építészet : környezet : innováció

Összetartás ellenőrzése óriáshorizonttal

Oktatási segédeszköz építészeti szabadkézi rajz szerkezeti felépítéséhez. Méhes Balázs újabb rajz-metodikai összefoglalója.

Oktatási segédeszköz építészeti szabadkézi rajz szerkezeti felépítéséhez

Kulcs-szavak: átlók iránypontja, befoglaló kockarács, iránypont, közeli függőleges él, köztes ferde, mappa-horizont (óriáshorizont), munka-sáv, oldallap-arány, rajzbeli horizont, szélső ferde, talppont, vonalperspektíva.

 

Méhes Balázs szabadtéri kísérlete az óriáshorizonttal
A mappát szétnyitva a belső gumiszál horizontként megfeszül

 

Az építészeti szabadkézi rajz szerkezeti felépítésének oktatása kezdetén a vonalperspektíva alapjelenségeivel foglalkozunk (összetartás, rövidülés, takarás). A tárgy- ill. térrajz tanítása megfigyelésen alapul. A szerkezeti váz szerepét befoglaló kockarács alakítja.

A valóság párhuzamosai perspektívában összetartónak látszanak és egy-egy iránypont felé futnak. Az iránypontok gyakran a rajzon kívülre kerülnek. Típushibának számít az iránypontok rajzlapra való erőltetése. Az enyészpontok közti távolság nem tűzhető ki előre, hiszen az nézőpontunk és a választott tárgyméret következménye [1].
A központi nagykocka hihetősége mindenek előtt szemmértékkel ellenőrizendő [2].
A szerkezeti kockarács összetartó éleinek objektív ellenőrzésére az óriáshorizontnak keresztelt segédeszköz bevezetését javaslom. Az alábbi lépések az eszköz használatát mutatják be:

 

A horizontok illesztésével a szemsík kitárul.
Szélső ferdék megközelítése talppontra akasztott gumizsinórral.
Iránypont pontosítása gombostűvel – szélső ferde takarása.

 

1. Szabadtéri kísérlet a belül gumizsinórral felszerelt, szélesre tárható mappával.

2. A mappa szétnyitásakor a gumizsinór az óriáshorizontra feszül.

3. A szemsík kitágul. Az ellenőrizendő rajzot a gumiszál alá csúsztatjuk. A rajzbeli horizontot a mappa-horizont vonalához igazítjuk.

Annak érdekében, hogy a megnagyobbított horizontra a szerkezeti rács távoli iránypontja is ráférjen, megfelelő munkasávot kell választanunk. Egy kis gyakorlattal a központi kocka függőleges élének a mappa felezőtengelyéhez viszonyított helyzete (S/F) előre megbecsülhető. S / F ugyanis egyenes arányban van a nagykocka oldallapjainak arányával (B/J), vagyis pl. szimmetrikus (átlós) helyzet esetén a közeli él a mappa gerincére eshet.


4 Szélső ferdék közelítő befogása. A gumiszálat a szemsíktól legtávolabbi kockasarokba (rálátásnál: a talppontba) szúrt gombostűre akasztjuk. A gumizsinór ágai megközelítően befogják a szélső ferdéket.

5. A szélső ferdék pontosítása. A gumiszál ágai két lépésben fedésbe hozandók a szélső ferdékkel, amelyek a szemsíkon elhelyezkedő iránypontok felé mutatnak. Az iránypontok horizont menti gondos kitűzését egy-egy gombostűvel hajtjuk végre.

Érdemes a laposabb (azaz távolabbra mutató) éllel kezdeni.


6. A köztes ferdék (KF) a horizont (H) és a szélső ferde (SzF) közé szorítandók. Az iránypontok ismeretében (újabb sarok-rögzítéssel vagy kézben tartott gumizsinórral) rendre ellenőrizhető valamennyi - értelemszerűen összetartozó - köztes ferde. Most kerülnek sorra pl. a fedlap laposabbnak látszó élei.

A mappa méretének meghatározásához a szokásos A/3-mas rajzlapon előforduló, legnagyobb szélső Ip-értéket kerestem. Szabadtéri kísérletemben kb. 5 m-re esett a kb. 30 cm magas S-től számított távoli iránypont, amikor egy padló-horizontos óriáskockát (párhuzamos helyzethez közeli nézőponttal) vázoltam fel. Mivel hagyományos tárgyrajznál kb. harmad-ekkora kockákkal dolgozunk, oktatási célokra a tervezett 2 m-es alaplap megfelelőnek látszik. Ez összecsukva még kényelmesen hordozható.
  • Túlzottan nagy Ip-távnál felezzük meg a kockát, vagy dogozzunk közvetlenül az átlók iránypontjával!
  • Gyakorlat: Rögzítsük előre az Ip-távolságot és állapítsuk meg az ehhez tartozó (még éppen hihető) legnagyobb S értéket [4]!

 

Másik iránypont pontosítása.
Szélső ferdékre simuló gumizsinór-ágak az iránypontokra mutatnak
Köztes ferdék ellenőrzése az iránypontok ismeretében.

 

Összefoglalás
Az objektív, meggyőző hatású szerkezeti ellenőrzésen túl, a mappa-horizontnak nevezett összetartás-kontrolláló segédeszköznek szemlélet-alakító hatása is van. A rajzolót idejekorán saját horizontjának tudatos beazonosítására készteti. A mappa használatának előfeltételeként rajzunkon előre bejelölendő a horizont helye (l. MB: Képes Kockatan, 15. sz. ábra).

A befoglaló kockarács rokon éleinek páronként való kezelésére nevel. Rászoktat, hogy kötegbe csoportosítsuk az összetartozó (a valóságban párhuzamos, a perspektívában összetartó) derékszög-szárakat.

Az óriáshorizont alkalmas a különböző síkban futó (a valóságban párhuzamos, a perspektívában összetartónak látszó) szerkezeti egyenesek ellenőrzésére is [3].

A segédeszközzel látványosan szemléltethető, hogyan lesz perspektívában az eredeti négyzet-sarokból a szemsíkon egyetlen vonal. Miközben a padlóval párhuzamos síkú négyzetlapok magasságát jelző gombostűvel a közeli sarok-élen felfelé araszolunk, a ráakasztott gumizsinór sorra produkálja a perspektivikus torzulás egyre táguló tompaszögeit.

Dr. Méhes Balázs PhD

hivatkozások

[1] MB: „Első kocka – szélső kocka, a Papírcsík-módszer
[2] MB: Képes Kockatan, 19-24. sz. ábrák
[3] MB: Szabályos belső tér szerkezete - Aula-térrajz
[4] MB: Harmadik iránypont, Tanszéki füzetek, 2006.

vélemény írásához jelentkezzen be »