the way az operatőri diplomája mellett művészettörténetet is végzett -, a gyakorlatban többet tett huszonöt év alatt a magyar műemlékvédelemért és örökségvédelemért, mint a magyar építészek együttvéve, úgy, ahogy vannak. Például neki köszönhető az a szemléletváltás, amelynek következtében a zemberek egy része már nem tűri birkaként, hogy lebontsák körülöttük a várost, ahol az őseik éltek. Nem tudom, te eddig mit tudsz felmutatni, de ahogy arcoskodsz itt, azt kell gondolnom, nem sokat.

Abból, ahogyan beszélsz róla (meg máshol, más témákban), látszik, hogy azok közé a fiatal titánok közé tartozol (vegyétek már föl, Józsikám, ti tán tudtok kezdeni vele valamit), akik legszívesebben egész Budapestet egy nagy, egybefüggő zöld mezővé dózerolnák, hogy ezen a szép nagy játszótéren tombolják ki magukat, úgy is, mint "önmegvalósítás" és "építészeti jelek elhelyezése". Szerintem az építészi tisztességnek része az is, hogy valaki tiszteletben tartja elődei munkáját (még akkor is, ha nem teccenek neki), sőt az is, hogy figyelembe veszi nemcsak az építtető elvárásait, hanem annak a közösségnek az ízlését és elvárásait is, amely kénytelen lesz nap mint nap szembesülni a fene nagy önmegvalósítás eredményével. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy szeressük a bábkorlátot, hanem azt, hogy a magyar ember építészeti ízlése bizony konzervatív, és nem szereti a gőgös és öncélú gesztusokat se. Az előbbin lehetne változtatni, de erre az építészek állítólag nem érnek rá (nyavalyogni bezzeg ráérnek), az utóbbin viszont nem is kell: ami undorító, az undorító.

Sznobizmus és sztárkultusz már fölös mennyiségben létezik, igaz, többnyire pár önjelölt zseni gerjeszti - a világban lévő szar mennyiségét tök fölösleges szaporítani, van elég, tehát ezen a felvetésen még dolgozz egy kicsit.

schigeru
2010.06.28.
15:31

@kékharis: „sőt az is, hogy figyelembe veszi nemcsak az építtető elvárásait, hanem annak a közösségnek az ízlését és elvárásait is, amely kénytelen lesz nap mint nap szembesülni a fene nagy önmegvalósítás eredményével”

A közösség ízlése és elvárásai? Az meg milyen? Definiálná ezt nekem valaki? A köznek van ízlése és elvárása? Azt ki fogalmazza meg, és ki hozza nyilvánosságra? Az építész meg micsoda, ha nem arra rendeltetett, hogy ezt alakítsa, fejlessze, formálja? Az építész csak valami rajzológép, akit azért tartanak, hogy a befektetőén túl a közösség elvárásait és ízlését is kiszolgálja? Ühümm, biztos. A köz ízlésére hivatkozni meg pont akkora demagógia, mint amikor bármelyik kommersz tv vízfejű nagyura azt mondja bele a saját kamerájába, hogy azért folyik a híg fos 24/7 a kanálisán, mert arra van igény. Na bravó!

sityu
2010.06.28.
16:29

@kékharis: Azzal, hogy a azt írtam: a Ráday nem építész, azzal csak azt kívántam kifejezni, hogy nem építész (mint ahogyan én sem vagyok sem rajztanár, pedig egyetmi szinten tanultam; s művészettörténész sem vagyok, pedig építészettörténetet is tanultam az ugyanott). Az ilyen óvodás szintű, "többet tett, mint az egész építész szakma" kijelentésekkel igenis lehetne vitatkozni. Szerintem meg a Guzsik Tamás tett többet, bibibí; meg a Szentkirályi; meg az éptört tanszék. ;)

S például a Rádaynak köszönhető az a szemléletváltás, amelynek következtében a zemberek jelentős része az építészet(történet)ről annyit tud birkaként bégetni, hogy ami régi: az szép; ami új: az csúnya. (természetesen ezt itt csak az elmés visszavágás miatt írtam; mert bár igazságmagva jelentős, de mégiscsak túlzó és rosszindulatúan általánosító)

Nem tudom, te eddig mit tudsz felmutatni, de ahogy arcoskodsz itt, azt kell gondolnom, nem sokat.

Őszintén kíváncsi vagyok arra, hogy ezt a titános jellemrajzot mely' megnyilatkozásomból vontad le?

Egyébként az a véleményem, hogy ami megérdemli a tiszteletet, annak meg kell adni, de nem minden érdemli meg csupán attól, mert régi; s a tiszteletet nem csak a formai ragaszkodás jelenti. Számos olyan példát tudnék hozni, ahol nem formai az illeszkedés, és a ház mégis nagyon jól sikerült (hirtelen most egy szegedi példa jut eszembe).

Illetve azt is érdemes tudni, hogy az építészet történetében ez a fene nagy tisztelet csak a posztmodern paralízise óta része a korszellemnek: korábban ugyanis szívfájdalom nélkül bontottak le, építettek át jelentősen olyan épületeket, városszerkezeteket, amik ha ma is állnának, remegve tisztelnénk.

S a fene nagy önmegvalósítás vágya is elég régóta sajátja az (alkotó) embernek: a művészet egyik lényege ez; disztingválás nélkül szapulni butaság(nak tűnik).

A gőgös, öncélú gesztusokat én sem kedvelem (a barokkot pl. igazán sohasem tudtam szívből megszeretni; pedig pl. a San Carlo alle Quattro Fontane lenyűgözött élőben), mégsem mondanám magam ilyen értelemben konzervatívnak.

Én úgy gondolom, hogy nem szoktam nyavalyogni, s a nyavalygó kollegáimmal szoktam vállalni a vitát.

Hol van Magyarországon építészeti sztárkultusz? Még a korábbi korok sztárépítészeit sem igazán ismerik a zemberek, nemhogy mondjuk egy féltucat kortárs tervezőt ismerne, legalább a műveltebb szegmens. Csak kb. annyira, mint a divattervezőket, irodalmárokat, szobrászokat.

Az meg, hogy a világban mennyi szar van, kurvára nem érdekel; én azon szeretnék mesterkedni, hogy amihez közöm van az jórészt ne annak a mennyiségét szaporítsa (remélem, többnyire sikerül).

Végezetül: nem kívánlak meggyőzni az igazamról, pusztán csak azt szerettem volna igazolni, hogy a kissé rossz szándékú véleményed mellett létezhet a tiedtől jelentősen eltérő, de mégis tisztességes álláspont. 

kékharis
2010.06.29.
00:28

@schigeru: Nem tom, ki fogalmazza meg. De hogy mást gondol szép épületnek egy japán, egy bantu meg egy norvég, illetve mást szeretett a barokk, mint a gótika, az faktum.

Alakítsa, fejlessze, formálja? Hát nosza! De ne azon az áron, hogy befektetői utasításra vagy saját gőgjétől hajtva előbb letolja vagy szétbarmolja az előző alakítók és fejlesztők házait.

Nem beleírtam gyengébbek kedvéért, hogy nem a bábkorlátos híg fosra gondolok? Azt a közízlést egyébként, amit emlegetsz, ippeg az a média formálta ki, amelyik most már arra hivatkozik. (Nekem amúgy nincs is tévém.) A mai építészetnél kicsit más a helyzet. Nem formál az semmilyen közízlést: többnyire leszarja magasról, hogy mit gondolnak róla, utána meg megsértődik, hogy nem elég szépeket.

De például az, hogy a Móricz Zsigmond körtéren kirakták a Gomba-terveket, és a nép nézhette, szavazhatta őket, nagyon jó dolog. Kis lépés, de lépés a beszélgetés felé.

kékharis
2010.06.29.
06:29

@sityu: Nem azt írtad, hogy "nem építész" (ez igaz), hanem azt, hogy "még csak nem is építész" (ezen kaptam föl a vizet: akkor ne legyen véleménye?).

Ám legyek óvodás, de a nagyérdemű építészek vajmi ritkán emelnek szót, ha a befektető "bontásban gondolkodik". Ezzel szemben ott lihegnek, hogy a keletkező telken önmegvalósítsanak. És mostanság ippeg roppant rugalmasan hullik le a védettség pont jó helyen lévő házakról (másikakra meg föl se kerül).

