| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

ÖSSZENÉZVE/5

1/24

A konferencia plakátja - grafikai terv: Vörös Tamás

Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék vezetője

Sipos András, a BME Építészmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese

Miles Glendinning, a Docomomo Urbanism & Landscape szakbizottság vezetője

David Tichy, a Prágai Műegyetem Építészkarának docense

Jelica Jovanović, TU Belgrád – TU Bécs

Új-Belgrád látképe az első építkezések idején a Brankova utca felől, Szerbia

Gurdon Balázs, BME Urbanisztika Tanszék, Budapest

A lakótelepek közvetlen környezetének szerepe a városszövetben, Miskolc-Diósgyőr

Branislav Antonić, TU Belgrád

Jellemző beépítés a késő szocializmusból. Sremska Mitrovica (Szávaszentdemeter), Vajdaság, Szerbia

Peter Horák, TU Pozsony

Pozsony városszövete és az 1980-90-es évek építkezései

Tinatin Gurgenidze, Tbiliszi - Berlin

Teraszbeépítések a Gladani lakótelepen, Tbiliszi, Grúzia

Florian Faurisson, Toulouse

Green Troshevo projekt, Várna, Bulgária

Natalia Otrishchenko, Lviv, Ukrajna

Sykhiv lakótelep központja az új templommal és a bevásárlóközponttal, Lviv, Ukrajna

Marina Carević, Újvidék

Liman3 területhasználatának space-syntax elemzése

Karol Görner, Pozsony

Besztercebánya lakótelepeinek elemzése, Szlovákia

Az előadók és moderátorok a DOCONF17-t levezeti tanulmányúton Óbuda modern városi örökségét nézték meg

?>
A konferencia plakátja - grafikai terv: Vörös Tamás
?>
Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék vezetője
?>
Sipos András, a BME Építészmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese
?>
Miles Glendinning, a Docomomo Urbanism & Landscape szakbizottság vezetője
?>
David Tichy, a Prágai Műegyetem Építészkarának docense
?>
Jelica Jovanović, TU Belgrád – TU Bécs
?>
Új-Belgrád látképe az első építkezések idején a Brankova utca felől, Szerbia
?>
Gurdon Balázs, BME Urbanisztika Tanszék, Budapest
?>
A lakótelepek közvetlen környezetének szerepe a városszövetben, Miskolc-Diósgyőr
?>
Branislav Antonić, TU Belgrád
?>
Jellemző beépítés a késő szocializmusból. Sremska Mitrovica (Szávaszentdemeter), Vajdaság, Szerbia
?>
Peter Horák, TU Pozsony
?>
Pozsony városszövete és az 1980-90-es évek építkezései
?>
Tinatin Gurgenidze, Tbiliszi - Berlin
?>
Teraszbeépítések a Gladani lakótelepen, Tbiliszi, Grúzia
?>
Florian Faurisson, Toulouse
?>
Green Troshevo projekt, Várna, Bulgária
?>
Natalia Otrishchenko, Lviv, Ukrajna
?>
Sykhiv lakótelep központja az új templommal és a bevásárlóközponttal, Lviv, Ukrajna
?>
Marina Carević, Újvidék
?>
Liman3 területhasználatának space-syntax elemzése
?>
Karol Görner, Pozsony
?>
Besztercebánya lakótelepeinek elemzése, Szlovákia
?>
Az előadók és moderátorok a DOCONF17-t levezeti tanulmányúton Óbuda modern városi örökségét nézték meg
1/24

A konferencia plakátja - grafikai terv: Vörös Tamás

Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék vezetője

Sipos András, a BME Építészmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese

Miles Glendinning, a Docomomo Urbanism & Landscape szakbizottság vezetője

David Tichy, a Prágai Műegyetem Építészkarának docense

Jelica Jovanović, TU Belgrád – TU Bécs

Új-Belgrád látképe az első építkezések idején a Brankova utca felől, Szerbia

Gurdon Balázs, BME Urbanisztika Tanszék, Budapest

A lakótelepek közvetlen környezetének szerepe a városszövetben, Miskolc-Diósgyőr

Branislav Antonić, TU Belgrád

Jellemző beépítés a késő szocializmusból. Sremska Mitrovica (Szávaszentdemeter), Vajdaság, Szerbia

