Négycsoportos öko-ovi Budakalászon – Ádám Viktória diplomamunkája

Ádám Viktória diplomaként egy négycsoportos óvodát tervezett a fővároshoz közeli Budakalászra. Az épület, amellett, hogy kielégíti a funkcionális igényeket, a minél egészségesebb és a gyerekek számára barátságos, otthonos környezet megteremtésére vállalkozik. 

BEVEZETÉS

Az óvoda az első olyan intézmény életünk során, ahol a találkozunk a szélesebb spektrumú külvilággal, és talán a legfontosabb közegünkké válik a család után. Itt alakul ki a gyerekek első nagyobb, családon kívüli szociális hálója a csoporttársakkal, illetve az óvópedagógusokkal. A 3-tól 7 éves korig terjedő időszakban megélt tapasztalatok megalapozzák a későbbi értelmi, érzelmi, fizikai, társas, illetve személyiségbeli jegyeinket is, azokat a viselkedésmintázatokat, játékon keresztül megélt és megtanult mechanizmusokat, amelyek életünk során később is segítik boldogulásunkat. A jelentős itt töltött idő pedig egyáltalán nem mindegy, hogyan, milyen környezetben telik el.

TERVEZÉSI PROGRAM

Budapest agglomerációja, amelybe Budakalász is tartozik, az utóbbi években újra virágzásnak indult. a családosok szívesen költöznek ki a nagyváros zajából a környező települések zöldebb, nyugodtabb környezetébe, azonban a gyermekek napközbeni elhelyezése sok helyen már egy ideje problémába ütközik a férőhelyek korlátozottsága miatt; az infrastruktúra fejlődése egyszerűen nem tudja lekövetni az igényeket. A meglévő épületállomány jelentős része emellett elavult, nem képes kiszolgálni a mai kor igényeit sem funkcionálisan, sem energetikailag. Egy részüknél lehetséges a felújítás és korszerűsítés, de egyes régi anyagok egészségre káros hatása miatt már a bontásuk is különleges eljárást igényelhet, nem beszélve ezek tárolásáról vagy újrahasznosíthatóságáról. Az épületek utólagos szigetelése is jelentősen csökkenti a természetes légcserét, mely az energiahatékonyság szempontjából ugyan kedvező, azonban ilyen esetekben gyakran feldúsulnak a szennyezőanyagok a beltéri levegőben. Több kutatás szerint az illékony anyagok (azaz VOC-k) koncentrációja az iskolákban és óvodákban helyenként a kültéri érték duplája. Formaldehidből és egyéb aldehidekből pedig olykor hét-nyolcszor nagyobb mennyiség volt beltéren, mint kültéren.

Ezzel a témával több kutatás is foglalkozik, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy levegőminőség szempontjából a fának vannak a legpozitívabb tulajdonságai. Mindezek mellett a fellépő pszichológiai igényeket is szükséges figyelembe vennünk, hiszen felgyorsult világunkban annyi inger érhet egy kisgyermeket napközben, amit egyszerűen még nem képes feldolgozni az idegrendszere; sok a nyűgös, feszült, figyelemhiányos gyermek, a szülők pedig gyakran ugyanebből a stresszből mennek a kicsikért és viszik őket haza, a gyerekek pedig radarként befognak mindent, ami a környezetükben történik.

SZERKEZETVÁLASZTÁS

Ezek figyelembevételével választottam a CLT, azaz cross laminated timber szerkezetet. Ez először Ausztriában jelent meg körülbelül 20 éve, mint építőanyag, ma már azonban egyre elterjedtebb, főleg a nyugati-európai országokban és Észak-Amerikában. A szerkezet ellentétes szálirányú, egymáshoz préselt és ragasztott deszkákból áll, amelyek anyaga általában lucfenyő vagy valamilyen kevert fenyő. A szerkezet előnye, hogy az előregyártás miatt az építkezés gyors, és a CLT a fa minden pozitív tulajdonságával rendelkezik: szárazon és gyorsan építhető, kiváló hő- és hangszigetelő, rögtön terhelhető, a szerkezetek panelosításával pedig minimálisra lehet csökkenteni az építkezéssel járó hulladékmennyiséget is. Emellett környezetbarát és kellemes levegőklímát teremt, illékony anyagoktól mentesen.

FUNKCIONÁLIS KIALAKÍTÁS

A szerkezeti sajátosságokat is figyelembe véve így született meg a négycsoportos óvoda funkcionális elrendezése. Megérkezéskor egy előtérbe jutunk, ahonnan közvetlenül nyílik a nagyterem, és innen indul tovább két irányba a két közlekedő, ahol a beugrókban minden csoportszobának saját öltöztető fakkja van. A csoportszobákhoz külön vizesblokkok tartoznak, amik leegyszerűsítik a higiéniai igények betartását, legyen szó akár egy egyszerű kézmosásról, vagy a téli időszak náthaszezonjának kivédéséről. A csoportszobák az udvarra néző, délkeleti és délnyugati helyiségek. A bal oldali blokkot a szülők és a gyerekek használják, jobbra pedig egy leválasztott irodai és karbantartó szárny rendeződik, ami külön gazdasági bejáraton át is megközelíthető. Itt kapnak helyet az igazgatás, ételmozgás, illetve a dolgozói helyiségek.

TÖMEGALAKÍTÁS

Tömegalakításban a csoportszobák, a nagyterem és az irodák fölé a településszerkezetre jellemző 45°-os nyeregtető kerül, amit a közlekedőket és kiszolgáló helyiségeket lefedő extenzív zöldtető egyfajta szőnyegként fog össze. A magastetős blokkoknál így emelt légterű helyiségek jönnek létre, az irodablokk fölötti padlásteret leszámítva, ahová a gépészeti berendezések helyiségei kerülnek. A házban levegős hőszivattyú rendszer biztosítja a fűtés-hűtést és melegvíz-ellátást, a vizes helyiségekben depressziós, a csoportszobában és más terekben kiegyenlített szellőző rendszer működik. A tetőre napelemek kerültek, a lapostetőn összegyűlő esővíz pedig egy esővízgyűjtőbe vezetődik. Ezzel locsolható az udvar, a fölösleget pedig visszavezetik a szennyvízhálózatba. Az épület tömegét árnyékoló keret fogja össze, kijelölve a gyerekek játszóudvarát is, a Budai út felől hozzákapcsolt telek pedig az intézmény két utcafront felőli megközelíthetőségét biztosítja, ami az óvodai üzemeltetéséhez kapcsolódik, valamint elhelyezésre került itt egy kültéri sportpálya. 

BELSŐÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS

A csoportszobák kialakításánál elsődleges szempont volt, hogy legyen a tér világos, biztonságot ébresztő, könnyen szellőztethető és belátható, valamint jól tisztán tartható. Megfogalmazódott az igény arra is, hogy jó, ha a gyerekeknek külön-külön zugai vannak csoportszobán belül is a játékra, az alkotásra, a pihenésre, valamint az étkezésre. Az emelt légtér lehetővé teszi a nagy mélységű beépített bútorok elhelyezését is, ami a tároló funkció mellett ezekre is alkalmas. A délutáni alváshoz a terem pedig könnyen átrendezhető a beépített szekrényekből kipakolt kiságyakkal. Ez az elrendezés beviszi a mozgást, a játékot a belső terekbe is. A belső terekben a CLT fafelülete uralkodik, néhány helyen mechanikailag rögzített színes furnér dekorlemezzel. A burkolatokban megjelennek a csoportszobák saját színei, ami a gyerekek tájékozódását is segítik. A játszóudvar több irányból is megközelíthető, a csoportszobák kapcsolata a kerttel vizuálisan megoldott, az irodai szárnnyal pedig közvetlen összeköttetésben van.

Az alkalmazott burkolatok az árnyékolóknál táblás lamellás faburkolat, az árnyékolóval nem fedett részeken pedig nagytáblás laminált burkolat. Ezzel egy síkban az utcafronton acél pálcás szerkezet kerül kialakításra, melyekre futónövényeket telepítenek, gátolva a belátást kintről a közlekedőkre, de elegendő fényt eresztve a belső terekbe, belülről kitekintve pedig kellemes kilátást biztosítva. Az egyetlen, utcai fronthoz kapcsolódó helyiség pedig a nagyterem, amely ablakainak parapetmagassága szintén nem engedi a belátást, így a védettség biztosított.

ALKALMAZOTT ÉPÍTŐANYAGOK

Visszatérnék kicsit a szerkezetre. Életünk döntő részét, akár 90 százalékát is a belső terekben töltjük, az iskolában, a lakásunkban, a munkahelyünkön. A beltéri levegőben az egyes szennyezők koncentrációja gyakran magasabb lehet, mint amit a határértékek megengednek a városi levegőben. Ezek forrásai például a kültér, a tisztítószerek, vagy maga az épület berendezése. Ezekből az egészségünkre ártalmas anyag kerülhet az épületek levegőjébe és belélegezve a szervezetünkbe. Ilyen anyagok a formaldehides ragasztók, a PVC padló ftalát lágyítószerei, a szintetikus lakkok, amik illékony szerves vegyületeket (VOC), vagy más, a hormonrendszert károsító halogénezett szénhidrogéneket, és más aldehideket tartalmazhatnak. Ezek mind hozzájárulnak a „beteg épület szindróma", avagy „sick building syndrome" kialakulásához.

Az alkalmazott CLT panelek VOC kibocsátása függ a típustól, de átlagosan nincs ilyen kibocsátása, minden szükséges szám bőven a határérték alatt marad. Emellett sok helyen máris a „jövő betonjaként" emlegetik, amiben van igazság, hiszen hasonló szilárdsági adatokkal rendelkezik, mint a vasbeton, azonban annál flexibilisebb. Ezen felül egy köbméter beton nagyjából 2,7 tonnát nyom, míg egy köbméter CLT csupán 400 kilogrammot, ugyanazzal az ellenállással. Egy 10 cm-es CLT fal pedig 18 cm-es betonfalnak felel meg, ha azonos hőszigetelő tulajdonságot szeretnénk kapni. Ez egészül ki az átszellőztetett homlokzatburkolati rendszerrel.

TŰZVÉDELEM

Mivel faszerkezetről van szó, fontos kérdésként merül fel a tűzvédelem. A tömör fa a belső rétegek szigetelésével lehetővé teszi a magas fokú tűzállóságot. Ha a fa tűznek van kitéve, a külső felület ég, így természetes védőréteg alakul ki. A szénné égett fa szigetelésként szolgál, késleltetve a fa magjának felmelegedését, a beégés maga tehát lassú folyamat. A szén kiszámítható sebességgel (kb 5 cm/óra) képződik, ami lassítja az égést és így a tűz terjedését.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a tömör faanyag nem csak hogy megfelel az előírt tűzvédelmi és biztonsági előírásoknak, hanem túl is teljesíti azokat. Tűzvizsgálat során egy 18 cm vastag, gipszkarton bevonatú CLT fal 3 óra és 6 percig tartott ki. Jól megépített szerkezet és helyes kapcsolatok esetén a füstképződés sem jelent problémát. A tűzvédelemhez természetesen az egyéb alkalmazott anyagok is hozzájárulnak. 

A külső homlokzatburkolatok favázas átszellőztetett burkolattartó rendszerre kerülnek. Az árnyékolós szakaszokra táblás faburkolat, az árnyékolóval nem fedett homlokzati szakaszokra laminált kültéri nagytáblás kompaktlemez kerül, amely lényegében faipari melléktermékből készülő rostlemez. Ezek a lemezek nem tartalmaznak szerves halogén vegyületeket, sem azbesztet, vagy faanyagvédő, gombaölő szereket. Hőszigetelésként fagyapot táblák kerültek alkalmazásra.

Ádám Viktória

szerk.: Winkler Márk