Nézőpontok/Vélemény

Miskolci fejlesztések III. – Szent István tér környezetének megújítása

1/8

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.

?>
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
?>
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
?>
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
?>
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
?>
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
?>
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
?>
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
?>
1/8

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.

Miskolci fejlesztések III. – Szent István tér környezetének megújítása
Nézőpontok/Vélemény

Miskolci fejlesztések III. – Szent István tér környezetének megújítása

2010.07.13. 09:30

Cikkinfó

Szerzők:
Zöldi Anna

Földrajzi hely:
Miskolc, Magyarország

Építészek, alkotók:
Révai Tamás, Pirity Attila, Szél Norbert, Vincze János dr.

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A miskolci IVS második üteméről szóló sorozatunk folytatásaként mutatjuk be a Szent István tér környezetének megújítására a STÚDIÓ Észak-magyarországi Tervező Kft. és a NÓVIA Kft. által készített tervet. Zöldi Anna tervtanácsi beszámolója.

A bemutatott terv legfontosabb szakmai előzménye a Szent István tér rendezésére kiírt országos tervpályázat, melynek eredményhirdetésre 2008. elején került sor. A tervpályázat tárgya: "Miskolc belvárosában a sétáló utca (Széchenyi út) nyugati végpontjaként már korábban kialakult Városház térhez kapcsolódó, önálló városi tér rendezése…" volt.

 

 

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
1/8
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
2/8
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.

 

Miskolc jelenlegi belvárosa lényegében a nyolcvanas évek elején kialakított sétálóutcához kapcsolódó, részben spontán módon kialakult terek laza együtteséből áll, nincs határozott karaktere. Hajdani szerves kapcsolatát az Avassal, és az oldalában álló templommal megszüntette a főutca sétáló-utcává alakítása, melynek következtében a hegy lábánál vezetett, a hegy és a város együttesét kettészelő út forgalma sokszorosára nőtt. A hetvenes években a várost átszelő Szinva patak belvárosi szakaszát szennyezett vize miatt befedték, ezzel elveszett egy fontos karakterformáló városképi elem. Most a patak felett betonplaccon parkolnak az autók, a forgalmas főutat hátsó homlokzatokból kialakult jellegtelen tűzfal választja el a sétálóutcától. Nem készteti a turistát, de a városlakót sem megállásra semmi, holott az adottságok máig ott rejlenek, kihasználatlanul. A program célja tehát a sétálóutcától délre eső terület egységes megformálása, belvárosi színvonalra emelése. A terv a 2008-ban lezajlott pályázat ajánlásai alapján készült, az abban megfogalmazott felvetésekre igyekszik válaszolni.

 

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
3/8
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
4/8
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.

 

 

Nem tárgya a Szent István tér rendezése (amely az Integrált Városfejlesztési Stratégia I. ütemének részben már kivitelezés alatt álló feladata) de az oda tervezett, burkolt felületű köztér kialakítását adottságként kezeli. A bemutatott terv négy pontra koncentrálja a feladatokat.

  • A térburkolattal ellátott városi főtér melletti Bartók téren megszünteti a parkolást, és fásított közteret hoz létre.
  • A Szinvát - a tervpályázat ajánlásával szemben, a mely a meder vonalának módosításával számolt – eredeti medrében vezeti, felette három hidat épít, összeköttetést teremtve a belvárostól az hegy felé.  A partokat parkosítja, a meder vonalához csatlakozva kis öböllel gazdagítja.
  • A főút nyomvonalát módosítja, a tervbe vett elkerülő utak forgalmának figyelembe vételével keresztmetszetét, és ezzel forgalmát csökkenti.
  • A belváros és az Avas közti kapcsolatot egy részben „mesterséges terepként" kialakított VB szerkezetű híd megépítésével teremti meg, melyre az Avas növényzetét mintegy ráfuttatva a hegyet a városig meghosszabbítja.

A tervezés során adottság volt egy mára már meghiúsulni látszó szálloda építése a tervezési terület határán. A szálloda építését túlzott mérete miatt a városban sokan ellenezték, tömege miatt a hegy és a főtér tengelyes kapcsolatának útjában állt, de a terv még megépítésével számolt, ezért a belvárost az Avassal összekötő híd-építményt az avasi templom tengelyéből kissé kimozdítva helyezték el.

Golda János opponensi véleménye a város központjának újjá-élesztését – a Pece-parti Párizs Krúdys hangulatának szellemi megidézését kulcsfontosságú feladatnak látja. A Szinva megnyitását és eredeti medrében tartását e felé vezető lépésnek tartja, a várost átvágó főút tervezett kialakításával azonban nem ért egyet. Szerinte a forgalom radikális csillapítása, a főút helyi forgalmú, városi gyűjtőúttá alakítása jelent csak megoldást, és ebben az esetben nem lenne szükség felüljáró-szerű műtárgyra, mely a város szövetétől idegen. Ugyancsak idegen elemnek ítélte a tervezett körforgalom kialakítását. Golda János a horderejének megfelelő, egész városra kiterjedő kontextusban keresné a megoldást a városközpont kérdésére.

 

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
5/8
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
6/8
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.

Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.
7/8
Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.

 

 

Véleményével a tervtanács tagjai jórészt egyetértettek. A tervet azon lényeges pontjain kritizálták, melyek egyébként grafikailag is szembetűnő elemei a bemutatott megoldásnak. Nem értettek egyet a „füvesített műtárgynak" sem elhelyezésével (miért tér ki a tengelyből?) sem puszta létesítésével. A város és a hegy kapcsolatának viszonylatában a hidat/felüljárót csak afféle kényszermegoldásként tudták értelmezni, valódi megoldásnak a forgalom kizárását, elterelését vélték. A tervezett körforgalom kialakítását szintén bántóan anti-urbánus gesztusnak ítélték – a tanács egyik tagjának szellemes megfogalmazása szerint a terv elnevezése alapján városi közterület rendezése, de ránézésre inkább egy autópálya-csomópontnak tűnik.

A Bartók tér megoldását elfogadták, a Szinva-part kialakításáról megoszlottak a vélemények. Többen a tervezett öblöt modoros játéknak ítélték, mely inkább útjában áll a belváros és az Avas kapcsolatának, mint segíti azt. Magát a patak kibontását egyöntetűen elfogadták, és fontos karakterképző elemnek tartották.
Ferencz István felhívta a figyelmet arra, hogy elhibázott dolog összemosni a hegyet és a sík belvárost – hiszen együttesüknek épp a drámai különbözőség ad értelmet és tartalmat. Rudolf Mihály szóvá tette, hogy a terv alapgondolata elhibázott – a 2008-as pályázaton irodája radikális megoldásként az út megszüntetését javasolta.

A miskolci helyismerettel rendelkezők és a „kívülállók" hozzászólási alapján kirajzolódott az ellentmondás, ami a későbbiekben bemutatott miskolci tervek kapcsán egyre inkább nyilvánvalóvá vált: nevezetesen, hogy ilyen léptékű városfejlesztésről csak egységes koncepció ismeretében tudna a tervtanács megalapozott véleményt alkotni. Ennek hiányában csak a részletekről, a részletekből tudnak ítélni, azok pedig a látottak alapján nem győzték meg a szakmai testületet. Így- amellett, hogy a program fontosságával egyetértettek – a tervet engedélyezésre nem ajánlották.

Zöldi Anna

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk