építészet : környezet : innováció

Miskolci fejlesztések II. – Széchenyi u. közterület-rendezése

A miskolci Széchenyi utcának a Hetedik Műterem Kft. és a Geum Kft. együttműködésével készített rehabilitációs terveit Zöldi Anna írása mutatja be.

A miskolci Széchenyi utca rehabilitációja olyan nagyvonalú elképzelésen alapuló köztérfejlesztés, amely a közel 32 ezer m2-es és több mint 1 km hosszú tervezési terület megújításának ígéretét hordozza. A fejlesztésnek aktualitást ad a jelenleg is zajló miskolci villamos-rekonstrukció: a tervezési terület Miskolc legfőbb köztér-tengelye, itt halad a város két villamosjárata is. A feladat az elsősorban gyalogos funkciót betöltő közterület megújítása és új kandeláberes energiatakarékos közvilágítás tervezése volt.

 

Miskolc, Széchenyi utca
 

 

A jelenlegi vegyes közvilágítási rendszer, a heterogén köztér-építészeti elemek és a legkülönbözőbb felszíni közmű szerelvények megjelenése miatt a terv célja elsősorban a rendteremtés, a kaotikus vizuális környezet javítása volt. Az esztétikai és mikroklimatikus szempontból is szükséges zöldfelületek növelése mellett az egységes közvilágítási rendszer és köztér-építészeti arculat megteremtése képezi a terv fő elemét. Nehézséget okozott, hogy mindezt a villamos-projekttől függetlenül, de annak műszaki feltételeihez igazodva kellett megteremteni. A nyolcvanas években kialakított sétalóutca alatt akkor nem készült közmű-alagút, a műszaki és vizuális káosznak főképpen ez az oka. A jelenlegi fejlesztés sem irányozza elő közmű-alagút építését, így a választott megoldások ennek függvényében alakultak ki. Általában szűk költségvetésből kellett gazdálkodni, ami a villamos-projekt költségeinek ismeretében meglepő, csakúgy, mint az, hogy a térszín rendezését és a pályafelújítást nem előzte meg komoly egyeztetés.

 

Miskolc, Széchenyi utca, problématérkép
 

 

A terv nem száll szembe a sétáló-utca/főtér már kialakult hosszanti sodrásával, építészeti eszközökkel még erősíti is azt. Az újonnan kialakított zöldfelületek és a körülöttük elhelyezett utcabútorok viszont megállító csomópontokat képeznek a sétaúton. Egységes térburkolatot javasol, mely hosszirányban, a funkció szerint tagolódik különböző anyagú, színben és felületben összehangolt sávokra. Az épület-lábazatok mentén, az utca két szélén kiskockakő burkolat készül, ugyanígy a középen haladó villamos pálya mentén is. A kettő között, valamint a villamos sínek mellett kiselemes térkő-burkolatot terveztek, a sínek között műszaki okokból nagyméretű előregyártott elemek kerülnek elhelyezésre.

A felszín alatt futó közművek sokasága miatt problémás a fásítás – pedig ez a kellemes köztér használat fontos feltétele, hiszen az utca tájolása miatt nem kap árnyékot, árkádos házai pedig nincsenek. A megoldást a villamospálya két oldalán kialakított zöld szigetek jelentik, a kiemelt, ülőfelülettel kombinált növényfelületek bontható, kis magasságú, elemes műkőszegéllyel kerülnek kialakításra, hogy a közművek felett is elhelyezhetők, és szükség esetén bonthatóak legyenek. A villamos-pálya egyik oldalán új, modern megfogalmazású kandelábersort helyeznek el.

 

Miskolc, Széchenyi utca, javasolt cserjék
Miskolc, Széchenyi utca, javasolt fák
 

 

A tervtanács tagjai általában egyetértettek a koncepcióval, Ferencz István üdvözölte a jól eltalált miskolci léptéket, de kifogásolta a sínek közé kerülő beton-elemeket, és oda is kiselemes burkolatot javasolt. Okrutay Miklós viszont műemlékes szempontok alapján igényesebb, természetes kő térburkolaton taposna szívesen Miskolc főutcáján. A tervező válaszában műszaki kényszerre hivatkozott – a sínek között másfél méterenként acél átkötő-rudakat helyeznek el, ez csak a betonelemek elhelyezését teszi lehetővé.

Rudolf Mihállyal együtt többek ellenezték a megálló peronok kiemelését, és számos nagyváros jó példáira hivatkozva a megállók térszínben tartott kialakítást látnák szívesen. Több hozzászólás felvette, hogy a villamos-projekttel összehangolt megoldások irányába kellene mozdulni.  A jelen lévő miskolci, vagy miskolci múlttal rendelkező résztvevők felhívták a figyelmet a hely érzelmi töltetére, a hajdani fiú és lánygimnáziumokból kiözönlő diákok nyomvonalának emlékére - mely sok esetben házasságkötésben manifesztálódott, ahogy erre Ferencz István saját példáján keresztül rámutatott. A helytörténeti jelentőségű csomópontok megjelölését többen fontosnak tartanák. Ezzel kapcsolatban felmerült a hosszú utca keresztirányú tagolása is vizuális elemek, burkolatváltások révén, de a terv koncepciózusan más megoldás irányába tette le a voksát, és minősége végül is meggyőzte a tervtanácsot.

 

Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
 

 

Egységesen dicsérték a terv egyszerű eszközeit, homogén vizualitását, jó válasznak találták a heterogén utcaképre és a közterületen előforduló műtárgyak sokféleségére, bár egyértelműen elismerték, hogy a közművek, antennák, kábelek komplex problémájához képest a térrendezés valójában csak kozmetikázás. A tervtanács kérdésére Viszlai József főépítész vázolta az utca megújulásához kapcsolódó térfalak és épületek felújításának programját.  Elmondása szerint a felújítás probléma-mentes azokban az esetekben, ahol az önkormányzat többségi tulajdonos, ez az épületállomány mintegy 50%-a.

Golda János opponenciája kiemelte, hogy a miskolci főutca a 19. század karakterét őrzi, melyet a 20. század nem akart, és nem tudott folytatni, annak ellenére, hogy a főutca sétáló-utcává alakítását a város lakói egyfajta birtokbavételnek érezték. A jelenlegi tervben az azóta megsokasodott, komplex problémák kezelésének biztosítékát látja, habár a legfontosabb feladat, (a légtér felszabadítása a villamos felső-vezetékek alól) sajnálatosan megint nem történik meg. A minőség megőrzése érdekében fontosnak tartja a kivitelezés építészeti-szerzői felügyeletét.

A tervtanács a tervet engedélyezésre javasolta azzal a megjegyzéssel, hogy a tervezők fontolják meg a burkolatváltással történő szakaszolás lehetőségét.


projekt neve: Miskolc Integrált Városfejlesztési Stratégiája, II. ütem
vezető tervezők: Szabó Levente (Hetedik Műterem Kft.), Gyüre Borbála, Csontos Csenge (Geum Kft.)
generáltervezők: Hetedik Műterem Kft, Geum Kft.
a villamos-rekonstrukcióhoz kapcsolódó építészeti elemek koordinációja: Juhász-Nagy Balázs (RRM 21 Építésziroda Kft.)
közlekedés, forgalomtechnika: Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)
közvilágítás: Kozaróczy Kornél (Kozaróczy Mérnökiroda Kft.)
közművek: Csekő Zoltán (PlottCad Kft.)
akadálymentesítés: Kormányos Anna

 

vélemény írásához jelentkezzen be »