Miskolci fejlesztések V. – Avasi kilátó felújítása, korszerűsítése

Miskolci sorozatunk újabb elemeként ismertetjük a Farkas Dániel (Közti Zrt.) által az Avasi kilátó felújítására, korszerűsítésére készített tervet. A tervtanácsi ülésről Zöldi Anna számol be, és részleteket közlünk a műszaki leírásból is.

Tervtanácsi beszámoló – Miskolc, Nagyavas felsősor, Avasi kilátó felújítása elvi építési engedélyezési terve

Az Avasi Kilátó a leégett, fából készült elődje nyomába lépve 1963-ban készült el Hofer Miklós építészmérnök tervei alapján. A tervezőt idézve az akkori idők sikertörténetét élhették át a résztvevők: „A saját hatvanas éveimre emlékezve, a miskolci TV-torony az egyik legszebb építészi örömöt idézi, mert különös, soha meg nem ismétlődő történet volt. Nem vállalatok és intézmények nehézkes kapcsolatában jött létre, hanem néhány lelkes ember közös akaratából… A karcsú lándzsa, a 70 méteres antenna-torony, amelyre fel van szúrva 20 méter magasban egy konzolos (kilenc méteren konzol!), erős vasbetonfödém, a parabola-antenna munkaszintje, erre függesztve a 400 m2-es eszpresszó födéme (azért függesztve, mert a csigalépcső átmetszi az oszloptörzs mellett a presszószintet), és alatta a másik konzolos födém: a kilátó-terasz erkélye. A főlépcső pedig szintén a statikus bravúrja, mert a lebegő fokokat a mellvéd gerenda tartja. A műszaki helyiségek a bástya-szerű pódiumba rejtettek, a sugárirányú vasbeton falak pedig garantálják a 70 méteres torony biztos alapozását. 1963. augusztus 20-án, határidőre átadták a kilátót, amely összesen 5 millióba került, annyiba, mint ma egy szerényebb rózsadombi villa."

Az átadás óta eltelt közel 50 év alatt a kilátó Miskolc építészeti jelképévé vált, karbantartása folyamatos, de a mai igényeknek megfelelő akadálymentesítésre és a téli-nyári üzemeltetést lehetővé tevő felújításra még nem került sor. A statikai megerősítések a mai napig zajlanak, elkészült az ablakcsere, ám anyagi okok miatt az épület jellegéhez nem illeszkedő műanyag ablakokkal, a presszó-szint hőszigetelése pedig még várat magára. A jelenlegi tervezési program mozgássérült mellékhelyiségek elhelyezését, akadálymentesítést, a vendéglátó egység hőszigetelését és a téli-nyári üzemeltetés lehetőségének biztosítását, a vendéglátó egység belső felújítása során felmerülő építészeti, épületgépészeti és épületvillamossági tervezési feladatok megoldását írta elő. Belsőépítészeti és technológiai tervezés (konyhatechnológia) nem tárgya a feladatnak. Az akadálymentesítésre vonatkozóan a program úgy foglal állást, hogy nem javasolja a csak részleges akadálymentesítést biztosító korlátlift alkalmazását, a kilátóhoz felvonó létesítését tartja célszerűnek.

A terv sarkalatos pontja ez utóbbi kívánalom kielégítése. Több alternatív megoldás bemutatása mellett a tervező a korlátlift kialakítását javasolja. A tervezők a lehetőségeket megvizsgálva, és Hofer Miklóssal egyeztetve arra az álláspontra jutottak, hogy lift csak az épületen kívüli toronyban helyezhető el, ennek vizuális megjelenése azonban kérdéses. Ezért javaslatuk csak az alsó teraszszint akadálymentesítését tartalmazza, amely a vonatkozó előírásokat kielégíti. Az alsó teraszszint megközelítésére a legjobb megoldásnak a korlátlift kialakítását tartják, mely a kilátó külső megjelenését nem befolyásolja. A csak az alsó teraszszintet ellátó teleszkópos felvonó tömegét a külső kialakításban még elviselhetőnek tartják. A toronyban levő csigalépcső helyén biztosítható felvonó mérete nem felelne meg az akadálymentesítésnek, és nehéz lenne a kábelkötegeket a felvonó mellett vezetni.

Az opponencia (Golda János) határozottan foglal állást. Véleménye szerint a kilátó arányai, szerkezeti bátorsága, megformált konstruktivizmusa a város fontos korszakát idézi, ezért csak eredeti formájában való felújítása indokolt. Nem támogatja a külső, külön vertikális elemként megjelenő üvegezett, vagy nyitott liftakna elhelyezését, sem a magasabb, sem az alacsonyabb változatban. A korlátlift kezelése nehézkes ugyan, de építészetileg csak ez lehet elfogadható megoldás. Optimális a kb. 150 cm átmérőjű belső hengeres oszlopüregben elhelyezett egyedi, teleszkópos felvonó telepítése lenne. Az átjátszó-antennák kábelkötegeinek áthelyezése felveti a vb. tüske megtisztításának, eredeti formában való visszaállításának lehetőségét. Javasolja a presszó-szint homlokzatát az eredeti, alacsonyabb parapettel és hőhídmentesített, de az eredeti tokkeresztmetszeteket követő acél ablakokkal rekonstruálni. A presszó belső kialakítása során a hatvanas évek dizájnját alkalmazná.

A tervtanács az opponenciával messzemenően egyetértett, és javasolta a kilátó műemléki védelem alá helyezését, melyet a városnak kellene kezdeményeznie. Felmerült a torony szellemiségéhez igazodó, de építésének idejében technológiailag kivitelezhetetlen, osztás nélküli üvegfelület alkalmazása. A belső dizájnra vonatkozóan a műemlékvédelem szakembere a retró helyett egy 21 századi, kortalan belsőépítészeti kialakítást preferálná. A Tervtanács a bemutatott tervet engedélyezésre ajánlotta.

Zöldi Anna

Részletek a műleírásból:

Előzmények

Az előzményeket legjobban Hofer Miklós egyik építész újságban megjelent korabeli leírása határozza meg, melyet az alábbiakban ismertetünk, emléket állítva a lelkes, fiatal tervező csapatnak: „Volt egy országos tervpályázat az Avasi-kilátóra, amely 1956-ban leégett. Pál Ferenc évfolyamtársammal, barátommal csináltuk közösen a nyertes pályaművet, amely egy romantikus kőfalú torony volt. Aztán nem történt semmi, mert a Miskolci Tervező Iroda társadalmi munkában vállalta tervezést, de valahogy nem haladt a munka, mást akart a város és mást a tervezők. Egyszer csak beállított a KÖZTI-be Menner Laci bácsi, városi főmérnök és azt mondta: Te nyerted a pályázatot, Téged illet ez a munka, meg is kapja a KÖZTI, de csak akkor, ha három hónap alatt elkészül a kiviteli terv is, változott porgrammal, mert közben hozzáadódott a TV-torony és 20 m magasan a kilátó-eszpresszó…Engem Csonka professzor úr szerkezeti logikája mindig az erőjáték tiszta szerkezeti, formai megjelenítésére indított, legalább is szerettem volna azt kifejezni. Így született meg a képlet, amelyből két nap alatt munkamodell, és néhány hét alatt engedélyezési terv született."

[…]

„Ebben az avasi szép mesében nem voltak gonoszok és nem volt ellenség. A Borsod megyei Építőipari Vállalat vállalta a hatalmas technológiai erőpróbát. Vállalta, hogy télvíz idején - később kiderült, hogy még hóviharban is - folyamatos betonozással megépíti a szerkezetet. Vállalta, hogy a GANZ-MÁVAG által gyártott 50 m magas egybeszerelt merevacél szerkezetű oszloptörzset két emelőbikával felteszi a monolit fogadó szint 20 m magasban lévő szintjére! Andrási Károly fiatal építésvezető méltó volt ehhez az erőpróbához, tökéletesek voltak a hóviharban készült, sugárirányban beszabott natúrdeszka zsaluzatok, és fészekmentes volt a beton is." (Hofer Miklós)

Az átadás óta eltelt közel 50 év alatt a kilátó Miskolc építészeti jelképévé vált, felújítására, karbantartására folyamatosan figyeltek, de a mai igényeknek megfelelő, akadálymentesítéssel együtt megoldott téli-nyári üzemeltetést lehetővé tevő felújításra még nem került sor. 2006. szeptemberében a Nervi Építőipari Tervező Kft engedélyezési tervet adott be a kilátó statikai megerősítésének megoldására, valamint a presszó-szint hőszigetelésre és ablakcserére.

A statikai megerősítések a mellékelt Miskolc Holding Zrt előterjesztése alapján a mai napig folynak, az ablakcsere elkészült, de sajnos, nyilván az anyagi lehetőségek figyelembevételével, az épülethez nem teljesen illeszkedő műanyag ablakokkal. A presszó-szint alsó szerkezeti, mellvéd és tető hőszigetelése azonban még nem készült el.

2010. elején a Miskolci Városfejlesztési Kft hirdetmény nélkül tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében megkereste a Középülettervező Zrt.-t, majd 2010 május 5-én aláírt szerződés alapján a KÖZTI Zrt. vázlattervet, építési engedélyezési tervet, és szükség esetén kiviteli tervet készít az Avasi kilátó felújítására, korszerűsítésére az akadálymentesítés megoldására.

Tervezési program

A tervezési feladatokat a Megrendelő az alábbiak szerint határozta meg.

• Az antennák csökkentési lehetősége mindenképpen célja a felújításnak, de ez nem része a mostani tervezési feladatnak.
• Az ajánlattevő mozgássérült mellékhelyiség megtervezését kéri, megvizsgálva, hogy a mellékhelyiség az építmény legalsó használati szintjén vagy a vendéglátóegységben kerüljön elhelyezésre.
• A vendéglátóegység belső felújítása során építészeti, épületgépészeti és épületvillamossági tervezési feladatokat kell ellátni, belsőépítészeti és technológiai (konyhatechnológia) nem tárgya a tervezésnek.
• A tervező megoldja az akadálymentes járdakapcsolatot, egyeztet a buszforduló tervezőivel.
• A tervező megoldja a vendéglátó egység hőszigetelését és biztosítja a téli-nyári üzemeltetés lehetőségét.
• Akadálymentesítéssel kapcsolatban a főépítészi állásfoglalás alapján a kilátóhoz felvonó létesítésére célszerű, nem javasolt a csak részleges akadálymentesítést biztosítható korlátlift alkalmazása.   

A tervezési feladatok megoldásai

A továbbtervezéssel kapcsolatban a kialakítási lehetőségeket az alábbiakban foglaljuk össze:

• A kilátó szerkezeti megoldása, az alsó teraszszint konzolos vb. kialakítása tartószerkezeti szempontból nem teszi lehetővé a felvonó teraszkontúron belüli elhelyezését.
• A vázlattervek bemutatott akadálymentes felvonó mérete és a torony szerkezeti igénye, valamint a felvonó-előírások alapján a külső felvonó-elhelyezés mindenképpen a vázlattervben bemutatott megoldáshoz hasonló eredményhez vezetne, ezért javaslatunk a részleges akadálymentesítéssel csak az alsó terasz szintre biztosítaná az akadálymentes megközelítést. A részleges akadálymentesítéssel kapcsolatban Igali Zsófia rehabilitációs környezettervező szakmérnök tárgyban írt levele igazolja, hogy a részleges akadálymentesítéssel is megfelelünk a vonatkozó előírásoknak.
• Az alsó terasz szint megközelítésére a legjobb megoldás a korlátlift kialakítása, mely a kilátó külső megjelenését nem befolyásolja.
• Megvizsgálandó, hogy csak az alsó teraszszintet ellátó teleszkópos felvonónak a tömege még elviselhető-e a külső kialakításban.
• Műszaki leírás mellékleteként megküldjük Hofer Miklós DLA úr 2010. 05. 31-én kelt állásfoglalását, mely alapján Ő is jobban örülne a külsőt kevésbé zavaró megoldásnak.

[…]

Épületszerkezeti kialakítások

A vendéglátóegység hűtés-fűtési igényeinek kielégítésére elengedhetetlen az utólagos külső hőszigetelés, ezért a gépészeti számítások alapján kb. 15 cm hőszigetelést kell rakni a födém alsó síkjára, a parapetrészre, valamint a tetőre. Ha a tetőszerkezet felújítása a közelmúltban nem készült el, most mindenképp szükséges a tető új hő- és vízszigetelésének kivitelezése. A műanyag ablakok, bár nemrég készültek el, nem illeszkednek a kilátóhoz, ezért itt strukturális alu. üvegszerkezet készülne, és az üveg alkalmazkodna az új felvonó üvegszerkezetéhez. A hőszigetelésre kerülő vakolatrendszer színezése illeszkedik a torony több vb. szerkezet színéhez. A meglévő megmaradó betonszerkezetek felújítása pontos állapotfelmérés után a kiviteli tervben meghatározandó módon történhet, majd a graffitiket el kell távolítani és graffitimentes bevonattal kell ellátni. A tető felújítással együtt az ereszmegoldást is felül kell vizsgálni, a nemrég elkészült saroklefolyókat el kell bontani.

A vendéglátótér belső kialakítása

Az emeleti vendéglátótér teljes felújításáról jelen terv nem rendelkezik, ezt a későbbiekben belsőépítész tervező bevonásával, a konyhatechnológiai igények ismeretében lehet meghatározni. Az akadálymentesítés miatt az új WC-csoportokat el kell készíteni, valamint a parapetrésznél korábban elkészült lépcsős dobogókat el kell bontani. Ezt a korabeli tervek sem tartalmazták. Vissza kell állítani az eredeti, 2,40 m magas ablakszerkezetet a parapetrész  visszabontásával, így a 80 cm eredeti parapetrész visszaáll. Az új strukturális ablakok vagy fix, vagy kifelé emelkedő kialakítással, nem teljes nyitással nem jelentenek kiesési veszélyt. Az álmennyezetben bekerülő új gépészeti hűtő-, fűtő-, szellőzőelemeket célszerű lenne a későbbiekben az új belsőépítészeti igényeknek megfelelően kialakítani.

Farkas Dániel