Miskolci fejlesztések IV. – Miskolc Avas, Horváth-tető
Miskolci sorozatunk újabb elemeként ismertetjük a Hefelle Karolina, Nagy Árpád (YBL Tervező Kft.), Nemes Zoltán (Várkert-Terv Kft.) által az Avas, Horváth-tető kialakítására, műemléki jelentőségű területre készített engedélyezési tervet. Az írás szerzője Zöldi Anna.
Az Avas Miskolc Gellérthegye - fogalmazta meg Golda János, és vélhetően nem a pedofil mutogatósokra gondolt – bár ami a lényeget illeti, tehette volna. Sokkal inkább az ide (is) tervezett sikló lebegett a szeme előtt – ami egyelőre Budapesten látszik előbb megvalósulni. Az Avas olyan lehetőséget kínál a kikapcsolódásra, amit mással nemigen lehet pótolni – és ami jelenleg teljesen kihasználatlan. A területen problémás a közbiztonság, valamiféle térfigyelő rendszerre, zárható körülkerítésre mindenképpen szükség van. Az avasi pincékhez vezető utak felújítása és a világítás kialakítása folyik – de a főépítész elmondása szerint a mintegy 900 pince 5%-ában van csak bor, a pincék többsége ócska anyagból hazalopott, buherált építmény, a hegy csúszik – egyszóval a terület jelenlegi formájában használhatatlan. A hegy mögött ott a lakótelep – az Integrált Városfejlesztési Stratégia második ütemében a belváros mellett az Avas, harmadik ütemben pedig a lakótelep szociális rehabilitációját irányozta elő a város. Ennek elemeként mutatták be a tervezők a kilátó környékére készült Szabadidő-park tervét.
A körbekerített telekre felvezető út kialakítása mellett a leglényegesebb elem egy fogadó-épület elhelyezése, amely a terv szerint a földbe süllyesztett, kör alaprajzú objektum lenne, vegyes, nagyon összetett funkcióval. Ez képezné a bekerített terület főbejáratát. A park és a fogadóépület kialakításával elsősorban a kisgyerekes családok igényeit igyekszik a város kielégíteni, főleg Miskolc lakosságára, illetve a közvetlen közelben lévő avasi lakótelepen élő cca. 40ezer emberre gondolva. A hiánypótló beruházás jellege - jelenleg nincs ilyen lehetőség ilyen közelségben - indokolhatja, hogy a park programja igencsak zsúfoltra – a tervtanács és az opponencia megítélése szerint túlzottra és esetlegesre sikeredett.
A fogadóépületben foglalkoztató, vetítőterem, szolgáltató blokk, kiállítótér kap helyet, a tervek szerint Dargay Attila (Vuk) munkásságának szentelve. A közeli, meglévő sportpályák kiegészítésével sportcentrum jönne létre, a parkban tematikus élménypark létesülne. (lepkepark, Magyarország története látványpark, regék-mondák-mesék háza). A parkot megfelelő utcabútorokkal látnák el, közvilágítást csak a felvezető út kapna. A fejlesztés további eleme a kilátó mellé tervezett buszforduló, valamint egyéb, nem e terv tárgyát képező beruházások, pl. a kilátó felújítása, a tervezett sikló integrálása, ill. a Puhl Antal tervei alapján épülő régészeti bemutatóhely.
Az opponencia (Golda János) véleménye szerint a fejlesztés indokolt és fontos, de építészeti és kertépítészeti részletek hiányában a terv egyelőre nem megítélhető. A programmal kapcsolatban szintén kételyeinek adott hangot, a tervtanáccsal együtt szívesen fogadna részletes leírást ezek mibenlétéről. Nem tartja tisztázottnak a park és a környező pincék morfológiai kapcsolatát sem. A konkrét épülettel kapcsolatban érthetőnek találta, hogy a TV-torony szomszédságában az új beépítés a föld alá bújik, de annak pozicionálását a területen nem érezte indokoltnak. A fogadóépület funkcióját a tervtanács tagjai közül többen is kritizálták, olyan vélemény is akadt, amely a centrális tömeg és a sok apró funkció házasságát kizártnak tartotta. A történeti, helytörténeti értékek figyelembevételét hiányolta Rudolf Mihály, aki az Avassal hosszú évek óta foglalkozik, és formai okok miatt került kizárásra a közbeszerzési pályázatból.
A legszélsőségesebb vélemények szerint elegendő lenne egy kerítés és egy WC a körbekerített közparkba, többen a kilátót magában elegendő attrakciónak ítélték. A tervezett épület megjelenése sem aratott sikert, a zöldbe ágyazott épülettől érzékenyebb, kevésbé technicizált megjelenést várnának.
A tervtanács számára e terv kapcsán vált világossá, hogy Miskolcon milyen léptékű fejlesztésekről döntött a város, ennek megfelelően élesen kritikus hangot ütött meg, ami nem feltétlenül a program, vagy a terv gyengeségének volt következménye. Itt vált érthetővé az is, miért lett volna szükség a helyszínen megtartott ülésre – helyismeret hiányában ugyanis nehezen volt a program megítélhető.
A Miskolcot közelről ismerők (a városban élő építészek, és a műemléki referens) egyetértettek abban, hogy a területen valaminek történnie kell, de ennek mikéntjére a bemutatott tervet kiindulópontként tudták csak elfogadni. Az ötletszerű formálás és telepítés, valamint a nem kidolgozott program miatt a Tervtanács a terv továbbgondolását és újbóli tervtanácsi bemutatását tartotta szükségesnek, majd átdolgozás utáni engedélyezését javasolta.
Zöldi Anna
Miskolc Avas, Horváth-tető (Családi pihenő, Kulturális és Szabadidő Park és központi épülete építési engedélyezési terve - műemléki jelentőségű terület)
vezető tervezők:
Hefelle Karolina, Nagy Árpád - Ybl Tervező Kft.
Nemes Zoltán - Várkert-Terv Kft.
megbízó: Miskolc Város Önkormányzata
14:06
Igazán csak akkor tekinthetünk be egy város, egy hely életébe, ha megpróbálunk élni benne.
Magyarország kis ország, mégis olyan sokan oly sok mindent nem tudunk róla. Vannak olyan városok, mint pl. Miskolc, ahol sokkal szomorúbb a pusztulás, a kiüresedés, az elvándorlás.
Érezni kell milyen az, mikor az impozáns főutcán nagyrészt cigányok sétálnak, mikor virágzó üdülőövezet veszti el indentitását a város egyik legnagyobb strandjának lebontásával, vagy üvölt a Bükk méltósága a város felett, mert nem maradt más... Csak a kínos csönd, az elhagyatott több100 méter hosszú avasi pincék, a pusztuló történelmi értékek.
Borzasztó nagy felelősség a városnak hogyan kezeli ezt a problémát, sajnos jelenlegi vezetése nem a legalkalmasabb erre. Egy eltűnt kor bábúi ők, tudatos értékrombolással.
Én úgy gondolom, hogy igen nagy felelősség kinek odázzuk a legértékesebb történelmi részeink építészeti arculatának tervezését. Ez talán még egy város vezetésénél is komolyabb feladat.
A Diósgyőri vár, az Avas dombja (és ezzel együtt a Horváth-tető), a református templom és a belváros egy-egy a sok kincs közül. Aki kezébe kap egy ilyen feladatot tudnia kell mit vállal, miért teszi, alkalmas-e rá, s van-e elég okos ahhoz,hogy tudja kezelni ezt a felelősséget.
A fejlesztés nem a látványtervekből indul, hanem a reményből, amit az ott élő embereknek nyújtani kellene, mert a remény hiányzik.
Mert tudjuk a "hegyi" ember túlélő, azért él ott mert a szíve oda köti.
Egy földbenyomott betonrengetegtől az Avasdombon egy ekkora város szomorú tragédiája nem fog megoldódni.
Ezt pedig a tervező építésznek is fel kéne ismernie, s ahhoz végre egyszer meg kéne hogy élje a helyet, ahova tervez!Ebben pedig a "nagy öregeknek" igaza van....
Üdvözlet,
Cservenyák Eszter Ilka
okl.építészmérnök