Peter Horák, TU Pozsony

Pozsony városszövete és az 1980-90-es évek építkezései

Tinatin Gurgenidze, Tbiliszi - Berlin

Teraszbeépítések a Gladani lakótelepen, Tbiliszi, Grúzia

Florian Faurisson, Toulouse

Green Troshevo projekt, Várna, Bulgária

Natalia Otrishchenko, Lviv, Ukrajna

Sykhiv lakótelep központja az új templommal és a bevásárlóközponttal, Lviv, Ukrajna

Marina Carević, Újvidék

Liman3 területhasználatának space-syntax elemzése

Karol Görner, Pozsony

Besztercebánya lakótelepeinek elemzése, Szlovákia

Az előadók és moderátorok a DOCONF17-t levezeti tanulmányúton Óbuda modern városi örökségét nézték meg

ÖSSZENÉZVE/5
Épületek/Örökség

ÖSSZENÉZVE/5

2017.11.17. 11:12

„Facing Post-War Urban Heritage in Central and Eastern Europe" címen, a BME Urbanisztika Tanszéke  2017. október 6-7-én második alkalommal rendezett nemzetközi doktori konferenciát a II. világháború utáni építészet városi léptékű örökségének közép- és kelet- európai kihívásairól. A 2015-ös elsőt ismertető cikksorozat most folytatódik, három írás mutatja be az idei előadások témafelvetéseit.

A konferencia plakátja - grafikai terv: Vörös Tamás
1/24
A konferencia plakátja - grafikai terv: Vörös Tamás

 

A tavaly novemberben meghirdetett felhívásra doktoranduszok, doktorjelöltek és öt éven belül doktorált építészek, tájépítészek, településrendezők jelentkezhettek a következő három altémában: a lakótelep, az átalakuló települési táj és a városi térhasználat. 20 országból több mint 60 absztrakt érkezett (közülük mindössze 6 magyar), az előválogatás alapján 32 előadó prezentálhatott az októberi konferencián. A találkozó célja, a tudományos előadások mellett, a közép- és kelet európai építész alapú egyetemi doktori képzések közelítése: oktatók, kutatók és doktoranduszok megismertetése egymással, kutatási módszerek és eredmények bemutatása. A kétnapos program három, egymást követő tudományos szekcióból és egy budapesti tanulmányútból állt. Az első a lakótelep, a második a települési táj és térhasználat kutatásokat, míg a harmadik a BME Urbanisztika Tanszék 2017 januárjában indult DANUrB projektjéhez köthető esettanulmányokat mutatott be.

A szekciók moderátorai BME Urbanisztika Tanszék tanárai mellett a pozsonyi, prágai, krakkói és belgrádi műegyetemek városépítész vezető oktatói, PhD doktori témavezetők. A rendezvényt támogatta a BME Építészmérnöki Kar Jövő Alapja, a Városépítészetért Alapítványon keresztül a Nemzeti Kulturális Alap, illetve a DANUrB Interreg Transnational Programme. A DOCONF partnere az MTA Településtudományi Állandó Bizottsága és a modern építészetre specializálódott nemzetközi Docomomo szervezet.


Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék vezetője
2/24
Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék vezetője


Sipos András, a BME Építészmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese
3/24
Sipos András, a BME Építészmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese


Miles Glendinning, a Docomomo Urbanism & Landscape szakbizottság vezetője
4/24
Miles Glendinning, a Docomomo Urbanism & Landscape szakbizottság vezetője


David Tichy, a Prágai Műegyetem Építészkarának docense
5/24
David Tichy, a Prágai Műegyetem Építészkarának docense

 

Az Összenézve cikksorozat 5. része, a 2017-es LAKÓTELEP szekciót ismerteti, melyet a konferencia főszervezője, Benkő Melinda habilitált docens tanszékvezető és David Tichy PhD, a Prágai Műszaki Egyetem Építészkarának tanára, az UNIT architekti tervezője moderálta, illetve egyfajta workshop jelleggel, mint egy tanulási, tanítási folyamat részét, értékelte az előadásokat.Tichy szervezője egy hároméves, a lakótelepekkel foglalkozó „Housing Estates in V4, what next?" című Visegrád4 programnak, aminek keretében a BME Urbanisztika Tanszék, a Kohout-Tichy cseh műterem, a lengyel sziléziai Műegyetem és a szlovák Műegyetem közti együttműködés megerősödött. A programoz záró könyv idén jelent meg.

