Mindenki beleszólhat hat fővárosi park és a Boráros tér megújításába
Egymással párhuzamosan hirdette meg a BKK a Boráros tér és a Petőfi híd felújításának társadalmi egyeztetését, illetve a főváros hat budapesti park: a Városháza park, a Városmajor, a Vérmező, a II. János Pál pápa park, a Nehru part és a Horváth-kert megújításának konzultációját.
Társadalmi egyeztetés a Petőfi híd térségéről
A Petőfi híd és környéke mai ismert kialakítását az 1980-as évek elején kapta. Abban az időben a Petőfi híd volt a térségben az utolsó átkelési lehetőség a Dunán a város és az ország keleti és nyugati fele között. Ehhez igazodva tervezték meg a hídhoz kapcsolódó úthálózatot, amelynek elsődleges célja a közúti gépjárműforgalom minél zavartalanabb kiszolgálása volt. A hídfőkben a gyalogosközlekedés számára aluljárókat létesítettek, a Boráros téren autópályacsomópont-szerű lehajtók épültek, így a híd kapcsolatai és környezete ma már nem felel meg a jó gyalogoskapcsolatokkal bíró, élhető belvárosi tereket létrehozni szándékozó várostervezési elveknek.
A Lánchidat követően a Petőfi híd lehet a következő Duna-híd a fővárosban, amelyet felújítanak. A beruházás részeként nemcsak a híd, hanem a hozzá kapcsolódó budai és pesti csomópontok környezete is megújulhat, és a térségben tervezett egyéb fejlesztéseket – például a Közraktár utca forgalomcsillapítását vagy a H6-os és a H7-es HÉV fejlesztését – is elvégezhetik.
A Budapesti Közlekedési Központ a projekt előkészítéseként tanulmánytervet készíttet a lehetséges műszaki megoldásokról. A tervezési terület Budán az Irinyi József utca–Karinthy Frigyes út csomóponttól indul, magában foglalja az Irinyi utca Petőfi hídig tartó szakaszát és a Goldmann György teret, a pesti oldalon a teljes Boráros teret, a Ferenc körút Mester utcáig tartó szakaszát és a Mester utcai villamos-végállomást.
A BKK honlapján kérdőívben várják a véleményeket a terület leendő használatával kapcsolatban. A beérkezett válaszokat felhasználják a tanulmányterv végleges kidolgozásakor, ez pedig alapja a későbbiekben kidolgozandó részletes kiviteli terveknek. A tanulmánytervek várhatóan 2020. őszén jelennek meg a BKK honlapján.
A véleményeket 2020. május 12-ig várják ezen az oldalon.
Hat fővárosi park megújításának társadalmi konzultációja
A Főpolgármesteri Hivatal a Városháza park, a Városmajor, a Vérmező, a II. János Pál pápa park, a Nehru part és a Horváth-kert kialakításához várja a hozzászólásokat a www.kozossegitervezes.hu oldalon. A hat helyszín sokban különbözik egymástól, de közös bennük, hogy a megújítás után mindegyik az eddiginél több lehetőséget biztosít majd a budapestieknek szabadidejük tartalmas és egészséges eltöltésére. A Nehru-part és a II. János Pál pápa tér részben a TÉR_KÖZ pályázat eredményeként már megújult – itt az eredményekkel kapcsolatos visszajelzések mellett a további fejlesztések irányaival kapcsolatos véleményeket várnak. A Városháza park megújítása a jelenleg autóparkolóként működő terület bekapcsolásával történne meg. A budai parklánc három eleme, a Horváth-kert, a Vérmező és a Városmajor régi adóssága a fővárosnak.
A felmérésben a jelenlegi használati szokások és a jövőre vonatkozó vágyak egy egyedi, magyar fejlesztésű térképes felületen jelennek meg. A www.kozossegitervezes.hu oldalon nem csupán a kérdőív kitöltésére van mód, de regisztráció után kommentelni, beszélgetni is lehet.
A főváros által kezdeményezett kérdőív kitöltésének nincs előre megadott határideje, de az első részletes riportot a május 15-i állapot alapján készítik el.
Nyitókép: a budapesti Boráros tér. Fotó: Christo, Wikimedia Commons
15:31
Enézését kérem minden korábbi és új hozzászólónak, de én, egy jóval régebbi cikksorozattal kapcsolatosan osztom meg gondolataimat. A három cikkből álló sorozatot többek között, az akkor még nem a Fővárosi Önkormányzat, klímavédelemmel, környezetvédelemmel, és tájépítéssel foglalkozó Bardóczi Sándor is jegyzett több kollégájával együtt. Ez a cikksorozat a Népliget revitalizációjával foglalkozott. Közel hatodik éve majdnem mindennap reggelente a Népligetben futok, így saját tapasztalatom alapján is egyetértek a cikksorozatban írottakkal. Egy tragikus élethelyzeti változás, és a koronavírus miatti minél kevesebb találkozási lehetőség megtartása érdekében, a liget belsőbb útjain futottam. Így megtapasztalhattam a Népliget számtalan ajándékát. Csendet, jó levegőt, madárfüttyöt, a liget fáinak, bokrainak, aljnövényzetének sokaságát, gyönyörű, hatalmas széles törzsű fákat. Megtapasztaltam a korábbi évtizedekben megvalósított ligetrészek pusztulását. Centenáriumi park, játszóterek gyermekek, családok nélkül, és a rengeteg pad ami hiába várja, hogy pihenjenek rajta. Ezért is örültem ennek a cikksorozatnak, mert olyan elképzeléseket vonultatott fel, ami valósággá is válhatna. A cikkek tőbb mint tíz évvel ezelőtt íródtak. A Népliget jelenleg is Csipkerózsika álmát alussza, mert semmi nem történt azóta. Illetve történt. A Planetárium bezárt 2017-ben, és azóta is üresen áll. Történtek ugyan állagmegóvási munkálatok. / beázás elleni védelem, csapadékvíz elvezetés/ A Planetárium állapota, helyzete is megérne egy cikket. Ami figyelmeztető lehet, talán a Fővárosi Önkormányzat felé, és az illetékes civil szervezeteknek is talán fókuszálni kellene a Népligetre, az a Fradi város területi növekedése, és a sportközponton belüli jelentős fejlesztések, amelyek közvetve kihatással lesznek a jelentős zöldterületre, valószínűsíthetően negatív mértékben. 2020.08.31. Petus Márta
12:41
A Boráros tér legutóbbi felújítása, az akkori időkhöz képest, jól sikerült. Most nyilván meg kell oldani a HÉV bevezetését a Kálvin térig, valamint a Petőfi híd felújítását a Tengerész Emléknűvel együtt.
17:58
Jó lenne, ha ezúttal meg lehetne oldani a parkok megújítását fakivágás és a zöldterület csökkenése nélkül