Malom Művészeti Műhely — diplomaterv
Kemes Balázs diplomamunkája / 2007.
Kemes Balázs 2007. diplomamunkája
Programválasztás
"A Malom Művészeti Műhely - mint arra a nevében szereplő malom szó is utal – céljai közt a legfontosabbnak azt tartja, hogy a művészet sokrétűségét felhasználva lehetőséget és teret biztosítson az összecsiszolódásra mindazon társművészetek számára, melyek felismerik és igénylik ezt a fajta összetartozást."
„Minden időkben él és működik
a rokon szellemek titkos köteléke.
Ti, akik együvé tartoztok, zárjátok szorosabbra
a kört, hogy a művészetek igazsága mind tisztább fényben ragyogjon, örömet és áldást terjesztve mindenfelé. „
(R. Schumann)
„Az egyesület alapcélja, hogy a társművészetek együttműködése számára rendszeresen lehetőséget, teret biztosítani, főként rendezvények szervezésével Esztergomban és környékén. A regionális kapcsolatok elmélyítésén túl további cél más európai szervezetekkel is együttműködve egy szellemi-kulturális híd megteremtése Európa közepén." (Villányi Zsolt, keramikus)
A 2003-ban alapult kicsiny műhely mostanra oly nagyra nőtt, hogy már nem lehet kávézókból vagy a tagok lakásából szervezni programjait, igazgatni életét, saját otthonra van szüksége. Diploma témámnak ennek az otthont adó épületnek a megtervezését választottam.
Mivel az épület helyére vonatkozóan konkrét elképzelés még nincs, olyan kedvező alapfelállású, jó szituációban lévő térkapcsolatot kerestem, ahol hiányzó vagy lecserélendő elem van. Így találtam a Pór Antal tér északi oldalán álló földszintes épületegyüttesre, melynek környezete a város fejlődése során már kétszintessé vált. Építészeti feladatként annak tanulmányozását tűztem ki célul, hogyan és milyen irányba tudna fejlődni ez a térfal.
Építészeti műleírás
Az épület koncepciója, a városrész kialakulásának és szerkezetének vizsgálata során, valamint a beépítés lehetőségeinek tanulmányozásával alakult ki. A két kisméretű telek összevonásából keletkezett területre egy olyan L alakú beépítés került, mely két épületrészből áll. Az L rövidebbik szárát alkotó tömeg, a Deák Ferenc utca felöli zártsorú beépítést folytatja, majd zárja le. A másik kubus, térfalat ad a térnek és a Kis Duna sétány oldalán fellazítja a beépítést a szomszédtól való elhúzással, ami jól illeszkedik a foghíjjakkal tagolt homlokzati képébe. Az L hosszabbik szára a templom oldalának vonalára szerkesztett, így az idők során a térről kissé félrecsúszott Belvárosi templom jobb helyzetbe kerül. A két épületrészt egy leforduló tető fogja össze, ami a déli homlokzat árnyékolását is biztosítja és őrzi a telek mai vonalát.
Az épületbe a két tömeg között keletkező szűkebb, ’kocsi áthajtó’ jellegű téren keresztül lehet bejutni. A tágas előtérből nyílik az egyesület életét szervező iroda és tárgyaló, valamint itt található a ruhatár és egy mosdó.
A pinceszintre érkezve nagyobb méretű helyiség fogad, ahol koncert vagy előadás szünetében egy büfé működhet. Ebből a térből egy rövid közlekedőn keresztül lehet a technikai helységet elérni és a két helyiségből álló kiállító- és koncerttérbe jutni. Előadás alkalmával a kisebbik, belső terem szolgál előkészületi térként a fellépő művészek számára. A nagyobb teremben található az elbontható színpad és nézőtér, ami 64 ember befogadására alkalmas. A bútorokat az árkád alatt húzódó raktársorba lehet elhelyezni, ilyenkor kéthelyiséges galéria alakítható ki. A pince természetes külső kapcsolatát egy átrium biztosítja, ami jó idő esetén szintén pihenőtérként használható. A közönségforgalmat kiszolgáló vizes csoport is ezen a szinten, a szellőző gépház mellett kapott helyet, de itt található még a kazánház is a lépcső alatti térben.
A Deák Ferenc utca felöli tömb emeletén található a hangstúdió, a hozzá tartozó süketszobával és raktárral, valamint egy videó vágó. A másik tömb emeletén egy kisebb és egy nagyobb próbaterem helyezkedik el, amik egy széles közlekedőn keresztül érhetők el. Ez a közlekedő egyben a próbatermeket használók pihenőtere és innen lehet az emeleti, fedett teraszra jutni.
Mind a művészek, mind közönségük és mecénásaik számára fontos a kapcsolattartás. Ehhez nyújt kellemes találkozási pontot a Kis Duna sétány felöli tömb földszintjén elhelyezkedő kávézó, a hozzá tartozó terasszal.
Az épület vasbeton falai és födémjei vastag lemezalapra terhelnek. A tartószerkezet homogén anyaghasználata és a modulban való tervezés miatt, az épület egy olyan ’ház alakú bútor’ benyomását keltheti, aminek felületei mindig az adott igényeknek megfelelően alakítottak. A közlekedő terek látszó beton felületűek, míg a helyiségek, funkciójuknak megfelelő szerelt burkolatot kapnak. Az épület homlokzata vakolt téglaburkolat, ami a kellemes megjelenés mellett a vastag hőszigetelés védelmét is megoldja. A burkolat az elbontott házak tégláiból készülne, így azok bár jelentősen átalakulva, de mégis tovább élhetnének régi helyükön. A vakolt felületeket cementes misunggal lekent, nyílászárókat összefogó, téglabetétes felületek tagolják. Az elbontott házak tetőcserepeit megőrölnék és az így nyert por adná a vakolat és a misung színezékét. Az épület külsejét négy anyag alakítja: a vakolat, a tető héjalását adó cserép, a nyílászárók üvegezése, valamint a különböző felületeket elválasztó, szegőelemként használt vörösréz. A homlokzat plasztikájáért a nyílászárók játéka felelős, ami a fix felületek külső és a nyithatók belső síkon tartásából jön létre.
A ház próbál a hely hagyományaihoz igazodó és azokat folytató épület lenni, melynek rétegzettsége csak lassan, fokozatosan tárul fel.
Konzulensek:
építészet: Karácsony Tamás, Cságoly Ferenc
épületszerkezettan: Reisch Richárd
gépészet: Kontra Jenő, Majoros András
építés kivitelezés: Klujber Róbert
tartószerkezettan: Armuth Miklós
14:08
egyetlen egyszerű kérdés; miért most?
16:12
@beton: Asszem erre most ráéreztél: itt valami komoly összeesküvés lehet. De legalábbis országos suskus. Ha nem valami magasabb körök az érintettek...
Abból gondolom, hogy micsoda dolog már 2008 májusában egy 2007-es (közepesnél azért lényegesen jobb, tisztességesen kidolgozott, bár mindenképpen 'trendi') diplomatervet bemutatni...
;)
Egyetlen egyszerű kérdés, tehát: mire gondoltál, amikor föltetted ezt a nagyszerű kérdést?