A Fertő tavi beruházás alternatívái – Kurzushét a MOME-n

2024 tavaszán a MOME kurzushetén résztvevő hallgatók öt új tervet dolgoztak ki a Fertő tónál megkezdett (majd megtorpant) beruházás alternatívájaként. Az így elkészült koncepciók érzékenyen keresik az egyensúlyt a természet és az ember között, miközben a terület jelenlegi adottságait, beleértve a korábbi beruházásból visszamaradt elemeket is figyelembe veszik. A kurzust Csomay Zsófia és Eke Dániel vezette.

Természeti kincseinkhez való kötődésünket illetően továbbra is paradigmaváltásra van szükségünk. Kiváltképp igaz ez vizes élőhelyeink esetében, amelyek törékeny rendszerét nemcsak a természet öncélú féltése, hanem önmagunk fenntartása okán is óvnunk kell. Ez már nem vitatéma, mint ahogy az sem, hogy a nádas nem csak egy szép képeslap témája, a vízfelület nem csak vízi sportok terepe, az iszap maga nem csak elkotorni való massza. Ebben a környezetben az ember nem főszereplő, hanem vendég. Ezeket az egyszerű igazságokat megértve ezért a tervezés elsődleges célja, hogy a vágyott és szükséges használat mellett a természeti környezet visszaváltozhasson közel az eredeti állapotába. A folyamat szakszerű kezelése nem tárgya a jelenlegi munkának - de úgy gondoljuk, megfelelő szakmai háttérrel megoldható. (pl murva esetleges elszállítása, feltöltött terület fellazítása, szádfalak elbontása)

Tervezés során a hallgatóknak mérlegelnie kellett, tervükkel a terület mely részét adják vissza a nádasnak, melyet az embernek? Foglalkoztak a szálláshelyek kérdésével, a kikötővel kapcsolatos állításaik megfogalmazásával, az ökocentrum helyével és léptékével, a turizmus tereivel a helyi lakosok érdekeit figyelembe véve, valamint a strandolás megoldásával. 

A kurzushét témáját a Fertő tó Barátai Egyesület megkeresése adta. 

1. csoport: Gőgh Vince, Wolstenholme Ábel, Madarász-Róna Gergely Viktor, Posta Rebeka

A tópart minél kisebb léptékű beépítése érdekében tervünk a környező települések infrastruktúrájára támaszkodik. Elegendő szálláshely található pár kilóméteres körzetben, így nagyobb tömeg befogadására alkalmas funkciót nem helyeztünk a partra, melynek a helyi gazdaság növekedése is köszönhető lenne. Ezt a logikát követve az Ökocenter is a Virágosmajoron elhelyezkedő SZIG Víztelep elhagyatott épületébe kerül. A nádas közvetlen határában lehetőséget biztosít a látogatóknak, hogy ne csupán zárt falak között, hanem élőben is megcsodálják a nyers természetet. A csatorna közelségéből adódóan ideális a hajótúrák kiindulási pontjaként is.

A minimálisan kialakított infrastruktúrát (kikötő, betonfal, illetve elszórt betoncölöpök) elbontani károsabb, mint hagyni jelenlegi állapotában, ezért ezeket integráltuk tervünkbe, funkciót adva nekik. A szádfal jelentős részét eltávolítanánk, ez által teret biztosítunk a természet visszatérésének. 

A természetvédelmi terület határában található látogatóközpont és parkoló minden – akármilyen célból – idelátogató első megállója. A déli útszakaszon elektromos busz közlekedik, illetve biciklivel is megközelíthető a part. A sétahajótúrák a virágosmajori kikötőből indulnak, gyülekezni, illetve előadásokat tartani az ökocenterben lehet. A két út tökéletesen ellátja a látogatókat, akármilyen célból érkeznek, és eloszlatja a forgalmat. 

A déli út mentén húzódó betonfal eddig kitakarta a természetet, az erre épülő sétányunk viszont úgy emel minket a nádasszint felé, hogy nem töri meg a környezetre jellemző lapos karaktert. Helyenként átlyukasztjuk.

A régen is üzemelő sétahajót egy új épület szolgálja ki, illetve itt kapott helyet a bérelhető szálláshelyek recepciója is. A szabadstrand a felújítás elkezdése előtti formáját kapja vissza; természetes partszakasz, mindenki által megközelíthető vízfelület nyárikonyhákkal, öltözőkkel. A kiszolgálóépületben található büfé, étterem és vizesblokk élhetővé teszi a helyszínt, ugyanakkor mint kapu is szolgál a szabad- és a fizetős strand között. Mindkét oldalról elérhető az összes funkció. A fizetős strand a hullámtörővel elkerített öbölben kap helyet. Ennek előnye, hogy mivel szigetelve van a nyíltvíztől, az iszap lassabban rakódik le, illetve a kimélyített meder tökéletes helyszín azok számára, akiknek az alacsony, iszapos partszakasz nem megfelelő. Az öbölben már megépült stégeket meghagytuk, itt bérelhető csónakok, hajók fognak helyet kapni.

A betoncölöpök egy részét eltávolítjuk, a többi pedig egy sorolható stégrendszernek lesz a része. Ez lehetőséget ad arra, hogy emberi erővel olyanra lehessen szabni az elrendezést, amire éppen szükség van, így medence és klóros víz nélkül is lehet akár vízisport pályákat létrehozni.

2. csoport: Szabó Ágnes, Kas Milán, Nagy Lőrinc 

A tervezés folyamán a Fertő-Hanság Nemzeti Park természeti értékeit és a környező vidék kulturájának a megőrzését tartottuk szem előtt. A térségben az ember és a táj között kialakult finom egyensúlyt teljesen felborítja a jelenlegi beépítés. A tervünk célja ennek az egyensúlynak a visszaállítása. A part jelenlegi állapota sok karbantartást igényel; a holtágszerű csatornákat rendszeresen kotorni kell – a kikötők kivételével mindenhonnan kiemeltük a szádfalakat, hogy a feltöltött területek visszakapcsolódhassanak a nádhoz, és ne legyenek általuk vonalszerűen elhatárolva. A jelenlegi építkezési területről a betonelemek eltávolítása a legmunkaigényesebb, így ezek meghagyásával számoltunk. A déli kikötőnél egészen a partig visszaengedjük a nádast, a strandot a korábbi helyszínére állítjuk vissza egy szerény kiszolgálóépülettel. A beruházás nagy sajtófigyelmet kapott, félő, hogy a part megnyitásakor többen szeretnének ide utazni, ennek ellenére mi kis forgalomra terveztünk, beleállva abba, hogy ez egy természetvédelmi terület, ahol az ember csak egy látogató, és a természeti értékek megőrzése a prioritás. Nem szeretnénk nagy beépítéssel a faluktól elterelni a turizmust, az ökocentrumot is faluban helyezzük el. Szétszórtabb, kisebb léptékű épületeket helyeztünk el az új partvonalon, melyek egy nagy tömegszerű szállásépülethez képest sokkal jobban illeszkednek a tájba.

Az északi kikötő bőven megfelel a hajózók forgalmának, így a déli kikötő területét visszaadtuk a nádasnak. Nem hagyunk sok helyet az autóknak, csak a kikötő illetve a strand mellett helyezünk el kialakított parkolóhelyeket, a minimális autósforgalomra ösztönzés érdekében. A bevezető csatorna és út végétől indulnak a sétahajók, illetve a kenus/kajakos túrák. A falu felé húzódó nádasban kis ösvényeken figyelhetik a látogatók az őket körbeölelő természetvédelmi területet. Kiemelt kukucskálókon a nádas vonala felé emelkedve a szélesebb panorámának a megtekintésére, körbetekintésre adódik lehetőség.

Az eredeti strand is a bekötő út végén helyezkedett el; szép megérkezés a nádas felől, egyenes vonalban tudunk a vízig kisétálni végig szem előtt tartva magunk előtt a tó felületét. A strandon egy kis léptékű kiszolgálóépületet helyeztünk el. A kiszolgálóépéletben a bekötő út felé egy tároló van, egy átjáró választja el a büfétől. A büfé tárolója mögött zuhanyzók helyezkednek el, a traktus végén pedig mosdóblokkok. Az épület léptékében és anyagválasztásában sem vetélkedik környezetével, célja a strand minimális kényelmi szolgátatásainak az ellátása. Az könnyűszerkezetű épület bádoggal fedett, faburkolata idővel beszürkül.

Az északra vezető út mellett három fajta lakóházat találhatunk. Egy az eredeti cölöpházak élményét örökíti meg, közvetlen kapcsolatot teremtve a vízfelülettel. A nádasban elhelyezkedő kunyhók a táj jellegzetes környezetében helyezkednek el, a partvonalra vezető pallók végén stéggel kiegészítve, míg a falu felé erdős környezetben a fák alá bújnak. A ház lábakon emelkedik ki a víz, nádas vagy a föld felé.

3. csoport: Bánáti Donatella, Kondor Bátor András, Szűcs Imre

A felvetésünk egy olyan egyensúlyról szól, amiben a környezet és az emberi igények megfelelő arányban találkoznak. Az emberek nem tüntethetik el a part menti élővilágot, hogy saját önös szabadidős tevékenységeket végezhessék. A területen történő beavatkozás, a vízparti területek feltöltése, beépítése, a nádirtás, iszap kimerése ellentétben áll az ökologikus gondolkodással. Célunk a megfelelő léptékű beavatkozás keresése, amelyek beépülhetnek a táji környezetbe.

A épületeink tervezésénél a “tiszta formákra" és helyi természetesanyagokra esett a választás, hogy a táj tudjon érvényesülni, az épitett környezet pedig csendben hattérben maradjon. Tiszeletben a tartva a természetet.

A tanösvény a nádasba vágott palló sétányon fut végig. A kirándulók egy vezetett túra keretében testközelben tapasztalhatják meg a tájegység élővilágát. Célunk a forgalom minimálisra csökkentése. A védett terület tehermentesítése, csak célforgalom, illetve biciklivel és gyalogosan közelíthető meg. 

A helyszínen nem létesítünk lakóépületeket, a turisták a környező falvakban a már meglévő szálláshelyeket használhatják.

4. csoport: Kátai Gréta, Kállai Csenge, Répás Janka

A terv elsődleges célja, az egyensúly megteremtése az épített környezet és a helyi élővilág között, mely utóbbinak az ide látogatók is részévé válhatnak. A jelen pillanatban lezárt építési területet keresztülszeli egy út, amely Fertőrákos felől egyenes lejutást biztosít a vízpartra. Az innen délre húzódó terület további beavatkozások nélkül, az eddigiek lehetőség szerinti elbontásával visszaadjuk a természetnek. Az úttól északra eső oldalon hozzuk létre a strandot, a szálláshelyeket és a vezetett túrák fő megállópontjait biztosító madárleseket. A strand és a már megépült kikötő közelében egy-egy kiszolgáló egységet helyezünk el, mosdókkal, zuhanyzókkal, étteremmel, büfével és egy kis közösségi térrel.

A szabad strandon elszórva jellennek meg fedett ülőhelyek, emellett a szádfalak és a betoncölöpök eltávolítása után a tó organikusan alakítja majd ki a fürdőhely formáit. Két megnyitással körbehajózhatóvá tettük a meglévő csatornát, e mentén helyeztük el a szálláshelyeket, amelyek így a hozzájuk tartozó csónakokkal is megközelíthetőek. Mind rövid időre bérelhetők, egyenként kettő, illetve négy főbefogadására alkalmasak.

A csatornától keletre elterülő nádasban csónakkal, vagy pallókon jutunk el a különböző magasságú madárlesekhez, melyek helyet biztosítanak a háborítatlan élővilág megfigyelésére. A három épülettípust egységes formavilággal terveztük meg, a környéken fellelhető építőanyagok felhasználásával. A fa és a nád lehetővé teszi, hogy a házak kiegyensúlyozott egységben létezzenek a környezettel, ezzel az embereket is erre ösztönözve.

5. csoport: Baki Domonkos, Bayer Zsófia Hanna, Gyetvai Attila Zoltán

A betonfal és a szádfal elbontásával a nádas újra hangsúlyba kerül, a partszakasz így visszanyeri eredeti arculatát. Az ökocentrumot kihelyezzük Fertőrákosra, illetve a már meglévő apartmanházakat is igénybe vennénk az esetlegesen odaérkező látogatók számára. Így fellendülne a település turizmusa, és a nádast is megvédenénk ettől a tömegtől.

A fejlesztést két részre bontottuk. A part déli szakaszát hagyjuk hogy a természet formálja. A visszatérő nádas közé egy utat alakítunk ki, ami a gátfalra épülő faházakhoz biztosít hozzáférést. A Strand és a kikötö közé helyeztünk egy csónakházat. Innen indulhatnak vízi túrák és alkalmas lenne kajak/kenu bérlésre. 

A meglévő betonalapokat kihasználva épülne fel egy fedett, egész évben használható fa szerkezetű pavilon. Természetre hangolódást és szabadidőtöltést teszi lehetővé. A kiszolgáló egységeket és a vizesblokkokat egy hosszú egybefüggő tető védi a csapadéktól.

A második fázis legfontosabb elemei a cölöpökön álló hétvégiházak. Ezek a gát falának külsö oldalán a vízben állnak.