Nézőpontok/Vélemény

Miskolci fejlesztések I.

1/5

Miskolc, Széchenyi utca rendezése. Látványterv: Hetedik Műterem Kft.

Hirdetés
?>
Miskolc, Széchenyi utca rendezése. Látványterv: Hetedik Műterem Kft.
?>
Miskolc, Szent István tér rendezése. Látványterv: STÚDIÓ Észak-magyarországi Tervező Kft.
?>
Miskolc, Avas - Kulturális és Szabadidő Park. Látványterv: YBL Tervező Kft.
?>
Diósgyőri vár rekonstrukciója. Cséfalvay Építész Iroda és SPATHA Kft.
?>
1/5

Miskolc, Széchenyi utca rendezése. Látványterv: Hetedik Műterem Kft.

Miskolci fejlesztések I.
Nézőpontok/Vélemény

Miskolci fejlesztések I.

2010.06.30. 14:31

Cikkinfó

Szerzők:
Zöldi Anna

Földrajzi hely:
Miskolc, Magyarország

Dosszié:

Ha csókot lehelünk a szocialista nagyváros-sárkány kénköves pofájára, vajon szépséges királyfi lesz-e belőle? Létezik-e effajta csók? Erre a kérdésre keresett választ a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács, az Észak-magyarországi Területi Tervtanács és Miskolc Városi Tervtanács összevont ülése 2010. június 9-én, Budapesten. Zöldi Anna beszámolója.

A Miskolc Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) második ütemében 2013-ig Miskolc olyan beruházásokat hajthat végre, amelyek évtizedekre meghatározzák a város összképét és fejlődési irányát. Eddig sosem látott mennyiségű forrás áll rendelkezésre, amelynek felhasználása egyszeri alkalom a városfejlesztés előtt álló összetett feladatok megoldására. A beruházások léptéke a szocialista tervgazdaság városfejlesztési ütemére rácáfoló mértékű – és jórészt annak látható jeleit igyekszik eltüntetni. De vajon átváltozhat-e a sárkány egy brüsszeli csók nyomán daliává?

Miskolc, mint település speciális és nem kifejezetten szerves fejlődésen esett keresztül. A város regionális szerepe Kassának, a  trianoni szerződés alapján történt elcsatolása után növekedett meg. A 19. század második feléig pl. a mellette álló, történelmi múlttal büszkélkedő Diósgyőr jelentőségben jóval megelőzte. A második világháború után ipari központtá avanzsált nagyváros 1949-ben 11 település összevonásával jött létre, hosszú ideig Miskolc az ország második legnagyobb városa volt. A köztudatban a nehézipar és a lakótelepek jelentették a városkép meghatározó elemeit (a kilátó és az Edda együttes mellett az építészek a Kollektív Ház példáját is ismerték). A szocialista nagyváros sajátos fejlődése–fejlesztése azonban a rendszerváltáskor megakadt, gazdasági szempontból tartalmát vesztette. Mint mindenütt, az országban, színre léphetett egy gyökeresen új szemléletű, a helyi és történeti értéket preferáló fejlesztési elképzelés. A közben eltelt 40 év azonban ugyanúgy beépült a város szerves fejlődéstörténetébe, mint az előzőek.

Miskolcnak nagyon összetett problémával kell szembenéznie. A város magja – egy eredetileg kisvárosi léptékű terület – milliós nagyváros kulturális és funkcionális centrumaként kell, hogy szolgáljon. A belterületen nincs történelmileg kialakult főtér, ezt a szerepet az 1983-ban sétáló-utcává alakított főutca vette át, egy hosszan elnyúló centrumot képezve a város közepén. A belváros forgalma az idők során úgy alakult, hogy a hagyományosan szakrális funkcióval rendelkező Avast, oldalában a templommal, tetején a hatvanas években épült modern kilátóval egy nagy forgalmú út vágja el a sétáló utca környékén kialakult városközponttól. Hiányzik a valódi főtér, ehelyett a főutca környékén az ahhoz kapcsolódó kisebb teresedések adnak lehetőséget a fejlesztésre. A belvárost átszelő Szinva patak mentén valaha létezett egyfajta kisvárosi léptékű beépítés és ennek megfelelő közösségi élet, de az iparosítás következtében a patak vize gyakorlatilag szennyvízzé vált, így a hetvenes években a medret befedték, felszínén ma parkolók találhatóak.

A régió szociális problémái közismertek – a foglalkoztatottság a hagyományos nehézipar megszűnésével rohamosan romlott, és itt a legnépesebb a cigány kisebbség. Adott tehát egy már nem létező gazdasági alapra tervezett, bizonyos értelemben mesterséges módon kialakított morfológiájú nagyváros, amelynek az elkövetkező években úgy kell új arculatot adni, hogy vezető szerepét a régióban képes legyen betölteni. Olyan létesítmények megvalósulását kell a rendelkezésre álló pénzből kezdeményezni, amelyek az előre még talán nem is pontosan látható fejlődési irányokat megfelelően kiszolgálják.

Ilyen léptékű fejlesztés értelemszerűen a történelmileg kialakult értékeket és a jövőre vonatkoztatható trendeket egyaránt figyelembe kell, hogy vegye. Ezen szempontok megfontolásával igyekszik az Integrált Városfejlesztési Stratégia meghatározni a feladatokat, de ennek megítélése – amint az a tervtanácson kiderült - a miskolci építészek körében is ellentmondásos.
 
A terveket Miskolc főépítésze, Viszlai József javaslatára tárgyalta együtt a tervtanács. A főépítész eredeti elképzelése, hogy a helyszínen, bejárás után kerüljön sor a tervtanácsra, nem valósulhatott meg, így a jelenlévőknek a bemutatott tablók alapján kellett képet alkotniuk a tervezett beruházásokról. Ez a gyakorlat több szempontból sem bizonyult szerencsésnek: a tervtanács tagjai – akik többségükben nem járatosak a helyi viszonyok között - az idő haladtával egyre inkább hiányolták egy megalapozott előkészítő munka után kialakított, átfogó koncepció bemutatását, amelynek alapján a tervek részleteit megítélhetik.

Nehezítette a helyzetet, hogy a bemutatott négy terv egy már folyó projekt második fázisa – az IVS első ütemében a belváros északi részének rekonstrukciója már folyik. Ez alkalommal a déli rész, és az Avas területén végrehajtandó fejlesztések kerültek bírálat alá – melyek így, összefüggéseikből kiragadva valóban nehezen voltak értelmezhetőek. A tervtanács több tagja, (Gunther Zsolt, Mányi István), köztük a terület műemléki szakreferense Okrutay Miklós is átgondolatlannak érezte a tervek alapján kirajzolódó programokat. Feltűnő volt, hogy bár a tervtanácson részt vett több neves miskolci, vagy Miskolcon hosszú gyakorlati időt eltöltött építész, a négy terv közül három budapesti irodában készült.

Ez persze egy nagyváros életében hozhat pozitívumokat – ez a főépítész álláspontja is. Miskolc azonban történeti építészeti léptékét tekintve kisváros, ahol a helyspecifikus gondolkodást, és gondoskodást nem lehet trendekkel kiváltani. Ezt a véleményt képviselte a tervtanácson szintén részt vevő Rudolf Mihály, aki – bár 30 éve dolgozik a városban, és irodája az Avas területére elfogadott terveket készített – a jelenlegi közbeszerzési pályázaton formai okokból mégis elbukott. Rudolf Mihály hevesen érvelt a közbeszerzési pályázatok alkalmatlansága mellett építészeti projektek esetében. A tervek elkészítésére olyan feltételeket ír elő az ilyen pályázat (21-30 napos határidőt, a szerződés aláírásától számított három napon belül 3 tervváltozat bemutatását), amelyek szinte kizárják, hogy építészeti minőség szülessen.

A tervtanács tagjai is valószínűleg ennek a rendszernek az ellentmondásaival szembesültek, amikor állást kellett foglalniuk a Miskolc városfejlesztésében példa nélkül álló lehetőség gyakorlati megvalósulását illetően. Türelmük úgy a harmadik bemutatott terv táján fogyott el végképp, amikor szembesültek a beépítésre kerülő összegek nagysága, és a bemutatott tervek kidolgozottsága közti, valóban szembeszökő ellentéttel. Így az állásfoglalások nem feltétlenül a tervek közti minőségi különbségekről vallanak, sokkal inkább a probléma tudatosulásáról.  

Miskolci fejlesztések sorozatunkban a részletesen is bemutatott tervek a bevezetőben vázolt városszerkezeti problémákra keresték a megoldást.

A városban hatalmas összeggel folyik a Zöld Nyíl elnevezésű villamos-felújítási projekt, melynek látható eredményeként zöld villamosok fognak Miskolc főutcáján cirkálni. Az első bemutatott terv ehhez kapcsolódóan a Széchenyi utca közterület rendezésével foglalkozott (tervezők: Szabó Levente (Hetedik Műterem Kft.), Gyüre Borbála, Csontos Csenge (Geum Kft.)).

 

Miskolc, Széchenyi utca rendezése. Látványterv: Hetedik Műterem Kft.
1/5
Miskolc, Széchenyi utca rendezése. Látványterv: Hetedik Műterem Kft.

 

 

A belváros főutcától délre eső részének megformálását, a Szinva kibontásának mikéntjét, a belváros és az Avas összekapcsolásának lehetőségét, a belvárost átszelő forgalmas főút kiváltásának módját vizsgálta Pirityi Attila, Révai Tamás, Szél Norbert terve, (STÚDIÓ  Észak-magyarországi Tervező Kft.), amely a Miskolc, Szent István tér környezetének megújítása címet viselte.

 

Miskolc, Szent István tér rendezése. Látványterv: STÚDIÓ Észak-magyarországi Tervező Kft.
2/5
Miskolc, Szent István tér rendezése. Látványterv: STÚDIÓ Észak-magyarországi Tervező Kft.