A lakótelep szekcióban 9 előadás hangzott el, elméleti megközelítések és esettanulmányok mutattak rá vélt hasonlóságokra és valós különbségekre Közép- és Kelet Európa lakótelepein. Az írás az előadások, egy-egy képpel illusztrált rövid magyar nyelvű összefoglalóját adja, az angol nyelvű absztraktfüzet pedig a konferencia honlapján elérhető. 

Jelica Jovanović 2010-ben diplomázott a Belgrádi Egyetem Építészmérnöki Karán, jelenleg a Bécsi Műszaki Egyetem PhD hallgatója. Az NGO Group of Architetcs alapítója, a DOCOMOMO Szerbia csapat koordinátora, számos kiállítás és nemzetközi projekt szervezője. Előadásában Új-Belgrád lakótelepeinek épített örökségére hívja fel a figyelmet. A városrész történetét,  az előregyártás technológiai kísérletei alapján,  1950 és 1990 között négy periódusra bontja. Elemzései rávilágítanak, hogy a lakásépítés és a városépítészet területén számos nemzetközileg újszerű megoldást született, ezek megértése, értékelése, megóvása korunk szakmai kihívása. Belgrád történeti központja és néhány külső területe már különböző szintű védettséget élvez, azonban a modern kulturális örökség elfogadtatását beárnyékolja a szakemberek kétkedése, a lakástulajdonosok félelmei és a politikusok dühe. Az építészek ugyanis tisztában vannak az elvégzendő munka mértékével, és azzal a nehézséggel, hogy az értékmegőrzés szándéka gyakran ellentétes a helyi politikus döntéshozók fejlesztési céljaival, a lakástulajdonosok pedig a két csoport közé szorulnak. Kutatása túllép az Új-Belgrádot általában leíró jellemzésen – miszerint a hely Jugoszlávia meg nem épült fővárosa, Belgrád legnagyobb hálóterme és egyben egy féktelen modernista játszótér –, és a modern értékek objektív feltárására törekszik.


Jelica Jovanović, TU Belgrád – TU Bécs
6/24
Jelica Jovanović, TU Belgrád – TU Bécs


Új-Belgrád látképe az első építkezések idején a Brankova utca felől, Szerbia
7/24
Új-Belgrád látképe az első építkezések idején a Brankova utca felől, Szerbia



 

Gurdon Balázs 2012-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika tanszékén, 2013-2017 között a BME Csonka Pál Doktori Iskola PhD hallgatója, jelenleg a Palatium Stúdió építész munkatársa, az Urbanisztika Tanszék meghívott oktatója. Társszerzője egy, a hazai szocialista új városok építészeti örökségét bemutató weboldalnak, doktori kutatásában közép- és kelet-európa ipari nagyvárosok városalakító belső folyamataival foglalkozik. DOCONF17 előadásában három város -  Brassó, Miskolc és Rostock - fejlődésének összehasonlító elemzését adta, bemutatva az erőltetett iparosítás hatásait a városformára és a rendszerváltás utáni tendenciákat. A példák úgynevezett zsugorodó városok, ahol a lakosság folyamatosan és nagymértékben (15-35%) csökken, illetve másik közös sajátosságuk, hogy formailag aszimmetrikusak, mivel a 20. század második felében bekövetkezett gyors urbanizáció alatt különböző okok miatt csak meghatározott irányokban tudtak terjeszkedni, új lakótelepeik távol épültek fel a történelmi központtól. A számok azt mutatják, hogy míg a népesség fajlagos csökkenése nincs összefüggésben a lakótelepek és a városközpont közötti távolsággal, addig az ingatlanárak nagymértékben eltérnek a különböző adottságú lakótelepeken. A fenntarthatóság érdekében a zsugorodó városokban elkerülhetetlen, hogy a külső modern városrészek megújításának tervezésénél egyértelmű priorizálás történjen, elősegítve a város térbeli összehúzódását, kompaktabb városforma kialakítását.


Gurdon Balázs, BME Urbanisztika Tanszék, Budapest
8/24
Gurdon Balázs, BME Urbanisztika Tanszék, Budapest


A lakótelepek közvetlen környezetének szerepe a városszövetben, Miskolc-Diósgyőr
9/24
A lakótelepek közvetlen környezetének szerepe a városszövetben, Miskolc-Diósgyőr

 

Branislav Antonić PhD doktorjelölt, meghívott oktató és kutató-asszisztens a Belgrádi Egyetem Építészmérnöki Karán. Városépítész, településtervező, kutatásaiban a kis- és közepes méretű városokra fókuszál, részt vesz a szerbiai lakásépítéssel kapcsolatos nemzeti, illetve a DANUrB nemzetközi kutatási projektekben. Előadásában a decentralizáció szerepéről beszélt a szocialista Jugoszlávia (1945-1991) lakáspolitikában, hat, az észak szerbiai Vajdaság régióban található középváros – Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Szabadka, Szávaszentdemeter, Zombor - lakótelep, illetve többlakásos házakból álló együtteseinek építését hasonlította össze. Más közép- és kelet-európai országoktól eltérően a decentralizáció lehetővé tette regionális és települési szinten is különböző elvek, építési és településrendezési szabályok alkalmazását. Ennek következtében a modernista szocialista korszakban sokféle városépítészeti, építészeti, technológiai megoldás jött létre az országon belül.


Branislav Antonić, TU Belgrád
10/24
Branislav Antonić, TU Belgrád



Jellemző beépítés a késő szocializmusból. Sremska Mitrovica (Szávaszentdemeter), Vajdaság, Szerbia
11/24
Jellemző beépítés a késő szocializmusból. Sremska Mitrovica (Szávaszentdemeter), Vajdaság, Szerbia


 

 

Peter Horak PhD doktorjelölta Pozsonyi Műegyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika és Várostervezés Tanszékén, 2016-ban ösztöndíjasként a Bécsi Műszaki Egyetemen tanult, ahol a szlovák-osztrák határon átívelő projektek tervezési nehézségeivel foglalkozott. Jelenleg városépítész, településtervező Pozsonyban. Előadásában Pozsony 1945 utáni városfejlődését meghatározó két nagy korszakról beszélt: a központilag irányított kommunista és a rendszerváltást követő kapitalista fejlesztés hatásairól. Mindkettő szélsőséges helyzetnek tekinthető, mivel az kommunista időkben közel 2000 hektáron gyorsan és hatékonyan épültek elsősorban paneles technológiával lakótelepek, majd a várospolitika és a várostervezés háttérbe szorult és az irányítás a nemzetközi magánbefektetők kezébe került. 1989 utáni új gazdasági helyzetben a várostervezés nem követte megfelelő ütemben a változásokat, a monofunkcionális lakótelepek problémái erősödtek, a felújítási feladatuk a városra maradt. Az új lakásépítés a magas ingatlanárak, illetve a háttérbe szorított szabályozási és tervezési környezetben elsősorban a meglévő városszövetbe ékelte a kis alapterületű, magas, minőségi építészeti koncepció nélküli házait. A szakma kihívása most már a két korszak városalakító hatásainak harmonizálása a várostervezés és építészet jelenlegi eszköztárával.


Peter Horák, TU Pozsony
12/24
Peter Horák, TU Pozsony


Pozsony városszövete és az 1980-90-es évek építkezései
13/24
Pozsony városszövete és az 1980-90-es évek építkezései

 

Tinatin Gurgenidze építész és városépítész tanulmányait Tbilisziben és Barcelonában végezte, jelenleg PhD doktorandusz a Berlini Műszaki Egyetem Építészeti intézetében. Előadásában Tbiliszi határán az 1970-es években épült, 300 000 lakosú Gldani lakótelepén mutatta be a Szovjetunió felbomlásával függetlenné váló Grúzia öröklött modern téri struktúrájának építészeti és szociológiai változását. Központi utasításra, Teimuraz Bochorishvili építész a korszerű városépítészeti elveknek megfelelően tervezte meg a lakótelepet, mely az ország számos pontjáról verbuvált munkásság új otthonát. Gurgenidze számos helyszíni interjújának tanulsága, hogy a Gldani lakótelep uniformizált környezete markánsan, nem egyszer negatívan befolyásolta a beköltözők mentális és társadalmi jóllétét. Az érzelmi kötődés térbeli megjelenítésére azonban már az államszövetség felbomlása előtt is lehetőség nyílt: a hatalom engedélyezte az egyes blokkok ráépítéssel való bővítését. A kommunista rezsimet felváltó, a lakásokat privatizáló alulszabályozott piacgazdaságban azonban már mindenhol felülírják a házilagos bővítések az eredeti architektúrát, folyamatos átalakulásban lévő, karakteres vertikális slumok léteznek Gldani lakótelepén.


Tinatin Gurgenidze, Tbiliszi - Berlin
14/24
Tinatin Gurgenidze, Tbiliszi - Berlin



Jellemző beépítés a késő szocializmusból. Sremska Mitrovica (Szávaszentdemeter), Vajdaság, Szerbia
11/24
Jellemző beépítés a késő szocializmusból. Sremska Mitrovica (Szávaszentdemeter), Vajdaság, Szerbia


 

Florian Faurisson, építész, PhD doktorandusz és a Cities&Territories kurzus oktatója a toulouse-i építésziskolán. Egyéni kutatásának központjában a Kelet és Nyugat határán álló Bulgária kommunista épített öröksége áll, ahol a posztszocialista környezet fizikai és társadalmi hanyatlását, kortárs városfejlesztési stratégiák hiányának hatásait, a nagyszámú – mára 90%-ban magántulajdonban lévő – paneles építésű lakótelep-állomány korszerűsítésének lehetőségeit vizsgálja. Előadásában Várna Troshevo negyedének példáján keresztül mutatta be a modern városi örökség térbeli és társadalmi átalakulását. A tervezett, az épített és a belakott tér (designed, constructed, appropriated space) hármasságát, illetve a környezet publikussági fokának rétegződését elemezte Lehetséges kortárs beavatkozási eszköznek - mely az egykori koncepció és megvalósulás közti hiány feloldását segítheti -, a közösségi részvételi tervezést tekinti. Elméletét a 2015/16-ban zajló „Green Troshevo", Veolia Energy Varna, Bulgária Francia Nagykövetsége és Várna Önkormányzata által koordinált participatív lakónegyed-megújítási és energetikai korszerűsítési kísérletben résztvevő kutatóként is tesztelhette.


Florian Faurisson, Toulouse
16/24
Florian Faurisson, Toulouse


Green Troshevo projekt, Várna, Bulgária
17/24
Green Troshevo projekt, Várna, Bulgária

 

Natalia Otrishchenko PhD szociológus, doktori fokozatát 2015-ben az Ukrán Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetében szerezte. Az „UrbanStories" program vezetője a Center of Urban History várostörténeti intézetben Lviv-ben, illetve nyári kurzusok szervezője, számos nemzetközi konferencia résztvevője. Előadásában Lviv legnagyobb lakóterületének, a 1970-es években nagypanel-technológiával épült 150 000 lakosú Sykhiv lakótelepén mutatta be az időben változó városi tér szociológiai szerepét. Kutatásában a köztes közösségi terek átalakulását vizsgálta. A kommunista korszak uniformizált szabad terei a rendszer bukása és a Szovjetunió felbomlása után új, önálló használatú és karakterű egységekre estek szét. Egy részük magántulajdonba került, a térrendszer kerítésekkel véletlenszerűen feltagolódott, az új telkekre és a megüresedett korábbi középületekbe szupermarketek, egyházi létesítmények kerültek. Ezáltal átalakult a szabadidő eltöltés formája, a lakótelepen belül a vásárlás, a vallás és a köztük húzódó „láthatatlan" tranzitzónák adják a szociális élet mai színtereit.


Natalia Otrishchenko, Lviv, Ukrajna
18/24
Natalia Otrishchenko, Lviv, Ukrajna


Sykhiv lakótelep központja az új templommal és a bevásárlóközponttal, Lviv, Ukrajna
19/24
Sykhiv lakótelep központja az új templommal és a bevásárlóközponttal, Lviv, Ukrajna

 

Marina Carević PhD doktorjelölt és oktató az Újvidéki Egyetem Műszaki Karának Építészeti és Urbanisztika Tanszékén. Kutatása a vegyes használatú városi területek fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. Előadásában az egykori jugoszláv Novi Sad (Újvidék) a II. világháború után két évtizeddel kezdődő modern városfejlődését, ezen belül Liman 3. lakótelep funkció-tartalmának változását space-syntax elemzések segítségével mutatta be. A Duna bal partján, történeti városközpont közelébe telepített Liman3 tervezésekor az emberközpontúság alapelveit hangsúlyozták: külső és belső terei jól strukturáltak, a lakások benapozása kedvező, a zöldfelületi arány jó. Ennek ellenére a terület alvóváros maradt, mivel a lakásfunkción túl alig létesültek közösségi-szolgáltató terek. A ezredforduló után bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások azonban egyre több - nemcsak horizontálisan a földszinti zónában, hanem vertikálisan az épületen belül - kialakuló multifunkcionális használatot eredményeznek.


Marina Carević, Újvidék
20/24
Marina Carević, Újvidék


Liman3 területhasználatának space-syntax elemzése
21/24
Liman3 területhasználatának space-syntax elemzése

 

Karol Görner PhD, posztdoktor kutatóa Pozsonyi Műegyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika és Várostervezés Tanszékén. Kutatási témája a lakótelepek sűrűsége és további beépítésekkel a sűrítésükben lévő lehetőségek. Előadásának alapkérdése a telepszerű lakásépítéssel létrejött városi struktúrák önfenntartó-képessége volt. Szlovákiában a 90-es évekig töretlen paneles lakótelep, illetve a ma zajló többlakásos lakásépítések többsége a meglévő történeti városi környezettől független. A kommunista korszakban tervezett lakótelepek helyi központok meglétét feltételezték. Azonban a fejlesztések általában befejezetlenek maradtak, a gyalogosbarát negyedben a lakóépületek és az alapfokú oktatási intézmények megépültek, de a kereskedelmi és kulturális kiszolgáló funkciók, a tervekkel ellentétben, nem valósultak meg. Görner a jelenséget a közép-szlovákiai Besztercebánya 18 különböző méretű és elhelyezkedésű lakótelepén vizsgálta. Célja, hogy a meglévő alapszolgáltatások (buszmegálló, iskola, óvoda, posta, pékség, park, közösségi ház, orvosi rendelő) gyalogos megközelítésre alapozva feltárja ezeknek a területeknek a kortárs fenntarthatósági elveknek megfelelő fejlesztési lehetőségeit.


Karol Görner, Pozsony
22/24
Karol Görner, Pozsony


Besztercebánya lakótelepeinek elemzése, Szlovákia
23/24
Besztercebánya lakótelepeinek elemzése, Szlovákia

 

Napjainkra már egyértelmű, hogy a lakótelepek jövője nem épületléptékű és nem elsősorban energetikai kérdés, hanem a helyi városi adottságokra reagáló komplex – városépítészeti, építészeti, műszaki, pénzügyi, jogi, társadalmi, környezeti - megoldásokat követel. A BME Urbanisztika Tanszéke a téma kutatását, beemelését az oktatásba, a hazai tudás közvetítését a nemzetközi szakmai közeg felé fontos feladatának tekinti. Az elmúlt évek tudományos és oktatási eredményeit Urban Heritage LAB (városi örökség műhely) honlapján összegzi. 

 

Benkő Melinda, Dombrovszky Zsófia, Ostoróczky Nóra

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.