Mocsárosi tájgondnokság – Kardos Orsolya diplomamunkája

"Az egyszerűséget sugárzó épületek szembehelyezkednek a kényelemközpontú, fogyasztói szemléletű építészettel: a természetes anyagok folyamatos fenntartás igénye miatt a karbantartás, javítás szükségességére hívják fel a figyelmet." Kardos Orsolya diplomamunkájában Mocsárosdűlő átmeneti tájának rehabilitációját tűzi ki célul, három építészeti beavatkozáson – edukációs farm, közösségi műhely és termelői piac – keresztül.

Témafelvetés
Mestermunkám a városon belüli zárványterületek tájhasználatára dolgoz ki olyan új térszervezési struktúrát, amely a jelenlegi és múltbéli hasznosítást veszi alapul, azzal kontinuitást képez, ugyanakkor célja a tájregeneráció. A magukra hagyott voltukból adódóan természeti értékekkel bíró, könnyen megközelíthető területeket a közoktatás keretei között jelenleg nehezen megoldható anyagközpontú, természeti oktatás helyszíneként kapcsolom be a városi körforgásba.

Helyszín
Mocsárosdűlő területe heterogén karakterrel rendelkezik, a budai oldal utolsó vizes élőhelyének otthont adó mocsárosi természetvédelmi terület is itt található. A zárvány belsejében fennmaradt a tanyás gazdálkodás és állattartás, ami egyedi színfoltja Budapestnek, környezetével kontrasztban álló tájhasználata és különleges atmoszférája miatt igen értékes. Az itt zajló állattartás azonban a közhasználat elől egyre nagyobb területeket kerít le, és korlátozza az átjárhatóságot és közbiztonságérzetet, továbbá a túllegeltetés miatt erodálja a természeti környezetet. Mestermunkám ennek az átmeneti tájnak a regeneratív új tájhasználatát fogalmazza meg, a jelenlegi helyzetet feltáró saját terepkutatás és Mocsárosdűlő stratégiai tervének tanulságaira építve.

A közvetlen vonzáskörzetben található alulhasznosított épületek közül Mocsárosdűlő délkeleti sarkában található aquincumi polgárvárosi amfiteátrum, az északkeleti sarokban található nyomdaipari csarnok, és a belső területeken található egyik tanya egészül ki új rendeltetéssel.

Program
Mocsárosdűlő rehabilitációját az egész területet egységként kezelő Tájgondnokság programja fogja össze, amelynek kiemelt feladata a táj megtisztítása, az élőhelyrehabilitáció monitorozása, az edukációs program megvalósítása az állattartás kereteinek megszervezésével. Ez három alappillér egységével valósul meg: a természetközeli területen lévő edukációs farm a fenntartható legeltetést, állattartást és növénytermesztést mutatja be, egész éves alternatív oktatási helyszínt biztosítva a környékbeli és budapesti iskolások számára. Az alulhasznosított nyomdaipari csarnok a területet megtisztító újrahasználati központtá és közösségi műhellyé alakul, míg az aquincumi polgárvárosi amfiteátrumot termelői piac és kávézó tölti meg élettel.

Építészet
A területet több mélységben, a zónákra osztott szabályozási, területhasználati javaslatoktól az építészeti léptékig került újratervezésre. Az edukációs farm a meglévő tanyát egészíti ki, az ott található lakóház méreteihez és tetőformájához igazodva. A tanyán megtalálható funkciók udvarokba szerveződve kapnak helyet, amelyhez elsődleges telepítési tényező a megtartandó épület helyzete, az állattartás épületeinek helyigénye és tájolása, a szélvédelem biztosítása. Így alakul ki a juhász háza melletti privát udvar; az oktató épület és a közösségi konyha épülete által közrefogott közösségi- és játszóudvar; az állattartásnak, növénytermesztésnek és komposztkezelésnek helyet adó termelőudvar, illetve a többi funkció működését biztosító gazdasági udvar.

Az építészeti formálás alapelve a minimális, de már mai igényeket kielégítő komfortfokozat elérése volt. Az egyszerűséget sugárzó épületek szembehelyezkednek a kényelemközpontú, fogyasztói szemléletű építészettel: a természetes anyagok folyamatos fenntartás igénye miatt a karbantartás, javítás szükségességére hívják fel a figyelmet. A tervezett térkialakítás a kültér és beltér egyenrangúságára törekszik, nagyvonalú fedett-nyitott terek biztosításával ösztönözve a kinti tartózkodást. Az épületek anyaghasználata is a természetességet közvetíti, minél kevesebb permanens építőanyag használatával. Az épületek a magas talajvízszint miatt telített fa cölöpökre épülnek, könnyűszerkezetes, raszterben elhelyezett fa keretekből, amelyek a homlokzaton is kirajzolódnak, olvashatóvá téve a szerkezetet. A homlokzat nádburkolatot kap, amely nemcsak látszó hőszigetelésként jelenik meg, hanem taktilissága és nyitott pórusai miatt a kint-bent és az épített-természeti jellegek közötti átmenetet sugallja. A csak áramellátással rendelkező telken fúrt kút, esővízgyűjtés és tisztítás, víz-víz hőszivattyú, biológiai szennyvíztisztító, illetve komposzt wc pótolja a hiányzó közművesítést.

Kardos Orsolya

Szerk.: Borenich Levente