 

 

A belvároshoz szervesen kapcsolódó, azzal vertikális ellenpontot képező Avas hegy területfejlesztésére Hefelle Karolina, Nagy Árpád (YBL Tervező Kft.), Nemes Zoltán (Várkert-Terv Kft.) mutatták be tervüket. A jelenleg elhanyagolt, központi fekvésű zöldterületre az IVS Családi Pihenő, Kulturális és Szabadidő Park, és a hozzá kapcsolódó Központi épület tervezését írja elő.

 

Miskolc, Avas - Kulturális és Szabadidő Park. Látványterv: YBL Tervező Kft.
3/5
Miskolc, Avas - Kulturális és Szabadidő Park. Látványterv: YBL Tervező Kft.

 

 

Az Avas rehabilitációjának részét képezi az Avason álló, kilátó felújítása. A Hoffer Miklós által tervezett torony mára a város emblematikus jelképévé vált. A felújítás tervét Farkas Dániel (KÖZTI Zrt.) készítette.

A felsorolt projektek közül az első kettő műemléki környezetben, az avasi szabadidőpark műemléki jelentőségű területen készül, a kilátót pedig évek óta szeretnék műemlékké nyilvánítani – eddig sikertelenül. A bemutatott tervek tehát lefedik Miskolc minden jelentős, kreatív energiát mozgósítani képes építészeti beavatkozását - amire a városnak, a bevezetőben vázolt ellentmondásos fejlődéstörténete folytán igencsak szüksége lenne.

A tervtanács a bemutatott tervek kidolgozottságát, a programok átgondoltságát a beruházások jelentőségékhez mérten több esetben aggályosnak találta, csakúgy, mint az opponensi véleményeket készítő, Miskolc városa iránt elkötelezett Golda János (a hajdani Miskolci Kollektív Ház egyik meghatározó lakója). A tervek részleteit illetően sem volt egyetértés, néhol feltűnően különbözött a miskolciak és a „messziről jöttek" véleménye.

Konszenzus mutatkozott viszont a Diósgyőri Vár rekonstrukciójának ügyében. (Tervezők: Cséfalvay Gyula (Cséfalvay Építész Iroda), Szekér György (SPATHA Kft.)). A résztvevők: miskolciak és budapestiek, régészek, műemlékesek és egyszerű, „mezei" építészek egyaránt fontosnak, kultúra-teremtő bázisnak tekintették a Vár kiépítését, és úgy tűnt, műemlékvédelmi vonatkozásban is sikerült kompromisszumot találni.

 

Diósgyőri vár rekonstrukciója. Cséfalvay Építész Iroda és SPATHA Kft.
4/5
Diósgyőri vár rekonstrukciója. Cséfalvay Építész Iroda és SPATHA Kft.

 

 

A miskolci projektek ellentmondásai nem helyi specifikumok, de jól példázzák a közbeszerzések csapdájában vergődő fejlesztések gondjait, amelyeket megfejelnek a politikai ellentétek, a helyi érdekek összeütközése és az építészetben egyébként is eluralkodó ellentétek, a regionális és a világ trendjéhez mindenáron felzárkózni kívánó szemlélet összecsapásai.

Az építészek a folyamatnak némiképp kiszolgáltatott, és egyben kiszolgáló funkciót is betöltő szereplői, de épp emiatt képviselhetnék intenzívebben is a pusztán elvi, szakmai érdekeket. A jelentős pénzen felhúzott objektumok hosszú távon társadalomépítést szolgálnak. A bemutatott tervek az elvi fejlesztés irányát jelölték ki, sok múlik azonban a részletes kidolgozáson – a tervtanács lényegében ezt az álláspontot képviselte.

Az anomáliákkal szembesülve a Tervtanács jegyzőkönyvben felhívta a figyelmet a jelenlegi közbeszerzési - terveztetési rendszer tarthatatlanságára. A több hónapos jogi előkészítés után a tender-kiírás sokszor nincs tekintettel a tervezést szükségszerűen megelőző munkálatokra, az előzmények megismerésére. Méltatlanul kevés idő (21 nap) jut az építészeti munkára, a közbeszerzés valódi céljára. Megfelelő előkészítés nélkül nem várható el a megfelelő színvonalú alkotómunka.

Mottóul szolgálhatnak Golda János opponensi gondolatai: „Az egykori spontán építészeti fordulatokat most kert- és tájépítészeti eszközökkel lehet pótolni. Persze Miskolc – mint Szentendre is – szegény város volt, építészeti, városépítészeti szépségét a mindenkori szükségből erényt kovácsoló lelemény, a hely szeretete, a morfológiai-környezeti kötöttségekhez való aprólékos igazodás adta. Ma persze minden bonyolult szervezetek jórészt áttekinthetetlen rendszerén keresztül zajlik, a szépség nem a magatartás következménye, hanem erővel be kell tervezni. A jövő azonban a hely természetes belső erőforrásainak, összefüggéseinek feltárására és kiaknázására, térbeli kifejtésére épülhet."

Zöldi Anna


projekt neve: Miskolc Integrált Városfejlesztési Stratégiája II.ütem

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk