építészet : környezet : innováció

Pápai pihenősziget, avagy újabb láncszem a Várkert Fürdőben

2003-ban készült el a pápai termálfürdő Döbrönte Tamás, Mészáros Péter és Hevesi Károly tervei alapján. A további fejlesztés új elemeként csatlakozik az együtteshez a 2011 decemberében átadott, Döbrönte Tamás, Csillag Katalin és Gunther Zsolt építészek nevéhez fűződő gyógyászati központ, amely egyszerű eszközökkel, a hely és a praktikum igényeit szem előtt tartva fejezi ki a strand területétől elkülönülő, befelé forduló, csendesebb funkciót.

Pápa elsősorban a Franz Anton Pilgram koncepciója alapján megvalósult Esterházy-kastélyról és Fellner Jakab tervezte Nagytemplomról, a nagy múltú református gimnáziumról és Teológiai Akadémiáról, valamint a barokk hangulatot árasztó városközpontjáról ismert, azonban az ezredforduló eleje óta a Várkert külső részébe telepített új fürdőegyüttes is egyre vonzóbb úticélnak számít. Ennek az épület-láncnak a legújabb eleme a 2011 decemberében átadott új gyógyászati központ, amely Döbrönte Tamás, Csillag Katalin és Gunther Zsolt tervezők nevéhez fűződik.

 


Pápa Várkert fürdő, Gyógyászat - tervezők: Döbrönte Tamás, Csillag Katalin és Gunther Zsolt fotó: Máté Gábor 

 

Pápa városszerkezete a mai napig őrzi eredeti, „C” alakú elrendezését, amelynek gyújtópontjában az Esterházy család középkori alapokra épített, késő barokk uradalmi központja áll. A zömök bástyákat idéző sarokrizalitokkal tagolt, mai formájában „U” alaprajzú kastély területét eredetileg nagy kiterjedésű tó vette körül, amit a 18. század végén lecsapoltak, platánokkal telepítettek be és kezdetben vadaskertként használtak. A mély fekvésű terület belső részét később angolkertté, közparkká alakították át, a Külső-Várkertben pedig vegyes összetételű „városszéli” zóna jött létre a 20. század második felében,  bányatóval, szemétteleppel és MHSZ-lőtérrel. Az 1990-es években elindított fejlesztés a terület teljes rekultivációját tűzte ki célul – ebbe illeszkedett az 1993-1994 között felépült Petőfi Sándor Gimnázium, illetve a mellette álló, az ezredfordulón átadott városi sportcsarnok (tervező: PANNONTERV Veszprém), amelyek egyfajta „kaput” képeznek a külső Várkert peremén. A termálfürdő épületei erre a fő tengelyre szerveződnek.

A városban már a 20. század közepétől működött az ún. „régi strand”, fedett uszodával és szabadtéri medencével – ebből ma már csak a bejárati épületek állnak az elhagyatott területen, a Fő tér közelében. Az 1997-ben hatályba lépett új közfürdő-rendelet előírta a vízforgató berendezések beépítését, ezért a régi medencék korszerűtlenné váltak. Az új strand helyének kijelölését és létrehozását nagyban elősegítette az egykori kutyakiképző telep területén fúrt, jó minőségű termálvizet adó kút.

 

Pápa Várkert fürdő, Gyógyászat - tervezők: Döbrönte Tamás, Csillag Katalin és Gunther Zsolt, fotó: Máté Gábor

 

A fürdő épületegyüttesére kiírt országos pályázatot a frissen végzett, pápai származású építész, Döbrönte Tamás nyerte meg 2000-ben - több neves irodát megelőzve -, aki Mészáros Péterrel és Hevesi Károllyal együttműködve készítette el a terveket. A lánccszerűen összekapcsolódó, hosszan elnyúló, változatos anyaghasználatú épülettömegekben kapott helyet az új városi uszoda és termálfürdő, amelyeket 2003 novemberében adtak át. A megnyitás után nem sokkal elkészült a szomszédos Termál Camping Németh Csaba tervei alapján, amelyet sokan hazánk egyik legjobb ilyen létesítményének tartanak. A Várkert Fürdőregionális szerepe egyre növekszik, a termálvizekben nem túl gazdag környék (Veszprém, Ajka) mellett például Győrből is sok vendég érkezik.

Gyógyászati részleget csupán az átadás után néhány évvel később, utólag alakítottak ki az élményfürdő épületében, amely nehezen tudta kielégíteni az egyre növekvő érdeklődést. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a NATO kezelésében lévő pápai légibázisra visszatérő tisztek rekreációs igénye, valamint a korábbi épületek pihenő területeinek szűkös kapacitása is. Az új gyógyászati központot eredetileg a veszprémi megyei kórház járóbeteg-ellátást végző fizikoterápiás és reumatológiai részlegének bővítéseként képzelték el, végül az elkészült épület a város tulajdonába került. A beruházásra – csakúgy, mint az uszoda és a termálfürdő esetében – pályázati források bevonásával nyílt lehetőség. A fejlesztés további ütemét képezi egy, az új épülethez közvetlenül kapcsolódó, 40 ágyas fekvőbeteg-ellátást nyújtó szárny, amelynek a tervei már elkészültek.

Az új épület folytatja a már kialakult telepítési rendet, illeszkedve az általuk meghatározott félkör-gyűrű alakú koncepcióba, amelynek alapját a hely és a funkció sajátosságaira való reagálás adta. Döbrönte Tamás, Csillag Katalin és Gunther Zsolt együttműködésével született meg a változatos, intenzív építészeti világot eredményező formálás, amely a „befelé forduló” rendeltetést, az elkülönülést jelzi az együttes többi elemétől. A tervezők elmondása szerint kisebb hibákkal és kompromisszumokkal ugyan, de sikerült következetesen végigvinni és megvalósítani az alapgondolatot, amihez nagy segítséget jelentett a túlzásoktól mentes, racionális program.

A terek egy belső átrium köré szerveződnek, amely vizuálisan összeköti, de el is választja egymástól a város felé néző, döntően kezelőket és kiszolgáló helyiségeket tartalmazó egyemeletes tömeget az épület magját alkotó, strand felé orientált földszintes, nagy belmagasságú medencetértől - ezáltal a ház két alapvető funkciója világosan kifejeződik az építészeti formálásban. A megmozgatott tetősíkok változatossá teszik a ház megjelenését, gazdagítják az alapvetően egyszerű építészeti eszközrendszert, valamint növelik az összekötő folyosó és a strand felé megnyíló medencetér tágasságát.

 

Pápa Várkert fürdő, Gyógyászat - tervezők: Döbrönte Tamás, Csillag Katalin és Gunther Zsolt, fotó Máté Gábor

 

A gyógyászati központ viszonylag hosszú, tört vonalvezetésű, zárt folyosóval csatlakozik a termálfürdőhöz, növelve ezzel a pihenő területek arányát, amelyek az alaprajzi elrendezésnek köszönhetően csendesebbek, meghittebbek, üvegfelületeikkel a strand felé nyílnak meg. Az átjárhatóság mellett az új szárny önállóan is tud működni, főbejárata a déli oldalon nyílik, a városi stadion és a Tókertváros szélső házsorainak közelében. A galériás előcsarnok diszpécser-pultja mögött található a térkővel burkolt belső átrium, amely üvegfelületei révén bőségesen juttat fényt a belső terekbe, a belépő vendégek számára pedig egyfajta „függönyt” alkotva vizuálisan lehatárolja - csupán sejteti - a medenceteret és az ott tartózkodókat.

A pihenő- és a tornamedence mellett található a súlyfürdő, amelynek környezetében a kék különböző árnyalataiból álló csempe-kompozíció fut fel az oldalfalra, kiemelve a tetőbevilágító alatti felületet. Az épület meghatározó színei a fehér, a szürke, a kék és a sárga – ez utóbbi az emeleti galéria és lépcsőtér mellvédjén, valamint a liftajtókon köszön vissza. A középfolyosóra felfűzött kezelők mellett az emeleten található a fürdő zöldterülete felé néző pihenőtér, amelyhez egy fedett, üvegmellvédes terasz is csatlakozik. A nagy megnyitások változatos átlátásokat generálnak az eltérő magasságú épülettömegek között.

 

Pápa Várkert fürdő, Gyógyászat - tervezők: Döbrönte Tamás, Csillag Katalin és Gunther Zsolt, fotó Máté Gábor

 

Az eredeti elképzelések szerint az épület két fő funkcionális egysége eltérő anyaghasználattal – vakolat és faburkolat – készült volna, ám a fáról költségcsökkentés miatt időközben le kellett mondani. Az építészek szerint ez a változás nem tett rosszat a háznak, sőt, összefogottabb, egységesebb megjelenésű lett. A jelenlegi bővítéssel egy időben készült el a strand területén a látszóbeton csúszdatorony a mellette található felnőtt- és gyerekmedencével - ezek eddig hiányoztak a fürdő kínálatából.

Az eddigi tapasztalatok és visszajelzések alapján az épület jól működik, egyre több a vendég – a nyári szezon pedig még csak most kezdődik. Az új gyógyászati központ várhatóan tovább gazdagítja az elsősorban műemlékeiről és nagy múltú oktatási intézményeiről ismert város új, fiatalosabb arcát, példát mutatva arra, hogy az egyre szűkülő lehetőségek között, visszafogott igényekkel, átgondolt előkészítéssel és tervezéssel lehet sikereket elérni, amelyek bár nem világraszólóak, de az adott település és közösség számára nagy jövőbeli lehetőséget jelenthetnek.

Garai Péter


építész tervezők: Döbrönte Tamás – Döbrönte és Társai Kft., Csillag Katalin, Gunther Zsolt – 3h építésziroda
építész munkatársak: Mészáros Péter, Nikl Judit, Holló Mátyás – 3h építésziroda

tartószerkezet: Szlancsik László - Sts Kft.
épületgépészet: Lovas Albert - Optiterv Kft.
elektromosság: Szabó László - Szunvill Bt.
tűzvédelem: Szöllősi Levente - Tüzinfo Bt.
uszodatechnika: Niebling István- Dialcont Kft.
orvostechnológia: Tóth Károly - Altero Kft.
sugárvédelem: Dr. Ballay László
környezetvédelem: Péter Gábor - Ammonites Környezetvédelmi Tanácsadó Bt.
fotó: Máté Gábor
bonyolító és műszaki ellenőr: Veszprémber Zrt
kivitelező: Vemévszer Építő és Szerelőipari Kft

tervezés éve: 2009-2010
kivitelezés éve: 2010-2011
bruttó szintterület: 2000 m2

 

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »