Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél a műemlékvédelem ügyében

1/0
Hirdetés
1/0
Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél a műemlékvédelem ügyében

2012.06.25. 11:56

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Tamási Judit dr.

Vélemények:
3

Dosszié:

2012.július 1-től lép életbe "A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény" áprilisban elfogadott módosítása. E törvénymódosítás tartalmával való egyet nem értése jeléül dr. Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke június 19-én lemondott megbízatásáról. Ezúttal tizennyolc, a magyar műemlékvédelem iránt elkötelezett hazai szakember tiltakozó levelét adjuk közre.

Az intézményes magyar műemlékvédelem 140. évfordulójáról ez év áprilisában a Magyar Országgyűlés épületében együtt emlékezett meg a műemlékvédelmi szervezet és a Parlament Kulturális Bizottsága, a kulturális kormányzat illusztris képviselőinek részvételével. Az ünnepségnek utólag sajátos színezetet ad az a tény, hogy a rá következő munkanapon a Parlament megszavazta a műemlékvédelmi szervezet hatósági jogkörének alapvető csonkítását. E törvénymódosítás tartalmával való egyet nem értése jeléül dr. Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke június 19-én lemondott megbízatásáról. Alulírottak, a magyar műemlékek sorsa iránti elkötelezettségünk kifejezéseként, ezúton tiltakozunk a műemlékvédelem érdekeinek és a magyarországi épített örökség intézményes védelmének sérelme miatt.

A rendszerváltás óta folyamatosan szűkült a műemlékvédelem szervezeti kapacitása és hatóköre. Fokozatosan elsorvasztották a kutatást, tervezést, restaurálást végző részlegeket, ezáltal minimálisra csökkent a műemlékek helyreállításában való operatív szakmai segítségnyújtás lehetősége. Felszámolták a közvetlen anyagi támogatásokat, s dacára az ismétlődő szakmai javaslatoknak, nem épült ki – adóvisszatérítés, áfa-csökkentés vagy egyéb formában – új, kiszámítható támogatási rendszer, noha ennek megtérülő volta igazolt. A támogatási formák megszűnésével a beruházói, tulajdonosi érdekek egyre inkább szembekerültek a műemléki értékek fenntartására irányuló közérdekkel. Háttérbe szorult a preventív jellegű tevékenység, beleértve a műemléki értékek feltárását, védetté nyilvánítását, felügyeletét. A műemlékvédelmi szervezet munkája egyre inkább a – többnyire korlátozó, kötelező, büntető jellegű, ezért a tulajdonosok számára ellenszenves – hatósági szerepben üresedett ki.

Az elmúlt két évben történt intézményi és jogszabályi változtatások végső csapást jelentettek a műemlékvédelem maradék szervezetére. A kormányhivatalokba aprózott, majd hatósági jogkörüktől javarészt megfosztott felügyeleti egységek a műemlékek kezelésében epizódszereplővé degradálódtak. Hatáskörüket a műemlékek és a műemlékvédelem alapvető jellegzetességeit, szakmai igényeit figyelmen kívül hagyó rendelkezések korlátozzák.
E szervezeti felállás alapvetően megnehezíti a központi intézményben koncentrálódó szakmai ismereteknek és gyűjteményeknek a gyakorlati tevékenységben való hasznosulását is. Összességében merevebb, bürokratikusabban működő rendszer jött létre, több terhet róva a tulajdonosokra és az államigazgatásra egyaránt, s egyben kevésbé biztosítva a közérdek érvényesülését.

A Kormányzat válaszúthoz érkezett: amennyiben az eddig követett úton megy tovább, a parciális magánérdek maga alá gyűri a nemzeti kulturális értékek fenntartásának, megőrzésének a kormányprogramban és az Alaptörvényben is rögzített alapelveit. Mindez a kulturális veszteségeken túlmenően a jövő nemzedékek gazdasági érdekeivel is ellentétes, hiszen a műemlékek a turizmuson keresztül az ország GDP-jéhez is jelentősen hozzájárulnak.

Kérjük, hogy a Kormányzat érvényesítse a KÖH által 2011-ben kidolgozott stratégiában megfogalmazott műemlékvédelmi alapelveket, és revideálja jogszabályi intézkedéseit. Alapvető fontosságúnak tartjuk azt is, hogy a műemlékvédelem élén olyan vezető álljon, akinek szakmai felkészültsége, a közérdek védelme iránti elkötelezettsége és a beruházói érdekektől való függetlensége vitathatatlan.

Budapest, 2012. június 24.

Bardoly István adattáros
Bíró László restaurátor
Balázsik Tamás régész-művészettörténész
Bodó Balázs régész
Borossay Katalin művészettörténész
dr. Bozóki Lajos művészettörténész
dr. Csejdy Júlia művészettörténész
Edelmayer Kamilla művészettörténész
dr. Gere László régész
dr. Haris Andrea művészettörténész
Gaylhoffer-Kovács Gábor művészettörténész
Lászay Judit művészettörténész
dr. Lővei Pál művészettörténész
dr. Mentényi Klára művészettörténész
Sarkadi Márton építészmérnök
Simon Zoltán régész
Somorjay Sélysette művészettörténész
dr. Velladics Márta művészettörténész

Vélemények (3)
Hartmann György Sándor
2012.06.26.
08:18

További adalék (a tegnapi napon kihirdetett törvény: 2012. évi LXXV. törvény a budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról* "3. § A beruházással összefüggésben nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelmére és az azzal összefüggõ közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket." Ryhe

frangelico
2012.06.26.
08:45

@Hartmann György Sándor: Én megpróbáltam időben szólni! Tessék megnézni a június 6-án 16,47-kor tett bejegyzésemet, melyet a nagy "kertészkedés" közepette figyelemre sem méltattak.Pedig akkor még csak tervezet volt, miközben javában folyt az "ötletpályázat". http://www.parlament.hu/irom39/07263/07263.pdf

gertan
2012.06.26.
03:44

http://www.kortarsonline.hu/regiweb/1004/lsimon.htm http://www.halaszjanos.hu/dokumentumok.php?mode=view&category=1&cid=47

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.