Női közösségi ház, Baghere, Szenegál

A Balouo Salo nevű szenegáli humanitárius szervezet építészeti tervpályázatot hirdetett egy női közösségi épület megtervezésére. A pályázaton egy magyar tervezőcsapat is részt vett, pályaművüket saját szavaikkal mutatjuk be.

A helyszín

Baghere falu Szenegál déli részén, a Tanaff-völgyben fekszik, melyet a Casamance folyó választ el az ország nagyobb és fejlettebb részétől. Az elszigeteltség gátat szab a fejlődési lehetőségeknek, ezért sokan dél felé, Bissau-Guinea irányába indulnak munka reményében. Különösen a munkaképes férfiak körében jelentős az elvándorlás, akik gyakran családjukat hónapokra, évekre hátrahagyva vállalnak munkát a szomszéd országban.

A program

Mára az afrikai, hagyományosan patriarchális berendezkedésű társadalmak is kezdik felismerni a nők fontosságát a közösségek fenntartásában. Szerepük bőven túlmutat a háztartási teendőkön. Az iskolarendszer hiányosságai miatt fontos feladatuk a gyerekek oktatása, szociális rendszer hiányában a gyerekek és idősek ellátása is, sok esetben rájuk hárul a családjuk élelmezésnek terhe is. Emellett a tizenévesek és a fiatalabb hölgyek is példaképekként tekintenek rájuk, figyelik a viselkedésüket.

Szenegál ennek ellenére még mindig jelentős elmaradásban van a nemek közötti esélyegyenlőség terén, mérhető hátrányban vannak az oktatás, írástudatlanság és gazdasági lehetőségek területén is. Az ország a Világgazdasági Fórum 2021-es Globális Esélyegyenlőségi Jelentése szerint világviszonylatban a 99. helyen végzett, ami a szubszaharai régióban az egyik legrosszabb helyezés.

A projekt célja egy kifejezetten a női közösséget szolgáló többfunkciós épület létrehozása, mely sokrétű tevékenységével az oktatást, az esélyegyenlőtlenségek leküzdését és a nők elleni erőszak visszaszorítását szolgálja. A közösségi ház helyet biztosít formális és informális találkozásra, ünnepségek, workshopok szervezésére, tájékoztató kampányok szervezésére, de olyan mindennapi tevékenységekhez is, mint mezőgazdasági feldolgozó munkák (pl. köles hántolása, halak szárítása, shea vaj készítése) valamint termelői piac.

Az épület

A szenegáli forró és száraz éghajlaton felértékelődik az átmeneti terek szerepe, ilyen fedett-nyitott terekben zajlik a mindennapi tevékenységek legnagyobb része. A helyi vernakuláris építészet jellegzetes eleme a kör alakú patio, egy centrális nyitott udvar, ami sokszor elsődleges élettérként funkcionál. Gyakran a tető is a belső udvar felé lejt, bevezetve az életet jelentő esővizet és táplálva a belső kertet (impluvium).

A tervezett közösségi ház téralakítása is átmeneti terek köré rendeződik. A középpontba helyezett multifunkcionális terem két különálló udvarra tagolja a területet. A főút felőli, a látogatók számára is nyitott udvar (01) nyilvános rendezvények, pl. piaci napok, ünnepélyek, művészeti előadások, fesztiválok vagy gyűlések megtartására nyújt lehetőséget. A belső, privát udvar (02) a női közösség tevékenységeinek van fenntartva. Az adminisztrációs iroda (06) és a nagyterem (05) közötti folyosón keresztül érhető el, így a ki- és bejárás ellenőrzött. A belső udvaron található a víztározó (03) ami a tetőkről érkező csapadékvizet gyűjti össze és tárolja. A kútszerű vízvételi hely az udvar középpontjában kiemelten, az élet szimbólumaként jelenik meg, körben kialakított ülőfelületekkel és fákkal találkozási pontot és pihenőhelyet jelöl ki. A zárt udvarhoz kapcsolódik a nyitott konyha (04) és egy zárt konyha (08) tárolóval (09) valamint egy tisztálkodásra alkalmas helyiség (10).

A többfunkciós terem zárt helyiségként, vagy a dupla ajtók megnyitásával átmeneti térként is működni tud az egyik udvarrész kiterjesztéseként, vagy összeköttetést teremtve a két udvar között. A terem a használati igényektől függően a tetőt tartó aszimmetrikus oszlophoz igazodva, 1/3 - 2/3 arányban további egységekre osztható.

A tető formáját az udvarok negyedkör kontúrja és a körök középpontját összekötő vonalra merőleges tetőgerinc határozza meg, mely hiperbolikus felületet eredményez. A tető tartószerkezete a belső falaktól független, kizárólag az oszlopokra támaszkodik, természetes szellőzést biztosítva a helyiségeknek, melyet a falon lévő áttörések is segítenek.

Anyaghasználat

A közösségi ház helyben beszerezhető, lehetőség szerint természetes anyagokból épül fel. A falak 15 vagy 35 cm vastagságú agyagtéglából készültek laterit alapokon, vályoggal vakolva. A falazóblokkokat a közösség készíti kézzel, hagyományos módon. A szabadonálló külső falakat kő fedés védi az eróziótól.

Az oszlopok és a gerendák hántolt rönkfából készülnek, a tető szalmafedést kap. A csapadékvizet a tető ívét követő kavicságy gyűjti össze, innen jut a felszín alatt a belső udvaron elhelyezett tározóba. A mosdók száraz komposzt rendszerűek (11), használat után fűrészpor vagy kókuszrost hozzáadása szükséges. Az épület ajtajai és ablakai lamellás kialakításúak, biztosítva a természetes szellőzést.

Funk Bogdán

A terv a Balouo Salo nonprofit alapítvány pályázatára készült.

Szerk.: Hulesch Máté