építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Miskolci fejlesztések III. – Szent István tér környezetének megújítása

A miskolci IVS második üteméről szóló sorozatunk folytatásaként mutatjuk be a Szent István tér környezetének megújítására a STÚDIÓ Észak-magyarországi Tervező Kft. és a NÓVIA Kft. által készített tervet. Zöldi Anna tervtanácsi beszámolója.

A bemutatott terv legfontosabb szakmai előzménye a Szent István tér rendezésére kiírt országos tervpályázat, melynek eredményhirdetésre 2008. elején került sor. A tervpályázat tárgya: ”Miskolc belvárosában a sétáló utca (Széchenyi út) nyugati végpontjaként már korábban kialakult Városház térhez kapcsolódó, önálló városi tér rendezése…” volt.

 

 
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.

 

Miskolc jelenlegi belvárosa lényegében a nyolcvanas évek elején kialakított sétálóutcához kapcsolódó, részben spontán módon kialakult terek laza együtteséből áll, nincs határozott karaktere. Hajdani szerves kapcsolatát az Avassal, és az oldalában álló templommal megszüntette a főutca sétáló-utcává alakítása, melynek következtében a hegy lábánál vezetett, a hegy és a város együttesét kettészelő út forgalma sokszorosára nőtt. A hetvenes években a várost átszelő Szinva patak belvárosi szakaszát szennyezett vize miatt befedték, ezzel elveszett egy fontos karakterformáló városképi elem. Most a patak felett betonplaccon parkolnak az autók, a forgalmas főutat hátsó homlokzatokból kialakult jellegtelen tűzfal választja el a sétálóutcától. Nem készteti a turistát, de a városlakót sem megállásra semmi, holott az adottságok máig ott rejlenek, kihasználatlanul. A program célja tehát a sétálóutcától délre eső terület egységes megformálása, belvárosi színvonalra emelése. A terv a 2008-ban lezajlott pályázat ajánlásai alapján készült, az abban megfogalmazott felvetésekre igyekszik válaszolni.

 

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
 

 

Nem tárgya a Szent István tér rendezése (amely az Integrált Városfejlesztési Stratégia I. ütemének részben már kivitelezés alatt álló feladata) de az oda tervezett, burkolt felületű köztér kialakítását adottságként kezeli. A bemutatott terv négy pontra koncentrálja a feladatokat.

  • A térburkolattal ellátott városi főtér melletti Bartók téren megszünteti a parkolást, és fásított közteret hoz létre.
  • A Szinvát - a tervpályázat ajánlásával szemben, a mely a meder vonalának módosításával számolt – eredeti medrében vezeti, felette három hidat épít, összeköttetést teremtve a belvárostól az hegy felé.  A partokat parkosítja, a meder vonalához csatlakozva kis öböllel gazdagítja.
  • A főút nyomvonalát módosítja, a tervbe vett elkerülő utak forgalmának figyelembe vételével keresztmetszetét, és ezzel forgalmát csökkenti.
  • A belváros és az Avas közti kapcsolatot egy részben „mesterséges terepként” kialakított VB szerkezetű híd megépítésével teremti meg, melyre az Avas növényzetét mintegy ráfuttatva a hegyet a városig meghosszabbítja.

A tervezés során adottság volt egy mára már meghiúsulni látszó szálloda építése a tervezési terület határán. A szálloda építését túlzott mérete miatt a városban sokan ellenezték, tömege miatt a hegy és a főtér tengelyes kapcsolatának útjában állt, de a terv még megépítésével számolt, ezért a belvárost az Avassal összekötő híd-építményt az avasi templom tengelyéből kissé kimozdítva helyezték el.

Golda János opponensi véleménye a város központjának újjá-élesztését – a Pece-parti Párizs Krúdys hangulatának szellemi megidézését kulcsfontosságú feladatnak látja. A Szinva megnyitását és eredeti medrében tartását e felé vezető lépésnek tartja, a várost átvágó főút tervezett kialakításával azonban nem ért egyet. Szerinte a forgalom radikális csillapítása, a főút helyi forgalmú, városi gyűjtőúttá alakítása jelent csak megoldást, és ebben az esetben nem lenne szükség felüljáró-szerű műtárgyra, mely a város szövetétől idegen. Ugyancsak idegen elemnek ítélte a tervezett körforgalom kialakítását. Golda János a horderejének megfelelő, egész városra kiterjedő kontextusban keresné a megoldást a városközpont kérdésére.

 

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
 

 

Véleményével a tervtanács tagjai jórészt egyetértettek. A tervet azon lényeges pontjain kritizálták, melyek egyébként grafikailag is szembetűnő elemei a bemutatott megoldásnak. Nem értettek egyet a „füvesített műtárgynak” sem elhelyezésével (miért tér ki a tengelyből?) sem puszta létesítésével. A város és a hegy kapcsolatának viszonylatában a hidat/felüljárót csak afféle kényszermegoldásként tudták értelmezni, valódi megoldásnak a forgalom kizárását, elterelését vélték. A tervezett körforgalom kialakítását szintén bántóan anti-urbánus gesztusnak ítélték – a tanács egyik tagjának szellemes megfogalmazása szerint a terv elnevezése alapján városi közterület rendezése, de ránézésre inkább egy autópálya-csomópontnak tűnik.

A Bartók tér megoldását elfogadták, a Szinva-part kialakításáról megoszlottak a vélemények. Többen a tervezett öblöt modoros játéknak ítélték, mely inkább útjában áll a belváros és az Avas kapcsolatának, mint segíti azt. Magát a patak kibontását egyöntetűen elfogadták, és fontos karakterképző elemnek tartották.
Ferencz István felhívta a figyelmet arra, hogy elhibázott dolog összemosni a hegyet és a sík belvárost – hiszen együttesüknek épp a drámai különbözőség ad értelmet és tartalmat. Rudolf Mihály szóvá tette, hogy a terv alapgondolata elhibázott – a 2008-as pályázaton irodája radikális megoldásként az út megszüntetését javasolta.

A miskolci helyismerettel rendelkezők és a „kívülállók” hozzászólási alapján kirajzolódott az ellentmondás, ami a későbbiekben bemutatott miskolci tervek kapcsán egyre inkább nyilvánvalóvá vált: nevezetesen, hogy ilyen léptékű városfejlesztésről csak egységes koncepció ismeretében tudna a tervtanács megalapozott véleményt alkotni. Ennek hiányában csak a részletekről, a részletekből tudnak ítélni, azok pedig a látottak alapján nem győzték meg a szakmai testületet. Így- amellett, hogy a program fontosságával egyetértettek – a tervet engedélyezésre nem ajánlották.

Zöldi Anna

vélemény írásához jelentkezzen be »