Zember-birkák azt csakugyan nem tanulhatták meg Rádaytól, hogy ami új, az szép - de az építészektől se nagyon volt alkalmuk megtanulhatni (azt meg pláne nem, hogy MELYIK új a szép), és sajnos az, amit naponta látunk a városban (Finta büdös gázzal töltött pöffetegjei, a plázák, a virágcsabák, a franzstadti Duna-parti monstrumok, a lerombolt erzsébet- és terézvárosi házak helyére épült szarok, mint a Centrál passzázs, vagy mi a nyű az a kísértetház stb) nem erősítik bennünk a vágyat, hogy még több ilyet lássunk. Nem gondolom (és szerintem a zemberek többsége se), hogy MINDEN régitől ájulni kell, és MINDEN újtól irtózni, de az értelmetlen pusztítás nyomán keletkező újdonságok zömét zembergyomor nem veszi be. Marha jó házak épülnek magas kerítések mögött távoli kertvárosokban, pár szép irodaház is kiserkent a rozsdából, a magam részéről nagyon szeretem a Koris-Németh levéltárat is (viszont ki a fene jár a Teve utcába, ha csak nem azért, hogy levizelje a főkapitányságot), szeretem a Sugár-Benczúr-féle Lánchíd 19. szállodát (úgy simul az utcaképbe, hogy ihaj) vagy azt a bájos viccet, amit Reimholz asszem az én kedvemért rakott a Fortuna utca sarkára... (Azért sorolom, hogy lássad, fel tudok sorolni kettőnél több mai magyar építészt :)) De a város belsejében a zember leginkább csak az ellenpéldákat látja.

Titáni szintig a Szépművészeti kapcsán loptad be magad a bögyömbe. De arra most nem kanyarodom.

A posztmodern paralízist valamivel megelőzve - legalábbis én még így tanultam - a romantika kora kezdett érdeklődni a régi épületek és megmentésük iránt. Volt az a Violet-le-Duc nevű muki... Mérimée, aki műemlékfelügyelő volt... Laza 150-200 év... Szóval nem kell mindent Rádayra fogni.

"korábban ugyanis szívfájdalom nélkül bontottak le, építettek át jelentősen olyan épületeket, városszerkezeteket, amik ha ma is állnának, remegve tisztelnénk" - ez szerinted nem indok arra, hogy legalább mi hagyjuk most már állni azt, ami még áll (és állítsuk helyre, tartsuk karban), osztán építsünk pár méterrel vagy kilométerrel arrébb? Budapesten bőven van hely, ez nem Manhattan vagy Tokio.

A barokk utálatában egyetértünk, de jó...

Építészeti sztárkultusz nagyjából csak Finta körül van, nekem az pont sok. Erről ennyit, mert felszökik a vérnyomásom.

A szar mennyiségére azé' nem árt figyelni.

Na, milyen békülékeny hangulatba kerültem, el is megyek aludni, lerakom a redőnyhúzómat :) Jó éjt.

sityu
2010.06.25.
07:52

Kedves Perika!

Az MNM pályázat teljes anyagának bemutatása példátlanul jó vállalkozás. Ilyen széles nyilvánosságú pályázati anyag bemutatás mindenképpen hasznos, mindenkinek.  Nem is értem ez eddig miért nem volt természetes dolog.

A következő lépés a direkt demokratikus értékelés lesz...  Bár ehhez érdemes lenne az egész pályázatosdi ujragondolása. Legyünk őszinték első -legszélesebb- körben pl csak a megjelenést, a bővítési volumen helyét stb lehetne eldönteni. Aztán a többi már technikai kérdés... de ezt hagyjuk.

A lényeg, hogy a kellemes rajzi anyagok, szép munkák közkincsek, bemutatásuk mindenképp színvonal emelő hatású. Ja apropó a jelen terv fa-grafikája nagyon szépre sikerült.

Köszönjük.

 

sityu
2010.06.25.
09:05

@sityu: Kedves herceg!

Bár nem vagyok az éf szerkesztője, de mégis valamiképp 'védelmükre' kell szálljak: valószínűleg azért nem érted, hogy eddig miért nem volt természetes a pályázatok bemutatása, mert nem túl régóta osztod itt az észt. Merthogy a valóságban eddig is alapos (a mostanihoz hasonló színvonalú) beszámolók voltak a legkülönbözőbb pályázatokról.

"A következő lépés a direkt demokratikus értékelés lesz" Ezt ugye te sem gondolod komolyan? S nem valamiféle szakmai felsőbbrendűség-tudatból, de nem kell hozzá túlságosan sokat gondolkodni, hogy belássuk, egy ilyen 'direkt demokratikus értékelés'

egyrészt gyakorlatilag kivitelezhetetlen:el tudod képzelni, hogy számottevő számú állampolgár érdemben átnyálaz mondjuk a jelen esetben hatvanvalahány tervet?mert szerintem még átnézni sem kis idő, nemhogy még a legegyszerűbb szempontrendszer szerint értékelni;másrészt semmiféle szempontból nem célravezető:nem demokratikusabb (sokkal több, a titkosságot sértő lehetőség nyílna);a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyása esetén a látványtervek színvonala volna a döntő, s teljesen háttérbe szorulnának a gazdaságossági, ésszarűségi szempontok;De az a legfontosabb, hogy a 'direkt demokratikus értékelés' sem eredményezne olyan helyzetet, amivel mindenki egyet ért. Sőt még nagyobb, durvább törésvonalak alakulhatnának ki (főleg egy szorosabb eredmény esetén).Nem véletlen, hogy a világban nem terjedt el az építészeti tervpályázatok 'direkt demokratikus értékelése'.Valamelyest az autóbusz vezetéshez hasonlóan, itt is delegálunk embereket a döntés meghozatalára. Mert az autóbuszt sem célszerű 'direkt demokratikusan' vezetni. S az építészeti tervpályázatnál még jobb is a helyzet, ugyanis a döntéshozók jelentős részének kiválasztásába igenis van (vagy legalábbis lehetne) 'direkt demokratikus' beleszólásunk.Egy szó, mint száz, javallanám barátilag a nagyot szóló hozzászólásaid alaposabb átgondolását. Még mielőtt teljesen hitelteleníteni sikerülne magadat (lásd még a kamara szapulása után megjelenő Ertsey hozzászólás utáni sunnyogós farokbehúzásodat). Béke legyen veled!

sityu
2010.06.25.
11:30

@sityu: Kedves Sityu barátom!

Már a 100%pozitív megjegyzésem is tudod negatívnak látni...

Nem kérem számon a korábbiakban miért nem ment ez. Hanem dicsérem, hogy elindult... Az ÉF, ha ennek hosszú távon fórumot ad az tökéletes szakmai fórum lesz nevéhez méltóan. Itt a színvonalat (terveket) válogatni sem kell, aki beadta az eleve óriási mennyiségi munkát és szinte mind minőség is. A negatív élt pontosítom, mert nem az ÉF-nek szólt. A pályázatok eleve ritkák kis hazánkban...  a színvonalasak szintén. Mindig volt negatívum a pályázatokban, pl a szépmű miért meghívásos? stb.

A másik kapaszkodód a "részvételi" döntésre vonatkozóan csak részletkérdéseket feszeget. Alapvetően világnézeti kérdésről van szó, természetesen populista (értsd antielitista) felfogás. Nem fog menni másképp. A szakmai profizmust és munkát az előkészítés, lebonyolítás és a megvalósítás során nem lehet nélkülözni. A profi "végrehajtók" kellenek mindig. A döntés igazsága pedig számomra megkérdőjelezhetetlen. A jelen rendszereket fenntartó hazugságok egyike, hogy majd "mi megmondjuk emberek nektek mi a jó, mert mi tudjuk jobban, akár ellenetekre is". Ez sajnos nem változott szemlélet... Igenis, hogy egy MNM kert és épület megjelenés KÖZÜGY, amelynek (el)döntése akár "részvételi" is lehet, ne legyünk álszentek! Laikusokkal. De ne higyjük, hogy a teljesen nyílt (jogosultsághoz sem kötött) pályázatot nem építészek csinálnák nagyrészt... Na mind1. csak egyes részletpontokra világítva... Nincs kedvem mélységeiben elmerülni. Ehhez az ÉF-nek nincs is köze, illetve annyira céloztam csak, ha lesz ilyen lehet ennek is fóruma lesz... vagy lehet.

Az autóbusz hasonlat nagyon jól mutatja, hogy tévedésben vagy. A direkt demokratikus döntés lehet, hogy mi lesz a következő megálló:) a sofőr "végre"-"hajt". Lényeges fogalom zavar. Nem a végrehajtás demokratikus... de ez hosszu. Térjünk vissza 2-3 év múlva.

Az, hogy nincs építészetben részvételi döntésre kultúrminta abban is nagyot tévedsz. Számos van.

Na, elragadott a hév:)

Jó 7végét!

HI
2010.06.25.
14:24

@sityu:  Azért érdekesebb lenne, ha köze lenne legalább 1 macskához.

Huszti István

HI
2010.06.25.
16:38

@HI: Mo. így szeretlek!

sityu
2010.06.28.
01:50

@sityu: Kedves Herceg barátom!

Attól, hogy Te 100%-ban pozitívnak szántad, attól még a bejegyzésed nem volt 100%-ban pozitív. Illetve még ha az lett volna is, akkor sem kell, hogy feltétlenül egyetértsünk. S aki esetleg régebbről ismeri a hozzászólásaimat, talán megerősíthet, hogy nem jellemző rám a "negatív látásmód", a rossz szándék.

"Nem kérem számon a korábbiakban miért nem ment ez." írod most. "Nem is értem ez eddig miért nem volt természetes dolog." írtad korábban. Szerintem a 2 mondat közt ellentmondás feszül. "Hanem dicsérem, hogy elindult... " írod most. Én viszont pont erre írtam, hogy szerintem ez nem most indult el, hanem már régóta ez a gyakorlat errefelé, csak Te vagy még nagyon új, s emiatt érzed ezt újdonságnak.

"A pályázatok eleve ritkák kis hazánkban" - ez részben igaz is, fontos probléma is; de nem a konkrét témához tartozik.

Örülök, hogy Te magad minősítetted populizmusnak a felfogásodat. Nagyjából erre akartam utalni én is. S attól, hogy a populizmus jelenleg hatékony megoldásnak tűnik, én még nem vagyok meggyőződve arról, hogy minden esetben célravezető is. 

S őszintén kíváncsi vagyok, hogy az alábbi (egyébként önmagukban értelmes) mondataid között mi az összefüggés, s mit akartál mondani velük?

"Nem fog menni másképp." - mármint csak populistán?"A szakmai profizmust és munkát az előkészítés, lebonyolítás és a megvalósítás során nem lehet nélkülözni." - ez nyilvánvaló, de milyen módon igazolja az antielitista alapvetést?"A profi "végrehajtók" kellenek mindig." - ez is egyértelmű önmagában;"A döntés igazsága pedig számomra megkérdőjelezhetetlen." - de mi következik abból hogy számodra megkérdőjelezhetetlen? (nem annak volna értelme, ha azt kijelentenénk, hogy mindenki számára annak kellene lennie?)"Igenis, hogy egy MNM kert és épület megjelenés KÖZÜGY, amelynek (el)döntése akár "részvételi" is lehet, ne legyünk álszentek!" Nekem eddig úgy tűnt, hogy szakmabeli vagy. Márpedig egy szakmabelitől egy ilyen mondat elég furcsán hat. Ugyanis ez a feladat elég jelentős félreértésén alapul; méghozzá abból a szempontból, hogy egy építészeti pályázat a legritkább esetben csak a "megjelenésről" szól, hanem az épület egészét (szerkezetét, funkcionális kapcsolatait, kialakítását, építészeti értékeit, az abba történő belenyúlás mértékét) érintő komplex, sokváltozós tervezési feladat.

S a jelen esetben ez fokozottan igaz. A legfontosabb, nehezen rangsorolható alapvető tervezési kérdésből is legalább egy féltucatnyi van (hova kerüljön a bejárat? mi legyen az udvarokkal? mi legyen a kapcsolatuk? mi legyen a kerítéssel és a parkkal? milyen módon és mennyire szabad "belenyúlni" a házba? megmaradjon-e a régi közlekedési és egyéb kapcsolati rendszere, vagy teljesen legyen átdolgozva? stb.). És akkor még mindig nem a "megjelenésről" beszélünk. Mindezek együtt jelentik az építészetet; az építészet feladata épp az, hogy mindezen aspektusoknak (s még megannyi egyébnek) az összességében legmegfelelőbb megoldást megtaláljuk.

S szerintem egy ilyen összetett döntést nem lehet "részvételi" módon meghozni. Sem technikailag; sem amiatt, mert ezekhez igenis szükséges bizonyos szakmai tudás.

Az, hogy most a "a sofőr "végre"-"hajt"", aminek eredményeihez 2-3 év múlva visszatérhetünk, az sok minden, csak éppen nem "direkt demokratikus" (a hatékonyságáról és hasznosságáról nem vitatkozom, csak a demokratikusságáról). Szóval amit írsz, az szerintem is "Lényeges fogalom zavar."

"Az, hogy nincs építészetben részvételi döntésre kultúrminta abban is nagyot tévedsz. " Természetesen nem állítom, hogy egyáltalán nem volna szerepe a részvételi döntéseknek, de az az érzésem, hogy az általam ismert példák vagy látszat-részvételről szólnak (részvételi procedúrával legitimizálnak egy egyéni elképzelést), vagy kevéssé lényeges kérdéseket érintenek. De cáfolj meg példákkal!

S nem mellesleg, pont ez az ügy szolgál számomra igazolással: ugyanis azt gondolom, hogy az eddigi rossz pályázati gyakorlatok, tapasztalatok nem a pályázati rendszer alapvető elhibázottságából adódtak (persze az alapvető szabályokkal is vannak bajok), hanem mert többek között hiányzott az a fajta nyilvánosság, amit Masznyik Csaba prezentált. Aholis betekintést nyerhettünk a döntési folyamatba; aholis a zárójelentés száraz tényei mögötti konfliktusokra, döntési szituációkra, folyamatokra is rápillantást nyerhettünk.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk